Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-08-16 / 33. szám
r> Független Budapest Budapest, 1933 augusztus 16. Az áj gyógyforrásokat szombaton adták át a közhasználatnak Az újonnan feltárt rádiumos forrás sokkal külömb a hasonló külföldi gyógyforrások vizénél Budapest — fürdővárossá és gyógyhellyé kialakulásában — jelentős állomáshoz érkezett az elmúlt hét szombatján, amikor két ■újonnan feltárt gyógyforrás vizét adták át a közhasználatnak. A főváros a múlt évben végzett próbafúrásokat a Budasfürdő környékén abból a célból, hogy magas hőfokú forrásvizeket tárjon fel, melyek segítségével a fürdő fűtési-szükségletét tudná ellátni. Ilyen irányban a próbafúrások nem jártak sikerrel, mert megfelelő hőfokú vízre nem akadtak, ellenben váratlan sikerrel járt a fúrás abból a szempontból, hogy új gyógyerejű és eddig e környéken nem létezett öösszetétclű gyógyvizekre bukkantak. Három értékes forrást .tártak fel a föld mélyéből; az egyik az Attila-kénesforrás, a másik a Juventus - rádiumforrás, melyeket most ivókúrák céljaira rendeztek be, a harmadik pedig a Uöbrentei-kertben levő Parkforrás, melyet eddig balneológiái célokra nem vettek igénybe. Az új források kémiai és fizikai tulajdonságai nemcsak önmaguk között különböznek, hanem lényegesen eltérnek a régebbi forrásokétól is. A kénesforrás kénhidrogén tartalma sokkal erősebb, mint a mellettefekvő régi forrásoké. A rádiumos forrás nagymennyiségben tartalmaz szénoxisulfidot, ami a régi forrásokban egyáltalán nincsen. Az enyhe szénsavtartalom mind a három új forrásban más és más. A rádiumos forrás szénrádium tartalma sokkal több, mint amennyi hasonló külföldi gyógyforrások vizében található. A hőfok mind a három forrásnál különböző. A kénesforrás hőfoka 36.8 méter mélységben 45 fok, a rádiumosforrásé 43.4 méter mélységben 46.6 fok, a Parkforrásé 151 méter mélységben 42 fok Celsius. Jelenleg tehát négy gyógyforrás szolgál ivókúrák céljaira a Budasfürdő mellett. A Hungária és az Árpád-forrás gyomor- és bélmegbetegedéseknél már évszázadok óta beigazolta kitűnő hatását, A most újonnan feltárt Attila-kénesforrás gyomor- és bélhurutoknál, « légzőszervek megbetegedéseinél lesz kiváló hatású, míg a Juventus rádiumforrást azoknál a megbetegedéseknél fogják használni, melyeknél a rádium hatása indikált, tehát köszvényes megbetegedéseknél, vérnyomásnál, véredényelmeszesedéseknél. A rádiumosforrás vize szivattyúzás és tárolás nélkül a kádfürdőkbe van vezetve, ahol rádiumos termálfürdők alakjában áll a közönség rendelkezésére. Az új forrásoknak közhasználatba való átadása ünnepélyes külsőségek között történt. Szombaton délelőtt 10 órakor, rendkívül sok érdeklődő és előkelő meghívott közönség-, jelenlétében adta át rendeltetésének az új forrásokat Liber Endre helyettes-polgármester, majd Kovácsházy Vilmos tanácsnok ismertette az ríj források feltárásának történetét. A közönség sorában voltak József Ferenc főherceg és felesége Anna kir. hercegnő is. A Kőbányai sertésszállásoK ügye ReílexióK a „Független Budapest“ Korábbi ciKKéhez Vettük alábbi levelet, amelyet az audiatur I et altera pars elve alapján egész terjedelmű- J ben közlünk. Igen tisztelt Főszerkesztő Űr! B. lapjának június 19-i számában »A kőbányai sertésszállásokat nem szüntetik meg. — Húsz magán- kezelésben lévő sertésszállás kisajátítása 10 millió pengő költséggel járna« című cikk jelent meg, amely az alaposságot nélkülözi és tendenciája teljesen félreérthetetlen, azok részéről, akik a meglévő1 pazar berendezésű nagytétényi sertéshizlaló megépítése idején a fővárost beugratták a Ceglédi úti sertéstelep létesítésével, amelybe az adófizető polgárok millióit építették be, felesleges módon, ugyanakkor, amidőn nagy költséggel felépült Nagytétényben Európa legmodernebb sertéshizlaló telepe és már működött, ám alig volt sertés benne. Én, aki katonai parancsnoka voltam a háborúban a kőbányai és nagytétényi, valamint az ország több nagy sertéshizlalóinak, jelentésemben már akkor megállapítottam, hogy a nagytétényi hizlalda nincsen kihasználva és kértem, hogy szüntessék meg a kőbányai szállásokat, mert a. nagytétényi hizlaldának kitűnő kirakói vannak és az országba elágazó rendkívül jó vasútösszeköttetéssel bír, modernül berendezett sertésvágóhídja van,- ahol kényszervágásokat nagy tömegben és azonnal lehet eszközölni sertésvész esetén és ahol a sertések szinte szanatórium szerű hizlalásban részesülnek és sertésvész esetén a cementfalakkal elválasztott egyes sertésszállásokra lokalizálódhatik a veszedelem, míg ellenben Kőbányán az összes szállásokat egyszerre támadja meg a sertésvész, amiből igen nagy kár háo'amolhaUk a kincstárra. Sajnos, ez a tervem akkor nem mehetett keresztül, mert a sertéshizlaló telepek magánosok és bankok kezében voltak, akik a sertés- szállások tulajdonosaival évekre szerződést kötöttek. Ma azonban más a helyzet. A helyszínre kiküldött bizottság tényként állapította meg — és ezt a tényt dr. Bucsámszky Bertalan X. kerületi elöljáró a városhoz intézett beadványában leszögezte —, hogy Kőbányám ma három szállás működik csupán (és nem mint a cikk írja: 20). Ez a három szállás: 1. a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete; 2. a Landesmann- szállás; 3. a Windisch-szállás. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, amely egyike az ország legrégibb sertéshizlaldájának, kényszer- egyesség alatt áll, úgyhogy ezek a szállások meg fognak szűnni önmaguk lói, annál is inkább, mert a szállások telkeinek értékesítéséből több mint egymillió pengőt tudnak bevételezni a hitelezők. A Landesmaun-szállásnak, amint azt a X. kér. elöljárósága megállapította, mindenkor visszavonható ideiglenes telepengedélye van, tehát bármikor megszüntethető. Csupán a Windisch-szállás kisajátításáról lehetne szó, azonban még ezt sem kellene Ifj. Halász Hubert építési vállalkozó Budapest, VII., Aréna út 70 a fővárosnak pénzzel megváltani, mert vannak egyéb módozatok, amelj7 a megszüntetést lehetővé teszi. A szállások kitelepítését Kőbányáról a X. kerület összes lakossága, a Pongrác úti telep lakossága, Kispest és Pestszentlőrinc lakossága életkérdésüknek tekintik, mert a sertésbűz és — mint azt dr. Csordás Elemér tiszti főorvos már régen megállapította — a légyinvázió roppant ártalmas a közegészségügyre és lehetetlenné teszik mintegy 140.000 lakosnak a lakásukban való tartózkodást. Ennek az érvnek súlyos volta miatt deferálhi kell annak az érdekeltségnek, amely a Ceglédi úti- városi sertéstelepet mindenáron üzembe akarja helyezni és a főváros polgármesterének be kell látnia, hogy elsősorban a polgárság- érdekét kell képviselni és csak azután a magánóráé- kéltségét. A cikkben arra is van hivatkozás, hogy a polgár- mester úr nemzetgazdasági szempontból is ellenzi a szállások kitelepítését. Nemzetgazdasági szempont ebben a kérdésben — nincsen. Kőbányának a régi időkben sertéshizlalási ipara volt és egész Európában úgy ismerték Kőbányát, mint Magyarország sertésgócpontját. Az akkori időkben 15.000 lakosa volt Kőbányának és 125.000 sertést hizlaltak és minden lakos érdekelve volt, vagy a sertéshizlalásban, vagy a sertéskereskedelemben. Azóta sok esztendő múlt el és ma az a helyzet, hogy Kőbányának 70.000 lakosa vau és csak 15.000 sertést hizlalnak, mert a kerületben nagy sörgyárak és ipartelepek létesültek, ellenben megszűnt a sertéshízla- láis kerületi érdek lenni, sőt egyenesen halálra ítélik a sertések Kőbánya fejlődését és visszariasztják az építkező érdekeltségeket újabb ingatlanok felépítésétől. Ez utóbbi nemzetgazdasági szerencsétlenség — de nem érv és szempont a kitelepítés ellen. ' Ezen a helyen kérem meg Vájná Ede tanácsnok urat, aki évek óta makacsul küzd a kőbányai sertés- szállások fenntartáséinak érdekében, hogy revideálja álláspontját, mert a fővárosnak anyagilag is előnyösebb, hogyha a tulajdonát képező nagytétényi sertéshizlaldába összpontosítja a sertéshizlalási és a Ceglédi úti telepet felparcellázza és értékesíti, mert ha ezt a kérdést városgazdasági szempontból szűkebb szakemberekből álló bizottság vizsgálja felül, úgy arra az eredményre fognak jutni, hogy a kőbányai sertésszállásokat nagyon kevés áldozattal lehet kitelepíteni Nagytéténybe és ez az áldozat hatványozottan megtérül a főváros pénztárának, mert az eladandó telkek értékéből és a sertésszállásjogok megváltásának hatalmas összegéből még nagy nyereség állna elő a főváros részére és teljesedésbe menne Kőbánya és környéke lakosságának napi imájába foglalt azon óhaja, hogy végre annyi évek küzdelme után megszabaduljon a sertésbűz és légyinvázió fertőzésének veszedelmétől. Lássák bo a főváros urai végre, hogy ők a polgárságért vannak és a legfőbb kötelességük a polgárság érdekeinek megvédése. Soraim szíves közléséért hálás köszönetemet kifejezve. maradtam Főszerkesztő Űrnak igaz híve és tisztelője: Budapest, 1933 augusztus 10-én Goldscheider Miksa igazgató, az orsz. frontharcos szövetség tagja. MÁGNÁS keverék, középamerikai és columbiai kávéfajtákból összeállított erőteljes izü kávé % kg. P 3.70. Meinl Gyula r. t. Az árvaszéK jelentése félévi műKödéséről, a gondnoKoltaK számáról és vagyoni helyzetüKről Csorna Kálmán árvaszéki elnök elkészítette a közigazgatási bizottság útján a kormányhoz intézendő félévi jelentését. A jelentés szerint az elmúlt félévben a gyámügyi közigazgatás állapotában olyan konkrét jelenség, amelyre célszerű volna a kormány figyelmét felhívni, nem merült fel. A gyámügyi közigazgatást érintő törvények hiányai, vagy hézagai tekintetében sincs ez idő szerint az árvaszéknek észrevétele, vagy javaslata. Jelenleg 2807 vagyonos és 6789 vagyontalan egész (írva, 14.258 vagyonos és 29.414 vagyontalan félárva, továbbá 1567 vagyonos és 7373 vagyontalan gondnokolt tartozik a gyámhatóság gondoskodása alá. Az árvák száma a múlt évihez képest némi csökkenést mutat, ez azonban csak látszólagos, mert a gyámi nyilvántartás revízióját most vitték keresztül. Ezzel szemben azonban feltűnően emelkedik a gondnokoltak száma, a mai súlyos gazdasági és szociális viszonyok folytán mind gyakrabban jelentkező elmebetegségek következménye. Beszámol a jelentés az árvaszéknél végrehajtott racionalizálás eredményéről. Az ügykezelés egyszerűsítése és gyorsítása folytán az előadók több gondot fordíthatnak az egyes ügyek érdemi elintézésére. Egyidejűleg közzétette az árvaszék a gyámoltak és gondnokoltak vagyonáról szóló kimutatást is. Eszerint a gyámpénztár jelenleg 12,4.92.306 pengő árva és gondnokolt vagyont kezel. Az összegből 5,147.033 pengő készpénzben, 7,345.273 pengő pedig különböző értékekben fekszik. A készpénzvagyonból- 4,345.243 pengő gyámpénztári jelzálogkölcsönökben van kihelyezve, míg a többi takarékbetétekben gyümölcsözik. Krisch Felfele János tetőfedő mester üJutiapesí, 1., Karolina űl 16 Telefon : 69-5-59 ÁMON ANTAL ÉS FIAI kövezőmesterek, út-, csatorna- és betonépítési vállalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya VIII., Futó ucca 10. Telefon: 303-85 SZIMPER JÓZSEF Steiner és Szimper cég volt beltagja Dísz-, templom-, szobafestő- és mázoló-mester I Budapest, VII., Nürr berg ucca 35 | i Telefon: 96-4-72 Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. Budapest, V. kerület, Sas ucca 25. szám Telefon: 230—71, 108-58, 141-52 Évi teljesítőképesség: 12.000 vagon cement, 5.000 vágón mész, 80,000.000 darab tégla, 8,000.000 darab cserép Portlandcementgyár : Lábatlan. — Mészégető : Lábatlan. Téglagyárak : Buda, Kőbánya, Nyergesújfalu. König, Román és Stein mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII., Népszínház ucca 13 Telefon: 431-44 Wei Budape Készít ft CÜIÄ» rézmUwes, fürdőISZ ■ UIO|J Kályhaüzem st, Vili, Gólya ucca 13. Tel.: 46-0-36 irdőkályhákat vörösrézből. Mindennemű vörösrézmunkát és elnézést vállal.
