Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-19 / 29. szám

Budapest, 1933 július 19. Független Budapest 7 Újabb űt- és csatornaépítési szüKségmunháKat indít meg a főváros Egy és egynegyedmillió útépítésre, félmillió csatornaépítésre Mire e sorok megjelennek, nyilvánosságra kerül a döntés a főváros legutóbbi 1.7 millió pengő értékű áru- iiiíelezéses út- és csatorna- építési közmunkái ügyében. Borvendég Ferenc alpol­gármester már a múlt héten aláírta a határozatot, melyet azonban jóvá­hagyás végett fel kellett terjeszteni a belügyminiszterhez és csak a jóváhagyás beérkezése után emelke­dik a. vállalatbaadási határozat jog­erőre. Addig tehát, amíg a minisz­teri leirat nincs a város birtokában, nem ismertetni a határozatot. Ez alkalommal a tő­város 1,240.000 pengő értékű útépítést és 470.000 pengő értékű csatornáépítkezést végeztet a vállalkozók hi­telének igénybevételével. Tíz és öt csatornaépítke­zés kerül lebonyolításra. A főváros már szombatra várta a miniszteri jóváhagyást, amely azonban ad­dig nem érkezett meg, a hét első napjaiban azonban mindenesetre a városházán lesz. Az út- és csatornaépítési munkálatok állásáról informálódtunk Király Kálmán latokat a tervekkel együtt a polgármesteri II. ügyosztály felterjesztése kapcsán bemutatta a bel­ügyminiszter úrnak. A jóváhagyás 1—2 nap múlva várható vissza, ágy, hogy a munkák megindítása már csak napok kérdése. Itt említjük meg, hogy legutóbbi számunkban téves számadatokból kiindulva azt írtuk, hogy a hitelezés igen nagyon megdrágítja a csatornaépí­tési munkálatok végrehajtását. Illetékes helyen nyert felvilágosítás alapján közöljük, hogy a közölt 82 P 60 filléres egységár a főgyűj­tők figyelembevételével keletkezett. Sárgaság, gyomorhurut esetében az orvosok ff MIRA“ glauhersós gyógyvízzel tartatnak kúrát, nagy ered­ménnyel. Ezzel ellentétben az előző évek átlagául szerepel tetett 53 P 40 fillér kiszámításánál csupán kismé­retű körcsatorna szerepe]. Ha a főgyűjtők adatai levonatnak, akkor a szükségmunkák csatornázási átlagos egységára kereken 55 pengő, ami a korábbi 53 P 40 filléres árral szemben nem mutat lényeges eltérést. ■ November clscftiil öl lakbéreket állapit meg a főváros Az ój epttleieftbeii leszállffffiit, o réglebbegi ieiessieiils ú béreltei Király Kálmán tanácsnoknál, az ügyosztály kitűnő vezetőjénél, aki ezeket mon­dotta: — A közmunkák megindítása, valamint a nagy munkanélküliség enyhítése céljából a múlt évben vállalatbaadott úgynevezett szükségmunkák első csoportjában 20 útépítés és 28 csatornaépítés került lebonyolításra. A munkák túlnyomó része már be­fejeződött, a hátralevő rész pedig a közeljövőben. Az útépítések közül a két legnagyobb munka: a Hidegkúti és Budaörsi utaknak végleges burkolattal való ellátása. November 1-én végleg felszabadul a lakásforga­lom és ezt az alkalmat használja majd fel a fővá­ros egy régebbi tervének keresztülvitelére. Neveze­tesen már régen készülnek arra, hogy a városi bér- házak lakbéreit közös nevezőre hozzák és megszün­tessék azt a nagy díjkülönbözetet, mely a háború előtti és az újabban épült városi lakások bérei kö­zött fennáll. Nem ritkák az olyan esetek, hogy ugyanolyan elrendezésű lakásért az újab­ban épült bérházakban kétszer annyit fizet­nek a lakók, mint a háború előtt épült bér- házakban. ezt a béremelési rendeletet és megint árdrágítással fogják vádolni a fővárost, azt azonban elfelejtik, hogy éveken át csaknem féláron laktak és élvezték a kötött forgalom, számos előnyét. November 1-én az üzletbéreket is revízió alá veszik a városi házakban. Az üzlettulajdonosok szintén állandóan zaklatják a fővárost bérmérséklésért és hivatkoznak arra, hogy a magánházakban sokkal olcsóbbak ma már az üz­letbérek. Sok vonatkozásban ez tényleg így van és semhogy az üzletek üresen maradjanak, a főváros inkább maga is hozzájárul az újabb bér csökkenté s­Az í. kér., Hidegkúti út bazalt kiskő és beton út­burkolata már elkészült, míg az I. kér., Budaörsi út betonburkolata néhány bét múlva adható át a for­galomnak. — Nein érdektelen, ha e munka nagyságára vo­natkozólag néhány adatot közlünk. A kelenföldi állomás mellett a vállalkozó cég a munka tartamúra hatalmas telepet állított fel, ahol a vasúton érkező anyagokat tárolja és a felhasználáshoz való elő­készítést végzi. A betonút jóságára és szakszerű ki­vitelére igen nagy befolyással vau az úgynevezett adalékanyagok (zúzottkő és zúzalék) előírásszerű keverése. A cég egy hatalmas adagolótornyot állí­tott fel, ahova egy paternoster szerkezetű emelő viszi fel a különböző anyagokat és hat rekeszben tárolja. A torony alá álló teherautóba azután a különböző rekeszekből az előírásszerinti mennyiségben eresz­tik az anyagot. A munka helyszínén az autó tartal­mát a betonkeverőgépbe ürítik, ahol a szükséges vízmennyiséggel betonná keverik. Ezt a betont egy speciális gép: a »finisher« elegyengeti és le is dön­göli. Az elkészített úttestet nem szabad rögtön át­adni a forgalomnak, hanem néhány héten keresztül nedves állapotban kell tartani, nehogy a beton, hir­telen száradva, repedjen. E gépek napi teljesítménye 800 m* útbur­kolat. Ehhez szükséges mintegy 48 vágón bazalt zúzottkő, zúzalék és cement, tehát naponta 1 vonatrakomány anyag. Az egész munkánál pedig mintegy 800 vá­gón zúzottkő és zúzalék, továbbá 80 vágón cementre lesz szükség. Ezenkívül 450 m3 víz kell a betoukészí- téshez és nyolcszor annyi, tehát 3600 m3 víz a beton locsolásához. A csatornaépítési szükségmunkák keretén belül sikerült oly vidékeket csatornával el­látni, amelyek az utóbbi években igen. fejlődtek és így a csatornázás felette sürgős. így a Lágymányo­son, Kelenföldön, Angyalföldön és Szuglóban. A munkák nagyrésze a mutatkozó talajvíz miatt költ­ségesebb, mint a múltban, mikor legnagyobbrészt a város belsejében készültek csatornák, ahol a talaj­víz csak elvétve jelentkezett. Ilyen helyeken (mint például Kelenföldön) a csatornák állékonyságának biztosítására a kisebb méreteknél kőagyagcsöveket kell felhasználni, míg a nagyobbméretű csatornák klinkertéglából készülnek. Erre a megoldásra a hosszas kísérletezés és a külföldi tapasztalat ve­zetett. — A csatornaépítési munkák, az igen nagy mun­kák kivételével, úgyszólván mind elkészültek, li­léivé a közeljövőben nyernek befejezést. A csator­názási munkák közül a, két legnagyobb: a Budafoki útion és a, Béke uccúban épülő két főgyűjtő. A buda­foki ál i főgyűjtő bel mérete 3.60 in átmérőjű kör- szelvény. Falvastagsága fenékben és boltozatban 30 cm, vállbán 90 cm. A csatorna anyaga klinkertégla bitumenes habarcsba fektetve. A békeuccai fő­gyűjtő belmóreto 556 folyóméter hosszúságban 1.90 m, 461 folyóméter bosszúságban pedig 1.70 m átmérőjű kűrszelvény. Falvastagsága fenékben és boltozatban 25 cm, vállbán pedig 44 cm. A gyűjtőcsatorna banxitbetonból, külső szigeteléssel készült. Újaid ián az út- és csatornaépítési szükség- munkák második csoportját képező 10 út- és 5 csa- 1oniaépítkczélsre, vonatkozólag tartott Versenytár­gyalás eredményeit feldolgozva, a vonatkozó ajáu­Ez a bérkülönbözet az építési költségek differen­ciáján alapul, mert a főváros a lakbérek megálla­pításánál arra törekedett, hogy a házbérek az épí­tési költségek amortizációját fedezzék. Az újabban épült drága házakban magas lakbéreket kellett megállapítani, melyeket azóta a viszonyok válto­zása folytán mérsékeltek ugyan, de az új városi há­zakban ma még aránylag mindig drágák a bérek. Eddig nem volt alkalom a feltűnő differenciák ki­küszöbölésére, de most a lakásforgalom felszabadu­lásakor ezt az árnivellálást végrehajtják. Az a terv, hogy november 1-től az egész vonalon üj házbére­ket állapítanak meg és a városi lakásokban az egyforma elrendezésű la­kások után egyforma béreket is kell majd fizetni. Az új házakban árleszállítást jelent majd a házbé­rek nivellálása, a régi házakban azonban némi bér­emelést fog ez az intézkedés jelenteni. Kétségtelen, hogy a régi házak lakói kelletlenül fogadják majd A kőbányai sertésszállások kitelepítését ismét sürgetik. A Független Budapest nemrégen megírta, hogy Bucsánszky Bertalan, a kőbányai kerület elöl­járója terjedelmes és alaposan megindokolt memo­randumot nyújtott be a polgármesterhez és a kerü­let lakosságának nevében kérte, hogy intézkedjék a hizlalótelepek megszüntetése iránt, mert ettől függ a kerület jövője és közegészségügye. A múlt héten a törvényhatósági tanácsban is megemlítették az ügyet és szintén a kitelepítés mellett foglaltak ál­lást. Ennek az interpellációnak az adott aktuali­tást, hogy érdekelt részről sürgetni kezdték a dön- dést a Vásárpénztár kezelése alatt volt Ceglédi úti seriéshizlálóielep bérlete dolgában. A fővárosnak a Ceglédi úton nagykiterjedésű és a legmodernebb berendezésű sertéshizlalótelepe van, mely eddig a Vásárpénztár kezelése alatt állott, Amikor a Vásárpénztár felszámolását elhatározták, megvitatásra került ennek a hizlalótelepnek a sorsa is. A háború idején a főváros jelentős tőkét fekte­tett be ebbe a modern telepbe, mely úgy a főváros közélelmezési szempontjából, mint az országos je­lentőségű export szempontjából nagy szerepet ját­szott. A főváros vezetősége nem akarta ezt a tele­pet megszüntetni és elveszni hagyni a beruházott értékeket, ezért határozott a bérbeadás melleit. Meg is hirdették a pályázatot, melynek feltételei teljesen nyíltak voltak, a főváros semmiféle kikötést nem szabott és a pályázók tetszésére volt bízva, hogy milyen ajánlatot tesznek. Az érdeklődés nem volt nagy, mindössze 3 pályázat futott be a három hó­nappal ezelőtt lejárt versenytárgyalásra. A. pályázók évi 10—15.000 pengőnek megfelelő bér­hez. Elsősorban a városháza épületében lévő üz­letek liázhérét fogják leszállítani és itt is megszüntetik a feltűnő aránytalanságokat. Ezek az intézkedések a főváros bérjövedelmeinek további csökkentését fogják eredményezni, ami a jövő évi költségvetés összeállításánál nem hagyhat­nak figyelmen kívül. Ugyanekkor a főváros gondoskodni fog- arról, hogy a liázbérek pontosan befolyjanak, mert nem tűrhető az az állapot, hogy félmilliós bérhátralékok álljanak fenn. Az utóbbi időben sok vesztesége is volt a városnak, mert egyes lakók és üzletbérlők nagy bérhátralékok hátrahagyásával megszöktek. Ezentúl nem lesz a bérlőknek alkalmuk nagy ösz- szegekkel hátralékban maradni, mert aki nem fizet, azt azonnal kilakoltatják és ingóságaik visszatartá­sával gondoskodik a főváros a bérkövetelés behaj­tásáról. A városi bérházak gondnokait anyagilag is felelőssé teszik a házbérek pontos fizetéséért. összeget ajánlottak fel. Három hónap óta késett a döntés és az ajánlattevők megunták a hosszas vá­rakozást és kijelentették, hogy ha a főváros hama­rosan nem határoz a bérbeadás felöl, úgy ajánlatu­kat visszavonják. Ezért került tehát napirendre a kőbányai ser­tésszállások ügye. A törvényhatósági tanácsban is azt követelték, hogy a főváros szüntesse meg az összes kőbányai hizlaldákat és saját telepét se adja többé bérbe. Ebből az alkalomból kifolyóan a köz- élelmezési ügyek vezetői a napokban személyesen kiszálltak a kőbányai liizlalótelepekre és megtekin­tették az ottani üzemeket. Megállapították, hogy mintegy 20 sertéshizlalda működik a főváros Ceglédi úti telepe körül és ha a főváros a saját hizlaldáját be is szüntetné, azzal lényegesen nem javulna a helyzet, mert 20 magánsertésszállás továbbra is okot szol­gáltatna a lakosság panaszaira. Gyökeres megoldás csak az összes telepek kisajátí­tása, árán volna, elérhető, ez legalább tíz millió pengő költséggel járna, amit a főváros a mai vi­szonyok között előteremteni nem tud. így hát egy­előre, amíg a pénzügyi viszonyok nem javulnak, le kell mondani a kőbányai sertésszállások ra(1 i ká 1 i s megszüntetésérő 1 és amíg ez bekövetkezik, a főváros is értékesítheti a maga telepét. Ezért a polgármester mégis csak azt fogja javasolni, hogy a Vásárpénztár kezelése alatt állott modern városi, sertéshizlaldát ne szün­tessék meg, ne hagyjanak értékeket parlagon, ha­nem adják bérbe magánvállalkozónak. A polgár- mester nemzetgazdasági szempontokkal is megindo­kolja javaslatát. A kőbányai sertésszállásokat nem szüntetik meg Húsz magánkézben levő sertésszállás kisajátítása 10 millió pengő költséggel járna

Next

/
Oldalképek
Tartalom