Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-12 / 28. szám
Budapest, 1933 július 12. Független Budapest O Épül a budai csatornaszivattyútelep Rendkívül drága a hitelezési alapon végzett csatornaépítés A csatornaépítési alosztály beszámol 20 esztendő munkájáról Buda fejlődése szempontjából nagyjelentőségű .közmunka indul meg- a közeljövőben. Az Andor arcában megkezdik a budai csatorna- szivattyútelep építkezését, mely a budai városrész közegészségügyét lesz hivatott szolgálni. Ezel a közművel megszűnnek mindazok a közegészségügyi hiányok és panaszok, melyeket a budai lakosság hangoztatott és a városrész fejlődésének hatalmas lehetőségei nyitnak meg. A budai szivattyútelep építése 3,>0.01)0 pengőbe fog- kerülni és a teljes pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. A munkálatokat a leggyorsabban hajtják végre, mert őszszel a telepet üzembe akarják- helyezni. A csatornaépítési alosztály érdekes kimutatást állított össze a. legutóbbi évek munkásságáról. Kitűnik ebből a jelentésből, hogy a főváros a legutóbbi években a csatornahálózat fejlesztése és modernizálása terén sokkal többet alkotott, mint. amennyit az azt megelőző évtizedben. Erre a munkásságra szükség is volt, mert a háborús és a háború utáni években nagy mulasztások történtek, melyeket pótolni kellett. Kétségtelen, hogy a mulasztások az akkori viszonyok velejárói voltak, mert a súlyos időkben stem pénz, sem munkaerő nem állt rendelkezésre közmunkák céljaira. A csatornahálózat fejlesztését Zaitz László műszaki főtanácsos, a csatornázási ügyek európai hírű Szakértője szorgalmazta, akinek e téren megbecsülhetetlen érdemei vannak. A beszámoló szerint a háború kitörésétől 1926-ig eltelt 12 év alatt mindössze 65 új csatorna létesült Budapesten 27.135 méter hosszúságban. A konjunktúra idején megkezdődött már a hálózat rekonstrukciója és továbbépítésié. 1927-ben 53 új csatorna léteAz új fővárosi törvény 14 kerületre szaporította Budapest közigazgatási beosztását, de gyakorlatilag ezt az intézkedést anyagi okokból mindeddig nem hajtották végre. A négy új kerületi elöljáróság elhelyezését nem tudták keresztülvinni, mert nem voltak megfelelő épületek erre a célra, a fővárosnak pénze sem volt új elöljáróság! székházak építésére, úgy, hogy a Izerületszaporítóis gyakorlati végrehajtása mindeddig húzódott. Az érdekelt lakosság azonban állandóan sürgette az új kerületek felállítását. Most végre tényleg megindul az új kerületek megszervezése. Elsőnek a budai I, kerületből alakított XI. kerület elöljáróságát állítják fel. Ez az új XI. kerület tudvalévőén a Kelenföld- és Lágymányos területét foglalja magában. Az új kerület belső területé 505, külső területe 2413 hektár, 190 uccája, 6 tere van, lakóházainak és egyéb épületeinek szánra 2177, lakosúinak száma pedig 48.026, a legújabb adatok szerint. A kerületnek azonban még nagy fejlődési lehetősége van a Boráros téri új híd felépülése nyomán. Mindezek a szempontok tették szükségessé, hoigy a főváros elsőnek a XI. kerület elöljáróságát állítsa fel. A sok korábbi tervvel szemben most úgy határoztak, hogy a Verpeléti út 3. szám alatt lévő bérházban rendezik be az elöljáróságot. Ebben a bérházban, amely magántulajdon, van elIfri§c5i fekete Ionos tetőfedő mester Budapest, l., Karolina út 10 Telefon: 69-5-59 háztartási, gyógyszerészeti, kozmetikai ós vegyészeti célokra legolcsóbban kaphatók : Steiner Aladár SÄaS sült 11.353 méter bosszúságban, 822.500 pengő költséggel. 1928-ban 44 új csatornát építettek 14.6(57 méter hosszúságban 918.000 pengő befektetéssel. A következő évben már öl új csatorna építkezését végezték 1S.1G0 méter hosszúságban, 182.500 pengő költséggel. 1930- ban 41 csatorna épült 14.721 méter bosszúságban, 831.600 pengőért. 1931-ben 48 új csatornát létesítettek 17.981 méter hosszúságban, 960.00 pengő költséggel. A múlt évben megállóit a esatornaépítkezés a megromlott viszonyok miatt és a főváros már foglalkozott azzal a gondolattal, hogy hitelezési alapon fogja elvégeztetni a szükséges közmunkákat. Ezért tavaly csak 10 új csatornát építettek 6430 méter hosiz- I szúságban, 362.200 pengő költséggel. Idén a vállalkozói hitel és az inséguiunkák révén 44 ríj csatorna építése van folyamatban, 39.135 méter hosszúságban, 3,233.000 pengő értékben. Jellemző, hogy a hitelbe végzett csatornaépítke- zések költsége mennyivel drágább, mint a korábban ' készpénzfizetés mellett készült csatornák költsége. Az utóbbi években a esatornaépítkezés költsége egyre csökkent. Néhány év alatt egy folyóméter csatorna építési költsége 65.11 pengőről 53.40 pengőre csökkent, most azonban a hitelbe végzett építkezések folytán egy folyóméter csatorna 82 60 pengőjébe került a fővárosnak. A főváros különösén a budai részek csatornázására vetett az utóbbi években nagy súlyt. Az I. kerületben 115, a II. kerületben 42, a III. kerületben 52 csatorna épült. Ezzel szemben, a pesti részekben a IV. kerületben 3, az; V. kerületben 24, a VI. kerületben 31, a VII. kerületiben 42, a VIII. kerületben 8, a IX. kerületben 14, a X. kerületiben 30 új csatorna, létesült. helyezve a fővárosi iparrajziskola és a gróf Zichy Jenő-múzeum. A múzeum innen szeptemberben kiköltözködik, mert a gróf Károlyi-palotában kap új otthont. A bérházat azonban a fővárosi 1938 augusztus Lóig érvényben! lévő szerződéssel bérli és a szerződés szerint évi 71.144 pengő bért kell fizetnie az igénybe vett helyiségek utóm. Az ötemeletes bérház tulajdonosa, Lenkey György, most felajánlotta a fővárosnak a bérház örök áron való átengedését. A hivatalos becslési 417.400 pengős értékéivel szemben a tulajdonos 460.000 pengőt kér az. ingatlanért, azzal a feltétellel, hogy a főváros a vételárból 250.000 pengőt a szerződés aláírása után. az ingatlan tehermentes átvételekor fizet ki, a hátramaradt 210.000 pengőt pedig negyedévi részletekben a költségvetés keretében előirányzott bérösszeg terhére. Miután a fővárosnak a bérleti szerződés lejártáig, tehát 1938 augusztusáig- még) 355.720 pengő bért kellene fizetnie, előnyösnek látszik 460.000 pengőért örök áron megvásárolni az ingatlant. Éppen ezért a polgármester ezirányban előterjesztést tesz a tanácsnak ésí felhatalmazást kér, hogy a 250.000 pengőt a folyó pénzkészletekből az ingatlantulajdonosnak kifizethesse. Minden esetre furcsa, hogy a főváros egy általa 410.000 pengőre becsült épület egy részének bérletéért évi 71.144 pengő bért fizet, tehát olyan hatalmas összeget, amely mellett nem egészen hat év alatt kifizette az egész épület értékét. Az épület egyik emeletén ugyanis bérlakások vannak, amelyek külön jövedelmet hajtanak a tulajdonosnak. A vásárlás mindenképpen jobb üzlet a főváros szempontjából, mint az ilyen drága bérleti szerződés fenntartása. Az épület I. és II. emeletén lesz az elöljáróság 45 helyiségben. Az elöljáróságon 90 alkalmazóit lesz. A III.. IV. és szükség esetén az V. emelet az. iparrajziskola céljait lúgja szolgálni. Azí elöljáróság" részére kijelölendő helyiségek átalakítása 30.000 pengőt igényel. Értesülésünk szerint a XI. kerületi elöljáróság az ősszel kezdi meg műköA vér és bőr betegségeinél úgyszintén ha arcbőre pattanásos, kiütéses, ajánlatos a vérkeringés élénkítésére napönta fél órával a reggeli előtt félpohár Hunyadi János természetes keserüvízet inni. Az oivosi tudomány SSXÄSV Hunyadi János természetes keserűvfz a legtökéletesebb gyógyvíz. Szabályozza a székletet, levezeti a test felesleges káros nedveit, tisztítja és felfrissíti a véri, előmozdítja az anyagcselét M HÉT A konkolyhintők Az Egységes Községi Polgári Párt egy közleményben beismeri, hogy a Nemzeti Egység pártjának fővárosi szervezkedése egyelőre a Kozma-párt teljes kikapcsolásával történik. Tehát mégse olyan nagy az egység, mint ahogy azt még a múlt héten hirdették. Szidva bennünket, rosszhiszeműnek bélyegezve mindent és mindenkit, aki azt merné állítani, hogy Kozma Jenő és Sztranyavszky Sándor reggel, délben és este testvéri ölelkezéssel borulnak egymásra. Ebből az ölelkezésből eddig csak annyit láttunk, hogy Kozma Jenő Wolff Károllyal bomdt össze, Örök hűséget fogadva neki, viszont azt is tudjuk, hogy Sztranyavszky ék fővárosi szervezkedésének vezére, Tabódy Tibor és Wolff Károly közt ebben a pillanatban nem dúl túlságosan a testvéri szeretet. Amikor mindezeket megállapítjuk, nem vezet bennünket semmiféle animozitás, se jobbról, sem balról, csupán tényeket állapítunk meg újból. Olyan tényeket, melyeket két hét előtt még dühösen tagadtak, most pedig beismernek. Nyíltan és őszintén. Nem félnek attól, hogy »konkolyhintés«-sel vádolhatnák meg őket, amikor ugyanazt álllapítják meg, amiket mi már néhány hét előtt megírtunk, természetesen, mint notórius, százszázalékos »konkolyisták1« Mi most is ugyanúgy látjuk a dolgokat, mint akkor. Mi konzekvensek vagyunk. Vájjon ők is azok-e? A dollár zuhan, a pesti tej nem zuhanhat A szerencsétlen tejrendeletről minden irányban kimutatták már, hogy nem szolgálja senkinek se az érdekeit. A nagyvállalatok panaszkodnak a rendeletre, azt mondják, hogy tönkreteszi őket. Nem tudjuk, az ő dolguk, mi nem látunk bele a kalkulációikba. A termelő dühösen tiltakozik ellene, a pesti fogyasztó pedig még dühösebben, mert arra még néni volt példa, hogy a kormány árminimálással tartsa fenn a drágaságot. A pestkörnyéki lakosság, úgy a kistermelő, mint a milimári, az egzisztenciáját vesztette az ominózus rendelettel. A Tejgazdasági Bizottság most arról értesítette a termelőket, hogy az általuk júniusban a vállalatokhoz felküldött tejmennyiségből a vállalatok 36.1 százalékot számolhatnak el mint ipari tejet, amiért — mint ismeretes — a termelőnek a vállalatok mindössze 8.9 fillért tartoznak fizetni literenként. Ehhez járul 4 százalékos »helyesbítési kulcs«, úgyhogy a termelő a felküldött tejmennyiségnek csak 60 százalékáért kapja meg a 20.2 filléres beváltási avat, amelyet a kormány magasabb termelői érdekből fenntartani kívánt. A 42 filléres tejért tehát — eny- nyit köteles érte fizetni a fogyasztó — a termelő summa summárum még 9 fillért se kaP. Csodálatos ez a rendelet. Eddig csak fogyasztói szempontból foglalkoztunk vele, mert hiszen a főváros lakossága elsősorban fogyasztó és mint Bodor Antal clr.-nak »Budapest mezőgazdasága« című, a fővárosi Statisztikai Hivatal kiadásában most megjelent kitűnő tanulmányában látjuk, mindössze 1937 tehenet írtak össze a főváros területén. (Ezek azok az uiszfedttehenek«, amelyek) Őrök meddőségre vannak ítélve, mert Budapest területén most má;r nem szabad ezentúl több tejet termelni, mint az összeírás idején). Bodor Antal dr. megállapítja, hogy a tej előállítási ára ma vidéken 14—16 fillér. »Ezzel szemben szerinte a hatóságilag megállapított 32 filléres eladási árból a Pesten házaló vidékiek 6—10 fillért könnyen engedhetnek.« De nem lehet, nem szabad. Amerika nem rögzíti a dollárt, bár az egész világ követeli, hogy állapítsa meg a dollár árát. A tej ápa azonban rögzítve van Budapesten. Nem kell félni: nem. lesz lejinfláció, nem zuhanhat a lej ára, nem vagyunk kitéve annak a veszedelemnek, hogy több tejet ihatunk. Semmi sem örök a természetben, csak egy, egyetlenegy: a budapesti tej ára. Ez az egyetlen fix pont ebben a nagy európai felfordulásban, az egyetlen valuta, amely biztosabb minden dollárnál, sterlingnél. Csak éppen az a baj, hogy olyan valuta, amelyből senkiI se kap, senkinek se jut a néhány nagytermelőn és a körtéién kívül, Műsoron a tűzifa- és a burgonyakor tel A hét hőse azonban nem a lejkartel, Van már újabb is, még hozzá kettő. Egyiket tűzifakor lelnek, a másikat burgonyakart élnék hívják. Egyelőre még embriók, de azt már tudjuk, hogy a kar telek olyan csodagyerekek, mint Wells fantasztikus regényének a. hősei: ijesztő gyorsasággal növekednek és embrióból röglön akkora, óriásokká, magasodnak, hogy felfalnak mindent és mindenkit maguk körül. Ne tessék optimistának lenni: a kél embrió már megmozdult, már él! A társadalomnak, ne elsősorban a fővárosnak kell nyomban közbelépnie, mert ha csak egy kicsit is késik a műtét, akkor már nem tudunk segíteni. Vili., Thék Endre u. 45. — Telefon: 4G-1-80 elését. —ara MZ-aVASMTOMYJW Készítményeit — Ágybetétéi!, gyermeKKocsiK, ágyneműeK, paplanon és legújabb Kivitelű Kerti bútoroK gyári árban. Pllntarahlár: VII.. Poliánii ucca 22. sz, (Álltád! Da/ár) Ouár: wsi, Uollő ucca 3. sz Zaitz László A főváros különös bérleti szerződése a verpelétiöti bérházzal Felállítják a XI. Kerületi elöljáróságot Övegek
