Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-06-28 / 26. szám
Budapest, 1933 június 28. Független Budapest 7 A Svábhegy és a Zugliget is 20 fillért fog fizetni a gázért Jelentős emelkedést vár a fogyasztásban a Gázművek az árleszállítás nyomán Néhány év előtt a főváros az érdekelt lakosság sürgetésére megépítette a Svábhegyen és a Zugligetien. a gázhálózatot. A Svábhegyen 250.000, a Zugligetijén 140.000 pengőbe került a vezetékek megépítése. Miután, a nagyarányú tőkebefektetés amortizációját, az előzetes jelentkezések alapján évi 140.000 köbméterre becsült fogyasztással, a rendes tarifa mellett nem lehetett volna biztosítani, azonfelül a Svábhegy és a • Zugliget útvonalainak mai beépítettsége mellett gáltatás adminisztrációja is lényeges költségtöbbletet okozott, a főváros a rendes 20 fülér es egységár helyet ezen a területen 35 fillérben állapítota meg a gáz köbméterenkinti egységárát-. Ebhez a magas tarifához az ottani lakosság 1 hozzájárult és úgy tervezték, hogy ezt az egységárat 20 évig, a befektetett töke teljes törlesztéséig érvényben hagyják. Az első években a Svábhegyen és a Zugligetben örvendetesen emelkedett a gázfogyasztók száma. A gazdasági viszonyok romlása folytán azonban visszaesés állott be. Az üzem vezetősége a helyszínen nyert tapasztalatok | alapján meggyőződött arról, hogy a Svábhegy és a Zugliget útvonalainak mai beépítettség emellett évente mintegy 400—450.000 köbméter gázfogyasztást lehetne elérni, ha az ingatlanok nagyobb arányban kapcsolódnának be a gázcsőhálózatba. Ennek a bekapcsolódásnak azonban a legnagyobb akadálya a 35 filléres egységár. A Gázgyár az ottani csőhálózaton évente 500.000 köbméter gáz szolgáltatására képes. Feltétlenül szükséges tehát a fogyasztás növelése. Bizonyosnak tartják, hogy ha a magas egységárat megszüntetik, tömegesen jelentkeznek az új fogyasztók és a régi fogyasztók sem fognak annyira takarékoskodni a gázhasználattal, mint most. A számítások szerint 2—3 éven belül legalább 400.000 köbméterrel lehetne emelni e környék gázfogyasztását, ami által a csőfektetési költségek amortizációja még a leszállított egységárak mellett is hamarabb történnék meg. Ezért az tizem igazgatósága előterjesztést tett a polgármesternek és javasolta, hogy azonnali hatállyal szüntessék meg a Svábhegy és a Zugliget környékén a 35 filléres gáztarifát, és ezen a vidéken is léptessék életbe a normális, 20 filléres egységárat. A polgármester a maga részéről ezt a javaslatot pártolóan terjeszti a legközelebbi törvényhatósági tanácsülés elé és annak jóváhagyása alán a tarifaleszállítás azonnal életbelép. Litván-magyar kapcsolatok (Vitéz Pesthy-Müller József Leó kormányfőtanácsos, tb. litván főkonzul útinaplója, Budapest, 1933.) Tartalmas, szép kiállítású füzetben ismerteti vitéz Pesthy-Müller József Leó főkonzul Litvániában szerzett tapasztalatait és útjának eredményeit. Litvánia budapesti főkonzulánál nemcsak címet jelent ez a diplomáciai megbízatás, hanem komoly törekvést ési munkát is! arra, hogy kimélyítse az egymástól mesz- szire sodort két nép érzelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatait. Berlinen, az ottani litván követségen keresztül vezetett vitéz Pesthy-Müller útja az északi Litvániába: büszke örömmel és meleg magyar érzéssel olvastuk beszámolójából, miként lett ebből a tanulmányúiból a magyarság diadalünnepe. Annyi szeretettel, oly őszinte és mélységes szimpátiával fogadták Kaunas-ban a magyar főkonzult, ami felülhaladja az ilyenkor szokásos udvariasságot és megtisztelő formákat: szólt az egyrészről a látogató főkonzul és felesége kiváló személyének, de szólt az egész magyar nemzetnek is, amelyet nagyszerűen reprezentált Litvániában Pesthy-Müller. Beszámolójának objektív sorain keresztül is átérezzük azt a közvetlen melegséget, amellyel ebben a természettől oly hideg országban fogadták. Az ünnepségek, az operai díszelőadás, a katonai felvonulás az ismeretlen katona sírjának megkoszorúzásánál, (mely fölött ott lengett a magyar trikolór is), a fogadtatás a kormány vezető tagjainál és Antenas Smetona köz- társasági elnöknél, éppúgy, mint a komoly gazdasági és politikai tárgyalások, amelyeket az ország legelső tényezőivel folytatott, olyan eredmények, amelyekre nemcsak Pesty-Müller lehet büszke, de megelégedéssel és örömmel tölthetnek el mindnyájunkat, akiket ily kiválóan képviselt. Remélhető, hogy ’komoly gazdasági és kulturális kapcsolatok kezdete volt ez az út, amelyről a kis füzet beszámol. Bizonyos, hogy vitéz Pesthy-Müller József León ez nem fog múlni, mert hivatalos kötelességén messze túlmenve, oly remek propagandát fejtett ki minden téren, amiért köszönet és hála jár ki a felelős magyar tényezőktől és olyan utat tört, amely ismeretlen volt magyar közönség előtt. — A BSzKRt munkástovábbképző tanfolyamának áróvizsgálata. Szombaton délután volt a BSzKRt nunkás továbbképző tanfolyamának záróvizsgája a ársaság székházában. A BSzKRt kebeléből kerültek -j ügy a tanárok, mint a növendékek és meghatóan zép az az eredmény, melyet a tanfolyam a munkánk továbbképzése terén felmutatott. Különösen a zaktanf oly amok hallgatói vizsgáztak szép eredmény- vei, olyan technikai tudásról téve bizonyságot, mely igazán becsületükre válik úgy az előadóknak, lint a hallgatóknak. Szigeti János SZÁSZ ALBERT oki mérnök út, vasút, csatorna- ós magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körút 43. Telefoni 51-4-06 — Budapest (Buda, Óbuda és Pest) a XIX. század első harmadában. (Irta: Szigeti János. Budapest, 1933.) Valóságos szerelmi vallomás ez a könyv: Budapest szerelmesének megnyilatkozása, amellyel szolgálni akarja örök ideálját, a magyar fővárost. A szerző tiltakozik az ellen, hogy történetírónak tartsák, mégis az, mert a három városnak egy olyan periódusát fogta egybe és kötötte színes csokorba, amely talán a legdöntőbb volt a mai gyönyörű Budapest kialakulására. Ha azt érti azon, hogy ő nem történetíró, hogy nem eléggé száraz és nagyképű, hanem annak, amit ír, színe, illata és íze is van, akkor helyes a megállapítása; de ha nem ebből áll a historikus Jnűtériuma, hanem abból, hogy egy letűnt kort visszavarázsoljon annak minden életmegnyilvánulá- sában, akkor — akármennyire tiltakozzék Szigeti János — egyik legkedvesebb monografusa ennek a városnak. A biedermeyer kisváros evolúciója és fővárossá lendülésének kora vonul el szemeink előtt, a német, rác és zsidó elemekből kiemelkedő magyar fővárosé. Abban a korban, amikor még csak embrionális állapotban van, de már funkcionál minden életszerve a mai Budapestnek. Egy darab kultúrtörténet Szigeti János kitűnő könyvecskéje, melyet el kell olvasnia mindenkinek, aki már szereti Budapestet, de el kell olvasni ok azoknak is, akik még' nem szeretik, hogy Szigeti Jánostól megtanulják, hogyan kell igaz szívvel, meleg alázattal szolgálni Budapestet. A szép kiállítású, korhű metszetekkel ékesített könyvecske ára 2 pengő. — Már nem férnek el a város kasszáiban a hadikölcsönkötvények. A hadikölcsönkötvény tulajdonosok segélyezésével kapcsolatban a kötvényeket az elöljáróságokon annakidején letétbe kellett helyezni, de a segélyezés megszűnte után a tulajdonosoknak visz- szautaltálc a kötvényeket. Ennek ellenére a legtöbb ősjegyző nem vette vissza az értékpapír okai, hanem továbbra is az elöljáróság letétjében hagyta. Az idők folyamán annyira felszaporodott a letétbe helyezett hadikölcsönkötvények mennyisége, hogy az elöljáróságok Wertheim-kasszái zsúfolásig megteltek ezekkel a papírokkal. Valósággal terhet jelentett azok kezelése és számontartása a hivataloknak. Az elöljáróságok most előterjesztést tettek a polgármesternek és felhatalmazást kértek arra vonatkozólag, hogy a letétbe helyezett hadikölcsönkötvény eket a pénztári páncélkasszákból kivehessek és másutt, tágasabb helyeken tarthassák, mert a Wertheim- kasszában már nincs hely számukra. Egyidejűleg az elöljáróságok figyelmeztetést küldtek az érdekelt kötvénytulajdonosoknak és közölték velük, hogy amennyiben a kötvényeket záros határidőn belül el nem viszik, akkor azoknak további őrzése csak az ő felelősségükre és kánokra történik, , —- A páratlan gyógyerő, ami az «Igmándi»-ban rejlik, Évezredek óta föld gyomrában érik! — Az elhagyott gyermekek védelme. A kerületi elöljárók utasították a gyermekvédelmi előadókat, hogy olyan esetekben, amikor részben vagy egészben tartásra képes szülők gondozás nélkül elhagyják gyermekeiket, szigorúan vizsgálják meg az egyes eseteket és amennyiben megállapítja,k, hogy a gyermek fejlődése, egészsége a szülőknél veszélyeztetve volna, vagy a kiskorú gondozása a szülőknél nincs biztosítva-, úgy a kiskorút továbbra is hagyják menhelyi ápolás alatt. Ilyen esetben anyagilag is elhagyottá kell nyilvánítani a gyermeket, de ki. kell mondani, hogy a kiskorúi menhelyi gondozása után felmerült költségek a szülőktől behajt halók. Ez a hely „MIRA“ gyógyltéfszersüif h. f, í. Budapest, VI, Teréz körút 6 Telefon : 16=4-54 részére van fenntartva. — Scliára Béla tanácsnok a VI. kerületi elöljáróság vezetője. Schára Béla tanácsnokot a polgármester a VI. kerületi elöljáróság élére állította és Tatár Béla kerületi elöljárót, az elöljáróság eddigi vezetőjét, aki hosszú hónapok óta beteg, felmentette hivatalától. A világítás és vízvezetéki ügyosztály vezetését dr. Dr- Morvay Endre Morvay Endre főjegyző vette át. — Harmincnyolc művész pályázott a főváros szi- nészeti ösztöndíjára. Mint ismeretes, a főváros az idén is kiírta a szülészeti ösztöndíjra a pályázatot és a folyó évre négy darab, egyenként 800 pengős ösztöndíjat juttat a legtehetségesebb fiatal színésznőknek és színészeknek. A pályázatra, amely most járt le, 38 művész küldötte be pályázatát. A főváros a jövő héten hívja össze a kiküldött zsűrit a négy szí- nészeti ösztöndíj odaítélésére. — A tanácsnokok nyári szabadsága. A polgár- mester most intézkedett a tanácsnokok nyári szabadságidejének beosztásáról. Június 23-án kezdődtek a szabadságok. Június 23-tól augusztus 3-ig Vájná Ede, Wossala Sándor, Schuler Dezső, Kovácsházy Vilmos, július 3-tól augusztus 13-ig Lamoite Károly, Salamon Géza, június 3-tól 23-ig és augusztus 11-től 31-ig Bödy László, július 10-től augusztus 20-ig Szendy Károly, július 5-től augusztus 15-ig Szlovák Pál, augusztus 4-től szeptember 14-ig Némethy Károly, Schara Béla tanácsnokok, Kempelen Ágoston műszaki főtanácsos és Babarczy István báró főjegyző ügyosztályvezetők, július 17-től augusztus' 27-ig Farkas Ákos főjegyző ügyosztályvezető lesz szabadságon, míg Király Kálmán tanácsnok, aki szabadságidejének egy részét már kivette, hátralévő idejét augusztus folyamán veszi igénybe. A tanácsnokok szabadságideje alatt a kölcsönös helyettesítés ügyében a polgármester a következőképpen intézkedett: Szendy Károly helyettese Babarczy István é's Schuler Dezső, Kovácsházy Vilmos helyettese Némethy Károly, Szlovák Pál helyettese Babarczy István, Salamon Géza helyettese Schara Béla és Kovácsházy Vilmos, Bódy László helyettese Schara Béla, Király Kálmán helyettese Wossala Sándor, Farkas Ákos liuelyettese Némethy Károly és Kovácsházy Vilmos, Lamotte Károly helyettesé Némethy Károly tanácsnok. — Hogy akarnak a bádogosok munkához jutni? A nyomor és a munkanélküliség sok olyan ideát termel, amely normális viszonyok mellett soha meg nem született volna. Ilyen ötletet vetett fel most a budapesti bádogosiparieslülei, amely beadvánnyal fordult a fővároshoz és a bádogosiparban fennálló nagyarányú munkanélküliségre való hivatkozással azt kérte a polgármestertől, vizsgáltasssa meg a háztetőket és amely háztetőn nincs elegendő számú és nagyságú világítóablak, azokon rendelje el új ablakok létesítését. A polgármester a beadványt áttette a keiiileti elöljárók értekezletéhez véleményezés végett. Az értekezlet most foglalkozott az üggyel és válasziratában közölte a polgármesterrel, hogy amennyiben a kerületi mérnökök egyes esetekben úgy találják, hogy indokolt az ilyen irányú intézkedés, úgy a háztulajdonosokat fel fogják hívni megfelelő számú padlás- ablak létesítésére. Azt azonban, hogy a házakat ebből a szempontból kivétel nélkül megvizsgálják, szükségtelennek tartják és arra sem elegendő szak-, tisztviselőjük, sem idejük nincsen. — Hunyadi János természetes keserűvíz az emésztőszervek, az epe-, vese- és májbetegségekben a leghatásosabb gyógyvíz. Kérje orvosa tanácsát. — További 10 évre bérbeadta a főváros a katonaságnak a rákosi gyakorlótereket. Az Üllői út mentén fekvő, úgynevezett Kis rákos i és a Fehér úti dűlőben lévő nagy rákosi katonai gyakorlóterek területe tulajdonjogilag a fővárosé, a katonaság azonban évtizedek óta bérli a területeket. Az első bérleti szerződés 1887-ben jött létre. Ez akkor 26 éves lejáratú volt, a lejárat után azonban további 20 éves szerződés jött létre, amely most május 1-én járt le. A katonaság lépéseket tett a használati szerződés újabb megliosz- szabbítúsára és a főváros most határozott is olyanképpen., hogy további 10 és fél évre, azaz 1943 október végéig bocsátja. rendelkezésére a katonaságnak a rákosi gyakorlóteret. A két nagy gyakorlótér 477 magyar hold kiterjedésű és az új szerződéses megállapodás szerint az államkincstár holdanként 40 pengő bért fizet évente. A régi szerződésben magyar holdanként 45 korona bér volt kikötve, amit a kincstár valorizáltan fizetett a, fővárosnak. — Élelmiszereket nem szabad piszkos papírba csomagolni. A polgármester rendeletet adott ki, amelyben eltiltotta .az utcai gyümölcsárusokat az élelmiszereknek u.i- ság.papirba vagy szennyes papirba való csomagolásától. Ilyen papírból gyártott zacskókat sem szabad élelmiszerek csomagolására felhasználni. A kerületi elöljáróságokat felhívja, n rendelet az intézkedés szigorú ellenőrzésére és az az ellen vétőket megbüntetik, a kifogásolt csomagolópapírt pedig le kell foglal ni.
