Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-31 / 22. szám

6 Budapest, 1933 május 31. Független Budapest Milyen kérdésekre kér választ a kormány a fővárostól Jelentést kér a státuszrendezés és racionalizálás állásáról A villamosáram egységárának revíziója a miniszter pontjai közt Sipőcz Jenő polgármester a folyó évi költségveté­si gazdálkodás ügyében e héten újabb rendeletet bocsá­tott ki s abban felszólította az érdekelt ügyosztályo­kat, hogy tegyenek eleget mindazoknak a kívánsá­goknak és észrevételeknek, melyeket a belügymi­niszter a költségvetés jóváhagysával kapcsolatban tett. A polgármesteri rendelet mindenekelőtt újból hangsúlyozza, hogy a költségvetés egyensúlyát csak a végrehajtás során foganatosítandó messzemenő takarékossági intézkedésekkel lehet biztosítani. Ezért újból felhívja az ügyosztályok, intézmények és üzemek vezetőit, hogy a felmerülő szükségletek elbírálásánál legye­nek figyelemmel a rendkívüli pénzügyi és gazdasági viszonyokra. lás útján fedezzék. A városgazdasági ügyosztály a fővárosi fürdők­nél alkalmazott szakmunkások létszámát tartozik revízió alá venni és intézkednie kell a személyzet jobb kihasználása érdekében. Sok feladat hárul az üzemi ügyosztályra. Min­denekelőtt az üzemi alkalmazottak és munkások bé­rének rendezését kell napirendre tűznie. Rövid terminust tűzött ki a belügyminiszter az üzemi alkalmazottak szolgálati, illet­ni én y- és nyugdíjszabályzatainak elkészíté­sére és jóváhagyás végett való felterjesztésére. A sza­bályzatokat tehát a legrövidebb időn belül tárgya­lás alá kell bocsátani. Hasonlóképpen napirendre kell tűzni a rokoncélú üzemek és intézmények egye­sítését. Kimutatást kell készíteni az üzemeknél tör- 'tént fizetéscsökkenésekről, pénzügyi megtakarítá­sairól és ezt a kimutatást is a belügyminiszterhez kell eljuttatni. Felvilágosító jelentést küldenek a miniszterhez az Elektromosmüveknél és a Gázmű­veknél történt magasabb állásszaporítások okairól, az Elektromosművek áramdíjbevételének kalkuláció­járól, a fővárosi alkalmazottak és a közadakozásból fenntartott intézetek gázfogyasztási kedvezményei­ről, a Gázművek által fenntartott városi irodák üz­leti eredményéről. Végül a belügyminiszter felhívására napirendre fog­ják tűzni az elektromosáram egységárának revízióját. A közművelődési ügyosztály az állami színhá­zak támogatásának kérdését fogja tárgyalás alá bocsátani. Miért nem használják talajjavításra a legjobb anyagot, a budapesti szemetet Grimm Aladár új akciója a fuvarozási költség olcsóbbá léteiére A belügyminiszter a leiratában közölt észrevételei­vel és megállapításaival több kérdés tárgyalását ve­tette fel. A polgármester ennek alapján utasítja az ügyosztályokat, hogy e kérdéseket vegyék tárgyalás alá és igyekezzenek minél előbb befejezéshez jut­tatni. Az elnöki ügyosztály tartozik napirendre tűzni a különmunkálatok szolgálati és üzemi pótlékok, élelmezési és közlekedési díjak, az ellenőrzési költ­ségek újabb rendezését, az iskoláknál alkalmazott takarítónők aránytalan díjazásának rendezését, az alkalmazottak kereseti adójának revízióját, a házi­nyomda árainak felülvizsgálását. Jelentést kell tennie az ügyosztálynak a belügyminiszterhez a ra­cionalizálás és a státuszrendezés munkálatainak ed­digi eredményéről. A közlekedési ügyosztály napirendre tűzi az összes közlekedési vállalatok személyzeti létszámá­nak revízióját és jelentést kell tennie a belügyminiszterhez a BSzKR-t igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak tantiémadójáról. A pénzügyi ügyosztály a Vásárpénztár ügyvi­telének vizsgálatáról, annak eredményéről, valamint a likvidáció lefolyásáról fog jelentést készíteni. A szociálpolitikai ügyosztály a jótékonysági in­tézmények gazdálkodását fogja megvizsgálni és az eljárás eredményéről jelentést tesz a miniszternek. A közegészségügyi ügyosztálynak magyarázatot kell adnia a gyógydíjosztály személyzeti költségei­nek emelkedéséről, intézkednie kell, hogy a kórhá­zak kedvezményes áru villanyt, gázt és vizet kap­janak, azonkívül intézkednie kell, hogy a kórházak minden­nemű szükségleteit nyilvános versenytárgya­Évekkel ezelőtt merült fel az a terv, hogy az or­szág különböző vidékein szükséges talajjavító mun­kálatokat szemétanyaggal hajtják végre. Miután Bu- • da pest termeli a. legtöbb szemetet és itt a környéken terülnek el azok a. hatalmas szeméthegyek, melyeket a szomszédos városok és községek amúgy is kifogá­solnak, a talajjavítási célokra szükséges szemétanyag kitermeléséinél elsősorban, a budapesti szemét jött számításba. Grimm Aladár volt fővárosi tisztviselő a földmívelésügyi kormánnyal összeköttetésbe isi lé­pett a szemét kitermelése és szállítása érdekében és a kapott megbízás alapján a főváros koncessziót is adott neki a szeméthegyek elhordására. Ez a koncesszió évek óta megvan, de nagyobb arányú kihasználására mindeddig nem került sor. Ennek kizárólag anyagi ókai vannak. A szemét el­szállítása ugyanis olyan sokba kerül, hogy a, gazdák nem tudják viselni az ezzel járó költségeket, a kor­mány pedig szintén nem vállalta ezeket a, kiadáso­kat. Eddig mindössze ezer vágón szemetet vittek el talajjavítási célokra a kispesti és a pestszentlőrinci szeméthegyekből és az anjmggal az ecsedi láp, va­lamint a duna-tiszaközi homokos vidékeken eszkö­zöltek talaj javítási kísérleteket. A kísérletek külön­böző módozatok szerint történtek és megállapították, hogy egy hold földet a legkitűnőbben lehet három vágón szemét belekeverésével termőképessé tenni. Sok helyen 50—80%-os terméstöbblet állott elő a szemetes talaj javít ás ak nyomán. Mint említettük azonban, a nagyobbarányú .szemetes talajjavítások a súlyos fuvarozási költségek következtében nem foly­tatódhattak, mert egy vágón szemét szállítási költ­sége 90 pengőt tesz ki, amit a gazdák nem tudnak vi­selni. Most azután új alapokon kezdődtek meg a tár­gyalások a földművelési kormány, a MÁV és Grimm Aladár között. A tárgyalások azt célozzák, hogy a MÁV vagy egészen ingyen, vagy csak csekély ta­rifa mellett szállítsa, a javításra szoruló területre a szemetet, mert a szikes földek termőképessététele a MÁV-nak is elsőrendű érdeke, miután ha itt termés lesz, úgy araiak (elszállítása a, MÁV-ra vár, tehát a MÁV jövedelmei fognak szaporodni és ennek re­ményében a vasúttól csak hasznos befektetés volna, az ingyenes vagy olcsó tarifájú szemétszállítás. Különben most a budapesti szeméttel fogják megjavítani azokat a földterületeket is, melyeket a földmívelésügyi kormány ricinustermelésre akar fel­használni, Grimm .Aladár koncesszióját most ismét meghosszabbították és nyilatkozatot kértek tőle. arra vonatkozóan, hogy beleegyezik a kispesti sze­méthegyek részbeni elhordására, amit az ottani, téglagyári gödrök betemetésére használnak fel. a-ir ti.1, ■? Régi pesti utcaelnevezések írta: GÁRDONYI ALBERT dr., főlevéltáros Sok mindenféle mende-monda kering egyes pesti uteanevekről. Különösen sokat szokták emlegetni a Bálvány-utca nevét, amely állítólag tévedésnek kö­szönheti megszületését, amennyiben Göd felé vezet — így mondjak ezt a «szakértők!» •— és a «Gödergasse»-t fordította valaki tévesen Bálvány-utcának, abban a hitben, hogy az Götter-gasse. A mai Bálvány-utca, eredetileg Götter-Gasse el­nevezése sok találgatásra adott alkalmat, pedig alig­hanem Hild Jánostól kapta a nevét éppen úgy, mint a szomszédos Wind-gasse, ma Nádor-utca. Ezek az utcanevek t. i. Hild János 1805. évi városszabályozási tervébe már be. vannak írva, holott ebben az idő­ben a lipótvárosi telekkönyvi átírásoknál még egy­általán nem használtak utcanevet, hanem helyrajzi szamokkal jelölték meg az eladásra került házakat és házhelyeket. 1808-ig csupán a vásárteret (Markt­platz), V aci-utat (Waitzner-,Strasse) és az Újépületet (Neugobáude) találtam hely ni egha tározóim l felemlítve a telekkönyvi átírásoknál a Lipótvárosban, 1808-tól kezdve azonban itt is kezdik az utcaneveket használni és pedig legsűrűbben éppen a Bálvány-utca (Götter- Gasse) fordul elő, ahol a ház- és telektulajdonosok gyakran változtak. Minthogy a Bálvány-utca mievo kezdettől fogva Götter-Gasse alakban fordul elő, •semmi kétség sem férhet hozzá, hogy ez volt az ere­deti alakja s a. magyar Bálvány-utca helyes fordí­tás. Minthogy továbbá a Lipótváros területe 1790 előtt puszta volt, nem is lehettek hagyományos utca­nevei, aminthogy a majorokról, kertekről, rétekről és .szántóföldekről vezetett régi telekkönyvekben a Lipótváros lev ideiére esti útnevet egyáltalán nem lehet, találni, míg a többi külvárosban az út- és utcanevek egész seregével találkozunk. Mindezekből azt a következtetést kellett levonni, hogy a Bálvány- utca elnevezéséI Hild .Jánostól ka,pia s ezt az el neve.« zést 1808-tól kezdve a telekkönyvi gyakorlat is szen­tesítette. M ege mii ten (lőnek tartom, hogy báró Eötvös Jó­zsef a. Bálvány-utcának az Erz.se bet-térre néző végén állott Sin a-házban lakott s ott is halt meg, .minek következtében Weiss Bornál- indítványt tett, hogy az utcát báró Eötvös Józsefről nevezzék el, az indít­ványt azonban az 187.1 február 18-i közgyűlés ol- vctelle, im;l a közmunkatanács ekkorra már más utcát nevezett el báró Eötvös József emlékéről. i.l. 1118/1879.) Ugyané/, volt a sorsa Ney Ferenc 1873 március Lén beadott indítványának is, aki n Sina­házat kívánta emléktáblával megjelölni. Az indít­ványt .a közgyűlés elfogadta, a tanács átírt- ez ügy­ben a háztulajdonos báró Sina Simonhoz, minthogy azonban válasz nein érkezett tőle, az indítvány nem valósult meg. (XI. 233/1873.) A Conti-utca elnevezését Conti Ligát Antal itteni háromholdas. szántóföldjétől vette, melyet özvegye házhelyekre felosztva értékesített. A szántóföldekről vezetett régi pestvárosi telekkönyvben ugyanis 147. szám .alatt a következőket olvashatjuk: Ein Acker ausser dem Hatvaner Thor neben dem Keresturer-Weg (ma Népszínház-utca) und der Nr. 1-16 ligend, haltet in der Breite 50 Klafter, lang aber eitler seiths 60, anderer 90 Klafter — 3 .Joch. Wilffersheimische Er­ben. Caspar Antoni Parti. Joseph Khor eingetauscht anno 1768. Leopoldt Antoni Conti erkauffi anno 1771. Herr Moritz Valentin von Iiilff Ob ristwachmeister erheyrathet. Auf Hausstellen eing et heilt. Conti Lipót Antal özvegyét ugyanis Hülff Bálint Móric feleségül vette s ennek következtében 1774. augusztus 17-én az. egész Conti-vagyon reá szállott. Az özvegy Hülff halála után értékesítette a nevezett szántóföldet, amint ez a telekátírási jegyzőkönyv 1808. március 10-5 következő bejegyzéséből látható: «fatiret Herr Anton von Makh als Bevollmächtigter der Frau Eva Rosina geh. Schulhort, erstens Conti, dann verwitiibte von Hülff, von dem in der Joseph-Stadt in der Conti Gassen liegenden Grund eine Hausstelle in der Spatzen-Gasse (ma Fecske-utch), worauf nun das mit der Pop. Nr. 649 gezeichnete Haus erbauet ist.» Ugyanerre utal a tclekátírási jegyzőkönyv 1808. no­vember 3-án kelt következő bejegyzése is: «Verlanget Rosalia Massin den in der Josephstadl in der Conti Gassen liegenden Hans-Grund, welchen Sie vor un­gefähr .30 .Jahren von dem, auf Hausstellen einge­lheilten Hiilfischen Acker um 50 Fl. erkaufet hat.» Ezekből az adatokból minden kétséget kizáróan meg­állapítható, hogy a Comti-utea elnevezése a Conti szántóföldjére vezetendő vissza. A K drp fenstein-u te <i Karpfens tóin Eercnie ma­jorja után kapta az elnevezését anélkül, hogy ezzel külön,ösebb érdemeket óhajtottak volna megörökí­teni. A majorokról vezetett régi pestvárosi telek- könyvben ugyanis a következőket olvashatjuk a 35. szám alatt: Ein May erho-ff ausser dem Kecském ether-' Thor gegen dem (!) Steinbruch, hinter der Nr. 19 ligend und kränzet (!)' an die Nr. 20, haltet an Weeg gegen dem (!) Georg Verseny 15 Klafter, in Huckhen :w Klafter, undt in der Länge 45 Klafter. Franz KarpnVnstein. Minthogy o major helymeghatáro­zása nagyon bizonytalan, a szomszédosnak jelzett 19. számú major 11 el y mégha tarozását kellett felhasz­nálnunk, amely major tulajdonosa a hivatkozott telekkönyv szerint Gábriel Sehweidler volt. Schweid- lér Gábor majorjáról viszont azt jelzi a telekkönyv, bogy 1740-ben megvette Damässer János s a vonat­kozó közelebbi adatok a külvárosi telekkönyv (Ur­bárium vor der Stadt) I. kötetének 129. lapján talál­hatók. A hivatkozott helyen pedig a következők olvashatók: Nr. 57. ein Haust in dem Lerchenfeld am dem Calvariweg zwischen denen Mayerhöff Nris 17 et 18 ligend Johann Damässer. Vagyis ez a major a kálvária közeiéiben volt a Karpfenstein Ferenc majorjával egyetemben, amint a Karpfenstein-utca is a Kálvária-térről nyílik. Semmi kétség sem fo­roghat fenn; tehát az iránt, hogy a Karpfenstein-utca elnevezése a Karpfenstein-majorra vezetendő vissza. Karpfenstein Ferencnek pedig aligha volt vala­mi köze az 1688-ban bíróvá választott Karpfenstein János Kristófhoz, akiről Schmall megszégyenítő adatokat közölt, mert Karpfen stein Ferenc 1715 már­cius 13-án szerezte meg a polgárjogot mint nemes- ember (ein Edlmann) s 1734-ben lett fextálymestérré. A Sándor-utea elnevezését báró Sándor Antal itteni házaitól kapta, addigi neve Alter Zieglofen- Weg volt, mert a régi téglavetőhöz vezetett. Bizony­ságul az 1786 november 8-án, kelt következő telek- levelekre hivatkozhatunk: Seiner Fürstlichen Emi­nenz Cardinal und■ Ertz-Pischoff einer hochlöblichen Kroner (!) üieceuse (!) Joseph des Gräflichen Hausses von. Batthyan nehmen Nutz und Gewähr eines ausser den Kecskemeiher- und, Iiattwaner Thören an Eckh dmß alten Ziegl-Ofen Weegs liegenden und mit Nro 460 gezeichneten Hauses... und weilten dieses Haus vermög Gewähr pro! ho k oll libro A-to folio 87 ■ dem tit. Seiner Gnaden Herrn Anton Baron Sándor vott Szlavnicza zugehörig war. welcher ein solches an hochbetitelten Seiner Fürstlichen Eminenz nebst der Nro. 799 umb die Summám á 6000 Fl. verkaufet hat ele. A másik teleklevél szövegű a következő: Segnet' Fürstlichen Eminenz Cardinal und EHz-Pischoff einer hochlöblichen . . . und weitlen dieses Haus ver­mög Gewähr Prothokoll libro 3-io folio 169 den tit. Seine Gnaden Herrn Anion Baron Sándor von Szlav­nicza zugehörig wahr, welcher ein solches an hoch- belittell; Seiner Fürstlichen Eminenz nebst der Nro. 460 umb die Summám á 6000 Fl. verkaufe! hat eie. Az utóbb említett ház eredetileg a. vevőé volt s 1781 május 30-án adta el 3000 forintért báró Sándor Anitái­nak, mindössze tehát csak öt esztendőn át volt a Sá.ndor-csatád kezén s ezért hivatalosan nem is hasz­nálták a Sándor-utea nevet már azért sem, lneri 1775-től kezdve ebben az utcában volt a város ma­jorja (História I. évi’. 1. sz. 14. 1.) s ohne!; követkéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom