Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-31 / 22. szám
6 Budapest, 1933 május 31. Független Budapest Milyen kérdésekre kér választ a kormány a fővárostól Jelentést kér a státuszrendezés és racionalizálás állásáról A villamosáram egységárának revíziója a miniszter pontjai közt Sipőcz Jenő polgármester a folyó évi költségvetési gazdálkodás ügyében e héten újabb rendeletet bocsátott ki s abban felszólította az érdekelt ügyosztályokat, hogy tegyenek eleget mindazoknak a kívánságoknak és észrevételeknek, melyeket a belügyminiszter a költségvetés jóváhagysával kapcsolatban tett. A polgármesteri rendelet mindenekelőtt újból hangsúlyozza, hogy a költségvetés egyensúlyát csak a végrehajtás során foganatosítandó messzemenő takarékossági intézkedésekkel lehet biztosítani. Ezért újból felhívja az ügyosztályok, intézmények és üzemek vezetőit, hogy a felmerülő szükségletek elbírálásánál legyenek figyelemmel a rendkívüli pénzügyi és gazdasági viszonyokra. lás útján fedezzék. A városgazdasági ügyosztály a fővárosi fürdőknél alkalmazott szakmunkások létszámát tartozik revízió alá venni és intézkednie kell a személyzet jobb kihasználása érdekében. Sok feladat hárul az üzemi ügyosztályra. Mindenekelőtt az üzemi alkalmazottak és munkások bérének rendezését kell napirendre tűznie. Rövid terminust tűzött ki a belügyminiszter az üzemi alkalmazottak szolgálati, illetni én y- és nyugdíjszabályzatainak elkészítésére és jóváhagyás végett való felterjesztésére. A szabályzatokat tehát a legrövidebb időn belül tárgyalás alá kell bocsátani. Hasonlóképpen napirendre kell tűzni a rokoncélú üzemek és intézmények egyesítését. Kimutatást kell készíteni az üzemeknél tör- 'tént fizetéscsökkenésekről, pénzügyi megtakarításairól és ezt a kimutatást is a belügyminiszterhez kell eljuttatni. Felvilágosító jelentést küldenek a miniszterhez az Elektromosmüveknél és a Gázműveknél történt magasabb állásszaporítások okairól, az Elektromosművek áramdíjbevételének kalkulációjáról, a fővárosi alkalmazottak és a közadakozásból fenntartott intézetek gázfogyasztási kedvezményeiről, a Gázművek által fenntartott városi irodák üzleti eredményéről. Végül a belügyminiszter felhívására napirendre fogják tűzni az elektromosáram egységárának revízióját. A közművelődési ügyosztály az állami színházak támogatásának kérdését fogja tárgyalás alá bocsátani. Miért nem használják talajjavításra a legjobb anyagot, a budapesti szemetet Grimm Aladár új akciója a fuvarozási költség olcsóbbá léteiére A belügyminiszter a leiratában közölt észrevételeivel és megállapításaival több kérdés tárgyalását vetette fel. A polgármester ennek alapján utasítja az ügyosztályokat, hogy e kérdéseket vegyék tárgyalás alá és igyekezzenek minél előbb befejezéshez juttatni. Az elnöki ügyosztály tartozik napirendre tűzni a különmunkálatok szolgálati és üzemi pótlékok, élelmezési és közlekedési díjak, az ellenőrzési költségek újabb rendezését, az iskoláknál alkalmazott takarítónők aránytalan díjazásának rendezését, az alkalmazottak kereseti adójának revízióját, a házinyomda árainak felülvizsgálását. Jelentést kell tennie az ügyosztálynak a belügyminiszterhez a racionalizálás és a státuszrendezés munkálatainak eddigi eredményéről. A közlekedési ügyosztály napirendre tűzi az összes közlekedési vállalatok személyzeti létszámának revízióját és jelentést kell tennie a belügyminiszterhez a BSzKR-t igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak tantiémadójáról. A pénzügyi ügyosztály a Vásárpénztár ügyvitelének vizsgálatáról, annak eredményéről, valamint a likvidáció lefolyásáról fog jelentést készíteni. A szociálpolitikai ügyosztály a jótékonysági intézmények gazdálkodását fogja megvizsgálni és az eljárás eredményéről jelentést tesz a miniszternek. A közegészségügyi ügyosztálynak magyarázatot kell adnia a gyógydíjosztály személyzeti költségeinek emelkedéséről, intézkednie kell, hogy a kórházak kedvezményes áru villanyt, gázt és vizet kapjanak, azonkívül intézkednie kell, hogy a kórházak mindennemű szükségleteit nyilvános versenytárgyaÉvekkel ezelőtt merült fel az a terv, hogy az ország különböző vidékein szükséges talajjavító munkálatokat szemétanyaggal hajtják végre. Miután Bu- • da pest termeli a. legtöbb szemetet és itt a környéken terülnek el azok a. hatalmas szeméthegyek, melyeket a szomszédos városok és községek amúgy is kifogásolnak, a talajjavítási célokra szükséges szemétanyag kitermeléséinél elsősorban, a budapesti szemét jött számításba. Grimm Aladár volt fővárosi tisztviselő a földmívelésügyi kormánnyal összeköttetésbe isi lépett a szemét kitermelése és szállítása érdekében és a kapott megbízás alapján a főváros koncessziót is adott neki a szeméthegyek elhordására. Ez a koncesszió évek óta megvan, de nagyobb arányú kihasználására mindeddig nem került sor. Ennek kizárólag anyagi ókai vannak. A szemét elszállítása ugyanis olyan sokba kerül, hogy a, gazdák nem tudják viselni az ezzel járó költségeket, a kormány pedig szintén nem vállalta ezeket a, kiadásokat. Eddig mindössze ezer vágón szemetet vittek el talajjavítási célokra a kispesti és a pestszentlőrinci szeméthegyekből és az anjmggal az ecsedi láp, valamint a duna-tiszaközi homokos vidékeken eszközöltek talaj javítási kísérleteket. A kísérletek különböző módozatok szerint történtek és megállapították, hogy egy hold földet a legkitűnőbben lehet három vágón szemét belekeverésével termőképessé tenni. Sok helyen 50—80%-os terméstöbblet állott elő a szemetes talaj javít ás ak nyomán. Mint említettük azonban, a nagyobbarányú .szemetes talajjavítások a súlyos fuvarozási költségek következtében nem folytatódhattak, mert egy vágón szemét szállítási költsége 90 pengőt tesz ki, amit a gazdák nem tudnak viselni. Most azután új alapokon kezdődtek meg a tárgyalások a földművelési kormány, a MÁV és Grimm Aladár között. A tárgyalások azt célozzák, hogy a MÁV vagy egészen ingyen, vagy csak csekély tarifa mellett szállítsa, a javításra szoruló területre a szemetet, mert a szikes földek termőképessététele a MÁV-nak is elsőrendű érdeke, miután ha itt termés lesz, úgy araiak (elszállítása a, MÁV-ra vár, tehát a MÁV jövedelmei fognak szaporodni és ennek reményében a vasúttól csak hasznos befektetés volna, az ingyenes vagy olcsó tarifájú szemétszállítás. Különben most a budapesti szeméttel fogják megjavítani azokat a földterületeket is, melyeket a földmívelésügyi kormány ricinustermelésre akar felhasználni, Grimm .Aladár koncesszióját most ismét meghosszabbították és nyilatkozatot kértek tőle. arra vonatkozóan, hogy beleegyezik a kispesti szeméthegyek részbeni elhordására, amit az ottani, téglagyári gödrök betemetésére használnak fel. a-ir ti.1, ■? Régi pesti utcaelnevezések írta: GÁRDONYI ALBERT dr., főlevéltáros Sok mindenféle mende-monda kering egyes pesti uteanevekről. Különösen sokat szokták emlegetni a Bálvány-utca nevét, amely állítólag tévedésnek köszönheti megszületését, amennyiben Göd felé vezet — így mondjak ezt a «szakértők!» •— és a «Gödergasse»-t fordította valaki tévesen Bálvány-utcának, abban a hitben, hogy az Götter-gasse. A mai Bálvány-utca, eredetileg Götter-Gasse elnevezése sok találgatásra adott alkalmat, pedig alighanem Hild Jánostól kapta a nevét éppen úgy, mint a szomszédos Wind-gasse, ma Nádor-utca. Ezek az utcanevek t. i. Hild János 1805. évi városszabályozási tervébe már be. vannak írva, holott ebben az időben a lipótvárosi telekkönyvi átírásoknál még egyáltalán nem használtak utcanevet, hanem helyrajzi szamokkal jelölték meg az eladásra került házakat és házhelyeket. 1808-ig csupán a vásárteret (Marktplatz), V aci-utat (Waitzner-,Strasse) és az Újépületet (Neugobáude) találtam hely ni egha tározóim l felemlítve a telekkönyvi átírásoknál a Lipótvárosban, 1808-tól kezdve azonban itt is kezdik az utcaneveket használni és pedig legsűrűbben éppen a Bálvány-utca (Götter- Gasse) fordul elő, ahol a ház- és telektulajdonosok gyakran változtak. Minthogy a Bálvány-utca mievo kezdettől fogva Götter-Gasse alakban fordul elő, •semmi kétség sem férhet hozzá, hogy ez volt az eredeti alakja s a. magyar Bálvány-utca helyes fordítás. Minthogy továbbá a Lipótváros területe 1790 előtt puszta volt, nem is lehettek hagyományos utcanevei, aminthogy a majorokról, kertekről, rétekről és .szántóföldekről vezetett régi telekkönyvekben a Lipótváros lev ideiére esti útnevet egyáltalán nem lehet, találni, míg a többi külvárosban az út- és utcanevek egész seregével találkozunk. Mindezekből azt a következtetést kellett levonni, hogy a Bálvány- utca elnevezéséI Hild .Jánostól ka,pia s ezt az el neve.« zést 1808-tól kezdve a telekkönyvi gyakorlat is szentesítette. M ege mii ten (lőnek tartom, hogy báró Eötvös József a. Bálvány-utcának az Erz.se bet-térre néző végén állott Sin a-házban lakott s ott is halt meg, .minek következtében Weiss Bornál- indítványt tett, hogy az utcát báró Eötvös Józsefről nevezzék el, az indítványt azonban az 187.1 február 18-i közgyűlés ol- vctelle, im;l a közmunkatanács ekkorra már más utcát nevezett el báró Eötvös József emlékéről. i.l. 1118/1879.) Ugyané/, volt a sorsa Ney Ferenc 1873 március Lén beadott indítványának is, aki n Sinaházat kívánta emléktáblával megjelölni. Az indítványt .a közgyűlés elfogadta, a tanács átírt- ez ügyben a háztulajdonos báró Sina Simonhoz, minthogy azonban válasz nein érkezett tőle, az indítvány nem valósult meg. (XI. 233/1873.) A Conti-utca elnevezését Conti Ligát Antal itteni háromholdas. szántóföldjétől vette, melyet özvegye házhelyekre felosztva értékesített. A szántóföldekről vezetett régi pestvárosi telekkönyvben ugyanis 147. szám .alatt a következőket olvashatjuk: Ein Acker ausser dem Hatvaner Thor neben dem Keresturer-Weg (ma Népszínház-utca) und der Nr. 1-16 ligend, haltet in der Breite 50 Klafter, lang aber eitler seiths 60, anderer 90 Klafter — 3 .Joch. Wilffersheimische Erben. Caspar Antoni Parti. Joseph Khor eingetauscht anno 1768. Leopoldt Antoni Conti erkauffi anno 1771. Herr Moritz Valentin von Iiilff Ob ristwachmeister erheyrathet. Auf Hausstellen eing et heilt. Conti Lipót Antal özvegyét ugyanis Hülff Bálint Móric feleségül vette s ennek következtében 1774. augusztus 17-én az. egész Conti-vagyon reá szállott. Az özvegy Hülff halála után értékesítette a nevezett szántóföldet, amint ez a telekátírási jegyzőkönyv 1808. március 10-5 következő bejegyzéséből látható: «fatiret Herr Anton von Makh als Bevollmächtigter der Frau Eva Rosina geh. Schulhort, erstens Conti, dann verwitiibte von Hülff, von dem in der Joseph-Stadt in der Conti Gassen liegenden Grund eine Hausstelle in der Spatzen-Gasse (ma Fecske-utch), worauf nun das mit der Pop. Nr. 649 gezeichnete Haus erbauet ist.» Ugyanerre utal a tclekátírási jegyzőkönyv 1808. november 3-án kelt következő bejegyzése is: «Verlanget Rosalia Massin den in der Josephstadl in der Conti Gassen liegenden Hans-Grund, welchen Sie vor ungefähr .30 .Jahren von dem, auf Hausstellen eingelheilten Hiilfischen Acker um 50 Fl. erkaufet hat.» Ezekből az adatokból minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a Comti-utea elnevezése a Conti szántóföldjére vezetendő vissza. A K drp fenstein-u te <i Karpfens tóin Eercnie majorja után kapta az elnevezését anélkül, hogy ezzel külön,ösebb érdemeket óhajtottak volna megörökíteni. A majorokról vezetett régi pestvárosi telek- könyvben ugyanis a következőket olvashatjuk a 35. szám alatt: Ein May erho-ff ausser dem Kecském ether-' Thor gegen dem (!) Steinbruch, hinter der Nr. 19 ligend und kränzet (!)' an die Nr. 20, haltet an Weeg gegen dem (!) Georg Verseny 15 Klafter, in Huckhen :w Klafter, undt in der Länge 45 Klafter. Franz KarpnVnstein. Minthogy o major helymeghatározása nagyon bizonytalan, a szomszédosnak jelzett 19. számú major 11 el y mégha tarozását kellett felhasználnunk, amely major tulajdonosa a hivatkozott telekkönyv szerint Gábriel Sehweidler volt. Schweid- lér Gábor majorjáról viszont azt jelzi a telekkönyv, bogy 1740-ben megvette Damässer János s a vonatkozó közelebbi adatok a külvárosi telekkönyv (Urbárium vor der Stadt) I. kötetének 129. lapján találhatók. A hivatkozott helyen pedig a következők olvashatók: Nr. 57. ein Haust in dem Lerchenfeld am dem Calvariweg zwischen denen Mayerhöff Nris 17 et 18 ligend Johann Damässer. Vagyis ez a major a kálvária közeiéiben volt a Karpfenstein Ferenc majorjával egyetemben, amint a Karpfenstein-utca is a Kálvária-térről nyílik. Semmi kétség sem foroghat fenn; tehát az iránt, hogy a Karpfenstein-utca elnevezése a Karpfenstein-majorra vezetendő vissza. Karpfenstein Ferencnek pedig aligha volt valami köze az 1688-ban bíróvá választott Karpfenstein János Kristófhoz, akiről Schmall megszégyenítő adatokat közölt, mert Karpfen stein Ferenc 1715 március 13-án szerezte meg a polgárjogot mint nemes- ember (ein Edlmann) s 1734-ben lett fextálymestérré. A Sándor-utea elnevezését báró Sándor Antal itteni házaitól kapta, addigi neve Alter Zieglofen- Weg volt, mert a régi téglavetőhöz vezetett. Bizonyságul az 1786 november 8-án, kelt következő telek- levelekre hivatkozhatunk: Seiner Fürstlichen Eminenz Cardinal und■ Ertz-Pischoff einer hochlöblichen Kroner (!) üieceuse (!) Joseph des Gräflichen Hausses von. Batthyan nehmen Nutz und Gewähr eines ausser den Kecskemeiher- und, Iiattwaner Thören an Eckh dmß alten Ziegl-Ofen Weegs liegenden und mit Nro 460 gezeichneten Hauses... und weilten dieses Haus vermög Gewähr pro! ho k oll libro A-to folio 87 ■ dem tit. Seiner Gnaden Herrn Anton Baron Sándor vott Szlavnicza zugehörig war. welcher ein solches an hochbetitelten Seiner Fürstlichen Eminenz nebst der Nro. 799 umb die Summám á 6000 Fl. verkaufet hat ele. A másik teleklevél szövegű a következő: Segnet' Fürstlichen Eminenz Cardinal und EHz-Pischoff einer hochlöblichen . . . und weitlen dieses Haus vermög Gewähr Prothokoll libro 3-io folio 169 den tit. Seine Gnaden Herrn Anion Baron Sándor von Szlavnicza zugehörig wahr, welcher ein solches an hoch- belittell; Seiner Fürstlichen Eminenz nebst der Nro. 460 umb die Summám á 6000 Fl. verkaufe! hat eie. Az utóbb említett ház eredetileg a. vevőé volt s 1781 május 30-án adta el 3000 forintért báró Sándor Anitáinak, mindössze tehát csak öt esztendőn át volt a Sá.ndor-csatád kezén s ezért hivatalosan nem is használták a Sándor-utea nevet már azért sem, lneri 1775-től kezdve ebben az utcában volt a város majorja (História I. évi’. 1. sz. 14. 1.) s ohne!; követkéz-