Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-03 / 18. szám
HUSZONNYOLCADIK évfolyam 18. szám 1933 május 3 Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. I. Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A magyar ipar döntő hete kell ott, ahol azelőtt a németek arattak és most akaratuk ellenére megnyitották előttünk az utat az érvényesülésre. És itt van a mostani Nemzetközi Vásár igazi jelentősébe. Ipari termelésünk iránt most már nemcsak mi érdeklődünk, hanem a szomszéd államok, sőt a távolabbi külföld is, amelyet eddig a német, ipar látott el. Rendkívüli időbeni óriási propaganda -alkalom ez a vásár, falón nem-is tudjuk igazán felmérni végleteden jelentőségétj. A húsvéti és az elmúlt vasárnapi nagy idegenforgalom örvendetes és bíztató dolog volt, a jövő hét idegenforgalmának azonban ennél sokkal döntőbb szerepe van: tényleg, a szó legszorosabb értelmében a magyar jövőt jelenti, a magyar ipari termelés felszabadulását, munkaalkalmak születését, nagy állomást azon az irton, amelyet Royall Tyler is meglátott, mi pedig tudván tudunk, hittel hiszünk. Mindent el kell követnünk, hogy leromboljuk azokat az akadályokat, amelyek munkánk eredményének érvényesülését akadályozzák, köztük sóik mesterséges és dőre gátat, amelyet mi magunk állítottunk magúink köré. El kell tűnni ök a, vízumdíjaknak, deviza- nehézségeknek és egyéb idejüket múlt éríhetetlensé- geknek, amelyeknek sürgős lerombolása elemi érdekünk. Ebben a pompás tavaszban üdítő látvány lelkünk számára ez a vásár. A megindult optimizmusnak táplálék, a bizakodásnak és reménynek új forrás, a termelő munkának új erő. A főváros népe hittel és szeretettel néz a jövő’ hét elé, amely végre he fogja váltani azokat a félénk reménységeket, amelyek eddig a lelkek mélyén, szunnyadoztak elérhetetlen ábrándokként, most pedig virággá szökkennek, mint életrekelt valóságok. Keresztes- Fischer* belügyminiszter* nyilatkozik a Független Budapestnek a fővárosi üzemek ellenőrzéséről JW. ilyen konzekvenciák hal fát* a fővárosi üzemekre nézve a vállalatok ellenőrzéséről szóló legújabb kormányrendé let é let beléptetése ? —71 kormány egyelőre megvárja, hogy a főváros vezetősége mennyiben tud rendet teremteni saját elhatározásából — Jl belügyminiszter elmondja: miként kell értelmezni a 33-as bizottság által módosított rendeletet Jl ftor>nMnp csak akkor* küld gondnokot az üzemekhez, ha a főváros záros határidőn beiül nem tud rendet teremteni A vállalatok állami ellenőrzéséről szóló rendelet- 1 ervezetnek a 33-as bizottságban lezajlott vitája rendkívül közelről érintette a főváros közönségét. Éppen ezért érthető az a nagy érdeklődés, amely a vita alakulását kísérte. Wolff Károly és Kozma Jenő, a két városházi többségi pártnak a vezérei, minden tekintélyüket latba vetették, hogy a rendelet- tervezetnek a módosítását kiharcolhassák. Nem kisebb dologról volt itt ugyanis szó, minf arról, hogy a kormány kiveszi az autonómia kezéből az egyetlen biztos bázist: az üzemeket. Az eredeti rendelettervezet szerint a kormánynak módja lett volna arra, hogy a fővárosi üzemekhez gondnokol vagy kormánybiztost küldjön ki, aki tetszése szerint leszállíthatja a tisztviselők fizetését, d munkások bérét, megváltoztathat érvényben lévő szerződéseket, vagyis egyszóval az autonómia tudtán és akaratán kívül kezébe veheti az üzemgazdálkodásának az irányítását. Wolff Károly és Kozma Jenő többször is fölszólaltak a 33-as bizottság vitája során és az autonó-. mia védelmében sikerült is lényeges módosításokat kieszközölniük. A 33-as bizottságban lezajlott vita ismét szomorú bizonyságul szolgál arra nézve, hogy éppen a kormánypártban találkozik legkisebb megértéssel a főváros autonómiája, amelynek üzemi problémáit kevés tárgyilagossággal ítélik meg. A momentán veszedelem elhárult az autonómia feje felől, kérdéses azonban, hogy miként értelmezi a kormány a módosított rendeletét és milyen intézkedések foganatosítására kerülhet sor a kormányzat részéről a fővárosi üzemekkel szemben. Vitéz Kérésziés-Fischep Ferenc beíilgi;miniszter, A májusi verőfénnyel együtt beköszöntött a magyar gazdasági élet tavaszi nagy eseménye, a Nemzetközi' Vásár. Az elmúlt vasárnap akkora idegenforgalmat teremtett Budapesten, amilyenre talán még sóiba, nem volt példa, ízelítőt kaptunk abból, mi, lehetne itt — sőt : mi lesz itt! -— A, kellő eszközökkel és öntudatos komolysággal készítsük elő' a jövő útját. A Nemzetközi Vásár évről-évre óriási mnukát végez az ország" ipari és kereskedelmi termelésének propagálására, a mostani vásár azonban nemcsak méreteiben, de jelentőségében is összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint az-eddigiek voltak. Közli a vásár vezetősége, hogy 1300 kiállítója lesz az, idei kiállításinak. Több, mint az- 1930. évi jubiláris vásárnak volt. A vásár rendkívüli jelentőségét azonban nem méretei adják meg, hanem a körülmények, amelyek a magyar jövő legeminensebb tényévé emelik a magyar munkának ezt a hatalmas seregszemléjét. Feje tetején a világ. Ennyire sohasem állt még tótágast az emberiség, mint 1933 májusiban, a »Harmadik Birodalom» megszületésének tavaszán. Nemzetközi konferenciák, állam téri'lak üres sürgés-forgása., világértekezletek, fojtott képzelődéseik, kar'd- esörtetés és halálos gyűlölködés, végsőkig kiélezett ellentétek és válság-ok, amelyeket üres gyomrok kor- g-ásának szörnyű szimfóniája kísér, elkeseredett nemzetek és kétségbeesett milliók mindenre elszánt sötét- beugrása: ilyen körülmények közepette kér’ helyet és figyelmet, magának a. magyar munka, hirdetve, hogy mi mégsem esünk, kétségbe, mi hiszünk, é-s dolgozunk, mert tudjuk, hogy hivatásunk van itt, a Dnnameden- célben, Van ennek a kiállításnak egy külön része. «Magyar jövő > — ez ,a neve. Mintha szimbolizálná ez a külön rész az egészet, mert hiszen minden, minden, ami becsületes akarat és munka ebben az országban; bátran homlokára írhatná a büszke jelszót: Magyar jövő. Ebben a csoportban azokat, a nagyszabású terveket mutatják be, amelyek csak a lehetőséget várják a megvalósulásra, azokat a nagy elgondolásokat, amelyeknek az életbe való átvitele óriási lépéssel vinné előre szociális és gazdasági alapproblémáink megoldását. Igen: mindez tényleg a magyar jövő, de legelsősorbán mégis a munka a jövő, az a munka, amelyet a legnehezebb viszonyok közt végzett a magyar erő, megrendítő küzdelmek, gigászi erőfeszítések közt. Minden okunk megvan az optimizmusra, ha az idei Nemzetközi Vásár rendkívüli teljesítményeire gondolunk, de százszorosán fokozzák ezt a bizakodást, űa a. körülményekre emlékezünk, amelyek közt, sőt, amelyek ellenére, .ez a gyönyörű felvonulás létrejött. Royall Tyler népszövetségi megbízott. legutóbbi jelentése azt mondja, hogy túl vagyunk a mélyponton, a magyar gazdasági élet elindult a lejtőn felfelé. De amíg a csúcsra érünk, valóságos Golgotát kell járnunk, irtózatos erőfeszítéseken, emberfeletti nehézségeken kell keresztülvergődnünk. A nemzetközi elzárkózás és a magyar népnek egyébként is rokontalan magáradagyatottsága Európa közepén tragikus súly- lyal nehezednek ránk. Fojtogatnak, szinte ott tartunk, ahol a háború előtti kis Szerbia: saját zsírunkba ful- lasztanak bennünket és ebből csak egy menekvés van: az ipar és kereskedelem fejlesztése, a ránkkényszerí- tett autark iára való berendezkedés. A mezőgazdaság válsága lényegesen enyhül, ha az ország belső fogyasztóképessége emelkedik, a, falun csak az, segíthet, ha a város jóléte és felvevőképessége nagyobb. A város az iparé és kereskedelemé és ha a mezőgazdasági termelés világválsága megdermesztette a magyar falu életét, feltámaszthatja, azt az ipar és kereskedelem, ereje. A véletlen, ame’ynek •— mint mindig — most is döntő szerepe van a népek életében, segítségünkre siet A németországi események, mint tudjuk, világszerte nagy ellenhatást váltottak ki s számos országban szervezett bojkott kezdődött a német ipar ellen. Ez a bojkott megvan nálunk is, ha nincs is megszervezve. A budapesti kereskedő, éppúgy mint a vidéki, lehetőleg kerüli a német árut és keresi a magyar ipari termelést. Keresi nemcsak azért, mert ellenszenvvel kíséri a német eseményeket, hanem azért is, mert Hitlerek gazdasági politikájának konok elzárkózása, kitiltotta legnagyobb felvevő piacáról a magyar mezőgazdaságot. A Nemzetközi Vásár nagyszerű időben érkezik: a magyar ipar elfoglalhatja méltó helyét a fogyasztásban, megkapta a «nagy lehetőséget», hogy végre érvényesüljön és terjeszik cd hess,ált. Azok az államok, amelyek elsősorban ipari termelésre vannak berendezkedve, mint például Csehország, most óriási feliendiilés előtt állanak a. német ipar bojkottja folytán, de ha kisebb, mérléikben is, nekünk is aratnunk akit a 33-as bizottság által elfogadott rendeletnek a fővárosi üzemekre vonatkozó részéről, illetve az abban szereplő rendelkezések értelmezéséről megkérdeztünk, a következőkel mondotta a Független Budapest munka tár sárnak: — A kormány a rendelettervezet megszövegezőiénél abból az elgondolásból indul ki. hogy adja me ff a lehetőséget a, szükséges intézkedések közvetlen foganatosítására. A rendelettervezet tehát úgy módosul, hogy a kormány —■ mielőtt a maga hatáskörében intézkednék — módot ad az autonómiának arra, hogy bebizonyítsa rendet teremtő szándékait. szükség van a legerősebb állami ellenőrzésre, még az autonómiák körébe tartozó üzemekkel széniben is. A 33-as bizottságban folytatott vita során azonban fölmerültek bizonyos szempontok, amelyeket a kormány hajlandó volt figyelembe venni. Az egyik szempont az az érzékenység, amely az autonómiák védelmében megnyilvánult és több felszólalásban kifejezésre jutott, a másik szempont annak a ténynek elismerése, hogy a fővárosi üzemek száz százalékig az ön kormányzat vagyontárgyai, ahol nincs szó parciális érdekeltségről, hanem túlnyomórészt teljes tulajdonjogról. A kormány tehát koncod áj la. hogy az ellenőrzési jog az államot ezeknél az üzemeknél csak másodlagosan illeti meg és először az önkormányzati üzemek tulajdonosainak és gazdáinak A megoldási mód az lesz, hogy az önkormányzatok előbb fölszólítást kapnak: jelentsék be 30—60 nap (dalt adataikat a felügyelő hatóságnak. A felügyelőhatóság részletesen megvizsgálja a beérkezett adatokat és azok alapján javaslatot tesz a bet ügyminiszternek az esetleges beavatkozásra. A belügyminiszter a fel- ügyelőhatóiság által tett javaslatnak megfelőcn. kötelezi az önkormányzatot az előterjesztett kívánságok teljesítésére. Az autónómikms üzemek tehát csak akkor kerülnek az állami felügyelő- hatóság közvetlen rendelkezései alá, ha az ön- kormányzat a belügyminiszteri rendelkezést záros határidőn belül nem hajtja végre. Kereszt es-Fischer Ferenc belügyminiszternek ez a nyilatkozata megvilágítja a helyzetet. A nyilatkozatból kiderül, hogy lényegében nincs változás, mert hiszen a kormánynak az 1927. évi XLVIIf. te. egyik szakasza értelmében eddig is megvolt a joga arra, i hogy az üzemekhez ellenőrt küldjön ki. Az új kor- | máuyrciudelet értelmében ez az ellenőrzés most liaté- I konyább lesz.
