Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-04-12 / 15-16. szám
Budapest, 1933 április 12. Független Budapest u A hatvanéves Budapest építkezési tevékenysége Hány ház épüli a főváros egyesítésétől napjainkig zési tevékenységét azonban le kell szállítani a maga értékére. Ha ugyanis azt vizsgáljuk, hogy milyen nagyságkategóriákból kerülnek ki az új lakóházak, azt látjuk, hogy az épülő új lakóházaknak legnagyobb százaléka földszintes családi ház a perifériákon. Mikor hatvan esztendővel ezelőtt a három város magisztrátusa kimondotta egyesülésüket .Budapest székesfővárossá, a jeles magyar hazafiak lelkében csak halvány képe élhetett annak a felpezsdülő életnek, amely az egyesülés folytán megindult a kopott falak között és amely fel- tartóztathatalanul sodorta magá- * val a három város népét a kontinensen soha nem látott, egyedülálló kifejlődés felé. Ennek a fejlődésnek rohamos menetét a világháború megállította s előfeltételeit Trianon megszüntette. Az amerikai méretekben épülő Di-. niyefaivy Lajos £g kialakuló város képére s kényszerű állandóság bélyegét nyomták rá az utolsó évtized súlyos anyagi viszonyai. A főváros egyesítésének hatvanadik évfordulóján Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának kitűnő igazgatója, dr. lllyefalvy I. Lajos sietett elsősorban, hogy az ő némán is beszélő számainak tömegéből kiválassza éppen azokat, amelyek a ragyogó fejlődést és Trianon gyásza alatt való szomorú megállapodást legjellemzőbben illusztrálják. Most jelent meg szerkesztésében «A Hatvanéves Budapest», mely ez alkalommal a régi zsebkönyvek- itől eltérően nem csupán az utolsó évek adatait öleli if el, hanem miniatűr keretei között az 1919 es év jelöli, amikor 72 építkezés közül csupán 8 volt lakóház. j A főváros felszaporodott népessége azonban I semmiképen sem tudott elhelyezkedni a meglévő I régi és szűk keretek között és a gazdasági viszo- | nyolc csak némiképen való állandósulásával egyidő- ben, szinte robbanásszerűen indult meg az építlce- , zési tevékenység. Az építkezés, de különösen a lakó- | házépítkezés olyan arányokat öltött, melyekre a j békeidőben sohasem volt példa. 1928-ban a 2414 új épület közül 1039, 1932-ben pedig a 2304 új épület közül 1169 volt a lakóház. Ez kétségtelenül olyan fejlődés, mely páratlanul áll, ha tekintetbe vesszük népünk mai, hihetetlenül nehéz gazdasági helyzetét. Az utolsó évek hatalmasan fellendülő építkeAz 1890—1900. években például, amikor tíz esztendő alatt 4.669 új lakóház épült, nem is a fele, csak 2.004 volt a földszintes, ezzel szemben 1.554 volt a három lés a három emeletnél magasabb házak száma. Ha már most ezzel szembeállítjuk az 1921—1930. évek lakóházépítkezését, azt látjuk, hogy ez utóbbi évtized alatt felépült 4.561 lakóház közül 3.337, vagyis az összes lalcóházépítkezésnek több, mint 72 százaléka a földszintes családi házakra esik, s csupán 423 újonnan épült lakóház háromemeletes, vagy ennél magasabb. Hasonló eredményre jutunk, ha az újonnan épült lakóházakat a bennük lévő szobák száma szerint nézzük. Az 1890—1900-as évtizedben 1.407 olyan ház épült csupán, melyben öt, illetőleg ötnél kevesebb szoba volt. Ezzel szemben 1925 és 1930 között az ilyen jellegű házak száma 3.068 volt annak bizonyságaként, hogy a saját tulajdon iránti vágy kiírthatatlanul ég az emberek lelkében s a nyomasztó gazdasági viszonyok sem képesek azt elnyomni. A RézsáK terén aKarjáK leiépíteni a VII. Kerület új székhazát Megoldási javaslat, amellyel pénz nélKül felépülhetne az új székház magábafoglalja a hatvanéves fejlődés minden fontosabb mozzanatát. Budapest életének minden megnyilvánulását. A városi lakosság életének mindig legégetőbb problémája volt a lakáskérdés. Nem lesz érdektelen, ha a főváros hatvanéves fejlődésére jellemzően éppen azokat az adatokat ragadjuk ki, amelyek az építkezési tevékenységgel | foglalkoznak, azokat az adatokat, amelyek azt mutatják, hogyan alakult ki a szerény, szegény kopottas három város . területén a főváros mai arculata. Ha az építkezések számának alakulását vizsgáljuk, nagyon érdekes hullámzást figyelhetünk meg. Az egyesítés után következő években, egészen a nyolcvanas évek elejéig az építkező tevékenységnek az előző évekhez viszonyított csökkenését látjuk. Egyesült ugyan a három város, de lakossága, a régi pesti és budai kispolgár, még nehéz anyagi viszonyokkal küzdött és nem hozhatott nagyobbará- nyú áldozatokat szülővárosa építkezésére és szépítésére. A nyolcvanas évek második felétől egészen a milleniumig fokozatos fejlődés észlelhető az építkezés terén. Az építkezés maximumát ebben az időben az 1897-es év jelöli, amikor is nem kevesebb, mint 1.117 építkezésből 652 a lakóházakra jutott. A mil- lenium után, mely a maga fényével ragyogó álmokat varázsolt a reménykedő emberek leikébe, küzdelmesebb, szűkebb esztendők következtek. Az építkezések száma újból csökkent, is mélypontját 1902-ben érte el, amikor az 587 építkezés közül csak ISA volt az új lakóház. A háborút közvetlenül megelőző években újból erős lendületet vesz az építkezési tevékenység, főleg a főváros ösztönzésére és kezdeményezésére. A gyarapodó polgári jólét és a főváros akkori vezetőségének hathatós ösztönzése alatt az új házak ezrei emelkednek ki évenként a földből s megadják Budapest arculatának azt a képét, amelyet a mai ember ismer. Közvetlen a háborút megelőző években emelkedik legmagasabbra az építkezési láz, mely a lakóházak építkezési tevékenységében jegecesedik ki. 1911-ben -1.297 építkezés közül 676 s a következő évben 1.325 építkezés közül 623 volt a lakóház. A háború, de. még inkább a gyászos trianoni békét követő évek gazdasági nyomora csaknem teljesen pontot tett az építkezési tevékenység után. A legszomorúbb mélypontot DFTB Á c ű ¥ ÁC7fÁ orvosi műszerész, k 1 Ül iílíiíJÖ Iliid £tU%I orthopadgóp- és I műszaki vállalat — Budapest, VII., Károly körút 5 I Telefon: 37-5-09 — Gyógyászati segédeszközök, orthopadgépek; I lúdtalpbetétek, sérvkötők, kötszerek, sportcikkek, betegápolási K cikkek. Műszaki gumiáruk, a legmodernebb kézi tűzoltó- készülékek, ipari gázálarcok, gépszíjak, mindenféle műszaki H cikkek. Nickelezéseket vállalok. g WEBER HENRIK IX., nfinny UCCU 58. Telefon: 870—16 Központi fűtés, vízvezeték, csatornázás és gázberendezések vállalata Fischer Miklós és Fia AUTÓFUVAROZÁSI VÁLLALATA Budapest,Yl., Országbíró ucca 38, Tel.: 91-5-45 — Egyelőre —. úgy látszik — nem valósul meg' a kerületi elöljáróságok szaporítása. Azt a 200.000 pengőt, amit az idei költségvetésben két új elöljáróság i kirendeltség felállítására irányoztak elő, az állami színházak szubvencionálására, kell fordítani, és így iaz elöljáróságok költségeire nincs fedezet. Ilyen körülmények között elvesztették aktualitásukat azok a tárgyalások is, amelyek a közelmúltban folytak ,az új elöljáróságok részére szükséges ‘helyiségek biztosítására. A polgárság- azonban folyton sürgeti a kerületek gyakorlati szétválasztását, mert már két éve, hogy a fővárosi törvény elrendelte a kerületek szaporítását, de mindeddig ezirányban egy lé-pés sem történt. Állandóan merülnek fel javaslatok és indítványok .a kerületi elöljáróságok elhelyezésének meg- oldálsúra, de ezek az előterjesztések; nem valósíthatók meg-, mert jelentőid pénzáldozattal járnának. Most azután olyan megoldás kínálkozik, az egyik legfontosabb kerületi ’(elöljáróság székhazának felépítésére, amely látszatra, anyagi megterhelés nélkül volna keresztülvihető. A VII. kerületi elöljáróság székházáról van szó, amelynek ügye sokkal régebb idő óta vajúdik, mint az új kerületek problémája. A Csengery uccai magánbérház bérleti szerződése rövidesen lejár és a főváros kénytelen lesz a bérletet meghosszabbítani, ha nem talál megoldást az önálló előtjáaósáigi székház felépítésére. Már pedig erre nincs kilátás, tekintve, hogy a főváros a mai viszonyok között nem építkezketik. Az erzsébetvárosi polgárság most akciót indított oly irányban, hogy az ’ elöljáró- sági székház felépítését telekcsere útján tegyék lehetővé. Hárorn éve, hogy az, új törvényhatósági bizottság összeült, de a kerületi választmánynak — ennek a kiegészítő közigazgatási intézménynek — megszervezése még mindig- késik. Vajúdik a kerületi választmány okról szóló szabályrendelet megalkotása is. A közgyűlés a múlt évben megalkotta ugyan a szabályrendeletet, de életbeléptetésére még mindig nem kerülhetett sor, mert a belügyminiszter többirányú, főleg stílusbeli és jogi természetű változtatásokat kívánt. Ezeket a módosításokat kell moist végrehajtani., mert ia lcor- mányhatósági jóváhagyás csak ez esetben következik be. Most tehát ismét megjárja az autonómia fórumait az előterjesztés és ha ez mindenütt símán keresztül megy, talán ősszel a kerületi választmányok is megkezdhetik régvárt működésüket. A belügyminiszter törli azokat a paragrafusokat, melyek a törvényhatósági tanácsnak a kerületi választmányba való delegálása elleni fellebbezésről szóltak, úgy hogy a törvényhatósági tanács kijelölései jogerősek lesznek. Törli azt a szakaszt isi, mely a kerületi választmány feladatkörét állapítja meg, míg a hatáskor tekintetében lényegtelenebb változtatásokat eszközöl. A választmánynak az eredeti tervezettel szemben nem egy, hanem két elnökhelyettese lesz. Érdekes, hogy a belügyminiszter túlszigorúnak találta a szabályrendeletben megállapított klotiir- intézkedéseket A Protestáns Árvaház ugyanis készséggel átengedi a fővárosnak a Rózsák terén levő telekkomplexumát, ha annak ellenében másutt, esetleg a Zuglóban kap megfelelő értékű új telket. A főváros a, Rózsák terén, az árvaház telkén építhetné fel az elöljárósági székházat és az építkezés költségeire fedezetet nyújtana a Hársfa ucca, Dob ucca és Csen- gery ucca között elterülő hatalmas telek értékesítése. Erre a telekre hamarosan akadna vevő, mert építkezésre kiválóan alkalmas, a legjobb helyen fekszik és jelentős összegért volna eladható. A fővárosnak alig kellene valamit ráfizetnie a telek vételárára, hogy a Rózsák terén az eloljárósági székházat felépíthesse. A dobuccai telken nagyon sokáig nem épülne fel iaz eloljárósági székház, mert az a nagy telek olyan hatalmas arányú építkezésit igényel, melyhez többmilliós befektetés lenne szükséges, de melynek végrehajtására belátható időn belül nem lenne mód. A protestáns árvaház a telekcsere révén szintén anyagi megterhelés nélkül építhetné fel új árvaházát, mert a Zuglóban nagyobb telket kapna, mint amilyet a Rózsák terén a fővárosnak átenged. A csere- telek kétharmad részét eladná és a vételárért a megmaradó egyharmad telekrészen építkezhetne,. Ezt a propozíciót most írásba foglalva, az erzsébetvárosi polgárok több száz aláírásával ellátva nyújtották be a fővárosnak. Nem lehetetlen, hogy az ajánlatot az illetékes tényezők megfontolóra veszik ési ezen az alapon igyekeznek megvalósítani a VII. kerületi székház problémáját. és azok könnyítését javasolta. A szabályrendelettervezet ugyanis a kerületi választmányban csupán 5— 7,3 perces felszólalásokat engedélyez. A belügyminiszter intervenciójára a polgármester most azt javasolja, hogy a felszólalások időtartamát az eredetileg javasolt időpont kétszeresére emeljék fel. Ez az intézkedés mindenesetre örvendetes és a közgyűlés bizonyára örömmel járul hozzá a klotiir enyhítéséhez. A belügyminiszter ezekután kétségtelenül hamarosan jóváhagyja a szabályrendeletet, de mégsem valószínű, hogy ősz előtt a kerületi választmányok érdemleges munkája megkezdődhessék. Elsősorban a szociálpolitika és a közjótékonyság terén vár nagy feladat ezekre a bizottságokra. A szabályzat szerint a törvényhatósági tanács jelöli majd ki a választmányokban helyet foglaló lelkészeket, valamint minden egyes választmányba tíz iskolaigazgatót. A választmány legalább havonta egyszer tartozik ülést tartani, az ülések nem nyilvánosak. Ligeti László üvegfestészeti és üvegtechnikai műintézete Bpest, Vili., József-u. 23. Tel. : J. 32-1-08 Tükörlámpák, külső és belső világításra. Fényszórótükrök. Hö- és nedvességálló tükörborítás galvanikus úton 5 évi jótállással. Épületüvegezés. Őszre megkezdhetik működésüket a kerületi választmányok A bel ügy miniszter enyhített a szabályrendelet-tervezet szigorú klotürintézkedésein
