Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-03-29 / 13. szám

Budapest, 1933 március 29. Független Budapest O Bődy tanácsnok tervei a közlekedési balok orvoslására Egyelőre csak kísérletképen vezették be a félszakasz-rendszert A HÉS3 átvétele után napirendre tűzik a BSzKCRt-tarifák általános reformját — Miért késik a HÉV átvétele Bódy László A főváros tanácsa legutóbbi ülésében elhatározta, hogy bizonyos rónaiakon bevezeti a f élszakasz je gy- rendszeri. Egyelőre csal? kísérlet­ről vau szó, amelyet állandósíta­nak, ha a kísérlet kedvező eredmé­nyeket fog felmutatni. Bótly László tanácsnok, a főváros közlekedési ügyosztály et­na le a vezetője, akit ebben az ügy­ben megkérdeztünk, a következő­ket mondotta a Független Buda­pest munkatársának; — A 3-as, 6-os és 70-es viszony­latban vezetjük be április 3-tól kezdve kísérletképpen a félszakasz- jegy-rendszert. Azok, akik félszakasz távolságra óliaj- , tanak utazni, a kocsivezető pennáján szállónak fel, ahol az előre váltott tan túszt bedob ják az e célra szolgáló perselybe. Azért határoztuk el ennek az új rendszernek a bevezetését, mert azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi időben éppen azoknak az utasoknak a száma csökkent, akik rövidebb távolságra szokták igénybevenni a villamosközlekedést. Esek soka íját; a 16 filléres szakaszjegyet és ezért inkább gyalog mennek. Nem tudok jóslásokba bocsát­kozni afelől, hogy ez a kísérlet milyen eredményre fog vezetni. Várakozó állásponton vagyunk, az ered­ménytől függ minden további elhatározás. Arra a kérdésre, hogy lehet-e szó a közeljövő­ben általános tarifareformról, Bódy tanácsnok a következőket felelte: — Többízben felvetődött már a BSzKRt- iarifa általános reformjának a terve — főként a HÉV átvételével kapcsolatosan. Régi panasz ugyanis az, hogy a főváros közigazgatási és politikai ha­tárain belül utazó közönség nem esik egyforma elbírálás alá azokkal, akik pestkörnyéki községből vagy városból Budapesten át ugyancsak pestkör­nyéki városba vagy községbe utaznak.' Hogy példával szolgáljak: a Fehérvári útról vagy itt Kerepesi útról a Belvárosba nem lehet el­jutni 24 fillérért, viszont Pesterzsébetről Bu­dapesten át Újpestre — igen. Ezt az állapotot meg kell változtatni és pedig olyan értelemben, hogy a politikai határokon belül minden utazási lehetőség pénz­ügyi szempontból azonos legyen. Ez természe­tesen csak a. HÉV tényleges birtokbavételével kapcsolatosan történhetik meg. Arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet sor a HÉV végleges átvételére, Bódy tanácsnok a követ­kezőket válaszolta:- Még csak egy vonatkozásban vár jóvá­hagyásra a tranzakció. A kereskedelmi mi­niszter úrnak jóvá kell hagynia, a kispesti vi­lágítási koncessziónak a trust-re történt átru­házását. Ügy tudom, hogy ez rövidesen meg­történik és akkor végre sor kerülhet a HÉV tényleges birtokbavételélé. Előbb újjá kell ala­kítani a: HÉV igazgatóságot, amely azután üzemviteli szerződést kői a BSzKBt igazgató­ságával. Ezekben ismertette Bódy László tanácsnok azokat a terveket, amelyeknek megvalósításától a közleke­dési bajok orvoslását várja. A főváros fürdőinek most nyilvánosságra ju- I tott zárszámadásai, a Rudas-fürdő kivételével, nagy | deficitet tüntetnek fel. A Gellert- és Széchenyi-fürdő ■ több mint 900.000 pengő ráfizetéssel zárta, tavalyi működését és az igazgatóság jelentésében hang­súlyozza, hogy ha a fürdők terheit nem csökkentik és fej­lesztésükkel rentabilitásukat elő nem moz­dítják, úgy a főváros fiirdőiizemei sohasem fogják kiküszöbölhetni a deficitet. Mind a három fürdő elő is terjeszti azokat a javas­latokat, melyek a rentabilitás létrejöttét célozzák. így a Gellért-fürdő meg akarja építeni a téli ! hullámfürdőt, hogy előkelő közönségét az év egész j tartamára biztosítsa. Nem új gondolat a téli hűl- | lámfürdő létesítése, mert már a jelenlegi fürdő J építésekor felmerült a terv, hogy a területet tető- szerkezettel látják el, melynek segítségével rossz idő esetén, vagy télen a hullámfürdő befödhető. Csakhogy ez a szerkezet -elrontotta volna a fürdő Érdekes keresztrejtvény-kirakatot rendeztek be a Hon­véd- és Markó-utca sarkán, az ELEKTROMOS IIÁZ- ban. Hatalmas méretű keresztrejtvény tölti ki a kira­katot, körülötte 30 darab értékes, hasznos villamoské­szülék — mint ajándéktárgy — csábítgatja megfejtésre a keresztrejtvény-barátokat. A villamoskészülékek nép­szerűsítésének ez újszerű propagandáját úgylátszik, az egyes nagy villamoscégek teljes megértéssel fogadták, amint azt az általuk felajánlott szép díjak is mutatják. Az érdekes kirakat és keresztrejtvénypályázat bizo­nyára a nagyközönségnek is teljes tetszésével fog ta­lálkozni. A keresztrejtvénypályázatra vonatkozó közelebbi felvi­lágosítást a következőképp adja meg a pályázati szelvény: Budapest Székesfőváros Elektromos Művei KIÁLLÍTÁSÁNAK 1. sz. villamos keresztrejtvénypályázata 30 drb díj herül Kisorsolásra A díjak a. kiállítás egyik kirakatában megtekinthetők. A megfejtések 1933. április 18-jg ELEKTROMOS MÜ­VEK KIÁLLT TAS A. V., Honvéd-utca 22. sz. alá kül­dendők be. A nyilvános sorsolás 1033. április 22-én délután 5 óra­kor a kiállítás halijában lesz. E ko.reszlrejtvénypályáznti szelvények kizárólag a kiállítási irodában, V.. Honvéfl-ntca 22. sz. alatt kap­hatók, hétköznapokon d. c. 8—2-ig és d. ti. 4—7-ig. képét és ezért lemondtak annak alkalmazásáról. Most az a terv merült fel a fürdő vezetősége részé­ről, hogy a Gellért-szálló télikertjét alakitjeik át téli hullámfürdővé. A télikert úgy sincs kihasználva kellőleg, és ott csekély költséggel lehetne egy 33 méter hosszú és 8 méter széles medencét létesíteni. A műszaki tervek készen vannak és a szükséges be­ruházási tőke előteremtése esetén az építkezést azonnal megkezdik. Ezzel nagymértékben növekedne a Gellért-fürdő rentabilitása. A kabinok megvan­nak, tehát csak az úszómedence építése kerülne pénzbe. Viszont a Gellért hullámfürdője télen is ugyanaz a vonzó és jól jövedelmező intézmény lenne, mint nyáron. Óriási mértékben növekednék a fürdő jelentősége is ezzel az újítással. A Széchenyi-fürdő a régen tervezett szálloda felépítését sürgeti, mert enélkül a gyógyfürdő jö- j vője nincs biztosítva. A súlyos betegek nem keres­hetik fel a Széchenyi-fürdőt, mert messze fekszik nincs jó közlekedése és különösen télen mellőzi a közönség ez okok miatt a fürdő látogatását. A szállóra azért van szükség, hogy a nehéz betegek kényelmesen használhassák a fürdő gyógytényezőit. Ez nagyban emelné a látogatottságot és a jövedel­mezőséget. Amellett nagy szükség van új artézikéit létesítésére is, mert az onnan remélhető forró vízzel fűteni lehet majd a fürdőt, amivel jelentős megtakarításokat érhetnek el. A Rudas-fürdő szintén szükségesnek tartja gyógyszállodája mielőbbi felépítését, hogy nagy­értékű forrásait a külföldi és vidéki közönség köny- nyebben használhassa. Mindezek az igények természetesen csak az idők javulásával elégíthetők ki, mert a fővárosnak most nincs pénze szálló épít­kezésekre. Arról azonban komolyan tárgyalnak, hogy a Gellért téli hullámfürdőjét megvalósítsák, mert ehhez aránylag nem sok befektetés kell. A fürdőüzemek rentabilitása emellett megköveteli a kamatterhek enyhítését is. A Gellért- és. a Széchenyi-fürdők egy millió pengő kamatot fizetnek évente a befektetett tőke után és nem csoda, ha ezt az összeget nem tud­ják bevételeikből előteremteni. A kamatkérdést re­vízió a.lá kell venni, mert ez a lépés visz a legköze­lebb, a leg biztosabban a fürdők milliós deficitjének, megszüntetéséhez. A vér és bőr betegségeinél úgyszintén ha arcbőre pattanásos, kiütéses, ajánlatos a vérkeringés élénkítésére naponta fél órával a reggeli előtt félpohár Hunyadi János természetes keserüvízet inni. Az orvosi tudomány «fSÄTi Hunyadi János természetes keserűvíz a legtökéletesebb gyógyvíz. Sza­bályozza a székletet, levezeti a test felesleges káros ned­veit, tisztítja és felfrissíti a véri, előmozdítja az anyagcserét A távfűtés az autonómia elé kerül Hészül a szerződéstervezet az ajánlattévő magánérdekeltséggei __ A főváros most megvalósuláshoz igyekszik segíteni mindazokat a közmunkalehetőségeket, amelyek nagyszabású munkaalkalmak teremtését biztosítanák. Ezért került napirendre komoly for­mában a Tabán ügye; és ettől a céltól vezéreltetve határozták el a távfűtési tervek megvalósítását is. A Független Budapest számtalan cikkben fog­lalkozott már ezekkel a "tervekkel és részletesen ismertette az érdekeltségeknek a távfűtésre vonat­kozó ajánlatait. Mint ismeretes, ezidőszerint már csak a Bánó László mögé tömörült érdekcsoport pályázik a távfűtési koncesszióra és bármely percben hajlandó a nagyszabású mun­kálatokat megindítani. 12 millió pengő alaptőkével alakulna meg a távfűtés kiépítésére a részvénytársaság, amelyben egyik nagy hazai bányavállalatunké volna a főszerep. Az érdekeltség ajánlata évek óta xekszik a városházán, ahol megjárta a különböző hivatalokat és fórumokat, anélkül, hogy nyilvános tárgyalás alá került volna. A főváros vezetősége ugyanis, amely a távfűtés tervével szimpatizált, eleinte arra gondolt, hogy az Elektromosművek bekapcsolásával hatósági vállalkozás formájában valósítja meg az elgondolást. A közüzemellenes han­gulat miatt azonban a főváros kénytelen volt be­látni, hogy e tervének keresztülvitele ilyen formá­ban nem aktuális és lassan beletörődött abba, hogy a távfűtő-* centrálé koncesszióját a magánvállalkozás­nak engedje át. Beavatott helyről szerzett információnk szerint az utóbbi hetekben beható tárgyalások folytak a főváros és az ajánlattevő érdekeltség vezetői kö­zött a koncesszió feltételeiről. Már meg is szövegez- ték a nyers szerződéstervezetet, melyet Borvendég Ferenc alpolgármester gondosan átvizsgált és állítólag rövidesen az autonómia fórumai elé kerül ez üggyel kapcsolatban a polgár- mester előterjesztése. A főváros javasolni fogja a magánérdekeltség részére a távfűtési koncesszió kiadását azzal a fel­tétellel, hogy az intézmény bizonyos idő múlva ingyen a fővárosra háramlik, de a háramlási időn belül is bármikor megváltható. A részvénytársaság­ban a főváros egyelőre nem vállal részt, noha az érdekeltség a részvények egy hányadát hajlandó lett volna átengedni a városnak. Amennyiben a javaslatot és az előterjesztett szerződéstervezetet az autonómia elfogadja, úgy kilátás van arra, hogy még a nyár előtt a távfűtő-centrálé és a vezeték kiépítése meg­kezdődik és talán a legközelebbi télre az üzem működése is megindul. Tárgyalások folynak arról, hogy a fő­város a centrálé céljaira engedje át a használaton kívül helyezett régi áramfejlesztő telepeket, me­lyek a hőtermelés céljaira megfelelőek volnának. Az érdekeltség vagy megvásárolná ezeket a régi telepeket, vagy bért fizetne azok használatáért, esetleg értéküknek megfelelő részvénypaketet adna értük a fővárosnak, mely ebben a formában mégis érdekeltséget vállalna, anyagi befektetés nélkül a távfűtő vállalkozásban. Krisch Fehde János tetőfedő mester Budapest, I., Karolina út 16 Telefon: 69-5-59 Szánthő Ferenc oki. mérnök, kövező mester Budapest, I«, Menkina János ucca 17 Telefon; 55 1-87 Telefon; 55-1-87 M fővárosi fürdők deficitjének megszüntetése Gyógyszállók, téli hull ám fürdő, űf melegforrások és egyéb tervek

Next

/
Oldalképek
Tartalom