Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-04 / 1. szám

2 Független Budapest Budapest, 1933 január 4. Kereskedők mozgalma az elöljárói értekezlet sérelmes határozata ellen Az elöljárói értekezlet — szerintünk — megsértette a kereskedelem és ipar szabadságának elvet A kerületi elöljárók értekezlete most tartott ülé­sén a következő határozatot hozta: — Miután az utóbbi időben a kerületi elöl­járók azt tapasztalják, hogy egyes kérelmezők szabadipar űzése céljából egymással egészen ellen­kező természetű dolgok árúsí fisára kérnek egy­idejűleg iparigazolványt, elhatározzák, hogy uta­sítják az ipari-ügyi előadókat, hogy egy ipariga­zolványban csak egynemű dolgok árusításúira vagy gyártására adjanak engedélyt, ha pedig a kérelmezők egy beadványban különböző cikkekre kérik az iparigazolvány kiálltását, az elletőt a különböző cikkek mindegyikére külön-külön ipar­igazolvány váltására kötelezzék. A kereskedelem körében az elöljárói értekezletnek ez a határozata nagy megdöbbenést keltett, A határozatot az érdekeltségek a kereskedelem és az ipar szempontjából sérelmesnek tartják. Azt hangoztatják, hogy ez ílag'ráns módon ellenkezik iaz ipartörvény alapvető tételeivel. Az ipartörvény szerint a kereskedelem szabad foglalkozás, amely egyszerű iparigazolvány alapján gyakorolható. Az iparigazolványkérés és kiadás egyszerű bejelentési és nyilvántartási tény, tehát ilyen esetben engedélyadásról vagy az engedély megtagad sáról beszélni csak „a hatáskör túllépésé- vel“ lehet. A szabadipar gyakorlása a bejelentéstől számított 5 nap múltán megkezdhető, akár tudomásul veszi azt az iparhatóság, akár nem. A kereskedelmi érdekeltségek ezért elhatározták, hogy sürgősen in­tézkednek a; kereskedelmi és iparkamara útján az­iránt, hogy a kerületi elöljáróknak ezt a határozatát ■mielőbb hatály önki vül helyezzék. Ha másképpen nem sikerül, úgy a kereske­delmi minisztert kérik fel, hogy az ipartör­vény rendelkezéseinek érvényt szerezzen. Az elöljárók intézkedése nemcsak megnehezíti, hanem meg is drágítja az iparigazolványok: megszerzését. 322.035 választója van a fővárosnak Mindössze 549-cel több, mint 1932-ben A közigazgatási bíróság a napokban küldte le határozatát a városházára, annak a mintegy 150 vá­lasztónak az ügyében, akik a legfelsőbb bíróságnál kerestek jogorvoslatot választójoguk dolgában. A közigazgatási bíróság a fellebbezőknek egyharmadát felvette a névjegyzékbe és ezzel az 1933. évi képvi­selőválasztói lista teljessé és jogerőssé vált. Az előző évi választói névjegyzékkel szemben az idei választói listában alig van változás. Választókerületek szerint a választók száma a következő: 1. választókerület 80.10(1 11. „ 116.061 III. „ 125.858 Két évvel ezelőtt, 1931-ben az országgyűlési kép- viselőválasztók száma 328.000 volt, tehát OÜÖO-rel még mindig kevesebb a választók száma, mint akkor volt. Mindössze 549-cel szaporodott a választók száma egy év alatt. Az 1932. évi képviselői választói névjegyzékben 321.476 választó szerepelt, míg az 1931. évi listában 322.035 a, választók száma. Az új névjegyzék alap­ján az egyes kerületekben a képviselőválasztók száma így alakul: I. kerület 12.354 II. 19.624 III. 18.128 IV. 10.269 V. 27.318 VI. 51.708 VII. 57.868 vili.- 45.517 IX. 28.328 X. 20.914 0, sszesen: 322.025 A hivatalos összeírás a legkifogástalanabb volt, amit igazol az a körülmény is, hogy egyetlen párt sem lelt különös észrevételt a névjegyzék ellen. Úgy látszik, az új rendszer teljesen bevált, ami főleg annak tulajdonítható, hogy az összeírást végző hi­vatalos tényezők pártokon felül emelkedve és párt- befolyásoktól menteseit -**gzik munkájukat. Családi házat olcsón épít tehermentes telekre, vagy saját telkein kényelmes törlesztésre. Minden ópító- iparosmunkát jutányosán vállal az Építőiparosok Szövetkezete Andrássy út 56 Elkészült az üt­és csatornaépítési szabály- rendelet reformja Korszerűen módosították az elavult régi szabályrendeletet Hosszas tárgyalások után elkészült az út- és csatornaépítési szabályrendeletek módosítása, Évek óta készülnek erre a reformra és többízben tárgyal­ták is a módosítást, azonban az ingatlantulajdonosi érdekeltségek álláspontján mindannyiszor megbukott ez a reformtörekvés. Most újabb módosított terve­zetet készíteti a, főváros vezetősége és a tisztiügyész- ség az újításokat jogi szempontból is megfelelőek- nek nyilvánította. Ennek alapján újév után külön ülésen bocsátják tárgyalásra az útburkolási és a csatornaépítési szabály­rendeletek korszerű módosítását, Az új szabályrendeletek a következőket tartal­mazzák: Az útburkolatok fenntartása, javítása, átépítése vagy eltávolítása a főváros kizárólagos joga. A bur­kolási munkálatokról a közvetlenül érdekelt ingat­lantulajdonosokat és üzlettulajdonosokat a munká­latok megkezdését 24 órával megelőzőleg értesíteni kell. Az útburkolatok költségét az érdekelt ingatla­nok tulajdonosai tartoznak megfizetni. A burkolási járulék kiszámításánál az összes költségeket figye­lembe kell venni. Ebből a költségből az érdekelt ingatlantulajdonosokra annyi vethető ki, amennyi a gyalogúinak három méter szélességig a gyalogút szegélyezésének egy évben való elkészítésével merül fel. Kocsiutaknál az egy-egy oldalon fekvő ingat­lanok tulajdonosaira legalább 8 méter szélességig az összköltségek 50%-a vethető ki. A járulékokat a kü­lönböző burkolatnemek szerint évente négyzetméte­renkénti egységárban a polgármester állapítja meg. Ez a járulék az I., IT,, IV-—VIII. építési övezet 15—17 méternél szélesebb útvonalain és terein a 9 aranypengőt, a többi útvonalon pedig a 7 arany- pengőt négyzetméterenként nem haladhatja meg. A szabályzat a járulékok kivetésénél egyes tel­kekre kedvezményeket biztosít. így a Duna bal- partján a III—Vili,, a jobbparton a II—VIII. épí­tési övezetekben a be nem épített saroktelkek tulaj­donosai a kivetendő rendes járulékoknak csupán 30%-át fizetik. Egyéb kedvezményeket is tartalmaz a szabály- rendelet és kimondja, hogy a polgármester esetről-esetre akkor is fizetési kedvezményt adhat, ha egyes ingatlanok vá­ros- vagy telekrendezés folytán nem épít­hetők he, ha a kivetendő járulék az ingatlan értékéI eléri vagy meghaladja, vagy ha az ingatlannak nem a tulaj­donos a haszonélvezője. A közterületek mellett lévő ingatlanok tulajdonosai az útburkolás elrendelését külön is kérhetik és ez esetben az összes költségeket a munka megkezdése előtt a fővárosnak be kell fizet- niök. Ha valamely burkolás után 30 éven belül a régi burkolat felhasználásával, vagy új anyaggal jobb minőségű burkolat készül, úgy a régi, burkola­téri fizetett járulékot ebből le kell vonni. Ha a kocsi- útnak egy részét közérdekből — pl. iskola, templom, kórház vagy más középület miatt — drágább bur­kolattal kell ellátni, a járulékot á kocsiút többi ré­szén alkalmazott olcsó burkolat alapján kell kivetni. Közforgalomra szolgáló lépcsők költségeiből az ingatlantulajdonosok csak annyit tartoznak be­fizetni, amennyit egy három szélességű legdrágább anyagból készült gyalogút burkolásáért számítaná­nak fel. A közterület szintezésével kapcsolatos föld­munkák költsége a fővárost terheli. Ugyancsak a főváros költségén épülnek a támfalak, mélyített gyalogutak, a burkolatok javítási és helyreállítási költségei. A továbbiakban a járulékok kivetési határidejéről, behajtásáról intézkedik a szabályrendelet. Az ezekre vonatkozó intézkedések nagyrészt változatlanok maradtak. A csatornaépítési szabályrendelet nagy voná­sokban azonos tartalmú az útburkolási szabály­rendelettel. Amely ingatlan előtt a főváros közcsatornát építtet, annak tulajdonosa köteles járulék fizetésére, tekin­tet nélkül arra, hogy az ingatlan csatornázva van-e már, vagy sem, még az esetben is, ba bármilyen ok­ból az ingatlan a közcsatornába be nem köthető. Ha valamely ingatlannak több homlokzata van, úgy a csatornázási járulék mindegyik homlokzat után kivetendő. A csatornaépítési költségek 6Ü—90 centiméter szélességű csatorna létesítéséig teljes összegében ter­helik az ingatlantulajdonosokat, míg az újonnan épített csatornák építési költségét csak az esetben kell teljes összegben megtéríteni, ha a régi csatorna létesítése óta 30, illetve 60 év eltelt. A hasznavehe­tetlenné válás folytán átépített közcsatorna költsé­gei 25%-ál tartoznak megfizetni az ingatlantulaj­donosok, ha a főváros a régi csatornát 30 éven túl, de 50 éven belül készítette, 50%-át pedig, lia 50 éven túl de 60 éven belül vette át. A főgyűjtőcsatorna —építése folytán kicserélt közcsatorna építési költsé­gének 50%-át kell megfizetniök, ba a régi csatorna 30 éven belül készült el. A fővárost terhelik a fő­gyűjtőcsatornák, a gyűjtőcsatornák, a víznyelők és azok felszereléseinek költségei, valamint az összes fenntartási és javítási költségek. A járulékok fize­tésére a polgármester bárom évig terjedhető halasz­tást, illetve részletfizetést engedélyezhet. Sternberg VII., Rákóczi út 60 Bösendorfer stb. ZONGORÁK Standard RÁDIÓK R. C. A. Victor GRAMOFONOK His Master’s Voice Buda legszebb helyein bérháztelkek eladók: 1 a Fő ucca, Pálfffy tér, Ganz ucca által határolt parcellázott elkekből 100 □-öltől kezdve. Hatemeletes bérházak összenéző udvarokkal engedélyezve. 2 Fillér ucca és Ezredes ucca sarok 3. Donáti ucca 3. szám Ä Öröklakásoknak Bővebbet D r. SZÉKELY MÁRTON ügyvéd irodájában, Személynök ncca 9—11. Telefon: 155—SS. WIHARTFERENC építész építőmester Budapest, VII., Columbus ucca 5/b. sz. Telefon József 350-97 SIDOL fÉNTISZTÍTÖ Gyártja: __________ÜÖTZL LIPÖT „S ID0L“ VegyiterméKeK fvXfa ||f a Budapest, VII., Cserei u. 14 drd .IM# Telefonszám: Aut. 966—86, 968—27

Next

/
Oldalképek
Tartalom