Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-07 / 49. szám
HUSZONHETEDBE évfolyam Í9&2 december 7 4®a szám ruggcflcn Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 El kell indítani a kavicsot... Becsen.desülnek a hullámok a szellemi szükségmunka körül Sinöcx Jenő polgánmesten szabadon és korlátozás néíkül diszponál az összes munkahelyek fölött — Buchten József és Wolff Károly: a rendkívüli közgyűlés szónokai Wolft9 Kozma és Sipőcz nyilatkoznak a szükségmunka-akeióról Elmúlt a költségvetési vita, csend borult a közgyűlési teremre. Egyetlen problémája van csupán a fővárosnak: az ínség. Ami történik, vagy amit csinálni szeretnének, a mögött ott ül a nyomorúság nagy kérdése, bármerre nézzünk is szét a városháza munkájában: post equitem sédét atra car a. Az összes ügyosztályok ennek a jegyében dolgoznak. Elhangzott a jelszó, hogy az Ínséget nem lehet karitatív akciókkal elintézni, munkát kell adni lecsökkenteti kalóriájú ebédek, megszolgált kenyeret ingyen-kenyér helyett. A jelszó lassanként valósággá érik, megkezdődtek az út- és csatornaépítések és most új munkára van kilátás: a Tabánt akarják eltüntetni az Ínség nevében. Ötmillió pengőt kivesznek az in- ségakeiókra szánt összegből és munkabérekre fordítják, ahelyett, hogy ellenérték nélkül osztanák ki a szegények közt. Nem hisszük, hogy akadna valaki is, aki nem találná helyesnek ezt a megoldást. Annyi az előnye, hogy pillanatig sem szabad habozni, hanem nyomban cselekedni kell. Az ötmillió pengő munkabérekre kell, a közművek létesítéséhez szükséges ipari munkákat hitelezési alapon akarja beszerezni a város. Ez tehát azt jelenti, hogy nemcsak azok jutnak munkához és kenyérhez, akiket ebből az ötmillióból foglalkoztatni tud a főváros, hanem'kétszer, háromszor ennyien: az ötmillióból tíz-tizenötmillió lesz. Nemcsak a munka- nélküli munkások, hanem a munka nélkül sínylődő ipar és kereskedelem is munkát kap és a közgazda- sági élet rendes cirkulációja útján megindul a vérkeringés Budapestnek, ennek a beteg testnek azokban az életszerveiben, ahol már pangott, trombózissal fenyegetve az egész organizmust. A közművekkel ellátott, szabályozott területű Tabánban megkezdődhetik az építkezés. Ez újabb munkát jelent, mégpedig — mint azt számtalanszor megírták — harminchat iparágnak. Az az ötmillió, melyet a főváros a Tabán szabályozására fordít, esetleg annak a kavicsnak a szerepét tölti be, — kavicsnak elég hatalmas —, amely, elindulva a hegyről, lavinává testesedik, magával rántva az egész köz- gazdasági életet. Mindez pedig egyetlen fillérjébe sem kerül a fővárosnak, mert hiszen az ötmilliót amúgy is kiadták volna. Talán még Éber Antal se kifogásolja, hogy ezt a pénzt ilyen módon használja fel és adja ki a főváros. Pénzbe nem kerül, de pénzt hoz. A közművekkel ellátott telkek komoly értékhez juttatják a fővárost. Hogy mekkora lesz ez az érték, azt az idők döntik el. Egy azonban bizonyos: a Tabán rendezésével kapcsolatban sürgősen el kell készíteni az új városrendezési tervet is, mert enélkül csupán képletes a munka, céltalan és veszteséges. A fürdőváros-elgondolással kapcsolatos, új városrendezési munkának meg kell előznie az első kapavágást. A Wargha-féle szabályozási terv eredetileg is szerencsétlen volt, azóta pedig már el is évült. Nyomban, haladék nélkül ki kell írni az eszmei pályázatot ennek a városrésznek a rendezésére és még az se lenne baj, ha nemzetközi pályázatot írnának ki. Ragyogónak, a főváros legszebb pontjának kell lennie az új Tabánnak és bár nem kételkedünk benne, hogy a kitűnő magyar mérnöki kar nagyszerű terveket fog produkálni, a pályázat nemzetközivé tétele biztosítaná, hogy a legeslegszebb és legjobb terv szerint épülne fel a főváros leendő ékköve, az új Tabán. A nemzetközi pályázat már azért is praktikus lenne, mert felhívná a külföld figyelmét a fürdő- városi koncepcióra és eleve reklámul szolgálna az eljövendő idegenforgalom részére, egyszersmint pedig felkeltené a külföldi tőke érdeklődését is a nagy építkezési és vállalkozási lehetőség iránt, amelyhez — sajnos — nincs meg a saját tőkénk. A gondból, a nyomorból így alakulna ki a főváros egyik régi, gyönyörűséges álma. Huszár Aladár dr. főpolgármester mingyárt munkájának kezdetén így indíthatná el azt a bizonyos kavicsot, amely fentebbi fejtegetésünkben is egyre színesebbé, nagyobbá, hatalmasabbá növekedett. Az ingyenkenyér helyébe gyönyörű városrész lép és még csak merésznek, fantasztikusnak sem lehet mondani ezt az álmot. Romantikusnak látszik talán első pillanatra a gondolat, de ez a romantika nem a mostani Tabán petróleumlámpásos, álmodozó romantikája, hanem a robogó életé, a diadalmasan fejlődő Budapesté, amely száz év előtt még csak gondolat sem volt és amely sokkal kisebb kavicsokból indult el azon az úton, amely világvárossá, Európa legbüszkébb metropolisává lendítette gyors pályáján. A főváros törvényhatósági bizottsága ma délután öt órakor rendkívüli közgyűlést tart, amelyet Huszár Aladár főpolgármester az ellenzéki pártok kívánságára hívott össze. A városházi ellenzék a mai rendkívüli közgyűlésen tiltakozni akar az ellen a rendszer ellen, hogy a szellemi szükség munkahelyeket pártpolitikai alapon osszák szét. A rendkívüli közgjmlés összehívását kérő ívet valamennyi városházi ellenzéki bizottsági tag aláírta, tehát úgy a szociáldemokraták, mint a Rassay-pártiak, a demokraták és a Friedrich-pártiak is, Az ellenzék a rendkívüli közgyűlés összehívására azért határozta el magát, mert a városházán elterjedt hírek szerint a Wolff-párt és a Kozma-párt ezer helyet akar lefoglalni magának abból az 1330 szellemi szükségmunk- helyből, amely a decemberben és januárban •— vagyis két turnusban meginduló akcióban rendelkezésre áll. Hivatalos városházi körökben a legerélyesebben megcáfolták azt a hírt, hogy a főváros vezetősége a Wolff-pártnak és a Kozma-pártnak ezer helyet akar juttatni és általában pártpolitikai alapon akarná a szellemi szük- ségmunkaakciót lebonyolítani. A városházi ellenzéki pártok vezetői azonban nem érték be ezekkel az illetékes helyekről származó kijelentésekkel, hanem bizonyos jelenségekre való hivatkozással továbbra is fenntartották azt a szándékukat, hogy a legteljesebb nyilvánosság előtt pertraktálják a szellemi szükség munkaakció problémáit. Ez a mai rendkívüli közgyűlés célja. A mai rendkívüli közgyűlésnek, amely előreláthatóan viharos jelenetekben fog* bővelkedni, két szónoka lesz: a szociáldemokrata Büchler József és Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt elnöke. Az ellenzéki pártok álláspontját Büchler József fogja kifejteni, aki felszólalásában megindokolja a rendkívüli közgyűlés összehívásának a szükségességét, majd konkrét indítványt terjeszt elő. Ez az indítvány a városházi ellenzéki pártok közös álláspontját fogja tartalmazni. A városházi ellenzék azt fogja követelni, hogv a főváros vezetősége szakítson azzal a tavalyi és tavalyelőtti rendszerrel, amely szerint pártarány alapján töltötték be a szellemi szükségmunkahelyeket a fővárosi pártok vezetői részéről benyújtott listák figyelembe vételével. Wolff Károly. mint a Független Budapest munkatársa teljeakit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A szellemi szükségmunkahelyek betöltésénél egyedül a rászorultság mértéke lesz irányadó. Teljesen alaptalan minden olyan hír, amely arról szól, hogy akár az egyik, akár a másik városházi párt bizonyos számú helyeket foglalt volna le a maga számára és én egyénileg nem diszponálhatok valamennyi szellemi szükség- munkahely fölött. A helyzet az, hogy az összes szükségmunkahelyek fölött szabadon és korlátozás nélkül diszponálok. A legnagyobb figyelemmel és körültekintéssel fogjuk a szellemi szükségmunka akciót lebonyolítani, sőt azt is kijelenthetem, hogy személyesen fogom ellenőrizni rendelkezéseimnek pontos sen beavatott kereszténypárti körökből értesül, az indítvány fölötti napirendre térést fogja javasolni és ki fogja fejteni a vezetése alatt álló Keresztény Községi Pártnak az álláspontját. Wolff Károly szerint a szétosztásnál egyedül az igényjogosultságot lehet figyelembe venni, sőt Wolff Károly kifejezést fog* adni annak a felfogásának is, hogy egyedül család- fenntartók részesülhetnek a főváros által nyújtott segítségben, amit a szellemi szükségmunkaakcióban való foglalkoztatás jelent. Amennyiben Wolff Károly álláspontja győzedelmeskednék, ez azzal a konzekvenciával jár, hogy szellemi szükségmunkát nők csak a legkivét eles ebb esetben kaphatnának, Koznia Jenő, akit a rendkívüli közgyűlésen való állásfoglalásáról megkérdeztünk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A legteljesebb mértékben helyeslem, ha a szellemi szükségmunkahelyeket a polgármester úr kizárólag saját hatáskörében tölti be. Sokezer kérvény futott be pártirodánkba és mi természetesen felvételre ajánljuk azokat, akiknek rászorultságáról meggyőződést szereztünk. De éppen azért, mert sokezer kérvény fekszik előttünk, képtelenek vagyunk a válogatás munkáját elvégezni. A főváros vezetőségének megfelelő közegei vannak erre a célra. A kiválogatás nem történhetik máskép, mint úgy, ahogy a népjóléti megbízottak minden egyes kérvényezőnek az anyagi viszonyait megvizsgálják és e vizsgálat eredményétől teszik függővé a felvételt. A magam részéről a leghatározottabban kijelenthetem, hogy a pártvezetőségeknek e kérdés elintézéséből való kikapcsolását helyeslem. Ezek után minden attól függ, hogy milyen álláspontra helyezkedik a benyújtott ellenzéki indítvánnyal szemben Sipőcz Jenő polgármester. A polgármester kijelentései elé ilyen körülmények között érthető érdeklődéssel néz a főváros egész közönsége. betartását. Sipőcz Jenő polgármesternek ebből a nyilatkozatából megállapítható, hogy meg fog szűnni a szellemi szükség munkaakció pártpolitikai alapon való lebonyolításának eddigi módja és a városházi adminisztráció, elsősorban maga Sipőcz Jenő polgármester fogja a szellemi szükségmunkásokat kiválogatni és beosztani. Ezzel a megoldással, remélhetően, meg lesz elégedve valamennyi közgyűlési párt. Liber Endre alpolgármester, akit az akció megindulásának időpontjáról és a lebonyolítás technikai részleteiről kérdeztünk meg, ezeket mondotta munkatársunknak: — Eredetileg úgy terveztük, hogy már december elsején megindul a szellemi szükség - munkaakció első része. Éppen a. rendkívüli közgyűlés összehívása miatt voltunk kénytelenek a Sipőcz Jenő polgármester