Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-30 / 12-13. szám

Független Budapest Budapest, 1932 március 23. A Városi Színház bérleti szerződése megvédi a magyar irodalom és művészet érdekeit A műsort — bizonyos etikai kautélák fenntartásával—a bérlő szabadon állapítja meg RendhivüSl mérféhben emelkedik a vízfogyasztás 85.5 2« fürdőszoba van »udapesien Elkészült u Vízmüvek új zárszámadása, mely az üzem nagyarányú fejlődéséről és az elmúlt év ked­vező üzleti eredményéről számol be. A jelentés terje­delmesen foglalkozik az üzem rekonstrukciós mun­kájával és felsorolja azokat a munkálatokat, melye­ket ennek során tavaly végrehajtottak. A Vízmüvek gépi berendezését teljesen kicserélték és most már mindenütt új, modern gépek látják el az üzemet, ami a gazdaságosság szempontjából nagy fontos­sággal bír. Évről-évre emelkedik a főváros vízfog-yasz- tása, ami próbára teszi a Vízművek teljesítőképességét. Tavaly 56.8 millió köbméter volt a vízfogyasztás, 600.000 köbméterrel több, mint az előző évben. A legutóbbi öt évben 6.5 millió köbméterrel emelkedett Budapest vízfogyasztása. A csőhálózat fejlesztésére is nagy gondot fordítot­tak. 34.124 méter új vízcsövet fektettek le, ami a köb- tartalomban közel 3.5 millió növekedést jelent. Ez- idó'szerint a főváros vízcsőhálózatának hossza 1068 kilo­méter. Az új csatlakozásokkal 1147 új ingatlant kapcsoltak bele a vízellátásba. Ezidőszerint 23.776 ingatlan van Budapesten víz­vezetékkel ellátva. Budapest napi vízfogyasztása lakosonként 173 liter volt. Statisztikailag megálla­pították a fürdőszobák számát is, eszerint Budapesten 85.528 fürdőszoba van. Beszámol a zárszámadás a beruházó kölcsön ter­hére eszközölt megújítási munkálatokról. A 14.4 mil­liós beruházó kölcsönből eddig több mint 10 milliót használtak fel, a IS milliós beruházási függőkölcsön- ből pedig idáig több mint 12 milliót fizettek ki. Hangsúlyozza a jelentés, hogy az összeg csaknem ki­vétel nélkül a magyar iparnak és magyar munkás­kezeknek jutott, mert A napokban perfektuálták a főváros képviselői és Labriola Bernárdó, a Városi Színház bérletére vonat­kozó szerződést. A megállapodás feltételei most ke­rültek nyilvánosságra. A bérleti idő 1932 május 1-től 1938 május végéig tart. Ha a lejárat előtt egy évvel a szerződő felek egyike sem közli írásban, hogy a lejáraton túl a szerződést továbbra nem kívánja fenntartani, úgy a bérlet időtartama 1944 májiis végéig automatikusan meghosszabbodik. A bérbevevő rendelkezik a színházi épület minden helyiségével, a ruhatárral, a büffével, a hirdetési joggal és a bérlő rendelkezésére állanak az összes díszletek és kellékek is, melyek egyébként a főváros tulajdonai. A színházépületért bér fejében évi 26.500, a díszletekért és kellékekért évi 13.500, ösz- szesen tehát 40.000 aranypengőt kap a főváros. A szerződésből eredő minden pénzbeli igények minden­kor teljes átértékelés alá esnek. A bért félévi rész­letekben kell fizetni. A színházat a vállalat Palladium Színház elneve­zés alatt köteles megnyitni és folytatni. A főváros címerét a színház nem használ­hatja. Évente a színházat három estén át a bérlő a főváros rendelkezésére köteles bocsátani hangverseny vagy előadás céljaira, azonkívül ifjúsági előadások céljára havonta négy délutánon. A népszínházi nyugdíjinté­zet javára évente a főszezonban két előadást tarto­zik a bérlő rendezni, az általa összeállított műsorral. Az első előadás jövedelmének 45%-át, a második elő­adás jövedelmének 50%-át köteles átengedni a nép­színházi nyugdíjintézetnek. A bevételből a zene- és a műszaki személyzet illetményei levonhatók. A műsorra nézve úgy intézkedik a szerződés, hogy azt a bérlő tetszése szerint állíthatja össze. A műsor számai azonban a nemzeti érzést a jóízlést és a vallást nem sérthetik. A műsor számainak kétharmada magyar- nyelvű kell, hogy legyen, az artistákon kívüli rész összeállításánál a magyar szerzők műveit legalább olyan mértékben kell figye­lembe venni, hogy azok, idényenkint számítva, a műsor e részének legalább a felét tegyék. Köteles a bérlő állandóan elsőrangú művészi színvonalú és kizárólag magyar állampolgárokból álló megfelelő számú zenekart alkalmazni, az előadó- és artistaszemélyzet alkalmazásánál, egyenlő művészi teljesítmény esetén, a kar és színpadi segédszemély­zet csak magyar állampolgárokból állhat. Az épületet tűzkárbiztosítás ellen a bérlőnek kell saját költségén biztosítania és fizetnie kell az összes közterheket. A főváros a szerződés rendelkezésének megtartását ki­küldött közegeivel bármikor ellenőriztetheti. A szer­ződés másra át nem ruházható, a bérlő halála esetén azonban az örökösökre szállhat át. A szerződés rendelkezései ellen történt vétség vagy mulasztás esetén esetenkint ezer pengő kötbért tartozik a bérlő fizetni. Biztosítékként 30.000 pengő marad letétben a főváros pénztáránál. A szerződés opciót biztosít a bérlőnek a színház további hat évi bérletére harmadik személyekkel szemben, egyenlő feltételek esetén, A szerződés felbomlik, ha a bérlő személyzete bármely tagjának illetményeit a megsza­bott teljesítési határidőre ki nem fizeti. 0 Uj csatorna- és útépítkezések Elrendelik a munkálatok megindítását az összes új gépeket -magyar gyárak szállí­tották az üzemeknek. A megtakarítások terhére készítették el a vízszűrő berendezést. A mérlegszámla szerint az üzem multévi bevétele 10,938.382 pengő volt. E' nagy bevétel melleit az üzem mindössze 15.582 pengő üzleti felesleget mutat ki. A nyereség azért kevés, mert az üzemet lényegesen terhelik a kamatok és pedig a törzsvagyon, továbbá a beruházó és a függőkölcsön kamatai. E címen 1,956.893 pengőt kell egy évben fizetnie a Vízműveknek. Beruházásokra, csőfektetésekre, vízmérők beszerzésére 111.644 pengő fordíttatik. Az újítási tartalékot 350.000 pengővel dotálták, a nyugdíjalapnak 210.000 pengőt juttatnak és remunerációkra 87.500 pengőt fordítanak. Mind­ezeken felül a községi háztartás részére 200.000 pen­gőt ad a Vízművek multévi bevételeiből. Súlyos tehertételként szerepelnek az adósok is, 510.000 pengő vízdíjkinnlevősége van az üzem­nek, amiből a magánfogyasztásra 400.000, állatni intéz­ményekre 100.000 pengő esik. Az üzem líjítási tarta­léka 2.2 millió. Az alap nagyobb dotálására azért van szükség, mert a Vízművek jövedelmezősége erősen függ az időjárástól, kérdéses tehát, hogy a következő években lesznek-e majd olyan feleslegek, melyekből — a meglévő vagyon megtartásán kívül még a továbbfejlesztésre való befektetések folytán előálló terheket is figyelembe, véve, tudják-e majd az újítási tartalékot továbbra is megfelelő módón dotálni. Buhova Lafos épületüvegező és képkeretező IX., Lónyay ucca 48 ! Telefon: Automata 870-26 vitéz Darvas Lajos oki. mérnök — Nemes építő vállalat Budapest,IV, Királyi Pál-u, 20, Telefon: 86-2-96 Telefon : Telefon : 52-Ö-34 J&P 52-6-34 Dr. Lendl Adolf Fába ReZSŐ utóda ÁLLATPREPARATÓRIDMA BUDAPEBT, II. KERÜLET,. DONÁTI UCCA 7. HZÁM A főváros út- és csatornaépítési bizottsága ked­den tartott ülést, amelynek napirendjén számos je­lentős közmunka megindítása szerepelt.. Az ügyosz­tály beterjesztette az elkészült közmunkaterveket és azok alapján elrendelik a közmunkák megindítását. Nyolc csatornaépítés és nyolc útépítés ügyé­ben határoztak. Megépítik a Zólyomi üttíak ,a Németvölgyi út és a Sashegyi út közötti szakaszán az új csatornát, amely 20.000 pengőbe kerül. A Sirály ucca, Fúrj ucca és Németvölgyi út közötti szakaszának csatornázása 8000, a Cserje uccunak a Várhatom ncca és Fájd ucca közötti csatornázása 10.500, a Vályog uccunak a Föld uecától történő csatornázása 4000, az Ungvári uccui­nak a Rákos patak és a Nezsider ucca közötti sza­kasza csatornázása 89.500, a Szugió uccának a Vezér ucca és Miskolci ucca közötti csatornázása 55.000, a Németvölgyi ároknak a Budaörsi út és Sashegyi lit közötti beboltozása 18.000, a balparti szenyvíznyomó­Megírtuk, hogy a főváros hozzákezdett nagy­szabású városrendezési és városzabályozási program­jának kidolgozásához. Elsőnek a külső Lipótvárosból és a külső Terézvárosból alakított XIII. kerület modern szabályozási terve készült el, de az egységes szabályozási terveken kívül egyes övezetek és kisebb területek szabályozás-módosítása is folyamatban van. Különös figyelemmel kísérik az Óbuda szabályozá­sára vonatkozó munkálatokat, mert ez a hatalmas városrész a rendezés tekintetében igen visszamaradt és súlyos mulasztások várnak itt orvoslásra. Ügy az érdekelt lakosság, mint a bizottsági tagok tekin­télyes csoportja sürgette ezeknek a szabályozási terveknek végleges elkészítését. Hangsúlyozták, hogy a közigazgatás, de főleg a Közmunkák Tanácsának helytelen intézkedése folytán Óbuda fejlődése teljesen megakadt. Az érvényben lévő rendelkezések szerint a ható­ságok az óbudai építkezőket arra kötelezik, hogy amennyiben az épület beleesik az újonnan elkészí­tendő szabályozási vonalba, köteles azt felszólításra lebontani és ennek biztosítására 1000 pengőt tábláz­nak rá az építtetők telkére. Miután Óbuda végleges szabályozási terve eddig még nem készült el, az építtetők a, legnagyobb bizonytalanságban vannak, mert egyikük sem tudja, hogy egy év múlva nem húzzák-e házán keresztül a szabályozási vonalat és nem szólítják-e fel az épület lerombolására. Érdeklődtünk illetékes helyen e kérdés állása iránt és a következő információt kaptuk: — Az építésügyi szabályzat Óbudának a Duna cső' meghosszabbítása pedig 675.000 pengőbe kerül. A meginduló útépítkezések során megépítik a Budaörsi útnak a Szent Imre herceg útja és a Ká­roly király laktanya közötti úttestét betonburkolattal 150.000 pengő költséggel, a Diószegi útnak Horthy Miklós út és Fehérvári út közötti szakaszát kér amit- burkolattal 70.000 peng’őórt. Átépítik a Baross tér j ’’gyalogjárdáját 30.000 pengő költséggel. Az Eszter- házy ucca, Sándor ucca és Múzeum ucca közötti sza- j kaszának kocsiút aszfaltozása 70.000, a ferencvárosi I kikötőhöz vezető főút folytatólagos rendezése kera- I mitburkolattal 100.000, a Páva ucca, Üllői út és Mes­ter ucca közötti szakaszának keramitburkolása 65.000, a Hungária körút, Simon ncca és Kőbányai út közötti szakaszának útépítése betonburkolattal 200.000 pengűbe kerül. Végül a Fóti út és a Tüzér ucca közötti Névtelen nccát fogják kiépíteni, amely i azonban magánterület lévén, az- érdekelt inga.tlantu- | lajdonos az úttestet saját költségén fogja burkol- j tatni. és a Béosi út közé eső sík területét a zárt sorba be­építendő övezetek közé sorozza, a Bécsi út feletti hegylejtőre pedig szabadon álló házakból való épít­kezést ír elő. A zárt sorban építendő sík területek szabá­lyozási terve túlnyomórészt már készen van és így ezeken a területeken az épületek szabályszerű elhelyezésének akadálya nincs és bontási kötelezett­ségek vállalását az építtetőktől nem kívánjuk. Csak az óbudai híd hídfőjének környékére nincs még készen a szabályozási tervezet, valamint tárgyalás alalt áll a Császár fürdő és Zsigmond tér közötti dunaparti szakasz elrendezési terve, melyek közül az előbbi a. Közmunkák Tanácsának a feladata, az utóbbi pedig csak 8 telekre vonatkozik. — A Cászár fürdő cs a Zsigmond tér közötti terület rendezését a városrendezési ügy­osztály rövidesen elkészíti, a Közmunkák Tanácsát pedig megsürgetjük az óbudai híd­fő környékének rendezésére vonatkozóan. A Bécsi út feletti hegylejtők szabályozási terve a Táborhegytől a solymári határig terjedő részen nincs megállapítva. Azonban a területre kért építési engedélyek kiadásánál sem kötünk ki bontási köte­lezettséget. hanem esetenként mérlegeljük n szabá­lyozási tervbe felveendő új övezet kérdését és az épületnek olyan elhelyezését kérjük, hogy az vég­zetesen meg maradhasson. Ezt a munkán kat lehetővé teszi az, hogy q területen az építésügyi szabályzat szerint csíik szabadon álló épületek emelhetők. Az építési engedélyek feltételeinek megállapításánál tollát, amennyiben egyéb okok nem forognak fenn. a szabályozásból kifolyóan az épületek lebontását nem szoktuk előírni. Helytelen lntezheüe$ehhel gátoljak óbuüa ietiááeset

Next

/
Oldalképek
Tartalom