Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-03-16 / 11. szám

HUSZONHETEDIK évfolyam 1932 március 16 11. szám Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: '',5478 I Feltámadunk? A kalendárium március idusát mutatja és a ma­dártani intézet hivatalosan jelenti, hogy a pintyő­kék megszólaltak. A pintyőkék tudniillik nem tud­ják, hogy nincs szólásszabadság és megszólalnak fő­szolgabírói és főkapitányi engedély nélkül is. Min­den azt mutatja, hogy itt a tavasz, kivéve az idő­járást, mely makacs konzervativizmussal ragaszko­dik a télhez és -— kivéve a kormányt, amely a telet, legalább is a főváros részére, a végtelenségig prolon­gálja. Ilyenkor, március közepe táján, el szokott követ­kezni a nagy föllélekzés. Nyújtózkodunk egyet és a munka téli álma után boldogan konstatáljuk hogy eljött a közmunkák megkezdésének pillanata: ébred az emberi tevékenység, enyhül a munkátlanság és sok-sokezer ember kenyeret kap. A főváros ilyenkor kezdi meg a tavaszi munkaprogram végrehajtását és ezt évről évre ünnepi eseményként szoktuk ünne­pelni, méltóan annak rendkívül fontosságához, Bu­dapest szempontjából. Idén hiába van március idusa, hiába szónokol ta­vaszról a pintyőke, a munka tavasza nem akar je­lentkezni: beléfojtotta a szót a kormány. A kormány, amely még most sem hagyta jóvá a költségvetést, márpedig költségvetés nélkül nincs munka. Igaz, hogy jóváhagyás esetén is nagyon-na- gyon kevés az, amit a főváros ebben az évben ad­hat, de ez a kevés a mai gazdasági viszonyok közt tízszeres erővel hat, a szörnyen szegény munka- program óriási jelentőségűvé dagadt, éppen a gaz­dasági nirvána folytán. A fővárost rendkívüli szankciók arra kényszerí­tik, hogy pontos határnapra elkészüljön a költség- vetéssel és letegye azt a kormány asztalára. Le is teszi. Ennek az asztalnak van azonban egy egészen speciális tulajdonsága: Amit egyszer oda .letettek, ott is marad. Igazi magyar asztal, szíves és marasz­taló. Az asztalon ott hever ezer meg ezer kéz lázas remegése, de a kormány ezt nem látja meg. A bü­rokrácia kapuja fölött a felírás: „Amit elvégezhetsz ma, halaszd inkább holnapra.“ És hiába dörömböl ezen a kapun az élet, a tavasz: a munka ottreked az aktákban, amelyek nem vesznek tudomást sem ta­vaszi dübörgésről, se elkényszeredett gyomrok fájó reménykedéséről, az akta — akta, konok és néma, nem veszi tudomásul, hogy itt a feltámadás ünnepe, hogy rügy fakadozik a fákon és az emberi lelkekben. Az üzemellenes és az üzemi pártok közt megtörtént az első összecsapás, melynek eddig egy eredménye van: Éber Antal lemondása. Ä P. K. revizor kiküldetése körüli vitában már a Községi Élelmiszerárusító Üzem telepén tar­tott ülésen is kiéleződött a hangulat. Akkor Szőke Gyula mentette meg a helyzetet, aki a szavazást későbbi ülésre halasztotta, de úgy látszik, ez a mentő javaslat sem változtatott a tagok véleményén, akiknek többsége feleslegesnek tartotta a fővárosi üzem­hez a P. K, revizor kiküldetését. Éber Antal, aki különösen az Élelmiszeráru- sító Üzem dolgában — mint iparkamarai el­nök —- végsőkig exponálta magát, javaslatá­nak leszavazása után nein is tehetett mást, minthogy a konzekvenciákat levonva, távo­zott az elnöki székből. Valószínű, hogy most Szőke Gyula veszi át helyét, aki az üzemi kérdések­ben sokkal enyhébb álláspontot kép­visel. Az üzemi bizottság egyébként gyors tem­póban akarja folytatni működését és április végére szeretné befejezni vizsgálatait. A Köz­ségi Élelmiszereit'usító Üzem után a községi kenyérgyári vizsgálat kerül sorra. Itt- is nagy harcra van kilátás, mert a pékek erősen küz­denek a kenyérgyár egyre hatalmasabb kon- kurrenciája ellen. Az üzem termelésének korlátozását és a tésztagyári üzem teljes megszünte­tését követelik. A következő vizsgálat a Községi Műszer- üzemnél lesz, mely a jelek szerint halálra van ítélve. A kárpitosok, műszerészek és a kis pá­rosok egész sora támadja ezt az intézményt, amely pedig a fővárosnak sok jó szolgálatot tesz. A listán a Gyógyszerüzem vizsgálata kö­vetkezik ezután. Ezt követi a Házinyomda el­leni revíziós eljárás és a kátrány ózó és b tu- rnenező tel'ey pel végzik az üzemek elleni vizs­gálat rendjét. Eszerint tehát hat közüzem ellen indít az üzemi szakbizottság vizsgálatot. A magánipar és a magánkereskedelem részé­ről hangzott el sok kifogás ellenük és ezeknek alaposságáról vagy alaptalanságáról akar most a bizottság meggyőződni. A többi üze­meli, miután azok résziben monopolisz" ikus, részben pedig közérdekű tevékenységet fejte­nek, ki, egyáltalán nem kerülnek a bizottság vizsgálata alá. Am'nt a hat üzem, sorsáról határoztak, a háziműhelyek dolga körül a bizottság asztalára. A teljes anyag már rendelkezésre áll és való­színű, hogy a több mint 200 háziműhely jelen­tős részét megszüntetik. Az üzemi szakbizottság legutóbbi ülésében folytatta a Községi Élelmi szer üzem ügyének a tárgyalását. Eber Antalnak az elnökségről történt lemondása után az üzemi szakbizottság ebben a kérdésben úey határozott, hogy nem a P. K. revizorát küldik ki az üzem dolgainak kivizsgálására, hanem a polgármester ad uta­sítást a vizsgálat sürgős lefolytatására. Ez a határozat az autonómia megóvását jelenti. Hat üzem elten indít vizsgálatot a közüzemi szakbizottság Hz Élelmiszeriizemnél nem lesz nagy oh harsány ú változás Mprilis végéig letárgyalják az Üzemi problémákat Mit mond Usetty Béla, az Élelmiszerüzem igazgatóságának elnöke? Az adózási meg a többi statisztika számai a nulla alatt állnak. Ezek a számok az élet tükörképét mu­tatják, az életét, amely ellentéte a bürokráciának, legjobb lenne tehát, ha ezt a tükröt összetörnék, hogy ne lássuk, mi van körülöttünk. Érthetetlen is, hogy a kormány mért nem szünetelteti a statisztikai adatgyűjtést. A statáriumot egy pótrendelettel ki le­hetne terjeszteni ezekre a beszélő számokra, hiszen a kormánynak megvan a módja erre. Meg kell vonni a szót a statisztikától, legalább valami klotűrfélével, elég volt ezeknek az adatoknak a szólásszabadságá­ból. Mert ha nem veszik el a hangját, még ráeszmél­hetne akárki is arra, hogy a hatos és egyéb bizott­ságok egyenes negációi az életnek és hogy mialatt teljes gőzzel racionalizálnak, meghal minden ráció. A tavaszi munkák az íróasztalon pihennek, mert hiszen ráérünk, van időnk. Tavasz, statisztika? . . . Kit érdekel? Élet? ... Az akta a fontos, az elintézés, az iktatás, a továbbítás egyik íróasztaltól a másikig, pontos betartása a szabályoknak és az íróasztalok sorrendjének, mert ez az alapja Magyarország sor­sának és életének. Az akta pedig még nem jutott el az expediálásig, tehát várjon ez az élet. És az élet vár. Vár. Vár reménytelenül, teljes lemondással, elmúlásra készen. Tétova szemekkel, ér­tetlenül nézi agóniás szemével a bizottságosdi tavaszi játékát, miközben dalol a pintyőke és a kalendárium arról beszél, hogy egy hét múlva itt a feltámadás. Persze, csak a naptárban ... / llsetty Béla nyilatkozata A Független Budapest munkatársa érde­kesnek tartotta kikérni Usetty Béla kormány- párti képviselőnek a véleményét, tekintve, hogy Usetty Béla az elnöke a Községi Élelmi­mé szerüzem igazgatóságának. Aziránt érdek­lődtünk, hogy mi a véleménye Éber Antal kí­vánságairól, amelyeket er Községi Élelmiszer- üzemmel szemben kifejezésre juttatott. Usetty Béla a következőket mondotta a Független Buda­pest munkatársának: — Éber Antalnak azt a javaslatát, hogy a Községi jÉlelmiszerüzem gazdálkodását P. K. revizor vizsgálja meg, teljes mértékben helye­seltem. Magam is azt tartom, hogy a helyzet t:sztázása elé nem szabad akadályokat gördíteni. Aki bizonyítani akar valamit, annak meg kell adni a bizonyítás lehetőségét. Saját magunk­kal szemben, de a vezetőséggel szemben is az a kötelességünk, hogy a tényállás a maga mez­telen igazságában kiderüljön. — Ami a kórházi szállítások ügyet illeti, az én nézetem szerint minden támadás alap­talan. A szállítás mindenkor teljes rendben folyt le és ha mutatkozik valami ár­differencia, akkor ez kizárólag annak a körülménynek tudható be, hogy a kór­házak mindig extrém árut követeltek, olyan elsőrendű minőségű árut, amely áruknak az árát a vásárcsarnokokban sem jegyzik. Mindezek ellenére osztom azt a felfogást, hogy a kórházak élelmiszerellátására nyilvános versenytárgyalást kell kiírni. ^ Itt sem lehet akadálya annak, hogy a kórházak élelmiszer­szállítását annak a cégnek adjak, amelyik megfelelő garanciák 'nyújtása mellett a leg­olcsóbb ajánlatot teszi. Megállapíthatjuk, hogy Usetty Belanak, a Községi Élelmiszerüzem igazgatósági elnöké­nek a nyilatkozata száz százalékig korrekt álláspontot képvisel. Teljesen beavatott város­házi körökből egyébként úgy értesülünk, hogy a Községi Élelmiszerüzem gazdálkodá­sában nagyobbarányú változás nem lesz. Az üzemi szakbizottság csak annyiban fog kor­látozó rendelkezéseket javasolni, hogy a Köz­ségi Élelmiszerüzem a jövőben kizárólag tömeg szükségleti cikkek árusításával foglah ko-z,hassák. Arról is szó lehet, hoga a Községi Élelmiszerüzem gyártmányait a jövőben kis­kereskedők is forgalomba hozhassák. r\ 4 i > * Új osztályt létesített 7-— és 9-— pengő napi XjX* I cij01*~SZ3HHl01*lUlll ápolási díjjal, szanatóriumi ellátással A különszöbák árai is lényegesen leszállítva. — Vízkúrák, Zander, orlhopädia, bélitirdő stb. bejáróknak is Vin., VAS UCCA 17-

Next

/
Oldalképek
Tartalom