Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-10 / 6. szám
Budapest, 1932 február 10. Függecíen Budapest 3 M HÉT 641.000 pengő Ennyivel kevesebb adó folyt be a főváros 'pénztárába az idei januárban, mint a tavalyiban. Pedig már a múlt esztendő is rossz^ volt, rosszabb, mint a két év előtti, nem is szólva a r épebb lekről. Nem meglepetés ez az eredmény, illetve hiány. El voltunk rá készülve, sőt még ennél rosszabbra is. Nemcsak mi, hanem a főváros is. Van egy költséavetése a fővárosnak, amelynek végső summájából hiányzik ez a 641 ezer pengős bevétel és hiányzik az a további sokszázezer, illetve millió pengő is, amely az év többi tizenegy hónapjában fog jelentkezni hiányképpen. De nemcsak ez Jog t hiányozni, valószínű, hon.)/ az üzemek zárószámadása és a közigazgatási zárószámadás is deficitet mutat fű, ami szintén mínuszt jelent majd a háztartási mérlegben. Az állami és városi gazdálkodásnak az volt a szabálya, hogy a jövedelmeket a kiadásokhoz szabták, Ezt a szabályt elfújta a gazdasági válság. A főváros vezetőségének rá kellett jönnie arra, hogy fordítani kell az eddigi rendszeren és a kiadásokat a városnak is a paplanhoz kell igazítania, éppúgy, mint a tisztviselőknek, akiknek paplanjából már harmadszor vagdosnak le egy-egy darabot, Kurtább lesz naprólnapra a főváros paplanig is, nem lehet nyújtózkodni, össze kell húzódni, — holott eddig a paplant alakították aszerint, mennyire akar kinyujtózkodni a város. Az állami színházak és a főváros Az állami színházak nem fizetik a közüzemi szolgáltatások díját, több mint félmillióval tartoznak ezen a címen és most, hogy a fővárosnak szüksége van bevételeire, azzal állnak elő. hoay engedje el a főváros ezt a követelést. Ha Kiss János vagy Kohn Mór nem fizeti a villany- és vízdíját, nem kap sem áramot, se vizet, még csak részle fizetési kedvezményt sem. Az állam megkapta az áramot is, a vizét is, csak éppen úgy érzi. hogy ő nem Kiss János és nem Kohn Mór, neki több dukál Budapesttől, mint a főváros polgárainak. Polgári szempontból nehéz megérteni az állam gondolkozását. Hogy 'times pénze villanyra és vízre.? Másnak sincs. Mégis fizet, mert muszáj. De a főváros gondolkozását sem értjük: a főváros adott, tehát kapnia kell. Mért tárgyal a főváros, mért nem követel, mért nem adja át az egész ügyet a tiszti- ügyészségnek? Hogy az állami színházak ku1 túrát jelentenek? Ez többé-kevésbé igaz. ^ Ép annyira, műit a többi színházak. Ha például a Nemzeti Színház és a Kamara Színház műsorát nézzük, nem vagyunk túlságosan elragadtatva a kultúrától, amit ezek a műsorok jelentenek, legalábbis nem annyira, hogy azt mondhatnák, a fővárosnak bele kell nyúlnia a zsebébe és meg kell menteni „ezt“ a kultúrát, szemben a többi színházzal. Nem szabad különbségű lennie a fővárosnak állami és nem állami kultúra közt, ha már az állam se tartía szükségesnek, hogy különb kultúrát produkáljon, mint a többi. Ha elengednek akárcsak egy fillért is az államnak, el kell ugyanannyit engedni a több eknek is: a fővárost azonban nem veti fel annyira a o- mód, hogy ezt megtehesse. A magánvállalko- ,zás nehezebb harcot folytat a létért. nem\ kap támogatást vereitékes adógarásókból és fizet: fizessenek az állami színházak is. Ezt kívánja elsősorban az etika, mert hiszen ellenértékét kaptak és ezt követeli az igazság is, amely az állammal szemben is igazság. HUTTER SCHRANTZ RT. sodrony, szitaáru és nemezposztógyárak Budapest, X. kér., Gyömröi út 80 Városi iroda: VI., Vilmos császár út 63. sz. Telefon: 229-18 ♦ Tűzhelyek Kályhák 104 millió pengőt juttat a főváros az iparnak és kereskedelemnek 1932-ben A polgármester kimutatása a főváros folyó szükségleteiről A munkanélküliség megszüntetéséhez mindenekelőtt munkaalkalom, a munkaalkalom teremtéséhez pedig pénz szükséges. Az állam úgyszólván alig ad ki közmunkát és a közhatóságok beruházásai is szünetelnek. Az elmúlt években csak a főváros biztosított erejét meghaladó közmunkákat és közszállításokat az iparnak és kereskedelemnek, most azonban a nehéz pénzügyi helyzet nem engedi meg a beruházások további folytatását. Az idei fővárosi költségvetésben csupán a folyó szükségletek fedezésére van fedezet, de az is sokkal kisebb mértékben, mint más években. Sipőcz Jenő polgármester a közvélemény tájékoztatása érdekében most foglalkozási szakonként összeíratta azokat a kiadási tételeket, melyek a folyó évi költségvetésben különböző természetű beszerzésekre vannak előirányozva. Ezeknek természetesen csak elenyésző része beruházási jellegű, ellenben inkább a rendes évi fogyasztási szükséglet kielégítését célozza. A hivatalosan közreadott 104 és negyedmillió pengős végösszeg óriási jelentőségű. A kimutatás az egyes foglalkozási ágaknak juttatandó költségeket a következő részletezésben tünteti fel: ezzel kapcsolatban a következőket mondta: — A folyó évi gazdálkodásnál mindenképpen arra fogok törekedni, hogy megőrizzem a költségvetés d/eficitmentességét. A kiadásokat a bevételek legszigorúbb figyelemmel kísérése mellett fogom irányítani. Éppen ezért elsősorban minden felesleges és elkerülhető adminisztrációs kiadást elkerülök, az ezekre előirányzott összegeknél a legnagyobb takarékosságot viszem keresztül. Az esetleges bevételi csökkenést ezen az ríton kívánom kiegyenlíteni. Ezzel szemben azonban minden költségvetési hitelként rendelkezésre álló összeget a, lakosság érdekelnek szolgálatéiba kívánok állítani olyképpen, hogy minden erre előirányzott összeg az ipar és kereskedelem vérkeringésébe kerüljön és így a közigazgatás jövedelme a lakosság* különböző foglalkozási ágainak segítségére siessen. Tájékozáskép kimutatásba foglaltam azokat az összegeket, melyek az idei költségvetésben közmunkákra és közszállításokra vannak előirányozva és ezeknek végösszege meghaladja a 104. milliót. — Fontosnak tartom ezeknek az összegeknek teljes felhasználását azért is, mert a gazdasági élet a kiinduló ponthoz következetesen visszatérő körforgást jelent és amikor az ipar és a kereskedelem támogatást talál, ugyanakkor támogatást nyer a mai gazdasági harc legsajnálatraméltóbb sebesültje, a munkanélküli is. Egymillió pengó — csatornaiszapból Kitűnő erednténneh a csatornaiszap gázosítási Kísérleteinél Derendezhedih a főváros az iszap-gáz termelésre — Az iszapsa'.akot trágyázás celláira hozzá ü maid forgalomba Az egész világon beható kísérletek folynak a csatornaszennyvíz gazdaságos eltávolítására, illetve ennek értékesítésére. A külföldi tanulmányi eredmények nyomán a főváros szakkörei is foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és mint a Független Budapest arról már több alkalommal beszámolt, a mérnöki laboratóriumokban a budapesti csatornaszennylé hasznosítására vonatkozólag szintén szép eredményeket értek el. Ezeket az eredményeket most már rövidesen rendszeres gyakorlati alkalmazás révén igyekeznek állandósítani és készül az előterjesztés a szennyléhasz- nosító berendezések felszerelése ügyében. A főváros a nagymennyiségű csatornavíz iszaptartalmából jövedelmet akar teremteni, olyan formában, hogy — amint az külföldön jól bevált — nálunk is gázosítani fogják a csatornaszennylé iszaprétegét, a megmaradó, víztelenített salakot pedig mezőgazdasági célokra alkalmas trágyaként hozzák majd forgalomba. A laboratóriumi kísérletek alapján arra számítanak, hogy a csatornaiszap gázosítása révén többmillió köbméter gázt termelhetnek évente. A gáz mennyiségét különböző eljárásokkal fokozni lebet és megfelelő berendezéssel az iszap gázosodását is gyorsíthatják. Külföldön máir nagyon sok városban működik a csatornaszivattyútelep mellett a gá- zosító üzem, egyes helyeken az iszap melegítésével vagy kémiai anyagok hozzáadásával siettetik a gá- zosodást és segítik elő minél nagyobb gázmennyiség- keletkezését. Technikai berendezéssel a gáz kalóriaértékét is szabályozni lehet, A szennyvíziszapból rendszerint 7—9000 kalóriájú gázt kapnak. Technikai beavatkozás nélkül egy-egy lakos után évente 3 köbméter gáz termelhető a csatornaiszapból, ez azonban most már tudomány segítségével hat köbméterre fokozható ugyanolyan iszapmennyiségből. A főváros természetesen a legmodernebb bex-en- dezést fogja alkalmazni és számít arra, hogy a csatornaszennyvíz iszaptartalmának gázosítása által évente 6 millió köbméter gázt tud előállítani. Ennek értéke 1,200.1100 pengő, de a jövedelem még fokozódik a salakiszapnak trágyázást célokra való eladása állal. Miután a gázosítás alig jár költséggel, mert a folyamat önmagától megy végbe, és még az iszapmelegítés sem .kerül pénzbe, mert ehhez már a fejlődő iszapgáz szolgáltat fűtőenergiát, a legpesszimisztikusabb számítások szerint is évi egymillió pengős új jövedelmi forrás nyílik meg a csatornaszennyvíz hasznosítását szolgáló üzem működése révén. A fővárosi gázművek vezetősége, amely belekapcsolódott az iszapgázosítási tanulmányokba, tárgyalásokat folytat a várható évi hatmillió köbméter gáz átvételére. Tekintve, hogy a Gázművek által szolgáltatóit gáz csupán 4000 kalória értékű, az iszapból termelendő gáz, moly ennél sokkal nagyobb fűtőér- tékíí, 10—12 millió köbméter .rendes gázzal lesz egyenlő értékű. Építészet és karbantartás 8,605.000 P Vas-, fém-, gépipar és karbantartás 14,161.000 „ Műszaki és szerelőipar 1,698.000 „ Elektromosipar 9,444.000 ,, Kábelipar 2,859.000 „ Faipar 1,140.000 „ Üvegipar 184.000 „ Textilipar 2,295.000 „ Bőr- és cipészipar 574.000 , Vegyiipar 1,266.000 „ Egészségügyi ipar 2,637.000 „ Gumifeldolgozóipar 580.000 „ Fűtőanyagok és bányaipar 12,333.000 „ Nyomdaipar és papiros 2,340.000 „ Benzin, olaj 2,180.000 „ Bútorok és szerek pótlása 582.000. „ Útépítés, vasútépítés, karbantartás 11,520.000 „ Csatornaépítés és fenntartás 1.608.000 „ Kertészet 2,340.000 „ Élelmezés 20,000.000 „ Takarmány 257.000 „ Tanszerek, tankönyvek 444.000 „ Könyvek 200.000 „ Hírlapok és folyóiratok 300.000 „ Műtárgyak vásárlása és karbantart. 244.000 „ Üzemi fogyasztási anyagok 231.000 „ Egyebek 4,258.000 „ Összesen: 104,280.000 P Sipőcz Jenő dr. polgármester
