Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-12-21 / 51-52. szám

6 Független Budapest Budapest, 1932 december 21. Friedrich 1 sivárt a Keresztény Ellenzék vezére: ,,a Keresztény Ellenzék az új fővárosi törvény ellen harcol.. _ A fővárosi törvény revíziójára természetesen szükség volna, és pedig abból a szempontból, hogy a dolgozó társadalom autonómiája, minél jobban ér­vényesüljön. Hogy az örökös tagok komédiája megszűnjön és a köz­gyűlésen a pártok a ténylegesen el­nyert, szavazatok számaránya sze­rint érvényesülhessenek. — De a tanács sem felel meg a mai formájában. Mert nagyon fur­csa ez a mostani helyzet. A régi és tulajdonképpen már nem létező és tanácsnokokból álló tanács dolgo­zik, az új pedig csak sablonos rati­fikálási munkát végez. Nincs is annyi idejük a tanácstagoknak, hogy az összes ügyekbe elméi.vedje- nek és mindennel behatóan foglalkozzanak. _ A sajtónak a tárgyalásoktól való távoltartása me g egyenesen ostoba eljárás, amelynek semmi ér­telme sincsen. Ennek a lehetetlen állapotnak a meg­változtatására addig is kellene valami módot ta­lálni, amíg a revízió megvalósulhat. — De, habár mindez nagyon fontos és lényeges, mégis minden attól függ, hogy hogyan fog kiala­kulni a legközelebbi jövőben a magyar belpolitikai élet. Mert, kár volna tagadni, a fővárosi politika ma függvénye a minden­kori kormányoknak. Olyan a fővárosi törvény is, olyan az uralkodó rend­szer szelleme is, hogy a városházán is csak az tör­ténik, amit fent szívesen látnak. Hiába, a városháza is hozzákonszolídálódott a pártmonopóliumos rend­szerhez. — A dolog úgy áll, hogy majd meglesz a revízió, ha az országos pilitkában meg fog szűnni a párt- abszolutizmus. Ha ez viszont nem következik be, akkor egy részleges törvényrevízió se jelentene sokat. — A Keresztény Ellenzék mindig az új fővárosi törvény ellen harcolt, és ha sor kerül rá, a jövőben is ott lesz a küzdelemben. De — mondom — ez a küz­delem is a parlamentben dől el. Friedrich István vitéz Bancy-Bar* ezen Gábor Jl leghatározottabb válasz. Igen! Br. Láng Lajos Új fővárosi törvényt óhajtott . . . A fővárosi törvény re víziójáért megindult moz­galmat helyeslem és ahhoz való csatlakozásomat kész­séggel kijelentem. _ A fővárosi törvényt rossznak tartom politikai sz empontból azért, mert az örö­kös és érdekképviseleti tagok intézményének behozatala által a főváros lakosságának titkos szavazással megnyilatkozott aka­rata meghamisíttatik és elérik azt az eredményt, hogy több­séggé azok a politikai pártok válnak, amelyek a választáson kevesebb szavazatot kaptak. — Rossznak tartom a fővá­rosi törvénynek azt a rendelke­zését is, amely a törvényható­sági tanácsot zárt tárgyalásra Láng Lajos kényszeríti s ezáltal a törvény- hatósági tanács működését a nyilvános ellenőrzés ter­mékenyítő hatása alól elvonja. — A politikai szempontoktól eltekintve, elhibá- zottnak tarlom a fővárosi törvényt közgazdasági vo- nathozásaiban is: — Tisztára abszurdum, hogy a költségvetés 8 na­pos tárgyalásából 7 nap fordíttassék a közigazgatási költségvetésre és egyetlen délutánon kelljen letár­gyalni az üzemeknek, intézményeknek és alapoknak sokkal nagyobb substratumu költségvetési tételeit. Képtelenségnek tartom, hogy a részvénytársa­ságok költségvetését a közgyűlés állapítsa meg, a számonkérés, a zárszámadás azonban már ne tartoz­zék a költségvetést megállapító közgyűlésnek hatás­körébe. — Általában elhibázottnak tartom a törvénynek az üzemekre és különösen a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezéseit, mert az autonómia jogai ezekben az intézményekben ki nem élhetők. — Demokratikus elveken felépült, ajánlási rend­szer nélkül, arányos kerületi beosztású választási rendszert, az autonómia jogainak teljes érvényesülé­séi és olyan új fővárosi törvényt óhajtok, amely mel­lett ne az legyen a fontos, hogy ki melyik oldalról beszél, hanem csak az, hogy mit beszél. Fábián Béla Tiszavirágéletii az áj fővárosi törvény Helyeslem, csatlakozom. Némi szerénytelenség­gel mondhatnám, hogy a meghozatala alkalmával már kijelentettem, hogy ez a törvény csak addig lesz érvény­ben, míg uralmon lesz a rend­szer, mely törvénybe iktatta. Efemer törvényalkotás, tiszavi­rágéletű, melynek hibái mái­nkkor kiütköztek, mikor még ja­vaslatként feküdt előttünk. Az­óta azonban ... — Azóta a tapasztalatok is mellettünk bizonyítanak. A lég­mentesen elzárt kis tanács, a közgyűlés jelentőségének lecsök­kentése a minimumig. — Jobban tud dolgozni a kisebb testület, mondottak. íme a kistanács mily jól dolgozik. Passzió nezni. De mit dolgozik? A bürokráciát mo­dernizálja? A dolgok mélyére néz? Takarékoskodik, költségeket épít le? — Nem kérem, mindezt nem. Aki demokratikus városházát kíván, aki a polgárok akarata szerint kormányzott városházát kíván, aki azt akarja, hogy legyen egy bátor városi képviselet, mely harcbaszáll a polgárság terheinek csökkentéséért, küzd a revízióért. Fábián Béla Dl*. Hajdú Marcel Sürgős revíziót: — Sajnos, nem látom a mozgalmat, avagy legalább is nem olyan mértékben, mely a siker reményével ke­csegtetne. Pedig ma már nemcsak ellenzéki oldalon, de a többségi pántokhoz tartozók te átérzik azt, hogy a jelenlegi fővárosi törvény sürgős revízióra szorul. botfai Hűvös Iván Jl&inden erőmmel támogatom Az új fővárosi törvényt azok a pártok alkot­ták meg, melyeket a forradalmat követő idők vetet­tek felszínre. Az új törvény révén a régi, a főváros közigazgatásában nevelődött és gya­korlatot szerzett tanács helyét, a közigazgatásban gyakorlatlan fér­fiakból álló ú. n. kis tanács fog­lalta el. Ez a kezdeményező, ez a végrehajtó, és ami a legmegdöbben­tőbb, ez az ellenőrző tényező is, egy­úttal. A kis tanács tagjai ugyanis túlnyomóan a városházi többségi pártnak exponensei, kik a törvény- hatóságban természetszerűleg csak önmagukat ellenőrzik. Azt szentesítik és azt hajtják végre, amit ők kezdeményeztek. A tanácsi ügyosztá­lyok pedig vak eszközei a kis tanácsnak. Az így el­harapódzott protekciós rendszer folyománya a fővá­ros közlekedésének csődje: a viteldíjak felemelése, a kocsik számának apasztása; a relációk megszüntetése stb., a fürdők és autóbuszüzem hatalmas deficitje, a tízmillióval megépített, katasztrofális helyzetet te­remtett fölösleges élelmiszercsarnok létesítése, az élelmiszerek árainak valószínű megdrágulása és az élelmiszerkereskedelem csődbe való jutása. így te­remtődtek meg az elviselhetetlen új adónemek és a villamosvilágítási egységárak burkolt emelése. Mindezen, enyhén szólva, súlyos hibákért, az új törvény által kreált kis tanács felelős. E kettővel szemben, mintegy gúzsba kötve áll, az őszinte és be­csületes, legtöbbször hozzáértő, ellenvélemény. — A régi fővárosi törvény rakta le nagyszerű alkotásaival, a mai, világvárossá fejlődött Budapest alapjait, ehhez hasonló fővárosi törvényt kell a mos­tani rendszer helyett készíteni, gyakorlott tisztvise­lőkből kell a régi tekintetes tanácsnak megfelelő szervezetet megalkotni, melynek kezdeményezéseit a főváros törvényhatóságának, mint ellenőrző tényező­nek, mindenkor módjában lesz felülbírálni, de mely- lyel szemben ismét bizalommal is fog viseltethetni. — A Fügetlen Budapest mozgalmát üdvözlöm, helyeslem, minden erőmmel támogatni fogom és kö­szönöm Főszerkesztő úrnak, hogy a fővárosi rossz törvény revíziója gondolatának állandó szőnyegen tartásával módot nyújt arra, hogy ez az égető kér­dés ne maradjon hamu alatt lappangó parázs. Horovicz Gábor 71 revízióért harcolni : erkölcsi kötelesség Minden demokratikusan gondolkozó embernek erkölcsi kötelessége ezen törvény revíziójáért har­colni. A főváros autonómia nélkül csődbe jut. Hogy ezt elkerülhessük, kiizcleniink kell a ha­misítatlan autonómiáért, amely az általános, titkos és egyenlő választói jog alapján jön létre. Dr. Kabakovits József Csődbe kerül a főváros gazdasági élete- Örömmii csatlakozom ahhoz a mozgalomhoz, amely az új fővárosi törvény revíziója iránt indul meg. Meggyőződésem ugyanis az, hogy az új fővá­rosi törvény nemcsak a főváros autonómiáját vette el, hanem ezzel a törvénnyel, amely a nyilvánosság I ellenőrzését s így a felelősség érzetéi is kizárja a fő- í város gazdasági élete is lassan, de annál biztosabban í esődbe fog kerülni. A főváros anyagi jólétéhez min- ] dig hozzátartozott a szidjad levegő, amit az új fővei- í rosi törvény elvett. AVI áv/m/lfip KSzéPeuróPa legnagyobb v m DrlKfllI I f és legmodernebb garagea BUDAPEST, VII., KERTÉSZ UCCA 24—26—28 — TELEFON: 372—93, 372—94, 372- 95 Komjádi Béla Komjádi Béla 7lz új törvény megbukott — Teljes mértékben helyeslem a revíziós mozgalmat. És lia az cmt bármilyen pártbeli bizott­sági taggal beszél privátim, min­denki ugyanazt mondja. Saj­nos, a szavazásnál a pártfegye- ]em. ,döntöleg befolyásolja a meg­győződést. Az új fővárosi törvény megbukott, csak nem merik elte­metni. Magyar Miklós Üdvözlöm a harcot...- Szívből üdvözlöm azt a harcot, amelyet'a fő­városi törvény revíziója érdeké- óén folytat a Független Buda­pest. A mai törvény az autonó­mia meghamisítása, paródiája az önkormányzatnak. Voltak hibái a réginek is, de azért nosztalgiát érzünk utána. Min­den polgárnak arra kell töre­kedni, hogy az általános titkos választójog alapján válasszák meg az új bizottsági tagokat és Ma-yar Miklós a közSFŰlésnek adni mindazokat a jogokat, amelyeket Budapest népe rábízott, mert csak így lehet igazi önkor­mányzat. Dr, JMémeth Béla Jl törvény ne h vannak hibái és hiányai A fővárosi törvénynek kétségtelenül vannak bi­zonyos hiányai és hibán. Ha rá kerül a sor, ezek ki­küszöbölésére törekedni kell. Aminthogy azonban a legjobb törvényt is lehet rosszul alkal­mazni és végrehajtani, úgy bár­mely törvény hiányosságain és hibáin sokat segíthet az okos al­kalmazás, a törvény szellemét kö­vető végrehajtás. Érdemben nem vagyok híve a lajstro- mos szavazati rendszernek, mely sok kiváló egyéniséget és tehetséget von el a köz- — élettől. Németh Béla A polgárság bevitele a közigaz­gatás és üzemvezetés intézésébe • csak úgy hasznos, ha- az intézés és ellenőrzés lehető­ségét gyakorlatilag biztosítjuk. A polgárság befo­lyása csak akkor érvényesülhet a törvény szellemé­ben, ha a törvényhatósági tanács és bizottságok elé kerülő ügyek kellően előkészíttetnek, úgy hogy a bi­zottsági tagoknak módjuk és idejük legyen az ügyek tanulmányozására. Szükséges ez a befolyás az ügyek kezdeményezésénél, nehogy az emberi hiúság és kü­lönböző érdekek befejezett helyzeteket teremtsenek. Fővárosi törvényünk szerint mindenért a polgár- mester felelős. Ezt az óriási terhet a leglelkiismere­tesebb és bármennyire sokoldalú egyéniség is csak úgy viselheti, ha a legszigorúbb felelősséget alkal­mazza munkatársaival szemben. Lehetetlenség például az, hogy egyes egyéni kezdeményezésekkel a nyilvánosság elé lép­hessenek, befejezett tények elé állítva a fe­lelős tényezőket. A főpolgármesteri hatáskör oly rendezése szük­séges, mely a gyakorlati élet követelményeinek megfelel. A bizottsági tanácskozások nyilvánossága közszempontokból kívánatos, de ugyanez érdekben lehetővé kell tenni akar a bi­zottságok határozatával, hogy egyes — közérdekben bizalmas jellegű — gazdasági és pénzügyi kérdések­ben a nyilvánosság kizárható legyen. A bizottságok működése egy-kettő kivételével nem kielégítő. Nem foglalkoztatják. Kár a bizott­sági tagokban képviselt polgári erőt, értelmet és tapasztalatot igénybe nem venni. A mai időkben például elég súlyos gazdasági és pénzügyi kérdések vannak, melyekről a polgármesternek érdemes lenne meghallgatni a pénzügyi és egyéb bizottságokat. Nagy Undor tör>vényhatösági bizottsági tag Minden törvényes eszközzel... — A fővárosi törvény revízió­jáért indítandó mozgalmat a Nem­zeti Szabadelvű Párt programja sze­rint is helyeslem és ahhoz készség­gel csatlakozom. Sürgősen, minden törvényes eszköz kimerítésével meg kell a. törvényi változtat ni és úgy megalkotni, hogy az autonómián­kat szolgálja és a főváros közön­sége érdekének megfeleljen. MOIRET F. ÖDÖN RT.I PAPlRNEMUGYAR Budapest, IX., Közraktár u. 24 | Nagy Andor Hűvös Iván

Next

/
Oldalképek
Tartalom