Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-06 / 1. szám
Budapest, 1932 január 6. Független Buóapest 5 Az ölven éves székesfővárosi kertészet irta: MORBITZER DEZSŐ szföv. kertészeti igazgató A hetvenes években megalakult Székesfővárosi Kertészet múltja — mondhatni — Budapestével azonos. Bár í (mállásának első évtizedeiben nem részesül abban az értékelésben, mint az utóbbi évek folyamán, jelentősége a székesfőváros terjeszkedésével párhuzamosan egyre nagyobb mértékű. A zsúfolt háztömbök közé szorított lakosság- higiéniája, szépérzéke, nyugalma egyaránt megkívánja, hogy lakóhelye közvetlen közelében szabad terek, széles fasorok létesüljenek. Ezen problémát a városrendészet — sajnos —• sokáig nem méltatta kellő figyelemre. A nyugati nagy városokban, úgyszintén nálunk is csak néhány évtizedes az a mozgalom, mely a városoknak minél nagyobb szabad teret óhajt biztosítani s így bizony a régebben keletkezett városrészeink, a mostani centrumok vajmi kevés parkterülettel rendelkeznek. A hiba kiküszöbölésére a Székesfővárosi Kertészet már a háború előtt rendkívül agilis tevékenységet fejtett ki. Budapest nyilvános kertjei már az 1900-as években is magas és komoly színvonalon állottak. Csak néhány szóval említem az Ilsemann Ke- resztély kertészeti igazgató által 1893—95-ben létesítőt 112 holdnyi Népligetet; a Millenium évében parkírozott 96 holdnyi Városligetet, mely terjedelmes parkjaink azóta természetesen állandóan fejlesztés és szépítés alatt állanak, úgy, hogy nem egy részletük csak a közelmúltban kapta meg végleges alakját. A világháború után iaz újjáépítés lehetőségét az 1922-es öntözési tilalom megszűnése adta meg, lendületét pedig a fáradhatatlan szervezőképességű Rüde Károly, most már nyugalomba vonult kertészeti igazgató és lankadatlan munkatársai. A tereket és fasorokat növényanyaggal ellátó kertészeti telepek •épúgy a tönk szélén állottak, miként a városi parkozások és fásítások. A régi értékek megmentése, felújítása hatalmas feladatot rótt a Székesfővárosi Kertészetre, hisz nagy tereket kellett újonnan parkírozni, egész városnegyedek fásításának pótlása vált •esedékessé. Az újjáépítés munkája már n<s*xi naladt mindig a régi nyomokon, a tereket akárhányszor a változott igényeknek megfelelően kellett átalakítani Tipikus példa rá a Kossuth Lajos tér parkozása, mely az •előbbi teret megosztó kiképzés helyett egyszerű, nagyvonalú, vue-t adott az Országháza környékének. A Károlyi kert megnyitása és átalakítása régi kívánságokat honorált. A kültelkek kertjei közül a nemrég létesült béketéri, arénaúti régi zsidó temető helyén lévő, a külső váciúti parkokat említem. Számos új kert létesült a budai oldalon. A Prímás- és Halászbástya, az Ellyps sétány kertészeti rendezése, a Nagy Sándor úti kert, az Új Szent János kórház előtti rész, a svábhegyi Széchenyi kilátó környékének parkozása csak néhány példa a sok közül. Az elhanyagolt Gelért hegy kertészeti rendezése is megindult, mely már első stádiumában a főváros egyik legérdekesebb látványossága. A Városmajor fokozatos kiképzése, a Drasche-féle telep kertészeti rendezése a budai oldalt gyarapítja két gyönyörű parkkal. A Székesfőváros Kertészetének 1932-es költségvetését ugyan súlyos redukciók terhelik, de néhány vá- resrendészetileg és kertépítészetileg egyaránt érdekes probléma így is megoldásra kerül. Ilyen az eskütéri lebontott Piarista épület helyén keletkezett terület parkozása, ahová Erzsébet királyné oszlopcsarnokos zsobra kerül, amely virágos kert övezetében a Belváros egyik ékességét fog'ja adni. A Rezső tér kertészeti rendezése a munkaprogram legnagyobb arányú feladata. A teret domináló Ferenc József emléktemplom esztétikáját hatványozza majd a templom alaprajzához alkalmazkodó díszkert, mint Isten házának méltó előcsarnoka. A Baross tér újonnan átalakított részeinek piar- kozása már kevésbbé hálás feladat, miután itt elsősorban forgalmi szempontok voltak az irányadók és így a többé-kevésbbé izolált járdaszigetek a parkozás egységét megbontják. Sorra kerül a nem rég kiépített Lipót rakpart fásítása, továbbá automatikusan folytatódik a Gellért hegy, a Városmajor és a pasaréti Dräsche telek kertészeti rendezése. A Székesfővárosi Kertészet vezetősége nagy gondot fordít arra, hogy alakításai minél szélesebb réteget kielégítve, a helyi viszonyoknak megfeleljenek, hogy kertjeiben a közönség magát otthonosan érezze. Az esztétikai szempontok mellett a gyakorlati élet követelményeit is igyekszik kielégíteni ,s így városszerte kisebb-nagyóbb játszótereket létesít, amelyek az ifjabb nemzedék egészségét és szórakozását szolgálják. A Székesfővárosi Kertészet ötvenéves múltjára visszatekintve látjuk, hogy a súlyos rázkódtatások csak annak későbbi megerősítésére szolgáltak: reméljük. hogy a mai nehéz idők is egy szebb, egy eredményesebb ötven esztendő hajnalhasadását jelentik. Racionalizálási biztost kap a városháza Gallina Frigyes tanácsnokot bízza meg a polgármester az adminisztráció racionalizálásával A racionalizálás sokat hangoztatott jelszó lett utóbbi időben. Az állam után a íörvényható- sá,gok, sőt a magángazdaságok i,s foglalkoznak a racionalizálás kérdésével. A kormány Magyary Zoltán személyében kormánybiztost is nevezett ki a racionalizálás keresztülvitelére. Lényeges eredményeket azonban nem produkáltak. Legutóbb a Magyar Városok Kongresszusa foglalkozott a kérdéssel és tervezeteket, javaslatokat dolgoztatott ki a keresztülvitel érdekében. 56 várost Szólítottak fel javasla- tok nyújtására, de csak 14 város nyújtott be előterjesztést. Egyhangúan megállapították, hogy a városi közigazgatásnak nagy hátránya a túlságba vitt centralizáció. A felettes hatóság, elsősorban a kormány beavatkozik az önkormányzat minden életmegnyilvánulásába és lassanként még megszünteti azt a csekély önrendelkezési jogot is, melyet idáig a törvényhatóságoknak meghagytak. Megállapították, hogy ezáltal megcsappant az érdeklődés a Gallina Frigyes közügyek intézésénél és a tehetetlen polgárság az erőteljes önkormányzat helyett mindent felülről vár. A vidéki városok szerint a központi kormányzat túltengését azzal lehetne csökkenteni, ha a minisztériumok csak a legfontosabb ügyeket és elvi kérdéseket intéznék, a kisebb fontosságú ügyek elintézése pedig az érdekelt hatóságokra maradna. A racionalizálás kérdése a fővárost is foglalkoztatja és Sipőcz Jenő polgármester hivatalosan már be is jelentette, hogy egyik főtisztviselőjét fogja megbízni megfelelő előterjesztések kidolgozásával ____ ée erre az időre az illető főtisztviselőt egyéb munkafeladatai alól felmenti. Értesülésünk ^ szerint a polgármester Gallina Frigyes tanácsnokot, az elnöki ügyosztály vezetőjét fogja a városháza racionalizálási biztosává kinevezni és az ezirányú megbízatás már a legközelebb meg is történik. Gallina Frigyes nagy közigazgatási tapasztalatai révén mindenesetre nagyon alkalmas e különleges feladat betöltésére. Körülbelül félévre fog szólni megbizatása és ez alatt az idő alatt kidolgozza előterjesztését a1 fővárosi adminisztráció egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá szervezése érdekében. Nincs fedezet az ni hidak építésére A felemel! ingatlíinátriiliázásf illeték egyetlen fillért sem jövedelmezett erre a célra A hídépítkezés megindulásáról újabban ismét sokat nyilatkoznak, de a tényleges munka még mindig nem kezdődött meg. Eredetileg az volt az elgondolás az anyagi bázis megteremtésére, hogy a főváros évi kétmilliót, az állam évi egymilliót fordít a munkálatok költségeire és ennek a fedezetnek az előteremtésére emelték fel a főváros ingatlanvagyon átruházási illeték kulqsát. A főváros azt remélte, hogy a 75%-os' illetékemelés meghozza a kétmilliós bevételi többletet. Az ingatlanvagyon átruházási illeték 1930-ban több mint 2,400.000 pengőt jövedelmezett és így reális alapon számítva az adókulcsemelés fedezte volna a kétmilliós hídépítési költséget. A fővárost azonban nagy csalódások érték az elmúlt évben. Az ingatlanvagyon átruházási illeték felemelt kulcsát már 1930 július 1-én életbeléptették, hogy 1932-re, amikpr a főváros a hídépítési hozzájárulás folyósítását megkezdi, már kellő fedezeti alap álljon rendelkezésre. Kiderült azonban, hogy az emelésnek nem volt meg a várt eredménye, sőt amint az adatokból következtetni lehet, éppen az ingatlanforgalom megbénulására vezetett. November végéig pontosan 2.1 millió pengő folyt be ingatlanvagyon átruházási illeték címén, 5000 pengővel kevesebb, mint a múlt évben. Az emelés ahelyett, hogy az életbelépésétől számított fél év alatt egy millió pengő többletet hozott volna, még a tavalyinál is kevesebb bevételt eredményezett. Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. Budapest, V. kerület, Sas-utca 25. sz. Telefón : 230-71, 108—58, 141-52 Évi teljesítőképesség : 12.000 vágón cement, 5.000 vágón mész, 80,000.000 drb. tégla, 8,000.000 drb. csxrép Por/úndcementgyér : Lábatlan. — Mészégető: Lábutlan Téglagyárak: Buda, Kőbánya, Nyergesújfsiu. Az év végére sem változott meg a helyzet, úgyhogy a főváros nagy gondban van a tekintetben, honnan fogja előteremteni ebben az évben azt a kétmilliót, amelynek kifizetését közgyűlési határozattal vállalta magára az állammal szemben. Előreláthatólag az ingatlanforgalom 1932-ben sem fog olyan lendületet venni, hogy a főváros ezáltal több jövedelemhez jusson és így a kétmilliós fizetési kötelezettséget más bevételi forrásból kell fedezni. Az amúgy is labilis költségvetést ez a körülmény már az év első . napján felborulással fenyegeti. Lehetséges, hogy a tisztviselői fizetések leszállításával előálló megtakarítást jelölik majd ki a hídépítési hozzájárulás fedezetéül, úgyhogy a köztisztviselők,^ elsősorban a fővárosi alkalmazottak áldozatkészsége fogja elősegíteni az új hidak építését, — ha ugyan az építkezés valóban megindul. Szegedy Béla Jenő Okleveles gépészmérnök, út-, vasútépítési vállalkozó, kövezőmester Budapest, II., Margit körút 101 Telefonsz ám: Automata 553-15 EGYSZER Barakovifs János műorgonaépítő, törv, bej. cég Rákospalota, Pázmány ucca 72 (Saját ház) Alapíttatott 1920-ik évben Az Első Magyar §|p Részvény-Serfőződe RflCeiSUS 5ÖR. megkezdődött A nagy tápértékű barna idénysör — amíg a készlet tart — palackokban lefejtve is kapható: kávéházakban, vendéglőkben, fűszer- és csemegeüzletekben. Vidéken: összes raktárosainknál, minden jobb éttere m b e n, k ávéházban és csemegeüzlet b e n Ön is rájön arra, hogy zenére, beszédre legtökéletesebb a dynamikus hangszóró, melyet eddig csak ki» valtságosak szerezhettek be. KÉTSZER olyan teljesítménye lesz rádiójának, ha elavult, régi hangszórója helyett a legmodernebb Big-Ton dynamikus hangszórót kapcsolja be. Kompiéit, ízléses nemesfadobozba szerelve r 72.—. Amatőröknek: Dynamikus komplett hangszóró-szerkezet rögzített mem-’ bránnal, lengő- és gerjesztő-tekerccsel, kimenő transzformátorral f 38 —, Szívesen bemutatja rádiókereskedője, vagy a SZIKSZ Rádiógyár, Budapest Vili, Rákóczi-ut 9. szám, Telefon: József 38-5-33. Petrol “ Műszaki és Olajjkereskedés ezelőtt v. Gyurkovlch és Társa Budapest, V., Nádor u, 6 Telefoni 802—29. szánt. H IRSCH LÁSZLÓ út- és vasútépítési vállalat I, Elek-u. 9/a. Tel.: Lá. 18-43
