Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-11-23 / 47. szám
Budapest, 1932. november 23. Független Budapest 7 Az ember és a gép harca Magyar Miklós könyve A magyar közgazdasági irodalomnak jelentős eseménye Magyar Miklós könyve, „Az ember és a SJép harcaÉs mingy árt elöljáróban megmondhatjuk: régen, nagyon régen olvas- 1 unk akkora érdeklődéssel könyvet, mint Magyar Miklósét. Élvezetes, hasznos, sok tekintetben szenzációs1 ez a könyv, amely tiszta vonalvezetésével, kitűnő adataival és világos okfejtéseivel szinte egyedülálló a magyar közgazdasági és szociálpolitikai irodalomban. Magyar Miklóst e sorok írója idestova 30 esztendő óta ismeri. Barátja Magyar mindenkinek, aki a budapesti városháza levegőjét szívja, sok harcát szemléltük végig és neon egyszer méltattuk azt a szívós, kitartó munkát, melyet a kisemberekért vívott végig a kommunális életben. Azt azonban, hogy a nyilvánosság előtt lefolyó, lokális értékű küzdelmek mögött ilyen hatalmas, átfogó erejű elméleti felkészültség áll, nem sejtettük. Örömünkre szolgát ez a felfedezés', mert nem hisszük, hogy sokan akadnak a főváros törvényhatósági bizottságában, akik olyan tiszta” látókörrel és akkora tudással tudnák önzetlenül szolgálni a közérdeket, mint — e könyvéből kitűnően —• Magyar Miklós. Amióta a, gazdasági, világválság elindult a maga sorvasztó útján, közhellyé lett, hogy a gép öli meg az embert, Ezt a közhelyet komoly, tudományos felkészültséggel támadja meg Magyar Miklós, kiemeli a kávéházi asztal mellől és történelmi távlatba állítva fekteti a boncolóasztalra. Merészen és bátran néz szembe evvel a nagy problémával, nem. nyugszik bele a Spengler-féle fatalista lemondásba, hanem a friss, energikus ember, a konstruktív társadalom-filozófus harcos erejével ad biztató útmutatást a vonagoló em- beríségnek. Oknyomozó módszerrel bogozza ki a válság" hátterét, okait és ezek közt a gépek döntő szerepét. Statisztikailag alátámasztott, rendkívül erdekes adatok mondják el, mi okozta azt, hogy a gép legyőzte az embert, de nem áll meg ezen a ponton, hanem továbbmegy és megjelöli a megoldás útjait is. Frappáns és megdöbbentően pontos definíciók, értékmegállapítá- sok alapján jut el céljához, a válságokok kiküszöbölésének megjelöléséhez. Ezen a téren sok olyan megállapításra jut, amely homályosan már ott élt bennünk eddig is, de Magyar Miklós világosságot teremt a ködben, amelyben élünk és ,a pozitív ember bátorságával mutat rá az utakra, amelyek segítségével az emberiség egyik legnagyobb válságán átver- gődhetik a társadalom. Kimondja a nagy, feltétlen igazságot: „túltermelés nincs“, csak a fogyasztóképessé»" csökkent. Ezt a fogyasztóképességet kell helyreállítani és akkor kimenekül az emberi civilizáció abból a kátyúból, amelybe a gépeik termelékenysége sodorta. Magyar Miklós, aki a kapitaliszíikus termelés alapján áll, nagy hálára kötelezi evvel a könyvével •a társadalmat, amely új ösztönzést kap a további harcra. Emlékezünk még azokra a régmúlt időkre, amikor a fiatal Magyar Miklós még erős harcosa volt a szociáldemokráciának: bizonyára akkor vetette meg szociológiai és társadalomfilozófiai tudásának alapjait. Azóta kiforrott, kontemplatívabbá lett az. ifjú harcos és elérkezett a tisztánlátásnak arra a fokára, amely „Az ember és a gép harcá“- ban lefektetett gondolatokban talál pregnáns kifejezést. Magyar Miklós Külön kell megemlítenünk a könyv remek kiállítását, amely az Egyetemi nyomda nagyszerű tipográfiai nívóját dicséri. Lippay Gyula. lona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a „Papíraialomkoz 6 I BUDAPEST, IV.. ARANYKÉZ UCCA 6 Telefon: Aut. 877-15 Alapítva: 9790-ben vitéz Darvas Lajos oki. mérnök — Nemes építő vállalat Budapest,IV, Királyi Pál u, 20. Telefon: 86-2-96 Fischer Miklós és Fia AUrOFUVAROZÁSl VÁLLALATA Budapest,VI., Országbíró ucca 38 Tel.: 91-5-45 Betöri, makadárn, aszfalt felvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT I IC Kfi .IFNŐ okleveles gépészmérnök LIU ivn u i_r, Lí kornpressor-bérbeadó Budapest, Vili., Orczy út 22. Telefon : 335-42 Krisch Fehde János tetőfedő mester Budapest, I., Karolina út 16 Telelőn: 69-5-59 Tavasszal itbonljáh az Orczy-házal és a mellette levő fővárosi őerházat Megkezdik az Erzsébet sugarút torkolatának építését — Jön a betterment Az Erzsébet sugárút régen vajúdó problémája mégis a megoldás stádiumába jut. A minden oldalról elhangzott sürgetések és interpellációk hatása alatt a Közmunkatanács napirendre tűzte a kérdés rendezését. A főváros részéről semmi akadálya sincs a sugárút meknyításámak, mert a főváros még a nyáron felajánlotta a kialakítandó torkolati térség közterületi céljaira a Károly király út 15. számú nagy bérház telkét és az épület lebontása árán itt már meg lehetett volna kezdeni a tér kiképzését. A megállapodás szerint a főváros a Károly király úti bérház ellenében hasonló értékű tabáni lelkeket kapott volna cserébe a Közmunkatanácstól és a kÖgyülés ehhez a cseréhez hozzá is járult. A belügyminiszter, mint ismeretes, ősszel leiratot intézett a polgármesterhez és ebben közölte, hogy a mai viszonyokat nem tartja alkalmasaknak az Erzsébet sugárút tervének megvalósítására és ezért egyelőre a szóbanforgó telekcseréhez és a Károly király út 15. számú városi ház lebontásához nem járult hozzá. Ez a miniszteri határozat elodázta a kérdés kedvező lebonyolítását. A főváros vezetősége nem nyugodott bele ebbe az intézkedésbe, hanem felirattal fordult a belügyminiszterhez, kér ve álláspontja megváltoztatását. Erre a feliratra mindeddig nem érkezett válasz, de azért az érdekelt hatóságoknak tudomására jutott, hogy a kormány revízió alá veszi döntését és hozzájárul a telekcserékhez, valamint az Erzsébet sugárút torkolatának kialakítását célzó házlebontásokhoz és építkezésekhez. Ezek a munkák nagy munkaalkalmat fognak jelenteni, ami szociális szempontból is nagyon kívánatos. Az ilyen lehetőségek engedélyezése elől a kormány nem zárkózhatik el. A Közmunkatanács, mely az Erzsébet sugárúttal kapcsolatos városrendezési és építkezési ügyeket vezeti, az elmúlt napokban tárgyalásokat folytatott a kialakítandó sugárút mentén levő ingatlanok tulajdonosaival, akik kijelentették, hogy szintén türelmetlenül várják a nagy városrendezési munka megindulását és készen állanak a tervbe vett építkezések végrehajtására is. A Károly királyúti városi ház bérlőinek most felmondanak és tavasszal az épületet lebontják. Egyidejűleg lebontják az Orczy-házat is, melynek helyén épül fel az Erzsébet sugárút első hatalmas bérpalotája. Értesülésünk szerint, a sugárút megnyitásával kapcsolatban törvényhozási úton életbcléptetik a better- menet és ennek jövedelméből fedezik majd az útkialakítással kapcsolatos közköltségeket. A betterment egyúttal a hídépítkezésekkel kapcsolatban bekövetkező telekértékemelkedésekre is vonatkozni fog. Ezek a jövedelmek a Közmunkatanács rendelkezésére állanak a szükséges nagyszabású feladatok végrehajtására. Kéményseprőit panasza a KeresKedelmi miniszter Kéményseprési rendelete ellen A segédek a fővároshoz fordultai! panaszukkal A kéményseprő fronton nagy az izgalom. Nemcsak a kerületek újbóli szaporítása és az új koncesz- sziók másodfokú revíziója foglalkoztatja a szakmát, hanem a kereskedelmi miniszter egy legújabb rendeleté is, mely korlátozta a kémények égetését és kimondotta, hogy a jövőben a szükséges kémény- égetéseket a mester díjtalanul tartozik végrehajtani. A rendelet csak mostanában lépett életbe, de a kereskedelmi miniszter leiratban felhívta’ a fővárost, hogy a rendelet végrehajtása tekintetében felmerülő észrevételeit, és esetleges javaslatait záros határidőn belül tegye meg. A polgármester ezért átiratban felszólította a kéményseprő érdekeltségeket, hogy a rendelettel kapcsolatos észrevételeiket vele közöljék. A kéményseprőmesterek most beadványban közölték a polgármesterrel panaszaikat és hangsúlyozzák, hogy a rendelet intézkedései tarthatatlanok. A rendelet ugyanis csak azoknak a kéményeknek égetését engedi meg, melyeknek elszurkosodása rendszeres seprés útján meg nem akadályozható. Elismerik a kéményseprők, hogy az égetés nem a legideálisabb tisztítási mód, mert a tűzgyújtás mindig tűzveszedelemmel jár, ezzel szemben azonban vitán felül áll, hogy az égetés a legalaposabb tisztítási mód és ki nem küszöbölhető. A kéményégetés korlátozását tűzrendészeti szempontból aggályosnak mondják, ami feltétlenül a kémény tüzek elszaporodásához vezetne. A kéményakna havonkinti tisztítását viszont a mesterek szükségtelennek tartják, amellett a közönségre is felette kényelmetlen volna, mert a lakásban minden alkalommal rendetlenséget és olyan nagymérvű piszkot idéz elő, mely a közönség és az ipar közötti súrlódásokat kiélezné. Végül az ellen is tiltakoznak, hogy a kéményégetést díjtalanul kelljen végezniük. A mesternek is pénzébe kerül az égetési anyag és a kéményégetés díja a segédek egyetlen legális mellékkeresete, melyet ha elvesztenek, leírhatatlan nyomor vár rájuk. A kéményseprők tehát a most életbeléptetett rendelet hatályon kívül helyezését követelik. Ugyanekkor a kéményseprősegédek is memorandummal fordultak a polgármesterhez és intézkedését kérték olyan irányban, hogy a; mestereket kötelezzék a kémény létszámhoz mérten szükséges segédlétszám alkalmazására. Daiza Sándor * Czrha Gyula ohl, gépészmérnökök — Telefon: 271-47 Budapest, V., Ealh Mihsa ucca 32 Központi fűtés, vízvezetéK, csatornázás STEINER DÍSZ-, TEMPLOM-, ÉS szíMpertjj& SZOBAFESTŐK qP ÉS MÁZOLÓK Budapest, IX., Üllői úl 57. Telefon: József 306-2.9 Az elektromos művek kiállítása Fővárosunk ismét egy világvárosi intézménnyel gazdagodott. Hétfőn este nyitotta meg kapuit a nagyközönség részére a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Állandó Bemutató Kiállítása, a Honvéd-utca 22. szám alatti nyugdíjintézeti bérpalotája földszinti helyiségeiben. A laikus ember szinte csodálatosnak látja annak a hatalmas fejlődési folyamatnak az eredményét, amely a legutóbbi években az elektromos iparban, az elektromos világítás tökéletesítésében, a háztartás elektrifikálása körül megindult és amely rendszerbe fogdáivá és célszerűen csoportosítva, szemléltetően tárul a kiállítást látogató közönség elé. Magát a kiállítási anyagot annak nagy terjedelménél fogva, itt részletesen nem ismertetjük, de nem haladhatunk el elismerő szó nélkül a tökéletesen berendezett, elektrifikált háztartás mellett, amelyben a középosztály háziasszonya, de a garzonember is minden megerőltető testi munka nélkül egyedül képes ellátni az egész háztartást. A világítás, fűtés, hűtés, sütés, főzés, fürdővízmelegítés, nemcsak a háztartásokban szükséges méretben, de nagyüzemeknek is megfelelő tökéletes megoldásban tárul a szemlélő elé. A rádióteremben a rádió teljes fejlődési folyamatát látjuk a kezdetleges detektoros készüléktől a legmodernebb világrészeket vevő hálózati készülékekig. Elektrifikált orvosi műtőtermet látunk egy másik helyiségben. Látjuk az elektromos világítás tökéletesítését a kereskedelem, a reklám szolgálatában és egy helyiségben a jó világítást szolgáltató modern csillárokat és lámpákat, az éjjeli mécsestől kezdve a függőcsillárokig és mindezt a legteljesebb ízléssel elrendezve, mindezt magyar ipar termékeiből összeállítva. A kiállítás célja, hogy az elektromos áram használatát a közönséggel megismertessék és megszerettessék. Az elektromos készülékek használata olcsó, praktikus, egyszerű és tiszta és a haladó technikával lépést tartó modern ember ezeket már nem nélkülözheti. A kiállítás melletti előadóteremben az érdeklődők részére előadásokat fognak tartani, amelyen minden iparág és üzem részére az elektromos áram alkalmazását fogják ismertetni. A kiállítás egyébként a nagyközönség részére kedden és csütörtökön reggel 8 órától este 7 óráig, a többi hétköznapokon pedig reggel 8 órától délután 3 óráig nyitva áll és belépődíj nélkül megtekinthető. Boby és Daisy a közönség kedvencei a Székesfővárosi! Állatkertben Pálmaház. Akvárium Nyitva egész nap.
