Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-11-23 / 47. szám

Budapest, 1932. november 23. Független Budapest O Óriási visszaesést mutatnak a főváros üzemei Még mindig nem állt meg a bevételi csökkenés — Az egész vonalon csökkentek a jövedelmek j gyasztása. Ez nagyrészt azzal magyarázható, hogy j a fővárosi ínség akciók kenyérszükségletét is a köz­ségi üzem látja, el. A Községi Élelmiszerárusítóüzemnél egyes cikkekben emelkedett, más cikkekben vi­szont csökkent a fogyasztás. A hentesáru forgalma kereken 2 millió kilogrammal csökkent, ami majdnem a fele a tavalyi fogyasztás­nak. 500.000 darabbal kevesebb tojást is adott el az üzem, csökkent a baromfi és vad forgalom is elég jelentős mértékben. Ugyanekkor azonban a tejtermék, kolbász­áru és borjúhús árusítás mennyisége jelen­tősen növekedett. A fővárosi fürdők látogatottsága is hanyatlott tavaly óta. A Rudasfürdőt 12.000-rel, a Széchenyi fürdőt 54.000-rel, a Gellért fürdőt 16.000-rel keveseb­ben látogatták, mint tavaly, ellenben nagyobb lett a népfürdők forgalma és a nyáron sokkal többen für­dőitek az ingyen Dunafürdőkben, mint tavaly. Az Állatkert sem dicsekedhetik jó szezonnal, mert mindössze 317.000 személy látogatta, 23.000-rel keve­sebb, mint a múlt évben. Az intézmény bevétele ed­dig 17.000 pengővel maradt, alatta, a tavalyi első három,ne gyedév jövedelmének. Tatarozás! rendelet, mely aligha lesz végrehajtható Amivel a rendelet nem számol A gazdasági válság hatását mindjobban érzik a főváros üzemei. A közszolgáltatások igénybevétele egyre csökken és ennek megfelelően kevesebb az üze­mek bevétele is. Ez kihatással lesz a főváros háztar­tására, mert ilyen körülmények között az üzemek j nem tudnak teljes mértékben megfelelni anyagi i hozzájárulási kötelezettségüknek. Elsősorban a főváros egyik legnagyobb vál­lalata, a BSzKRt szenvedi meg a gazdasági krízist. A BSzKRt a múlt év első három negyedében 214.6 j millió főnyi utast szállított, míg most az elmúlt r háromnegyed év alatt mindössze 188.8 millió volt utasainak száma. Háromnegyed, év alatt tehát 25.8 millió utast veszített a budapesti villamosvaséit. Ha­sonló arányban csökkent a többi közlekedési eszköz forgalma is. Az Autóbuszüzem, a most kiadott há­romnegyedévi jelentés szerint, tavaly óta 11 millió főnyi utast veszített, a Budai hegypálya utasfor­galmának csökkenése majdnem 150.000 fő, a Sváb­hegyi fogaskerekűvasúté 67.000 személy. A környékbeli autóbuszjáratok forgalma ellenben mintegy 20.000 fővel emelkedett, ami az újonnan beállított Budakeszi-i és Pestliideg- kuti-i járatoknak tulajdonítható. A régebbi vonalak utaslétszáma itt is csökkent. A nagyüzemek háromnegyedévi jelentései is elég kedvezőtlenek. Az Elektromosművek 168.5 millió kilowattóra ára­mot termeltek az elmúlt háromnegyedévben, ami 4.3 millió kilowattórával kevesebb a tavalyinál, míg az elhasznált árammennyiség csak 137 millió kilowatt­óra volt, szintén 4.3 millió kilowattórával kevesebb, mint a- múlt év első 9 hónapjában. A bevétel ennek megfelelően tavaly óta 2.6 millióval esett vissza, ami elég érezhető jövedelemveszteséget jelent. A Gázmüvek 69 millió köbméter gázt termeltek, egy millió köbméterrel kevesebbet, mint a múlt év első háromnegyedében, az értékesített gázmennyiség csak 66.4 millió köbméter volt, egy millió köbméterrel ke­vesebb a tavalyinál. A Vízművek forgalma valami­vel növekedett, amennyiben 49.1 millió köbméter vi­zet szolgáltattak, 700.000 köbméterrel többet a múlt «évinél. Az egyéb üzemek közül erősen csökkent a forgalma a Községi Ló­húsüzemnek, amely az év első háromnegyedéről szóló jelentése sze­rint 1,433.000 kilogram lóhúst adott csak el, 460.000 kilogrammal kevesebbet, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Budapest lakossága ez idő alatt 9194 lovat fogyasztott. A fogyasztás csökkenése miatt 450-el kevesebb lovat kellett levágni, mint a múlt évben. Nagyban emelkedett viszont a Községi Kenyér­gyár üzletmenete. Több mint a duplájára emelkedett a községi kenyér fogyasztása, amennyiben a tavalyi 2.9 millió kilogrammról idén szeptember végéig 6 8 millió kilogrammra növekedett a községi kenyér fo­Igyunk „HARMAT vizet Megrendelhető: Székesfővá­rosi Ásványvíz-üzemnél (L, Gellért-rakpart 1. Tel.: 530-03) Sztanó József Röntgen, diathermia és elektrotechnikai üzeme Budapest, Vili., Kisfaludy u. *18 Telefon : 38-1-25 KRONEMER DÁVID márványipari üzeme Épület burkolás, márvány portálok, kap­csolótáblák, bútormárványok, emléktáblák Budapest, X., Szállás u. 44. Tel.: J 412-43 Borvendég Ferenc alpolgármester a múlt héten feltűnést keltő rendeletet bocsátott ki. A munkanél­küliség enyhítése és a lakosság életbiztonsága érde­kében már régóta követelik a hatóságoktól olyan intézkedés kibocsátását, amely kötelezően írja elő a rozoga állapotban levő házak helyreállítását. A fő­város területén ugyanis, a bejelentések és a hatósági megállapítások szerint, rendkívül sok rossz karban levő épület van, amelyek nemcsak a benne lakók testi épségére, hanem a járókelők életbiztonsága szempontjából is veszedelmesek. Nap-nap után elő­fordulnak balesetek, amelyeket lehulló vakolat, cse­répdarabok, épületdíszítések okoznak, ami mind azért történik, mert a háztulajdonosok nagy része takaré­kossági okokból, vagy nemtörődömségből, de sok ( esetben anyagi nehézségek miatt nem fordít gondot épületének jó karba helyezésére. A főváros vezető­sége elhatározta, hogy ezeket az állapotokat meg­szünteti, egyben jelentős munkaalkalmakat teremt azzal, hogy záros határidőt állapít meg a rozoga állapot­ban levő épületek helyreállítására. Az erről szóló rendelet kiemeli, hogy a főváros területén fennálló épületek egy része igen leromlott és elhanyagolt állapotban van. Ennélfogva a polgár- mester felhívja a kerületi elöljáróságokat, hogy legkésőbb 30 napon belül a legpontosabban állapítsák meg, hogy a kerületükben levő épületek közül melyek azok, amelyekre az Építésügyi Szabályzat rendelkezései alkal­mazandók, illetve, melyek azok az épületek, amelyeket elhanya­golt állapotuk miatt tulajdonosaiknak sürgősen jó Nemzetgazdasági szempontból soha nem volt olyan fontos a magyar szenek gázosításának kérdése, mint ezidőszerint. Eddig az volt a vélemény, bogy a magyar szénfajták nem alkalmasak a gázosításra, de nem is volt fontos ez a kérdés, mert külföldről elegendő mennyiségben megfelelő áron és akadály­talanul lehetett elsőrendű szeneket importálni gáz­gyártási célokra. A valutáris nehézségek azonban mind nagyobb akadályokat gördítenek a szénimport j elé és a Gázgyár vezetősége legújabb költségvetésé- I ben rá is mutat arra, hogy a devizakorlátozások | további fenntartása és a gázgyári szénimportra való kiterjesztése katasztrófával fenyegeti a Gázmüvek I működését. j Ezek a szempontok és nehézségek késztették a | fővárosi és a többi hazai gázmüveket arra, hogy sürgősen és behatóan foglalkozzanak a magyar szén­fajták gázosításának ügyével. E kérdésről most an­két volt, amelyen a fővárosi Gázművek részéről Schön Győző h. vezérigazgató vett részt. Megálla­pították, hogy a magyar barnaszenek is alkalmasak gázo­sításra. Megfelelő berendezés esetén egy tonna hazai kő­szénből 360 köbméter, egy tonna hazai barnaszénből 600—7(H) köbméter gázt lehet előállítani. Ezek a szén- fajták benzolgyártásra is nagyon alkalmasak. karba kell helyezni. Ezeknek az épületeknek tulaj­donosait azonnal szólítsák fel arra, hogy házaikat záros határidőn helül — amely határidő a munkála­tok terjedelme szerint 30 napnál rövidebb és két hó­napnál hosszabb nem lehet — a különbeni jogkövet­kezmények terhe alatt helyezzék úgy külsőleg, mint belsőleg, de leg­főképpen szerkezeti szempontból kifogástalan jó karba. A polgármester egyúttal felhívja a kerületi ta­nácsnokokat, hogy 30 nap eltelte után minden külön felhívás bevárása nélkül jelentsék be, hogy a hatás­körük alá tartozó területeken* fennálló épületek közül hány ház szorul sürgős tatarozásra és hogy a jelen intézkedés folytán elvégzendő munkálatoknak körül­belül mennyi az értéke. A polgármester rendeletének aligha lesz meg a .kellő hatása. A rendelet ugyanis nem számol azzal, hogy a rendelkezések ellen a háziuraknak fellebbezési joguk van, ami hónapokra hátráltathatja a munka megindulását. De nem számol a rendelet azzal sem, bőgj7, a budapesti házak nagyobbik fele földszintes, melyeknek tulajdonosai szegény emberek, akik nem tudják előteremteni a tatarozási költsé­geket, hitelt pedig a mai viszonyok közt erre a célra nem kapnak. A hatóságnak tehát módot kell találnia arra, hogy még a legszegényebb háziuraknak is lehetővé tegye a ház rendbehozatalát, akár azzal, hogy tatarozási hitelt bocsát rendelkezésükre, akár pedig azzal, hogy ennek az egész nagy tranzakciónak finanszírozását vállalja, vagy garantálja. Szóbakerült, hogy a budapesti Gázművek évek óta kísérleteznek hazai barnaszenek gázosításával, de pozitív eredményt eddig nem tudtak elérni. A szakértők megállapították, hogy a negatív ered­mény nem azért állott elő, mert a magyar barnaszén nem alkalmas gázgyártásra, hanem azért, mert a fővárosi Gázművek berendezései nem alkal­masak ezeknek a magyar szén fajtáknak fel- használására. A fővárosi Gázmüveknek megfelelő berendezéseket kell létesíteniük, mely esetben mentesülnének a szén­importtól és kitünően használhatnák fel gázosításra a magyar szeneket. Részt vett az értekezleten Vida Jenő, a MÁK vezérigazgatója is, aki kijelentette, hogy a magyar szénbányák már régóta ambicionálják, hogy a fővá­rosi Gázgyár kapui megnyíljanak a magyar szén előtt. Bejelentette, hogy amennyiben műszaki aka­dályai vannak a barnaszénből való gázgyár­tásnak, úgy a szénérdekeltségek hajlandók áldozatokkal elősegíteni új berendezések létre­hozását. Ez a bejelentés nagy feltűnést keltett, mert a szén- I érdekeltségek anyagi támogatása elősegítené a ma­gyar szenek gázgyártási célokra való felhasználását. A főváros kevesebb áldozattal szerezhetné be az ehhez szükséges gépi berendezést és jól járnának a hazai szénbányák is, melyek tekintélyes mennyiségű szenet tudnának a gázgyáraknál értékesíteni. Jól járna a Gázgyár, mert olcsóbb szénnel dolgozhatna és jól járna az állam is, mert a külföldi szénért fize­tett hatalmas összegek ittmaradnának az országban. Az értekezlet eredményeképpen a főváros és a szénbányaérdekeltségek közös tanulmányi társaságot alakítottak a magyar szenek gázosításának mielőbbi megvalósítása érdeké ben. Nyomdafestékgyár Rt. Tel.: Aut. 952-85. Táviratcím: Farhpnschmidt Rákospalota. ­M.Kir. Postatakarékpénztári csekkszámla szám : **52850. Folyószámla az Angol-Magyar Bank központjánál i Kif~p biinyvnyomdai-, vatnmint of fseifcstéhcfiet. Mint hilliintegessé ;«r bésxtt i olaj- métynyomö, anttin - guminyomé és bádognyomé festébebei. Gyár és központi iroda: Rákospalota* Pázmány ucca 41 A magyar szénbányák nagy áldozatokkal elősegítik a magyar szénből való gázgyártást A főváros és a szénbányaérdekeltségek közös tanulmányi társaságot alakítottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom