Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-11-16 / 46. szám
HUSZONHETED!** évfolyam 1932 november 16 46. szám Függőién Budaposl Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetés! ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egésx évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Huszár Aladár A törvényhatósági tanács ülésén és a közgyűlés költségvetési vitájának első napján új elnök vezette a tárgyalást. A városháza fokozott érdeklődéssel figyelte Huszár Aladárt: mit hoz, mit jelent a változás, új embert-e, vagy új szellemet is1? Egyelőre még nem adott erre a kérdésre feleletet a főpolgármester. Akik mumust láttak az új főpolgármesterben, akik féltek tőle és riasztó híreket terjesztettek felőle, azok megkönnyebbültek kissé, azok pedig, akik — mint az már ilyenkor szokás — hirtelenül megélénkültek és mohó sietséggel igyekeztek magukat észre- vétetni, úgy érezve, hogy most felkelt az ő napjuk, kissé csalódtak. Az előbbiek még egyelőre bizalmatlanok ugyan, de már kevésbé, az utóbbiak pedig kissé fékezik már a sofort-vágyaikat, amelyeket merész lendülettel szökentett magasba a főpolgármester-választás. A főváros vezetésének látható frontján azonban még nem mutatkozott különösebb változás, habár kétségtelen, hogy rövidesen ez is bekövetkezik. Huszár Aladár programja még nem jelenti be ezt. A program olyan, amilyent vártunk, amilyennek lennie kell. Örömmel állapítjuk meg, hogy erősen hangsúlyozta a főpolgármester az autonómiához való ragaszkodását, tetszetősek az alapelvek és körvonalak, amelyeket az ezután következő események fognak tartalommal kitölteni. Annyi már a bemutatkozáskor is meg volt állapítható, hogy Huszár Aladár egyéniség, aminek természetes folyománya, hogy változást hoz a város vezetésébe. Energikus fiatalember, őszinte és jószándékú: olyan tulajdonságok, amelyekkel az összes pártok figyelmét és szimpátiáját maga felé irányította. Megmutatta azonban, hogy politikus is, tudja fékezni és szabályozni saját akaratát, ami a legnehezebb tudományok egyike a közélet emberénél. A sajtó képviselői előtt közvetlen hangon és megbecsülni való őszinteségg’el mondta el a főpolgármester, hogy soha nem gondolt arra, hogy Budapest főpolgármestere legyen. Nem ambicionálta ezt a méltóságot, nem is gondolt rá. „Katona vagyok, iderendeltek, — mondta — itt vagyok“. A székfoglaló alkalmával a mellét díszítő kitüntetések megmutatják, hogy jó katona volt a háborúban, hisszük, hogy jól és bátran fog harcolni a főváros élén is, hiszen régi közigazgatási ember, aki, ha még nem ismeri is a főváros törvényhatóságának külön levegőjét, tapasztalt és iskolázott tudósa a törvényhatósági életnek. Valószínű, hogy most még idegenül érzi magát á főváros élén. Mert a vármegye más, mint a város, talán ép az ellenkező pólusa a közigazgatásnak. A városok Magyarországon azért keletkeztek, hogy az ipari és kereskedői polgárság védekezzék a vármegye, a nemesség ellen. A fallal kerített városok sok vér-, még több pénzáldozatot hoztak, amíg kiharcolták privilégiumaikat, amíg a minden jog és szabadság fölött rendelkező nemességgel szemben sikerült különböző statútumok segítségével megteremteniük városi autonómiájukat a vármegyével szemben, mert a vármegye volt a nemesség, a város a polgárság és nagyjában még ma is megvan ez a különbség. Aki ismeri a magyar vármegyék megkövesült, tradicionális szellemét, aki Budapesten megfigyelte például a két szomszédos épület, a vármegyeháza és a városháza életét, az tudja, hogy a tőszomszédság ellenére is nagyon messze van a kettő egymástól. A rövid térbeli utat megtette Huszár Aladár és most készül a másik, a hosszabbik út megtételére. Az egyéniségéből kisugárzó férfiasság és a kötelesség- tudó katona elhatározott akarata bizonyossá teszi, hogy ezt a második utat is rövidesen megfutja, pedig nem lesz könnyű az út. Huszár Aladárra ebben a pillanatban kétszeres súllyal nehezedik az új méltóság, éppen azért, mert lelkiekben is át kell alakulnia, amikor az ősi vármegyéből a huszadik század rohamos tempójú, modern világvárosába kell transzponálnia sajátmagát. A vermegyék és városok harcában döntött az idő. A francia forradalom és ennek nyomón nálunk 1848 döntötte a sok évszázados küzdelmet. Magyar- országon most város és vármegye egy: a nemzeti feltámadás kezdeményezője mind a kettő. Legfeljebb annyi a különbség köztük, hogy Budapestnek kell vezetnie ebben a nagy, nemzetmentő munkában és ezt a vezetést Huszár Aladárnak kell irányítania. Ugyanazzal a férfias őszinteséggel, amely a főitől gármestért jellemzi és amelyet közelesőnek érező nk vele szemben, megállapítjuk, hogy ez nem lesz könnyű dolog. Sok és nehéz munka vár reá ezen a téren is és ezt a munkát tetézi a főpolgármesteri állás egyébként is terhes munkaköre. De meg fogja köny- nyíteni ezt a súlyos munkát az, hogy a főváros egész törvényhatósága, jobb- és baloldala egyaránt segítségére lesz a főpolgármesternek az autonómia védelmében és az a másik, örök életű törvény, hogy a jóakarat és becsületes szándék mindig termékeny talajba hullik. a következőket mondotta a Független Budapest i mnnk atársának: Bekapcsolódás az adminisztrációiba — Egyelőre még tájékozódom. A legközelebbi napokban a főpolgármesteri hivatal folyó ügyeinek az elintézése foglalkoztat. Délelőttönként hivatalos teendőimet végzem, délutánjaimat pe- ; dig lefoglalja a költség- í vetési közgyűlések tanács- j hozásainak a vezetése. Mi- I heí.v c a költségvetés tárgyalását befejeztük és ennek következtében több idővel is fogok rendelkezni, magamhoz kérem az egyes ügyosztályok vezetőit, hogy megismerked- Dr. Huszár Aladár jem velük és rajtuk keresztül közvetlen érintkezést. találjak a főváros közönségének aktuális problémáival. Felkérem majd az egyes városházi ügyosztályok vezetőit, hogy részletesen ismertessék előttem a resszortjnkba tartozó összes kérdéseket. Munkaprogramom további része a székesfővárosi intézmények megtekintése. A helyszínen akarom megismerni a székesfőváros összes intézményeit, köztük természetesen az üzemeket is. Munkaprogramom harmadik része: az elöljáróságok ügymenetének megvizsgálása. Természetesen mind a három vonatkozásban Sipőcz polgármester úrral és Gallina tanácsnok úrral egyetértőleg kívánok eljárni. A polgármester úrral és Gallina tanácsnok úrral, aki nagy szakértője az összes városigazgatási kérdéseknek, megbeszéljük mindazokat a reformokat, amelyeknek az életbeléptetése a közigazgatás gyorsabbá és egyszerűbbé tétele szempontjából hasznos volna. Legfőbb törekvésem az, hogy a közigazgatás elveszítse bürokratikus jellegét. Azt akarom, hogy a város- igazgatás egyes fórumai előtt megjelenő polgárok támogatójukat és barátjukat találják meg abban a tisztviselőben, aki az íróasztalnál ül. Már eddigi tapasztalataimból is megállapítottam, hogy a városházi adminisztráció tisztviselői hivatásuk magaslatán állanak. Itiiponál nekem az a tudás és az a szak- képzettség, amely a főváros vezetésében megnyilvánul és ha vannak is a részletekben hibák, ezek nem olyan súlyos természetűek, hogy ne lehetne rajtuk javítani. Úgy látom, hogy igen kis jóakarattal ki lehet küszöbölni a városigazgatás területein található kevésszámú visszásságokat, Üzemi problémák Megkérdeztük a főpolgármestert, hogy az üzemi kérdésben mi az álláspontja. Huszár főpolgármester így felelt: Ismerem a főváros üzemi problémáit. Ügy az üzemi szakbizottság jelentését, mint a polgármester úr előterjesztését átnézem, mihelyt a költségvetési Adta befejeződik. Magam akarom megvizsgálni az összes fővárosi üzemek gazdálkodását, hegy személyes impressziók alapján beszélhessem meg ezeket a kérdéseket a legtüzetesebben a belügyminiszter úrral. Nekem e kérdések megítélésénél főiszempontom az, hogy csakis azokat ciz üzemeket szabad fenntartani, amelyek valóban szükségletet elégítenek ki. A közérdek érvényesülése érdekében azonban tekintetbe kell venni azt a körülményt, hogy a fővárosnak ezekben az üzemekben hatalmas értékei feküsznek és ezt a vagyont nekünk nemcsak megóvnunk kell, hanem konzerválnunk is. Elismerés a városvezetésnek Szóbahoztuk az új főpolgármester előtt a folyamatban lévő költségvetési vitát is. Megkérdeztük, hogy milyen vélemén}? alakult ki heuue a fővárosi háztartás jövő évi alakulását illetően. Huszár Aladár főpolgármester ezeket válaszolta: — Örömmel állapítom meg, hogy a főváros deficitmentes költségvetéssel dolgozik. Nagy szó ez olyan időkben, amikor egész Európában majdnem minden országnak a fővárosa deficittel kénytelen megküzdeni, Budapest székes- főváros költségvetési helyzete egyensúlyban van. Amikor ezt örömmel szögezem le, akkor kötelességemnek tartom hangoztatni azt is, hogy ebből az egyensúlyozott költségvetésből helyes vezetésre, bölcs városigazgatásra lehet következtetni. Ez a deficitmentesség, a főváros háztartásának ez a biztonsága a helyes adminisztratív vezetésnek és a törvényhatóság bölcsességének az eredménye, de nem kis mértékben eredménye a névtelen budapesti adófizető nagy áldozatkészségének is. Hz idegenforgalom Huszár Aladár főpolgármester hangoztatta még a Független Budapest munkatársa előtt, hogy az idegenforgalom fellendítését is egyik fontos feladatának tekinti. — Az utóbbi időben nagy mértékben emelkedett az idegenforgalom a fővárosban. A szó szoros értelmében «divatba jöttünk». Ezek után csak arra kell törekednünk, hogy a külföldieknek ezt az érdeklődését fenntartsuk és élesszük. Ezen a téren áldozatoktól sem szabiul visszariadnunk. — A fedezet előteremtése a mai súlyos időkben mindifi nehéz probléma. Az idegenforgalom fellendítésére azonban igyekezni fogunk mindig előteremteni a szükséges fedezetet. Huszár Aladár főpolgármester ezzel befejezte nyilatkozatát. Közben ugyanis 11 óra is elmúlt és a főpolgármesternek a közigazgatási bizottság ülésére kellett sietnie. Ebből a nyilatkozatból meg lehet állapítani, hogy a főpolgármesteri székben komoly akarásét, jószándékú ember ül, akinek a működéséhez joggal fűz nagy reménységeket Budapest székes- főváros közönsége. Dr. Itátkai Károly. Beszélgetés Huszár Hladár főpolgármesterrel legközelebbi terveiről, programiáról, szándékairól, a városházi adminisztráció munkáidba való bekapcsolódásáról, a jó város- igazgatásról, a fővárosi üzemek sorsáról, a költségvetési vitáról és az idegenforgalom fejlesztéséről Huszár Hladár főpolgármester Huszár Aladár főpolgármester hétfőn délelőtt, félórával a közigazgatási bizottság ülésének megnyitása előtt, hivatali szobájában fogadta a Független Budapest munkatársát. Mindenekelőtt azt a kérdést vetettük fel, hogy a legközelebbi napok munkaprogramfáit összeállította-e már és milyen elgondolás alapján akar megismerkedni a városházi adminisztrációt foglalkoztató aktuális kérdésekkel. Huszár Aladárnak, az új főpolgármesternek a bemutatkozó beszéde általános- megelégedést keltett a | főváros közönségének legszélesebb rétegeiben. A Füg- i getlen Budapest munkatársa érintkezést keresett I Huszár Aladárral és megkérte: adjon felvilágosítást j arra nézve, ! miként akar bekapcsolódni a városigazgatás, a városházi adminisztráció munkájába.
