Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-11-02 / 44. szám

2 Független Budapest Budapest, 1932 november 2. Intézeti és házi ruha mosására csak a „KIRÁ LY“ GŐZMOSŐ IV., Magyar ucca 3.. VII., Király ucca 15., V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20. — Telefón. — Házhoz küldenek. arra, hogy sikerült elhárítani az adóterhek j emelésének a veszedelmét, ha a másik oldalon a kormányzat ilyen terheket, súlyosbító intézke­déseket léptet életbe. , _ Sajnos, a közgyűlés többségével szemben i is védelmünkbe kell vennünk sokszor az auto­nómiát. Itt van például az üzemi problémáknak a rendezése, amit esztendők hosszú sora óta sürget a főváros polgársága. Elkészült az üzemi szakbizottság jelentése, de nincs benne köszö­net, mert egyetlenegy olyan üzemet sem szün­tetnek meg, sőt le sem építenek, amely a ma­gániparnak konkurrenciát csinál., Reméljük, hogy a kormány — az iparfejlesztési törvény egyes rendelkezéseinek a végrehajtásával — az üzemek fojtogató versenyének a megszüntetése érdekében megteszi a kötelességét. Szomorú dolog, hogy az autonómia érdekeinek a meg- védelmezését éppen annál a kormánynál kell keresni, amely az új törvényben az autonómiát megcsonkította. A Nemzeti Szabadelvű Párt nem adja fel a küzdelmet és továbbra is foly­tatja a harcot, az iparosokat és a kereskedőket fojtogató üzemek és házi műhelyek megszünte­tése érdekében. A közgyűlésen minden rendel­kezésünkre álló eszközzel azon leszünk, hogy az üzemi szakbizottság jelentése alapján készült polgármesteri előterjesztést megbuktas­suk és ahol csak lehet, könnyítéseket érjünk el az adófizető iparos- és kereskedőtársadalom ja­vára. A Keresztény Ellenzék vezére, a következőket mondotta a Független Budapest mun katársának: — Az a puszta tény, hogy Ripka Ferenc elmegy és Huszár Aladár jön, nézetem szerint nem jelent semmiféle változást. Nem is tudom elképzelni, hogy miért volt olyan sürgősen szükség Ripka Ferenc felváltására, hi­szen, ha ez a változás politikai fordulatot akar jelenteni, akkor ugyanebben az időben a közgyű­lést fel kellene oszlatni, sőt újabb komplikációktól tartok, Friedrich István mert ezzel a helyzet nemcsak hogy nem tisztázódott, hanem még inkább kompíikálódott. Úgy látom, hogy a miniszterelnök úrnak ebben a kérdés­ben nem voltak jó tanácsadói. A változást sem szerencsésnek, sem észszerűnek, sem időszerűnek nem tartom. —- Ami az- ellenzéki pártok feladatait illeti, ebben a tekintetben nekem az a véleményem,- hogy minden erőt a költségvetés aktívvátételére és az üzemek rentábilis működésének a biztosí­tására kell koncentrálni. A sok incidentaliter felmerülő kérdés mellett nem szabad elfelejte­nünk a főkérdést: a főváros háztartását biztos pénzügyi alapokra kell fektetni. A legmerevebb álláspontra helyezkedem: az a \ nézetem, hogy a közeli jövőben a városházán I nem lehet javulást várni. Láng Lajos honcepciózusabb gazdasági politikát kíván A Nemzeti Demokrata Párt álláspontját Láng Lajos tanácstag a következőkben fejtette ki a Független Budapest munkatársa előtt:- Nem várok semmiféle változást a város­házán Gömbös Gyula miniszterelnök, illetve Huszár Aladár főpolgármester liivatalbalépésé­től. Nem mulaszthatom el azonban hangsúlyozni, hogy rendkívüli mértékben meg­lepett, sőt megdöbbentett a kormánynak az az eljárása, hogy idegen embert ültetett a főpolgármesteri székbe. A főváros autonómiája sok te­hetséget és erőt rejt magá­ban. Ki tudott volna tenyész­teni magából egy főpolgár­mestert. A főváros rendkívül szövevényes ügyeit csak olyasvalaki tudja irányítani, aki a városházi adminisz­tráció labirintusát és általában a főváros kö­zönségének az igényeit és a szükségleteit közel­ről ismeri. A főváros óriási értékekkel rendel­kezik. Üzemei hatalmas vagyont reprezentál­nak. A főváros háztartása még az állami költ­ségvetéshez viszonyítva is óriási méretű. Lehe­tett valaki vidéken a legkitűnőbb adminisztra­tív tényező, ebből még nem következik, hogy a főváros útvesztőiben kiismeri magát.- Abból a körülményből, hogy a város­házán nem várok rendszerváltozást, egyenesen következik, hogy fokozottabb ellenőrzést fogunk Láng Lajos gyakorolni a városházi adminisztráció műkö­dése fölött. Mindenekelőtt koncepciózusabb politi­kát fogunk követelni. A főváros közönsége érdekében követelni fog­juk a pénzügyi szempontok hatékonyabb érvé­nyesítését. A főváros szinte kifogyhatatlan anyagi erőforrásokkal rendelkezik. A polgárság áldozatkészsége példaszerű, nem kétséges tehát, hogy megfelelő koncepció mellett össze lehetne egyeztetni és mind a két szempontot egyaránt ki lehetne elégíteni. Egészen új atmoszférának a megteremtését várjuk. Friss levegőt! Azt akarjuk, hogy a főváros ne emelje folytonosan az adó­kat szociális terhekre való hivatkozás­sal, amikor ugyanezeket a szociális kötelezettsége­ket új adók kivetése nélkül is teljesíteni lehet. Azt tartom, hogy a polgári ellenzéknek ezekben az idők­ben nem lehet más feladata, mint a folytonos szigorú ellenőrzés. A többségi pártok azt a követelést állítják fel, hogy az ellenzéki kritika termékeny legyen, ennek azonban előfeltételei vannak. A legfon­tosabb előfeltétel az, hogy erre a termékeny kritikára lehetőséget és alkalmat kell nyújtani. Nem lehet termékeny kritikát gyakorolni ak- i kor, amikor az üzemekből és a bizottságokból I kihagyják a szakembereket. Külföldi mintára szociális tanfolyamokat szervez a főváros A szegényüggyel és szociális tevékenységgel foglalkozók részére az első tanfolyam már novemberben megkezdődik A polgárim ester a szociálpolitikai Mglyolszitály e lő te r j esiztősé re elhatározta, hogy a szegényügy ad­minisztrálásával foglalkozók részére úgynevezett szo­ciális tanfolyamot létesít. Az erről szóló határozat rbmutat arra, hogy a szegényügyre, az inségalcciókra, az egészségügyre, az anya- és csecsemő védelemre, végül pedig a magyar szociálpolitikai törvények vég­rehajtására a különböző hivatalos és társadalmi szervekre milliókat költenek. MineI súlyosabb anyagi, helyzetbe kerül az ország, annál fontosabb, hogy a közülei és a társadalom, pénzét a legnagyobb ered­ményt biztosító módon használják fel. Ezt az ored­Figs^eS em! A legolcsóbban javít, tervez és készít közp. fUtő-, gáz-, vízvezeték- és melegvízkészítff­berendezéseket _ KIRÁLY GYULA Telefón: BUDAPEST, I., NÉMETVÖLGYI ÚT 2/b Aut 55-2-57 I ményessiéget az biztosítja, ha a szociális munkát egy- | mással összedolgozó szellemű gárda vezeti. Külföldön már évek óta működnek a, szociális főiskolák, melyek szellemben, célkitűzésben és a szo­ciális tudományok elrendezésében új tudományt te­remtettek. Amerikában 120 szociális főiskola létesült, Németországban 36, Angliáiban 11, más művelt orszá­gokban szintén sok szociális! főiskola tevékenykedik. A külföldi tapasztalatok alapján most a magyar főváros is szociális tanfolyamot akar szervezni. Ennek célja: megadni mindazokat az alapismerete­ket, amelyeket a szociális' munkakörök bármelyiké­ben dolgozó egyén a munka egyszerűsége és szak­szerűsége érdekében nem nélkülözhet. Ezeken a tan­folyamokon ismertetni fogják a szociális problémák rendszerét, valamint a hazai és külföldi szopiális in­tézményeket. A tanfolyam tartama 7 hónap, mely alatt a növendékek az intézmények látogatásával együtt 300 előadási órát hallgatnak és legalább 200 órát gyakorlati szociális munkában töltenek. Csak az igazolt 500 óra elvégzése után bocsáthatók a nö­vendékek vizsgára. A szociális tanfolyamot a főváros rendezi és tartja fenn, a szociálpolitikai ügyosztály felügyelete alatt. A vezetést és irányítást végrehajtó bizottság, tanulmányi bizottság, az igazgatók és az előadók látják el. Részletesen megállapított.'k az egyes testületek hatáskörét, feladatkörét és a tananyagot. Már novemberben megkezdődik a tanfo­lyam, melyre 20—30. év közötti hallgató­kat vesznek fel. Érettségi vizsgával, tanítói oklevéllel vesznek csak fel hallgatókat. A tanfolyam munkarendjét a követ­kezőképpen állapították: meg: társadalom-bölcselet 20 óra, a szegénység problémája 20 óra, a magyar szo­ciális élet tényei és problémái 341 óra, szociális kör- nyezettanulmányozás 10 óra, a családi és egyéni gon­dozás módszere és technikája 24 óra, szociális ad­minisztráció 20 óra. A társadalom és a lélektan a szociális munka szolgálatában 15 óra, a szociális munka hatáskörei 6 óra, közegészségügyi és szociál- bigiénia 75 óra, szeminárium és látogatás 75 óra, gyakorlati szociális munka 200 óra. A tanfolyam költségei alig 15.000 pengőit tesznek ki. Az első tanfolyamon nagyrészt fővárosi tisztviselők és szociális munkaerők vesznek részt, mint hallgatók, hogy ezen a téren kellő szakértelemmel kiképezhes­sék magukat. 106.447 tanulója van a főváros iskoláinak A tanerők száma: 3698 Másfél hónapja tart az új iskolai évad. A kü­lönböző be- és átírások meg pótbeiratások után most cdlapították meg a fővárosi iskolák végleges népes­ségét. A kimutatás szerint a főváros fenhatósága alatt működő isko­lákba 106.447 tanuló iratkozott be, tehát Budapest összlakosságának több mint tized- része a fővárosi iskolákban tanul. Az egyes iskolatípusok létszáma az új tanévben így alakult: Kisdedóvók 7.180 Elemi iskolák 46.754 Ismétlő népiskolák" 4.175 Iparostanonc fiú 9.396 ,, leány 3.127 Kereskedőtanonc 1.342 Polgári iskola 24.748 Reáliskola 1.080 Leány középiskola 2.033 Női ipariskola 401 Felsőkereskedelmi 3.274 Női keresk. tanf. 221 Droguista továbbképző 25 Kereskedelmi tanf. 54 Női háztartási tanf. 48 Háztart. továbbképző 121 Kertészképző iskola 100 Felső mezőgazdasági 84 Zenetanfolyam 1.724 Felsőbb zeneiskola 281 Pedagógiai szemül. 50 Gyógypedagógiai int. 54 Miklóstéri gyógyisk. 83 Gyógypedagógiai oszt. 91 Eszerint tehát 353, törvényes kötelezettség alapján és 84, törvényes kötelezettség nélkül fenn­tartott iskolába 106.447 tanuló iratkozott be. Eze­ken kívül az iskolákkal és kisdedóvókkal kapcsolatos 415 napközi otthonban 20.166 gyermeket gondoznak. Az iskolákban 324-9 végleges és 449 ideiglenes tan­erő működik, a napközi otthonokban pedig 222 vég­leges és 160 ideiglenes tanerő kapott beosztást. Iro­dai szolgálatot 38 végleges és 26 ideiglenes iskolai kezelőnő teljesít. Nagyobb átcsoportosítások voltak az egyes is­kolák közt. Mint már jelentettük, eddig több, magán­kórházban működött iskolát a főváros saját épüle­tébe költöztet, a magánkórházak használatát pedig felmondták. A Fő ucca 30. alatti óvodahelyiségeket visszaadták a kapucinusrendnek és az óvodát a pontyuccai felsőkereskedelmi iskolába helyezték át. A. Szilassy úti óvoda épületét lebontották, mert már •annyira tönkrement, hogy nem volt érdemes tata­roztatok Ez az óvoda a zugligeti elemi iskolába ke­rült. A bajnokuccai elemi iskola épületében iparos­tanonciskolát nyitottak és az elemi iskola növendé­keit a Szinyei-Merse uccai és az izabellauccai elemi iskolákba osztották be. A lovaguccai elemi is meg- iszűnt, mert idekerült a volt viknoscsászárúti pol­gári iskola és a lovaguccai iskolák az izabellauccai és az érsekuccai iskolákba kerültek. Megszűnt a vi­rányosúti önálló gazdasági ismétlő iskola és a Rock Szilárd uccai polgári leányiskola, mely utóbbiba a Szentkirályi uccai elemi iskola költözött, míg ennek épülete iparostanonciskolává alakult át. Megszűnt a Vály uccai, a lovaguccai, a Váci út 69, az Aréna út 16, a Práter ucca 31, továbbá a homokuccai és^ a kénuccai iparostanonciskola is, ezzel szemben a kén- uccai elemiben polgári leányiskolát, az Egressy úti elemi iskolában pedig gazdasági ismétlőiskolát nyi­tottak meg. Megszüntette a főváros a rákosfalvi gyógypedagógiai intézetet is. A főváros különböző részein levő iskolákban pedig 8 pedagógiai osztályt nyitottak. I IIT7 lakk- ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. mm I Mm BUDAPEST, VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. Friedrich. István

Next

/
Oldalképek
Tartalom