Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-10-26 / 43. szám

6 Budapest, 1932 október 26. Független Budapest A háztulajdonosok a szemétfuvarozási illeték leszállítását követelik Béliében 04 százalék volt, most 1*5 százalék az illeték — Békejövedelem volt 800.000 korona, most 4 és félmillió A háztulajdonosok mozgalmat indítottak a szemét- fuvarozási illeték leszállítása érdekében. Memoran­dumot intéztek a fővároshoz, melyben azt hangoz­tatják, hogy a szemétfuvarozási illeték egyike a ház- tulajdonra nehezedő legsúlyosabb terheltnek és azt vitatják, hogy a főváros jogtalanul szedi a most ér­vényben lévő, szerintük magas illetéket. A háború előtt 0.4% volt a szemétfuvarozási illeték, ma azon­ban a nyersházbérjövedelem 1.5%-át teszi ki. A háztulajdonosok azt állítják, hogy a fő­város rengeteget keres a szemétfuvarozási illetéken, mert a szemét elszállítási költségei sokkal kisebbek, mint amennyit az illeték ténylegesen jövedelmez. A háború előtt a 0.4%-os szemétfuvarozási illetékből 800.000 korona jövedelme volt a fővárosnak és, te­kintve, hogy a fuvartelep évente körülbelül 85.000 fuvar háziszemetet szállított el, egy fuvar szemét el­szállítása 9.50 koronába, vagyis 11 pengőbe került. Jelenleg a 300 millió pengő körüli ház adó alap után kivetett lVs százalékos szemétfuvarozási illeték a fő­városnak évente -í.2 millió pengő bevételt jelent. A köztisztasági hivatal most 100.000 fuvarrako­mány háziszemetet szállít ki évente, tehát egy fuvar szemét elszállítása a háború előtti 11 pengő helyett most 42 pengőbe kerül, azaz a főváros ennyit számít fel a háztulajdonosoknak. Ezzel szemben kimutatja a Háztulajdonosok Szövetsége, hogy, a költségvetés adatait figyelembe véve, a háziszemét fuvarozásával járó személyi, üzemi és dologi kiadások, a fenntar­tási, fogyasztási és anyagköltségek mindössze 2,339.000 pengőt tesznek ki évente, úgyhogy a főváros 1.8 millió pengőnél többet keres a háziszemét elszállításán. A tényleges költségeket figyelembe véve, a háztulaj­donosoknak a házbérjövedelem 0.8%-át kellene csak fizetniük szemétfuvarozási illeték címén, nem pedig 1.5%-ot. Azt követelik tehát, hogy a főváros már a jövő évben 0.8%-ra szállítsa le a szemétfuvarozási illeték kulcséit, ami mellett, szerintük, teljes fedezetet talál a háziszemét elszállítási költségére. A költség- vetés közgyűlési tárgyalása során a háztulajdonosok képviselője szorgalmazni is fogja ennek a követelés­nek a teljesítését, amire azonban aligha van remény. A háztulajdonosok érdekeltsége egyidejűleg a kormányhoz is memorandumot intézett különböző kö­vetelésekkel. Mindenekelőtt a házbirtokot terhelő magas kamatok leszál­lításéit sürgetik, követelik a be nem folyt ház­bérjövedelmek után kivetett adók törlését, mert a háztulajdonosok most a nem fizető lakók be nem folyt házbérei után is kénytelenek az adót le­róni. Követelik a házbirtok terén még fennálló kor­látozások megszüntetését és egy lakás gazdasági jogi testületnek a létesítését, amely a béregyeztetést is végezné és a bíróságok tehermentesítésével szolgálná a polgári és gazdasági békét. A Nemzeti Színház bérleti szerződését néhány hó­nappal ezelőtt hosszabbították meg-, ennek ellenére az ügy, más formában, most újra aktuális lett. Hóman Bálint kultuszminiszter a napokban leiratot intézett a fővároshoz és abban azt az óhaját fejezte ki, hogy a Nemzeti Színház bérleti kérdését szeretné örök- időkre megoldani, de legalább is addig, amíg az új Nemzeti Színház felépítésének terve megvalósulhat. A kultuszminiszter arra kérte leiratában a fő­várost, hogy . a Népszínház épületét örökbérlet formájában bocsássa a Nemzeti Színház rendelkezésére, a főváros tulajdonjogának fenntartásával. Ezzel a megoldással elkerülhető volna, hogy a főváros és az állam állandóan tárgyaljon és vitatkozzék a Nemzeti Színház bérleti feltételeiről. Természetesen az állam magára, vállalja a népszínházi épület fenntartási, karbantartási és egyéb költségeit. Miután az állami színházak tekintélyes közüzemi díjakkal tartoznak a fővárosnak, a kultuszminiszter ezeknek a tartozások­nak a kiegyenlítése fejében, valamint a népszínházi épület örökbérlet formájában való átadása ellenében átengedné a fővárosnak tulajdonul a Parla­ment szomszédságában lévő üres állami tel­keket. Az utóbbi hónapokban nagy nehézségek mutat­koztak a főváros ínség akcióinak lebonyolítása körül. A kormány mind nehezebben és mind kisebb részle­tekben bocsátotta rendelkezésre az akció lebonyolí­tásához szükséges költségfedezetet és csak a leg­nagyobb körültekintéssel lehetett nyáron át is a szűkre szabott nyomorenyhítő akciókat fenntartani. Most, hogy a tél küszöbére érkeztünk, a főváros szo- oiáJis vezetősége mind nagyobb aggodalommal nézett a jövő elé, mert a kormány magatartásából kevés garanciát látott arra, hogy a fokozott igényekkel szemben az Ínség enyhítő tevékenység megállhatja helyet. A kormány most ra.dikálisan oldotta meg a. nehéz kérdést, még pedig olyképpen, hogy a városi, lakosságra ins ég adói veteti; ki. Mint ismeretes, a jövedelmi adót 20%-os, a társulati adót szin­tén 20%-os, a szabad foglalkozásúak kereseti adóját pedig 2%-os inségjárulékkal terhelte meg. A városi lakosság vállaira nehezedett tehát a rengeteg nyomorgó, ellátatlan támogtásának nehéz feladata is. Az állam emellett továbbra is fenntartja a szükségadókat, melyek hozadékából most már semmit sem juttat a városoknak, hanem a jövedelmet teljes egészében állami célokra for­dítja. Érdeklődésünkre illetékes helyen kijelentették, hogy a főváros a jövő évre több mint 11 milliót irányozol1; elő inségenyhítő akciók költsé­geire. Ebből 2.3 milliót különböző inségmunkákra, 7.540.000 pengőt étkeztetésre, 360.000 pengőt ruhaosz­tásra, 145.000 pengőt a. hajléktalanok elhelyezésére, 92.000 pengőt háziipari foglalkoztatásra, 68.000 pengőt pedig fűtőanyagkiosztásra akar fordítani. Ezenfelül 480.000 pengőt irányozlak elő a szellemi szükség- w-unka-akció költségeire. E több mint 11 millió pen­gős kiadás fedezésére a következő bevételeket irá­nyozták elő: állami támogatás címén a szükségadóból való részesedésként 9,340.000 pengőt, a társulati inség- járnlék jövedelméből egy milliót, különböző térítések címén pedig 475.000 pengőt. Az inségadó bevezetése folytán azonban az elő­A Kultuszkormány a Népszínház épületét öröKbérletül Kéri a fővárostól Cserébe telKeKeí és egyéb ellenszolgáltatást ajánl fel Az új inségjáridtií nem fedezi m li§C|alci#i költségeit A szühségadóböS a Normáim mo§l már semmi! sem esi^eő áf a fővárosnál! irányzat teljesen felborult. Mindenekelőtt, elmarad az állam 9.3 millió pengős támogatása és a főváros számításai szerint bizonyosra ve­hető, hogy az adópótlckolásokbói befolyó jöve­delem a 11 millió Pengőben előirányzott inség- akeióköltségeket nem fogja fedezni. Ilyenformán a főváros kénytelen lesz revízió alá venni a nyomorenyhítő programot és olyan keretek közé fogja azt szorítani, hogy megvalósítását a be­folyó inségadó hozadéka lehetővé tegye. Az egymilliós MABI-Kölcsön feltételei A főváros egész vagyonával szavatol a Kölesemért Hosszas előzetesi tárgyalások után a főváros vég­leg megállapodott a MABl-val az egymillió pengős szükséglakás építési kölcsön feltételeiben. Az össze­get a MABI a napokban folyósítja- és annak birtoká­ban azonnal megkezdődik a városszéli telep épí­tése. A kölcsön feltételei értelmében 1933 július 1-től kezdve, tíz félévi részletben, tehát 100.000 pengőn­ként öt év alatt törleszti a főváros az egymilliós kölcsönt, mely után évi 5%-os utólagos kamatot fizet. A kölcsön tehát elég kedvező. A főváros fenn­tartja magának a jogot, hogy öt éven belül is visz- szafizethesse a kölcsönt, ele ez esetben hat hónappal előbb kell erről a MABI-t értesítenie. A felmondás vissza nem vonható. Amennyiben a kölcsönt nem szükséglakás építésére, illetve városszéli telepítésre fordítanák, vagy ha a főváros fizetési kötelezett­ségét pontosan nem teljesítenie, úgy az egész kölcsön­összeg visszafizetése azonnal esedékessé válik. A főváros az egymillió pengős MABI-kölcsönért. korábbi hitelezőinek jogsérelme nélkül, minden ingó és ingatlan vagyonával és összes jövedelmeivel sza­vatol. A költségvetésben külön cím alatt kell elő­irányozni a M Alit -kölcsön törlesztésére szolgáló részeteket. Géptisztítóanyag és új texti 1 hulladék kereskedés MíMÍJÚZSCÍ Budapest, VI, Ó ucca 81. Tel.: 25-7-10 91 Accumuíátorgyár i Részvénytársaság Budapest, V., Váci út 137-139. Te!. 92-3-09 Gyárt: TUDOR és - VARTA rendszerű accumulátorokat Igyunk „HARMAT“ vizet Megrendelhető: Székesfővá­rosi Ásványvíz-üzemnél (I., Gellért-rakpart 1. Tel.: 530-03j TISZA BCÄLM&N im A kéthefes premierek színháza! Minden hónap 1-én és 16-án úf műsor i Jegyek 60 fillértől 4 pengőig i Családi házat olcsón épít tehermentes telükre, vagy saját telkein kényelmes törlesztésre. Minden ópítő- iparosmunkát jutányosán vállal az Épit&par©$©k Szövetkezete Andrássy út 56 Krisch Fehde János tetőfedő mester öuslapcsí, I., Karolina úl 16 Teleiét!: 09 5-59 lona Döme és Társa Papír és Írószeren gyűri raktára a ..Paplrmalomlioz" BUDAPEST. IV.. AUANYlifZ UCCA 6 Telelőn: Auf. 577*15 Alapítva: u90-ben j Ezek a telkek nagy értéket képviselnek, egy részük parkozási célokra szolgál, más részük azonban beépí­tésre alkalmas, úgyhogy a főváros a felajánlott tel- ! kék egy részét jó áron értékesítheti is. Kijelentette a kultuszminiszter, hogy a nemzeti- ' színházi ruhatár és büffé jövedelmét 50.000 pengőig | továbbra is átengedi a fővárosnak, illetve a népszín- j házi nyugdíjalapnak és a Nemzeti Színház jövedel- j : méből bizonyos összegen túl részesedést is hajlandó i adni a fővárosnak. Végül azt kéri a kultuszminiszter, j : hogy a népszínházi biiffé-alap kezelését a főváros en- | gedje át az államnak. A városházán a kultuszminiszter leirata nem kel- i tett meglepetést, mert ezekről a kérdésekről ilyen irányban már tárgyalások folytak az állam és a fő- i város között. A főváros állásfoglalása még nem ala- i kult ki, hanem előbb a tiszti ügyészség és a pénz- ; ügyi ügyosztály szakvéleményét kérik ki. Arról semmiesetre sem lehet szó, hogy a nép­színházi nyugdíjalap kezelését a főváros át­engedje az államnak, ; ellenben ha a cserébe felajánlott telkek megfelelő értékűek, nincs kizárva, hogy a főváros künnlévősé- I geinek behajtása és az állami tárgyalások elkerülése I érdekében csakugyan átengedi a Népszínház épületét az állam örökbérletébe és ezzel megszabadul az épii- I let fenntartási költségeitől is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom