Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-09-28 / 39. szám
Budapest, 1932 szeptember 28. Független Budapest O Mi történjék a Várszínházzal? A honvédelmi miniszter még ingyen sem veszi át a fővárostól — Le akarják bontatni a patinás, műemlékszerű, régi karmeliia-kolostorbói lett színházat A Várszínház' az utóbbi időben sok gondot okozott a fővárosnak. Az épület esztendők óta üres, kihasználatlanul áll és ez meg’ is látszik úgy külső, mint belső állapotán. A Várszínház épülete teljesen tönkrement, műemlékszerű fenntartására sem fordítanak gondot és jókarbahelyezése rengeteg pénzbe kerülne. A közelmúltban felmerült egy sereg elgondolás a Várszínház épületének felhasználására. Fővárosi levéltárat, múzeumot, katonai templomot és sok más egyéb intézményt akartak belőle létesíteni, de minden terv füstbe ment. Végül is a főváros elhatározta, hogy nem töri tovább a fejét a Várszínház felhasználásán, hanem más hatóságra bízza ennek a problémának a megoldását. Tárgyalásokat kezdtek nem régen a honvédelmi minisztériummal, amelynek felajánlották a Várszínház örök használatéit, sőt a főváros még a tulajdonjogról is hajlandó lett volna lemondani. A minisztériumra hízták, mire használja fel az épületet. A honvédelmi minisztérium' azonban úgy látszik, szintén attól tart, hogy a Várszínház fenntartása sok pénzébe kerülhet és nem reflektál az épület tulajdonjogára, .sőt használatba sem akarja venni az épületet. Csupán azt az oldalfolyosórészt hajlandó átvenni, amely a Várszínházát a szomszédos hadtestparancsnoksággal összeköti. Ehhez a folyosórészhez azonban ragaszkodik. A miniszterelnökség szintén magának kéri a Várszínház épületéből azt a lépcsős átjárót, amely a miniszterelnökséggel köti össze a Várszínházát. Az épületet tehát három részre akarják szakítani, de az egész Várszínház senkinek sem kell. Egyik hatóság sem vállalkozik az épület helyreállítására és a további fenntartási költségek viselésére. A főváros viszont így, részletekben nem hajlandó megválni az épület tulajdonától, mert hiába adná át a folyosórészeket, a * fenntartási költségek reá hárulnának. Ha sürgősen nem tudnának megegyezni a kérdésben, úgy a főváros felkéri a Műemlékek Országos Bizottságát, vegye revízió alá a Várszínházra vonatkozó határozatát, szüntesse meg annak műemlékjellegét, amely esetben a főváros az épületet lebontatja. Mondanunk sem kell, hogy ezt a barbár megoldást nem szabad választani. Az épület szép, régi, a Vár patinás stílusát emelő műemlék. Különös1, hogy az illetékeseknek mindig egyetlen ötletük van hasonló esetekben: —• a csákány. Nem valami zseniális ötlet. Kormányférfiak, városvezetők, pártvezérek informálják a Független Budapest et Versenytárgyalási hirdetmény Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának ólén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános versenytárgyalást hirdetek a II. kér., Jurányi uecában lévő barakkiskola lebontásának, más helyre való átszállításának és újra felállításának összes munkáira. A bánatpénz tekintetében a fennebb említett „Hivatalos hirdetések“ rendelkezései az irányadók. , A vonatkozó költségvetési kiírás nyomtatványai ívenként 0.50 pengőért kaphatók 1932. évi szeptember hó 26-tól kezdve naponta délelőtt 12—2 órák között a polgármesteri XIII. (magasépítési) ügyosztály IV., Központi városháza, III. em. 342. sz. szobájában. A rajzok, tervek és minták megtekinthetők és a szükséges felvilágosítás megszerezhető az előadónál, a Központi városháza, III. em. 337 ajtó alatti hivatalos helyiségben. Az ajánlatok 1932. évi október hó 17-én (hétfőn) délelőtt V2II óráig a polgármesteri XIII. (magasépítési) ügyosztály III. em. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon ügyosztály üléstermében (III. em. 354. sz.) 11 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1932. évi szeptember hó 13-án. A székesfőváros polgármestere. Kiégett illetve elhasznált töretlen Izzólámpát minden mennyiségben V€SZ€fí. V., tlgynöSf uccu 32. (Souterrain helyiség.) Hindu csoholádcgtfár Budapest, IX,, Szvetenay ucca 20. sz Teleién: Józsel 45-8-95. Készítményei a legfotibáh. legolcsóhbah STEINER DÍSZ-, TEMPLOM-, ÉS SZIMPERSZOBAFESTŐK W ÉS MÁSOLÓK Budapest, IX., Üllői út 57. Telefon: József 306-29 Nem lesz semmiféle tarifaemelés — a Költségvetés deficitmentes Borvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozata az új Költségvetésről, amit e héten pubiihálnaK A főváros 1Ö33. évi költségvetése elkészült. A házinyomdában szedik az anyagot és most már csak egy-két nap kérdése, hogy a költségvetés nyilvánosságra kerüljön. Borvendég Ferenc alpolgármester, és Lamotte Károly tanácsnok érdeme, hogy az új költségvetés nem hoz kellemetlen meglepetést a közönség számára. Az új költségvetési tervezetet az elmúlt héten mutatták be Wolff Károlynak és Kozma Jenőnek, a két városházi többségi párt vezetőinek azon az értekezleten, amelyet Sipőcz Jenő polgármesternél tartottak. A főváros közönségét „ ,, _ elsősorban az a kérdés érdekli, orvén eg < ereim j10g-y sikerült-e deficitmentes költségvetést összeállítani és a fővárosi háztartás egyensúlyának biztosítása érdekében nem kell-e tartani az adóterhek, vagy a közszolgáltatások árának az emelésétől. A Független Budapest munkatársa Borvendég Ferenc alpolgármesterhez fordult azzal a kérdéssel, hogy az új költségvetés deficitmentes-e? Azt a kérdést is felvetettük, hogy a jövő év folyamán nem kerülhet-e sor a közszolgáltatások árának vagy egyes adóterheknek az emelésére. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Már a városházi ügyosztályok vezetői előre úgy állították össze költségvetési előirányzatukat, hogy az egész vonalon érvényesül a polgármesternek az a rendelkezése, amely szerint a kiadásokat tíz százalékkal csökkenteni kell. Ezt a tízszázalékos redukciót minden egyes kiadási tételnél végrehajtottuk, kivéve a szociálpolitikai ügyosztály költségvetésében, ahol húszszázalékos emelés történt a gazdasáigi helyzet súlyosbodására való tekintettel. Az idei költségvetésben 8 millió pengő szerepelt a szociális kiadások címén, ezt az összeget a jövőévi költségvetésben tízmillióra, emeltük fel. A személyi kiadásoknál nem történhetett lényeges változás és így a tízszázalékos redukció, amit a dologi kiadásoknál végrehajtottunk, a költségvetés végösszegében nem jelent tízszázalékos esést, annak ellenére, hogy a tisztviselői fizetéseket 1933 december végéig a niai csökkentett összegekkel állítottuk be, pedig a fizetéscsökkentő kormányrendelet érvénye július elsejéig terjed. A költségvetés végösszege körülbelül 5%-kai csökkent az ideihez képest. A gáz, a víz, a villany egységára változatlan marad. A főváros vezetősége nem javasolja a közszolgáltatások árának az emelését, A bevételek előirányzásánál mindenütt tekintetbe vette a főváros vezetősége, hogy az ezévi bevételek már csökkentett formában szerepelnek az új költségvetésben, A bevételek előirányzásánál eszközölt csökkentésnek) a következménye a kiadásoknak radikális redukciója. Borvendég Ferenc alpolgármester közölte a Független Budapest munkatársával, hogy a főváros vezetősége bízik a pénzügyi egyensúly fenntartásának lehetőségében. Az idén is súlyos nehézségeket kellett áthidalni, mégis sikerült a fővárosi háztartás egyensúlyát biztosítani. A főváros vezetőségének ez a várakozása remélhetően beteljesedik a jövő esztendőben is. Sürgősen Ki Kell telepíteni az Óbudai teglagQáraKát A téglagyárait elszántan védeheznek a kitelepítés! intézkedések ellen Óbuda fejlődésének legfőbb gátlói az ottani tégla- I gyárak, amelyeknek működésével szemben rengeteg | panasz hangzik el. Az óbudai ingatlantulajdonosok állandóan panaszkodnak, mert a téglagyárak káros irányú bányászása következtében telkeik nagy értékveszteséget szenvednek, lehetetlen azok beépítése, mert az agyagbányászás miatt sűrűn fordulnak elő hegyomlások és állandó a talajvíz mert a kibányászott gödrökben összegyűlt víz továbbszivárog. Egész uccákat bányásztak már alá a téglagyárak, de az érdekelt telektulajdonosok hiába mentek panaszra a fővároshoz, a városházán eddig nem léptek fel kellő eréllyel a téglagyárak ellen. A telektulajdonosok végül is a belügyminiszterhez fordultak és a miniszter leiratban szólította fel a fővárost, bogy a vizsgálatot indítsa meg és kíméletlenül szigorú büntetésekkel akadályozza meg a téglagyárak szabályellenes agyagbányászását. Arra kötelezte a belügyminiszter a fővárost, hogy ne csak a telektulajdonosok érdekeit védje meg, hanem a városrendezési szempontokat is vegye figye- j lembe, mert nem engedhető meg, hogy a téglagyárak | sokméter mély gödrökkel tegyék lehetetlenné a város j fejlődését, a lakott területeken belül. A belügyminiszter rövid határidőt adott a fővárosnak, hogy intézkedéseit megtegye és azokról részletes jelentést kért. Most azután megindultak a főváros és a hatalmas óbudai téglagyárak között a tárgyalások, amelyek azt célozzák, hogy ezt a régen húzódó kérdést végre gyökeresen rendezzék. A fővárosnak az az elhatározása, hogy a téglagyárakat, amelyek csakugyan nem valók a beépült város területéibe innen kitelepíti, még- pedig minél hamarább. Ép ezért felhívással fordult az érdekelt gyárakhoz és két éves határidőt adott, amelyen belül Óbuda területén be kell szüntetniük az agyagbányászást. Ez idő alatt a téglagyáraknak módjukban lesz a főváros határán kívül, vagy távolabbi területeken letelepedésre és hányászásra alkalmas más területet szerezni és azokon a téglagyárakat felépíteni. E határidőn túl Óbudán nem szabad többé téglagyártáshoz agyagot bányászni, sőt a fővárosnak az a terve, hogy a gyárakat, az általuk létesített gödrök feltöltésére is kötelezi. Az érdekelt téglagyárak természetesen tiltakoznak a kitelepítés terve ellen és szerzett jogaikra, engedélyeikre hivatkoznak. A főváros a Közmunkatanáccsal együtt azonban megtalálja a módot, hogy az elhatároznak érvényt szerezzen, ami annál is könnyebb lesz, mert a belügyminiszter, mint a leiratból kitűnik, a hatóságoknak ezt a törekvését támogatja. Bizonyos, hogy a téglagyáraknak hamarosan be kell látniok, hogy részükre nincs többé hely Budapest belterületén és eleget tesznek a kihurcolkodási kötelezettségnek. Addig is kísérleteznek olyan irányban, vájjon nem lehetne-e ennek ellenében a hatóságoktól kártalanítást kapniok? A KUFFLER-tápliszteket orvosok iGyermelkeknefk es“fífi {FaíwcítSeSaneBs egésxségeS ssJ Minden gyógyszertárban kapható. Forgalomba hozza és főlerakat: A IFɧa*EB S$T.f Budapest, II., Hermann Qtíó-út 5. Telefon: 52-6-01 HACKER EMIL oki. mérnök, építési vállalkozó, út- és csatornaépítési vállalata Budapest, V., Kossuth Lajos-tér 16 Telefon: 29-0-95 SZÁSZ ALBERT oki mérnök út', vasút, csatorna- ós magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit körűt 43. Telefon: 51-4-06 Ismertet, bírál, felvilágosít, magyaráz: a FüggetSeu Budapest Siisr Árpád ny. min. osztálytanácsos tűzifa- és szénnagykereskedő BUDAPEST. Belső iroda: Horthy Miklós út 29. Telefon: 690-01 és 680*99. Külső iroda és csúzda: I., Kelenföld, Budaörsi út 56—58. szám — Telefón: 686—15
