Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-27 / 4. szám

Független Budapest Budapest, 1D32 január 27. Szegényházi ápolt — vagy családi gondozás Á főváros elutasítja Csilléry András tervét, hogy magáncsaládoknál helyezzék el az elaggott szegényeket A takarékossági bizottság- tárgyalásai során és később több bizottságban is kifogásolták egyesek az árvák és a szegényházi ápoltak tartási költségeit, es a felszólalók azt hangoztatták, hogy a főváros sok­kal jobban járna, ha intézményeit feloszlatna es az árvákéit meg szegényeket családokhoz adná ki gon­dozás végett. Később az árvákra vonatkozóan el­ejtették ezt az indítványt, a szegényházi ápolták tekintetében azonban továbbra is fenntartottak, sót Csilléry András a közigazgatási bizottság multhavi ülésén meg is sürgette a polgármesternél ez ügyben a határozatot. Sipőcz Jenő polgármester a hétfői közigazgatási bizottság ülése során bejelentette, hogy javaslat- tételre szólította fel az illetékes ügyosztályt, úgy­hogy az autonómia rövidesen abban a helyzetben lesz, hogy e tárgyban határozzon. Érdeklődtünk illetékes helyen, mi a főváros felfogása a takarékossági bizottság es Csilléry András javaslataival szemben és a követ­kező információt kaptuk: — A szegényházi ápoltak családi gondozás alá helyezésének kérdéséről tényleg folynak megbeszé­lések és a polgármester utasítására a közjótékony­sági ügyosztály javaslatot is készít e tárgyban. Ez a javaslat a főváros hivatalos álláspontját fogja feltárni és ebben a leghatározottabban ellene fordul a város vezetősége a szegényházi intézmény megszün­tetésére irányuló törekvéseknek. A hatósági szegénygondozást lehetetlen megszün­tetni és családi gondozással pótolni. Tény, hogy az ápoltak eltartása hatósági felügyelet mellett nagyobb költséggel jár, mintha egyes családoknál helyezné el a főváros az arra rászorulókat, azonban a két esetet nem lehet egymással összehasonlítani. Egy-egy szegényházi ápolt eltartása a fővá­rosnak havi SO pengőjébe kerül, de a takarékoskodási intézkedések folytán ezek a költségek most már 70 pengőre szálltak alá. Ebben az összegben azonban nemcsak az ápoltak étkezése, ruházata foglaltatik, hanem a teljes adminisztrációs költség, az épületfenntartás, szóval mindaz a kiadás, mely a szegényházak fenntartásával jár, úgyhogy a teljes szegényházi költségvetésnek az ápoltak szamá­val történt elosztása eredményezi ezt a havi 70 pengős ellátási költséget. — Ezzel szemben van néhány szegényházi ápolt, akiket kísérletképpen évek óta a bizottsági tagok által javasolt családi gondozás formájában lát el a főváros. Ezeknél havi 42 pengőt fizet, tehát jóval kevesebbet, mint amennyibe a szegények ellátása a városi felügyelet mellett kerül. Ha ezek a kihelyezett ápoltak nem is panaszkodnak sorsuk miatt, még sem lehet általánosítani a családi gondozást, mert ennek súlyos következményei lennének. A mai viszonyok között bizonyára ezrével jelentkeznének szegény családok szegényházi ápoltak eltartására és akadnának sokan, akiknek egész jövedelmük az a pénz lenne, amit a fővárostól a hozzájuk gondozásba kiadott szegényekért kapnak. Elképzelhető, hogy az ilyen családok elsősorban a maguk céljaira használnák fel a kapott tartási díjat, ALEXY GYÖRGY oki. gépészmérnök villamossága és műszaki vállalata BUDAPEST, V., Fáik Miksa u. 26-28 HAUER^ÖZSEF Háztatarozási és tetőfedési vállalkozó I., Vár, Országház ucca 25. Telefon : Aut. 608-21 Hertzka és Kaszás BB3SBMHBH hőszigetelő vállalat BBBKiagMm— Budapest V., Tátra ucca 12/a. az. — Telefon: 125-34 Üvegfonal, parafa és kovaföld szigetelések. Hőszigetelések alac-ony nyomású, magas feszültségű, túlhevített. gözű cső­vezetékek, gőzkazánok és hőlégvezetékek számára. Külön­leges szigetelések: Jéggyárak és hűtőberendezések számára Szegedy Béla Jenő Okleveles gépészmérnök, út-, vasút­építési vállalkozó, kövezőmestor Budapest, II., Margit körút 101 Telefonsz ám: Automata 553-15 amit 5—6 nap alatt elköltenének és azután nemcsak ők, hanem a gondjaikra bízott szegény is egész hó­naljon át nyomorogna. Ha ezt a rendszert bevezetnék, Budapest uccái hemzsegnének a koldusoktól, mert a családi gondozásba adott szegényházi ápoltak javarésze az uccán csavarogna és koldulna, hogy a kenyérre valót biztosítsa, magának. — A szegényházban az ápoltaknak megvan az ellátásuk, lakásuk, élelmük, a szigorú fegyelem foly­tán nem csavaroghatnak és nem koldulhatnak, de nincs is erre szükség. Semmiféle takarékossági vagy pénzügyi érdekkel nem ér fel az a szociálpolitikái érdek, hogy az elaggott, elszegényedett budapesti polgárok megelégedetten, gondtalanul éljék le öreg napjaikat és ezt csak a hatósági szegényellátás tudja biztosítani. Budapest még nem szegényedett le annyira, hogy éppen a leg nyomorultabbaktól vonja el a mindennapi kenyeret és a hajlékot. Ezeknek a körülményeknek az ismeretében a főváros közjóté­konysági ügyosztálya most a polgármester felhívá­sára készítendő javaslatában vissza fogja utasítani azokat az indítványokat, melyek a szegényházi ápo­lás megszüntetésére és az arra rászorulóknak családi gondozásba való helyezésére irányulnak. Szállodáson harca az idegenforgalmi járulék ellen A szállótulajdonosoK nem aKarjáK tovább fizetni a 200.CG0 pengős járuléKot A szállodai érdekeltségek kitartó harcot folytatnak az idegenforgalmi járulék, eltörlése érdekében. Ennek a küzdelemnek rövidesen dön­tő fordulatot kell vennie, miután a főváros idei költségvetésében szintén szerepel bevételi elő­irányzatként a 200.000 pengős idegenforgalmi járulék-jövedelem és a belügyminisztertől, va­lamint a pénzügyminisztertől függ, vájjon a költségvetésnek ezt a tételét jóváhagyják-e. A szállodások akciójának folyományaként a pénzügyminisztériumban Vargha államtitkár elnöklésével értekezlet volt az idegenforgalmi járulék dolgában. Az értekezleten a főváros képviseletében Ripka Ferenc főpolgármester, Kovácsházi Vilmos tanácsnok, azonkívül a szállodai érdekeltségek számos képviselője vett részt. Ripka Ferenc főpolgármester az értekezle­ten ismertette a főváros álláspontját az idegen- forgalmi járulék dolgában. Elismerte a szállo­dák nehéz helyzetét, de hangsúlyozta azt is, hogy idegenforgalmi propagandára szükség van, már pedig a főváros ennek az idegenfor-' galmi propagandának költségeit nem fedezheti másból, mint az idegenforgalmi járulék jöve­delméből. Éppen ezért a főváros nincs abban a helyzetben, hogy a járulék eltörlésébe belenyugodjék és változatlanul követeli az illeték további fen- tartását. A szállodai érdekeltségek jelen lévő képvi­selői sorban felszólaltak és valamennyien hang­súlyozták, hogy az idegenforgalom egyrészt az általános gazdasági válság folytán, másrészt a folyton súlyosbodó valutakorlátozási nehézsé­gek miatt teljesen megbénult, a szállodák üre­sek és a, szállodatulajdonosok képtelenek tovább fizetni a fővárosnak az évi 200.000 pengős áta­lányösszeget. Az értekezleten a kormány képviselői nem nyilvánították álláspontjukat, hanem közölték, hogy a pénzügyminiszter és a belügyminisz­ter rövidesen megtárgyalja egymással ezt az ügyet és a fővárosi költségvetés jóváhagyásával kapcsolatban döntik el az idegenforgalmi járulék sorsát. Más oldalról beavatottak azt az értesülést sze­rezték, hogy a kormány nem fogja teljesen el­törölni az idegenforgalmi járulékot, hanem, méltánylást érdemlő körülményekre való tekin­tettel, az átalányösszeg mérséklése mellett fog dönteni. városi bérházah lahbérleszállí- fásával pénteken foglalkozik a törvényhatósági bizottság A főváros 8 millió pengős laKbérjövedelme erősen csöKKen a leszállítás folytán 10 százalékos bérSeszállítást javasol a szociálpolitikai ügyosztály Az általános jövedelemcsökkenés következtében a polgárság is kénytelen kiadásait csökkenteni az egész vonalon. A kiadások mérséklésénél a házbérek nem hagyhatók figyelmen kívül, sőt ennél a tételnél kell elsősorban a magánháztartásoknak megtakarítá­sokat eszközölniök, miután a liázbérkiadás minden család költségvetésében a legnagyobb tétel közül való. A magánházakban a. háztulajdonosok egy része már felismerte ennek szükségességét és igyekszik megegyezést létesíteni bérlőivel a leszállított ház­bérek tekintetében. Ahol ezek a megegyezések nem sikerülnek, üresen tátonganak a. lakások és nehezen kap ma új bérlöt a háztulajdonos, különösen pedig olyant, aki az eddigi bért megadná­A városi házakban nemrégen még olcsóbb volt a, lakbér, mint a magánépületekben. Ma csak a régi városi házakban olcsóbb a lakás. Ezért tülekedtek a bérlők egy-egy városi lakáért. Az idők változásával a helyzet teljesen megvál­tozott. A főváros az újabb építkezéseknél nem követte a haziurak példáját, nem mérsékelte a lak­béreket, úgyhogy az újabb városi lakások bére ma drágának mondható. Számtalanszor követelték már a fővárosi házbérek leszállítását, vagy módosítását, de ezeknek a követe­léseknek csak most lesz eredményük. A főváros törvényhatósági bizottsága pén­teken rendkívüli közgyűlést tart, amelyen kizárólag a házbérkérdést fogják tárgyalni. brre a közgyűlésre a főváros vezetősége már kon- ki ét javaslatot is terjeszt elő a házberek módosítá­sára nézve. A szociálpolitikai ügyosztály dolgozta ki Fekete és sienna C'irklijjjt* a legújabb fénymásolat, teljesen MCipiIIl szagtalan, 2 — 3 perc alatt elkészül Fellner Leó műszaki papírgyárában Budapest,V., Váci út 4. sz. Tel.: / ut. 228 48. 229-16 az előterjesztést, melyben bejelenti, hogy a ház- béreket a májusi negyedtől milyen mértékben kívánja mérsékelni. A hét-mérséklést már amiatt is végrehajtja a fő­város, mert köztudomás szerint a köztisztviselők lak­béren is csökkenteni kellett. A fővárosi tisztviselő­ket tehát, akiknek nagy része városi házakban lakik- ilyenformán nem fogja sújtani a lakáspénzesök- kentés terhe, mert ugyanilyen mértékben fog olcsób­bodni tényleges lakbérük is. A főváros évi lakbérjövedelme megközelíti a 8 milliót. Bármilyen csekély arányú bérleszállítást eszközöl­nek is tehát, a főváros jövedelmei többszázezer pen­gővel. de minimálisan 5 —600.000 pengővel csökken­nek. Nincs kizárva azonban, hogy a törvényhatósági bizottság 10%-nál magasabb arányú bérleszállítást fog kierőszakolni és ez esetben legalább egy milliót veszít a főváros az elmaradt bérjövedelmeken. Miután a. költségvetés egyensúlyát ez az egy­milliós bevételi veszteség igen kedvezőtlenül be­folyásolna, gondoskodni kell az összeg megfelelő pót­lásáról, vagy a kiadások megfelelő arányú csökken, leséről. Egyelőre azonban ilyen irányban nem tesz­ek semmiféle lépést, mert azt remélik, hogy a liszt- viselői fizetések leszállításával megtakarítóit össze­gek hiánytalanul a város rendelkezésére fognak állani, azt a belügyminiszter nem veszi más célokra igényin' es ez esetben a házbérleszállitás fcdizetet talál. Különben is a. lő város- házhérjövedelmo az utóbbi időben igen megcsappant, már most som éri el az előirányzatot. Nagyon sok az üres lakás és bolthelyiség « városi házakban, ahonnan a. bérlők épp a magas lakbérek minit köl tűztek H tömegesen, azonkívül rengeteg a házbér- hátralékos lakó. akiket a főváros szociális okokból egyelőre nem akar kitelepíteni, de a házbért sem tudja rajtuk behajtani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom