Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-09-14 / 37. szám
4 Független Budapest Budapest, 1932 szeptember 14. I HUTTER és SCHRANTZ RT. VI., VILMOS CSÁSZÁR ÚT 63. TELEFON: 22-9-18 DR Ó TKERITÉSEK, KÉR TIS^aRgailllll«»ll IIUMMIIIIIIIII^—MH—■—— lgy budapesti pénzintézet hajlandó a csatornázási inségmunka finanszírozására A tokenéfküli vállalkozók a Községi Takarék beavatkozását kérik a visszleszámitolás lehetővé tételére Megírtuk, hogy a főváros csatornaépítési inség- munkapályázata kevés sikerrel kecsegtet, mert a hitelezési alapon tett ajánlatok túldrágák, a számszerűen elfogadható árajánlatok vadig csupán kész- pénzfizetés esetére vonatkoznak. A főváros most dilemma előtt áll, mert a drága hitelezési ajánlatokat nem akarja akceptálni, viszont készpénze sincs, hogy az olcsóbb ajánlatok alapján .készpénzfizetéssel végeztesse el a csatornaépítési munkákat. Beszámoltunk arról is, hogy a pályázaton résztvett, megfelelő tőkével nem rendelkező vállalkozók a versenytárgyalás lezajlása után beadvánnyal fordultak a polgármesterhez és arra kérték, hasson oda, hogy a Községi Takarékpénztár nyújtson hitelt az egyes cégeknek és így tegye lehetővé, hogy a tőkenélküli vállalkozók Elsőnek jelentette a Független Budapest, hogy a főváros kamatamnesztiát készít elő a felszaporodott fővárosi adok, illetékek és járulékok nagyobban árnyú behajthatüsa érdekében. Jelentettük azt is, hogy az erre vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak és rövidesen eredmény várható ebben az ügyben. A törvényhatósági tanács multheti ülésén Scheuer Bobért fel is szólalt ebben az ügyben és szintén megsürgette egyrészt a kamatamnesztiát, másrészt a késedelmi kamatláb leszállítását. A városházán megállapították, hogy a fővárosnak mintegy 22 millió pengő kinnlevősége van illetékek, járulékok és régen esedékes adók fejében. Ebből körülbelül 18 milliót tesznek ki a fővárost illető adók, másfélmillió pengőt a csatornaépítési és 2.5 millió pengőt az útépítési járulékhátralékok. Ha a főváros ezeket a kinnlevőségeket rövidesen behajthatná, úgy egy időre elmúlnának a város anyagi gondjai. A felszólalás és a folyamatban levő tárgyalások következtében a polgármester el is küldte sürgős felierjesztését a kormányhoz, illetve a pénzügyminiszterhez. A felterjesztésben a polgármester többek között ezeket adja elő: — A késedelmesen fizetett közadók, illetékek után számított kamatok mértékét a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600. P. M. rendelet abban az esetben, ha a tartozás fizetése az esedékesség napjától számított 3 hónapon belül történik, évi 6%-ban, egyéb esetekben pedig óvj 12%-ban állapítja meg. Némi enyhítést hozott ebben a kérdésben az 1929. évi 100.000. sz. rendelet, amely meghatározott közadókra és meghatározott feltételek fennforgása esetén 3 hónapon túl terjedő időre is 0%-os késedelmi kamat számítását engedélyezi és amely rendelet szerint továbbá még diszkrecionális hatáskörben is lehel meghatározott adókra és illetékekre vonatkozóan 6%-os késedelmi kamatot engedélyezni. — Az említett diszkrecionális hatáskör a, tövis bekapcsolódhassanak a ínség munkába. Ennek a beadványnak eddig nem volt eredménye és az érdekelt vállalkozók most újabb memorandummal fordultak a polgármesterhez és abban közlik, hogy egy budapesti pénzintézet, a Központi Leszámoló Bank Rt. hajlandó a csatornaépítési inségmunkákat finanszírozni, amennyiben a Községi T akar ékpénztár a pénzintézet reeszkompt hitelkeretét, amely ezidőszerint 5 millió pengőben van megállapítva, további 2 millió pengővel felemeli. A beadványt Liber Endre alpolgármester vette át a vállalkozóktól és- kijelentette, hogy a kérdést soron kívül fogja tanulmányozni. vényhatóságokra nem terjesztetvén ki. azok ezzel a jogkörrel nem élhetnek, úgyhogy a helyzet ma az. j hogy a késedelmi kamatláb, eltekintve az előbb említett kevés kivételektől, általában véve intézményesen 12%-ban van meghatározva. Teljes tudatában vagyok azoknak az indító okoknak, melyek a kormányt annakidején a késedelmi kamat ily mértékben való megállapítására késztették. Azóta azonban a viszonyok lényegesen megváltoztak. — Igaz ugyan, hogy nézetem szerint éppen a súlyos gazdasági viszonyok miatt gondoskodott a 1cormány az említett enyhítésekről, ez azonban ma már nem látszik kielégítőnek és úgy vélem, elérkezett az ideje annak, hogy ez a kérdés az összes körülmények és szempontok figyelembe vételével újból a legbehatóbb megfontolás alá vétessék. A törvényhatósági tanács megállapítása, hogy a főváros adófizető polgárai az említett magas késedelmi kamatok viselésére és fizetésére ma már képtelenek. További megállapítása, hogy az adózó polgárok nem azért fizetnek késedelmesen, mert nem akarnak fizetni, vagy pedig mert az adók céljára szolgáló összegeket talán 12%-nál magasabb hitelviszonyok mellett tudják gyümölcsöztetni, hanem azért, mert adott esetben nem áll rendelkezésükre a megfelelő adóösszeg. Megállapítja végül, hogy általánosságban a mai. helyzetben nagyon súlyosan esik latba a kamatok ezidőszerinti mértéke, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mihelyt az adózó a reá kivetett adójának megfelelő összeget összegyűjtve fizetni kész, sajnos, azt kell tapasztalnia, hogy a kifizetett adójából jelentékeny rész késedelmi kamatokra esik. Ennek tulajdonítható azután, hogy az adózók legnagyobb része állandó adóhátralékban van. — Kétségtelen, hogy a közadók után fizetendő késedelmi kamatok mai mértéke erősen korlátozó kihatással van az egész gazdasági életre.. Éppen ezért magam is indokoltnak tartom, hogy a. késedelmi kamatok kérdése revízió alá vétessék. Ez annál is inkább indokoltnak mondható, mert a Magyar Nemzeti Bank is szükségét látta a közelmúltban, hogy a bankkamatlábat leszállítsa, és mert továbbá a világviszonylatban is kedvező kamatviszonyok alakulását tapasztalhatjuk. A polgármester végül kéri a minisztert, hogy a mai viszonyuknak megfelelő késedelmi kamatot állapítson meg és erről szóló rendeletét mielőbb bocsássa ki. A főváros reméli, hogy a rendelet megjelenése esetén a hátralékos sokmilliós fővárosi adók tömegesen fognak befolyni és ez a főváros pénzügyi holyzetét jeIentűsen inogjavítja. 22 millióadókinnievóségevan a fővárosnak Az adó-késedelmi kamat leszállítását kéri a főváros a kormánytól — A mai 12 százalékos kamat megöli az adófizetői készséget A Kátrányozó és Bitumenező- telep és a Házinyomda sorsa ezen a héten dől el Az üzemrevíziós bizottság megkezdte munkáját E héten újra megkezdte működését a főváros üzemi bizottsága és munkáját most már gyors tempóban fogja befejezni, annál is inkább, mert a belügyminiszter ismeretes leiratában megsürgette a fővárosi üzemi kérdés végleges rendezését. Szőke Gyula, az üzemi bizottság- elnöke erre a hétre két városi közüzem revízióját tűzte ki. Kedden a Kátrányozó és Bitumenezőtelepet tekintette meg az üzemi bizottság a helyszínen, csütörtökön Vedig a fővárosi Házinyomdába száll ki. A két helyszíni szemle után pénteken, szeptember 16-án délután a városháza tanácstermében kezdődik meg az érdemleges tárgyalás. Egyszerre vitatják meg a Kátrányozó és Bitumenező- telep és a Házinyomda sorsátt. Szőke Gyula, a revíziós bizottság elnöke meghívójában hangsúlyozottan figyelmeztette a bizottság tagjait, hogy az ügy fontosságára való tekintettel úgy a helyszíni szemléken, mint a bizottsági ülésen okvetlenül teljes számban jelenjenek meg. A helyszíni szemlén való megjelenés különösen fontos, mert az ott szerzett tapasztalatok az egész üzemnek megítélését lényegesen befolyásolják. A program szerint az üzemi bizottság október közepéig meghozza határozatait az ösz- szes fővárosi közüzemek működését illetően és azután a hatósági műhelyek dolgát fogják gyorsan letárgyalni. A legrégibb (28 éves) városi újság: a Független Budapest
