Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-09-07 / 36. szám

Budapest, 1932 szeptember 7. Független Buúapest 5 A Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár rt. Igazgatósága, felügyelő-bizottsága, tisztviselőkara és összes alkalmazottai mélységes megrendüléssel jelentik, hogy a vállalat elnök-ve­zérigazgatója méltóságos győri Gschwindt Ernő úr m. kir. kormányfőtanácsos, v. országgyűlési képviselő, a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Országos Szeszértékesitő rt. és a Magyar Vegyé­szeti Gyárosok Országos Szövetségének igazgatósági tagja, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szesz-szakosztályának elnöke, tőzsdetanácsos stb. stb. életének 51. évében, alkotóerejének teljében, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Vállalatunk sú­lyosan érzi a mérhetetlen veszteség nagyságát, mert az elköltözött kora ifjúságától nemes, puritán, munkás életét fáradhatatlan buzgósággal és nagy­vonalú céltudatossággal a vállalat felvirágoztatá­sának szentelte és elhunytéval mélységes gyászt bo­rítva vállalatunkra, betölthetetlen űrt hagyott maga után. Emlékét mindenkor tiszteletteljes kegyelettel fogjuk megőrizni. Budapest székesfőváros VI. kerületi elöljárósá­gának tisztikara mélységes fájdalommal jelenti, hogy hosszú esztendőkön át szeretett kartársuk, majd szeretve tisztelt és közbecsülésben álló veze­tőjük nyilhegyi Rupp László m. kir. kormányfőtanácsos, nyug. székesfővárosi kerületi előlfáró folyó évi szeptember" hó 1-én délelőtt 9 órakor, munkás- és áldásos életének 66-ik évében elhunyt. Huszonnyolc esztendőn keresztül munkálkodott fáradhatatlan szorgalommal, kitűnő hozzáértéssel, önzetlen buzgalommal, példás tisztességgel, min­denki által hálásan elismert eredménnyel Budapest székesfőváros VI. kerülete polgárságának értékes szolgálatában, jeles emberi és tisztviselői erényei­vel úgy a kerület polgársága előtt, mint a főváros egész társadalmában közbecsülésben állott, az a ti­zenhét esztendő pedig, amelyet a kerület elöljáró­ságának vezetésében töltött el, felejthetetlen kor­szaka lesz a kerület igazgatásának. Kitűnő munkássága mindenkor példaképünk ma­rad, áldott emlékét hűséges szeretettel fogjuk meg­őrizni. Felejthetetlen halottunkat szeptember 3-án dél­után 5 órakor temettük a farkasréti temető halot­tasházából. Budapes, 1932. évi szeptember hó 1. Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszer­árusító Üzeme igazgatósága, tisztviselőkara és munkásszemélyzete mély megrendüléssel tudat­ják, hogy nagyrabecsült főintézője, Gruber Ede úr folyó hó 3-án elhúnyt. Az elhúnyt az üzem fennállása óta több mint két évtizeden át az üzem érdekében a legna­gyobb buzgóságot fejtette ki, mindenkor a szor­galom mintaképe volt, puritán, tiszta jellemé- |.vel mindnyájunk szeretetét kiérdemelte, szak­májában legkiválóbb munkatársat vesztettük el és elhúnytával mélységes gyászt hagyott maga után. Temetése folyó hó 6-án délután 4 órakor volt a kerepesiúti temető halottasházából. Emlékét mindenkor kegyelettel fogjuk megőrizni! \ csatornaépítési sziihségmonkát készpénzfizetéssel kell elvégeztetni A pályázati feltételeit miatt hivtilrehedt vállalkozók akciót indítottak a Községi Takarékpénztár bevonása érdekében Megsemmisítik a koporsószállítási versenytárgyalásokat A koporsó-kartel diktatúrájával szemben újból üzembe kell állítani a Fővárosi Faárugyárat csatornaépítési versenytárgyalás összegszerű eredmé­nyéről. Az átszámítás után lehet csak pontosan meg­állapítani, mennyivel drágábbak a hitelezési ajánlatok a készpénzajánlatoknál. Átlagban 20—25%-os többlettel számolnak, ami nagy differencia, mert az ötmillió pengős inségmun- kánál legalább egymillió pengő különbséget jelent a főváros terhére. Ha sikerülne a finanszírozás kérdését a fővárosnak magának megoldania, úgy mindenesetre előnyösebb helyzetbe kerülne, sőt készpénzfizetés tudatában, a vállalkozók még további engedményeket is nyujta- ngmaiki A helyzet tehát az, hogy két-három napon belül eldől, kiadliató-e a hitelezéses alapon a csatornaépí­tési inségmunka, vagy pedig a drága ajánlatok miatt, az egész pályázatot hatályon kívül helyezve, a készpénzfizetéses megoldást választják. A Független Budapest múlt heti számában feltű­nést keltő cikkben bejelentettük, hogy a kartelek el­leni küzdelem kellős közepén megalakult a legújabb tömörülés, a koporsókartel. A napokban tartott koporsószállítási versenytárgya­lás alkalmával csupán 5 nagy vállalat adott be aján­latot a Községi Temetkezési Intézethez és ezek közül négyen fillérnyi pontossággal egyező, teljesen azonos árajánlatokat tettek. Kifejezést adtunk annak a re­ményünknek, hogy a Községi Temetkezési Intézet vezetősége ezt az eljárást nem fogja szó nélkül hagyni és kíváncsian vártuk az üzem vezetőségének erre vonatkozó intézkedését. Beavatott helyről szerzett információnk szerint a koporsókartel megalakulása következtében a Községi Temetkezési Intézet vezetősége arra az elhatározásra jutott, hogy a versenytárgyalás megsemmisítésére tesz javaslatot az igazgatóságnak. Az intétzet igazgatósága ez ügyben a jövő héten tart ülést és minden bizonnyal azonosítani fogja magát a vezetőség álláspontéival. A koporsószállítási pályá­zatot ilyen formán előreláthatólag megsemmisítik és új versenytárgyalást fognak kiírni. Ezzel ózonban a kérdés nincs megoldva, mert mióta a Fővárosi Faárugyár megszűnt, a Községi Temetkezési Intézet teljes bizonytalanságban van szükségleteinek beszerzését illetően. A Fővárosi Fa­árugyár megszüntetése után egyáltalán nem követ­kezett be az a helyzet, mellyel az intézmény feloszla­tásának szükségességét indokolták, nevezetesen egyetlen kisiparos sem jutott munkához a koporsószállításoknál, miután a nyilvános pályázatokon, melyeket a fővá­ros szabályszerűen meghirdetett kisiparosok nem is vettek részt. Csupán néhány tőkeerős nagyvállalat igyekszik a maga javára kihasználni a helyzetet és felemelt árakkal, körteibe tömörülve akarják a Köz­ségi Temetkezési Intézetet arra .szorítani, hogy az általuk diktált árakat fogadja el. Értesülésünk szerint illetékes helyen javaslatot fognak tenni, hogy amennyiben a koiJorsókartel jobb belátásra, nem jut és a magánipar útján a Köz­ségi Temetkezési Intézet megfelelő áron nem tudja fedezni szükségleteit, úgy a főváros helyezze ismét üzembe a megszün­tetett Faárugyárat, melynek épülete most úgyis üresen áll. Most tehát utolsó kísérletet tesz a Községi Temetke­zési Intézet az újabb pályázat kiírásával és ameny- nyiben a kartel továbbra is megmarad és lehetetlen árakat szab, úgy a főváros ismét maga áll be ko­porsógyárosnak. Felesleges külföldi árut hozni, mikor a Glück-téle 61-61 kétszersült és Pumpernickel a legkényesebb ízlést is kielégíti. Glück sütöde gyógylisztipari osztálya Budapest, VIII., Baross u. 43 Saját érdeKében teKintse meg ItlHKER DtZ-tsV&SDlTOROYAn Készítményeit — Ágybetéten, gyermeKKocsiK, ágyneműéit, papla- noK és legújabb Kivitelű Kerti bútoroK gyári árban. Míntorahtár: VII.. Roiiőm; ucco 22 (/irhád bazár) Gyár: V».. Holló utca 3. sz 'císm&dt Testvégek Nyomda festékgyár iäÄÄJÄ!­M. Kir. Posta (a Icirékpénztári csekkszámla szám : **.52850. Folyószámla az Angol-Magyar Bank központjánál ‘ Wtf-, hiinyvnyomtiai-, valamint of fsetf estékeket. Mint különlegessé yet httsr.lt i ólai - mélynyomé, tinit in - guminyomó és bátlognyomé festékeket. Gyár és központi iroda: Rákospalota* Pázmány ucca 41 A Kézművesipari Kiállítás siKere Csütörtökön nyitotta meg Kenéz Béla miniszter a kézművesipari kiállítást, amelyen ezer magyar ij)a- ros vesz részt, bemutatva termelése legjavát. A ma­gyar ipar nagyszerű seregszemléje ez a kiállítás, me­lyet magasszínvonalúvá tesz az aranykoszorús meste­rek remekbe készült kiállítási anyaga, de különös érdekességet és nagy nyereséget biztosít ezúttal a vi­dék tömeges megjelenése a kiállításnak, amely ezzel a jelentkezéssel újabb, jelentékeny erősbödésre tett szert. A kézműipari kiállításon nagyszerűen, imponáló módon van képviselve a magyar vidék is. Ezen a ki­állításon harmóniába fonódik az ipar és a mezőgaz­daság. Szeged, az ország második legnagyobb városa valóságos ipari centrum képét mutatja, de a város becsülettel veszi ki részét a mezőgazdasági produk­tumok kiállításából is. A világhíres szegedi édes­paprika is ott díszük a kiállításon és a Márki Lajos paprikanagytermelő kiállítása egyike a legnépszerűbb és legfrekventáltabb néznivalóknak. Kenéz Béla mi­niszter nagyon megdicsérte a kiállítót, akinek termé­kei csak öregbítik a világhírű szegedi paprika jó hírnevét. Richweiss János, Szegül, (Cserzy Mihály u. 4.), vas- és fémöntőmester kiállítása is megállásra kény­szeríti a kiállítás óriási közönségét, kiállított öntvé­nyei: a Krisztus domborművek és a Horthy Miklós bronzöntvények általános tetszést arattak és kiérde­melték Kenéz Béla miniszter teljes elismerését is. Évtizedek óta valamennyi kiállítás állandó ki­állítója Hoffmann Ferenc képkereskedő (Károly körút 28.), aki remek kereteivel és gazdag festmény­anyagával vonul fel évről-évre. Kenéz Béla kereske­delmi miniszter, aki a Kézművesipari Tárlatot meg­nyitotta, az elsők között sietett oda Hoffmann Fe­renchez, akit régi ismerősként üdvözölt. Nemcsak az az anyag jelentős, amelyet a Hoffman,n-cég felsora­koztatott, hanem a képeknek és képkereteknek finom művészi ízléssel kigondolt és megkonstruált háza is, amely már magában látványossága a Kézművesipari kiállításnak. Vitéz Mátyási Brúnó műbútorasztalos lakberende­zési vállalata, Budapest (VII., Bem ucca 11.) egyet­len secretaire-rel mutatkozik bo a Lakberendezési Vásáron, de ez egymagában oly tökéletes szépséget reprezentál, melyhez hasonlót keveset láttunk. A fekete alapon álló szekrény háttere mahagóni, oldalt két csavart oszloppal. Felső részében a vitézi címer ékeskedik, bal ajtaján az országcímer, jobb ajtaján a főváros címere csodás intarziáival készült. Kenéz Béla miniszter kisé,rétével hosszasan szemlélte u pompás művet és legteljesebb megelégedését fejezte ki vitéz Mátyási Brúnónak a gyönyörű íniUiMülíi'lnÜ-tf 1 A főváros számvevősége még mindig nem ké­szült el a csatornaépítési ajánlatok teljés átszámítá­sával, mert a legnagyobb preciztással kell mintegy 7000 tételt átszámítani és revidiálni. Városházi körök­ben, de főleg a vállalkozók köreiben az az általános vélemény, hogy a csatorna­építési inségmunka-versenytárgyalást a fő­város kénytelen lesz eredménytelennek nyil­vánítani, mert nem tudja megfizetni a drága hitelajánlatokat. Más megoldást kell keresni a munkálatok végrehaj­tására. Legalkalmasabbnak látszik az a megoldás, hogy a Községi Takarékpénztár kapcsolódjék be a munkák finanszírozásába. Azok a vállalkozók, akik saját tőkével nem rendel­keznek, nagy akciót indítottak ennek érdekében és memorandumot is nyújtottak át a polgármesternek, a Községi Takarék bevonása iránt. Néhány napon belül világos képet kap a város a

Next

/
Oldalképek
Tartalom