Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-08-10 / 32. szám

HUSZONHETEDIG évfolyam 32. szám 1932 augusztus 10 Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Báthory ucca 3. Teiefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 VÁ Diktátort az ínség ellen! A HÉV átvétele most már teljessé vált a belügy­miniszteri jóváhagyás folytán és ezzel a főváros közlekedési politikája elindulhat azon az új vágá­nyon, melyet a HÉV az egységes közlekedésben je­lent. A belügyminiszter respektálta az autonómia elhatározását és amikor a maga aláírásával legali­zálta ezt a vételt, egyúttal hitet tett arról is, hogy érdeklődik a főváros ügyvezetésének és érdekeinek minden ágazata iránt és igyekszik azokat a maga részéről mindenben támogatni. • A Független Budapest hasábjain nyilatkozik Ke- resztes-Fischer belügyminiszter a fővárost érintő programjáról. Miután megfelel azokra a híresztelé­sekre, melyeket az Erzsébet sugárúttal kapcsolatban terjesztettek az ő szándékairól és tisztázta az ebben a kérdésben elfoglalt, meg nem támadható állás­pontját és ismerteti a nyári sziikségmunka-akcióra vonatkozó gondolatait, nyilatkozik azokról a munka­tervekről, melyek a legközelebbi időkben fogják fog­lalkoztatni a fővárost és a belügyminisztérium ille­tékes ügyosztályát. Itt elsősorban az üzemi kérdésről emlékezik meg. Hangsúlyozza, hogy az 'ősz folyamán feltétlenül ren­dezni kell a főváros üzemeinek sorsát, de kijelenti, hogy tiszteletben óhajtja tartani az autonómia elha­tározásait. Nem először és talán nem is utoljára kerül a tár­gyalóasztalra a fővárosi üzemek kérdéskomplexuma. Alig néhány esztendeje, hogy úgy véltük, végleg elintéztük az üzemi kérdést és most ez az elintézett | akta mint új anyag kerül a főváros elé. A Károlyi­kormány, helyesebben Kenéz kereskedelemügyi mi­niszter üzemi politikája adott újból aktualitást en­nek a problémának és erős okunk van arra a fel­tevésre, hogy súlyos áldozatokat kell majd, hoznia a főváros közönségének az üzemi kérdés rendezésénél. Elismerjük, hogy van még rendezni való ezen a té­ren, főképpen az üzemek racionalizálása terén, de | csakis ezen a téren. Szembe kell szállanunk azonban ! azokkal a törekvésekkel, amelyek pusztítani akar­nak, nagy értékeket tenni tönkre egyes üzemek meg­szüntetésével, mert az eddigi tapasztalatok is meg­mutatták már, hogy haszna senkinek sincs, azzal, hogy halálba kergetnek üzemeket, de kára kétség­telenül van, ha másnak nem, a főváros közönségé­nek. Még pedig nagy, helyrehozhatatlan kára. Ha építeni nem tudunk a mai időkben, minden erőt kon­centrálnunk kell, hogy legalább a meglévőt megtart­hassuk: destruktív munkpt végeznek azok, akik a mai viszonyok közt intézményeket és emberek töme­geit akarják halálra ítélni politikai és egyéni ér­dekből. ' A belügyminiszter további munkaterve teljesen azonos a fővároséval. A Vásárpénztár likvidálása a felszámoló bizottság feladata, a belügyminiszternek itt nincs egyéb teendője, mint a felügyelet. Ugyanez áll a törvényhatósági tanács ügyrendjével kapcso­latban is, bár az ügyrend kérdésébe politikai momen­tumok is vegyülnek, mert hiszen nemcsak a tanács­kozás rendjét kell biztosítania a készülő ügyrendnek, hanem azt is, hogy a kormány akarata maradéktala­nul érvényesülni fog a tanácsban. Autonómia ter­vez. kormány végez, ezt pedig csakúgy és akkor te­heti, ha megteremti ennek kellékeit, a törvényes lát­szat feltételeit. Van még egész sor egyéb kérdés is, amely az ősz ! folyamán az autonómia, mjd pedig a belügyminiszter elé kerül. Itt a Talbot-ügy. Az új lakbérleti szabály- rendelet és — elsősorban — amiről nem beszél ugyan senkisem, amiről azonban beszólni fogunk, még pe­dig nagyon sokat, nagyszabású szociális akciók soro­zata, melyeket még a tél beállta előtt el kell intéznie a fővárosnak. Ez lesz a főváros igazi problémája. Az Ínség. A kétségbeesés megelőzése, a szörnyűséges sárga rém leküzdése. HÉV, Talbot, üzemek mind eltörpülnek ez előtt az imminensen nagy kérdés előtt, amely min­denütt felüti a fejét, amikor a főváros ügyeiről van szó. Láthatatlan vendég gyanánt ott ül állandóan a tanácskozó asztal mellett, ott bujdosik a költségvetés számsorai közt is és helyet követel magának, még pedig legelső helyet. Olyan hydra, amelynek nem száz, hanem ezer meg ezer feje van és nincs az a Herakles, amely meg tudna vele küzdeni. Ez lesz az igazi munka. Titánoknak való feladat és — tigy érezzük — a fővárosnak nincsenek Titán­jai. Ez az a tér, ahol nem elég a jóakarat, ahová ennél több, sokkal több kellene. Ez a több nem jelent ríj bizottságokat, új terveket és bürokratikus játéko­kat, hanem embereket, vagy legalábbis embert. Em­bert az ínség elleni harc élére, inségdiktátort, akinek hatásköre, tehetsége, energiája lesz. Nem felelőtlen diktátort, hanem olyant, akiben az egész törvény- hatósági bizottság bizalma összpontosul, aki az auto­nómia mellett és nem felette áll, de akinek joga és módja legyen a bürokratikus formák bilincseitől nem feszélyezve dolgozni és — menteni. Beszélgetés Keresztes-Fiscber belügyminiszterrel a HÉV átvételéről, az Erzsébet sugárút megnyitásáról, a fővárosi inségmwnfta- aftció megindításának engedélyezéséről, a fővárosi üzemek sorsáról, a Vásár­pénztár felszámolásáról ügyrendről M beiéig#miniskijelenti, hogy a legszigorúbban fogja ellenőrizni a közlekedési üzentek racionalizálás út — Jlz Er­zsébet sugárút megnyitását azonnal engedélyezi, mihelyt a főváros megfelelő pénzügyi fedezetet mutat fel Érdekes tervek a belügyminiszter fővárosi vonatkozású munkaprogramjában Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter az xxtóbbi időben behatóan foglalkozott mindazokkal a közgyűlési határozatokkal, amelyeknek gyakor­lati végrehajtása kormányhatósági jóváhagyás­tól függ. így például az elmúlt héten hozott dön­tést a belügyminiszter az Erzsébet sugárút meg­nyitására vonatkozó közgyűlési határozat ügyé­ben és a HÉV megváltását illetően is. A polgár- mesterhez érkezett leiratok értelmében az Erzsé­bet sugárút megnyitásához a belügyminiszter nem. járult hozzá, ellenben a HÉV megváltását tartalmazó közgyűlési határozatot jóváhagyta, egynémely nem jelentős változtatással. A Független Budapest munkatársának al­kalma volt az aktuális fővárosi kérdésekről Ke­resztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel beszél­getést folytatni és érdeklődni legutóbbi állásfog­lalásainak magyarázata iránt. A beszélgetés so­rán szóbahoztuk a HÉV-xigyet, az Erzsébet sugár­út megnyitását, a fővárosi Ínség munkálatok problémáit, valamint a fővárosi üzemek végleges el intézésre váró kérdéseit is. A HÉV átvételé­nek gyakorlati végrehajtása iránt érdeklődtünk elsősorban. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a következőket mondotta a Füg gépiién Budapest munkatársának: A HÉV átvételét illetően precízen leszö­geztem a magam álláspontját a főváros pol­gármesteréhez intézett leiratomban. A legfőbb szempont előttem az volt, hogy megóvjam a BSzKRt költségvetését el­viselhetetlen terhek vállalásától. Nem kétséges ugyanis, hogy a HÉV átvétele a BSzKRt-ra nézve pénzügyileg terhet jelent, de ez a teher nem lesz elviselhetetlen, mert gondoskodtam arról, hogy a BSzKRt megfelelő anyagi ellenszolgáltatáshoz jusson. Ez az ellenszolgáltatás az az !évi 340 ezer pengő lesz, amit a Községi Takarék részben a telek- spekuláció várható jövedelmének felerészben való előlegezésével, részben dunapataji vonal évi százezer pengős rentéjének átengedésével nyújt a BSzKRt-nak. Legfőbb követelésem az, hogy úgy a BSzKRt, mint a HÉV tizemét racionali­zálja a főváros. Ezt a racionalizálást a legszigorúbban ellen­őrizni fogom. Arra is ügyelek, hogy a főváros közönsége ne kerüljön hátrányosabb hely­zetbe a HÉV átvétele folytán, mint amilyen helyzetben a tranzakció lebonyolítása előtt volt. Megkérdeztük a belügyminisztertől, hogy miért akadályozta meg az Erzsébet sugárút meg­nyitását. Emiatt ugyanis a napisajtóban sok tá­madás érte a kormányzatot. Keresztes-Fischer belügyminiszter ezeket felelte: — Itt valami félreértés lehet. Elém ugyanis csak az a határozat került, amellyel a főváros a Károly király úton lévő háztömböt a köz­munkatanács tulajdonában lévő telkekkel kí­vánta elcserélni. Az Erzsébet sugárút azokon a telkeken torkollana be a Károly király útra, amelyek a jelzett háztömb lebontásával szaba­dulnának föl. A telekcsere ellen nem tettem észrevé­telt, de rámutattam arra a körülményre, hogy a részletes tervek még nem készültek el. A leg­főbb baj az, hovy nincs pénzügyi lehetőség e tervek végre­hajtására és így az ingatlancserét arra az időpontra kell elhalasztani, amikor a kérdés pénzügyi meg­oldása már időszerűvé vált. Ez az intézkedé­sem nem jelenti a városrendező akció terminu­sának kitolását, mert azonnal hozzájárulok az ingatlancseré­hez, mihelyt a szükséges városrendezési tervek elkészülnek és a szükséges költségösszeg rendelkezésre fog állani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom