Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-27 / 4. szám
AJ VJ HUSZONHETEDIK évfolyam 1932 január 27 X\VW\.p*> V ' 4. szám Függclten Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Eldflzeféel éra a Nagy Budapest melléklettel egyUtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szém éra 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Autóbusz a körúton Megérkezett az autóbusz a Nagykorúira, de mielőtt odaért volna, már befutott egy nagy körutat a kulisszák mögött, hivatalszobák és íróasztalok között. A közönség egyszerűen tudomásul veszi, hogy új szín jelent meg az uccán, világvárosiabb lett a körút képe, és hogy ezentúl válogathat: villamoson, vagy autóbuszon utazzék-e, azok a nagy problémák azonban, amelyek ennek a megjelenésnek nyomán támadtak fel, nem érdeklik. Pedig érdekelhetnék, mert az ő vagyonáról, Budapest székesfőváros óriási érdekeiről van bennük szó. A 12-es autóbusz, amely most a körúton versenyt fut a villamossal, első komoly megnyilvánulása annak a harcnak, amely a villamost és az autóbuszt szembeállítja egymással. A városházi tippelők már jósolgatják, melyik fog győzni ebben a versenyben és felsorakoztatják érveiket pro és kontra. Normális gazdasági viszonyok közt talán mi magunk is meg mérnök kockáztatni, hogy résztvegyünk ebben a találgatásban, ma azonban erre nem vagyunk hajlandóak. Nem örülnénk sem az autóbusz, sem a villamos győzelmének. Nem pedig azért, mert ahol győző van, ott legyőzöttnek is kell lennie és akármelyik fél volna is a győztes, — a legyőzött fél a főváros lenne. A BSzKRt- a főváros egyik legfontosabb vagyontétele. Hatalmas, ragyogó vállalat, nagymultú büszkesége Budapestnek. A kétségbeejtő gazdasági viszonyokat azonban megérzi a BSzKRt is és herakleszi küzdelmet folytat, hogy megbirkózzék a világválság hullámaival. A BSzKRt hajójának kapitányai és kormányosai, minden egyes embere a fedélzeten van és menti, sikerrel menti a hajót: csak gonosz lelkek tudnának örülni azon, hogy az elemeken kívül titkos fenékfúrók ellen is védekeznie kell esetleg a hajónak. Az autóbusz pedig, ez a fiatal, fürge motoros, a jövendő reménysége; ügyelni kell fiatalságára, egészséges fejlődésére, arra a jövőre, melyet nem lehet és nem szabad megtagadni tőle. A villamos és autóbusz versenytársak lehetnek abban, hogy megjavítsák, tökéletessé tegyék a főváros közlekedését, de egymás ellen nem harcolhatnak. Villamos és autóbusz kiegészítik egymást, szükség van mind a kettőre, lehetetlenség és rosszhiszeműség szembeállítani őket egymással. És hogy ez mennyire így van, ezt a 12-es autóbusz példája fogja megmutatni, amely be fogja bizonyítani, hogy az autóbusz nem konkurrense, hanem segítőtársa a villamosnak. Meg is mondjuk, mire alapítjuk ezt a meggyőződésünket. Az autóbusz drága. Mint közlekedési eszköz, egyelőre nem lehet a tömegeké, csak a kiválasztottaké. Az a réteg, amelyik a 12-es közönsége lesz. felszabadítja a körút villamosforgalmának egy részét, könnyít rajta és ezzel megszünteti a potyautazgatást. Ha volna, statisztika a potyautasokról, ki lehetne mutatni, hogy a körúti vonal szolgáltatta a bliccelők 50 százalékát. Ezentúl fizetni fog ez az f)0 százalék és ezzel bőven megtérül az, amit a villamos a 12-es vonallal veszít. Normális időkben a főváros nyugalommal nézhetné, hogy két vállalata nagy harcot vív egymással, mindegy lehetne neki, hogy a jobb, vagy bal zsebébe folyik-e a pénz: mindkettőben neki fütyül. A mai időkben azonban csak arról lehet szó, hogy a jobb, vagy balzsebünkből veszik-e ki a pénzt, vagy esetleg mind a kettőből e, ehhez pedig nincs nyugalmunk. Az egymással szembeállított villamos és autóbusz összeütközősébői csak katasztrófa származhat, jó semmiesetre sem: vigyázzunk, hogy se a 12-es, se a 6-os vonal meg ne sérüljön, mert akár a jobb, akár a bal lábunkat ütjük meg, az egész testnek fáj az, nemcsak a lábnak. Örömmel, jóleső érzéssel látjuk a 12-est a körúton, Budapest haladását, jövőjét érezzük ebben az elindulásban, lépést Nyugat-Európa és a tökéletesedés felé. Ismét Mzárják az ellenzéket a felsőházi tagságokból M Keresztény Községi Párt elnöki tanácsának feltűnő Határozata — Csak pártközi konferencia dönthet a felsőházi tagsági helyek betöltéséről Kinek a helyét kapja Bárczy István? Kozma az ellenzéknek, csak Wolf fék terhére hajlandó helyet adni, Wolff ék ridegen A törvényhatósági bizottság közgyűlésének — a belügyminiszter leirata értelmében —• legkésőbb február 19-ig meg kell választania a hét felsőházi tagot. A kulisszák mögött hetek óta folynak már a tanácskozások e hét felsőházi tagsági hely betöltése körül, az eddigi tárgyalások során azonban még mindig nem alakult ki a helyzet sem a személyeket illetően, sem pedig abban a. tekinteben, hogy az ellenzéknek átenged-e a két többségi várt egy vagy két felsőházi tagságot. A főváros közönsége az 1930. év végén megtartott községi választásokon az ellenzéki pártoknak adott többséget. Ha a frontharcosokat a kormánypárti oldalhoz számítjuk is, a választott bizottsági tagok közül 77-en kimondottan ellenzékiek és csak 73-an tartoznak a többségi pártokhoz, vagyis a Keresztény Községi Párthoz és a kormány városházi pártjához. A parlamenti felfogás értelmében tehát 'mindenképpen helyet kell juttatni az ellenzéknek a felsőházi képviselők sorában. Még- akkor is megilleti az ellenzéket legalább két tagsági hely, ha az érdekképviseleti és örökös tagok által megkorrigált közgyűlési arányszámot vesszük tekintetbe, j Végleges döntés még nem történt ngyan, de a városházán máris híre járt, hogy az ellenzéket ismét ki akarják zárni a felsőházi képviseletből. Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke a Független Budapest egyik legutóbbi számában nyilatkozott a felsőházi tagsági helyek betöltéséről és lojálisán kijelentette, hogy az ellenzéknek feltétlenül helyet kell kapnia a felsőházi tagok sorában. A döntés azonban a Keresztény Községi Párt vezetőinek a kezében van. A hét tagsági hely ugyanis eddig úgy oszlott meg, hogy négy helye volt a Keresztény Községi Pártnak, három pedig a Községi Polgári Pártnak. Felmerül tehát a kérdés, hogy melyek azok a tagsági helyek, amelyeket a két több- | ségi párt az ellenzék számára átengedhetne. Méltányos volna, ha úgy a Keresztény Községi Párt, mint a Községi Polgári Párt egy- egy tagsági helyről lemondana és így az ellenzéknek két felsőházi tagságot juttatnának. Abban azonban megegyezik egymással a két többségi párt, hogy az ellenzéknek legfeljebb egy felsőházi tagságot engednek át. M kereszténypárt elnöki tanácsának feltűnő határozata Miután a két többségi párt vezérei megegyeztek egymással abban, hogy az ellenzéknek legjobb esetben csak egy felsőházi tagságot juttatnak, felmerült a további kérdés: melyik párt engedjen át a maga kontingenséből egy fogságot? Kozma Jenő a kulisz- szák mögött lefolytatott tanácskozások során arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak a Keresztény Községi Párt engedhet át egy helyet, hiszen a Kereszténypártnak négy, a kormánypártnak „csak“ három felsőházi tagsága van. A Keresztény Községi Párt elnöki tanácsa a legutóbbi - napokban foglalkozott a felsőházi tagsági helyek betöltésének a kérdésével és ezen az elnöki tanácsülésen végleges megállapodás jött létre. A Független Budapest munkatársa teljesen beavatott körökből xígy értesült, hogy a Keresztény Községi Párt elnöki tanácsa a legridegebben elutasította az ellenzéki kívánságok teljesítését. Kimondotta a Keresztény- párt elnöki tanácsa, hogy ragaszkodik mind a négy felsőházi tagsághoz, sőt azt is határozalilag kimondották, hogy a Kereszténypárt négy felsőházi tagja a régi marad. Eszerint a. Kereszténypárt továbbra is Szőke Gyula, Szigetiig János, Lázár Ferenc és Joanovits Pál felsőházi tagsága mellett foglalt állást. Beszéltünk ebben az ügyben Petrovácz Gyula országgyűlési képviselővel, a Keresztény Községi Párt vezúfőtagjával, aki ezt a hírt a Független Budapest munkatársa előtt megerősítette. A Kereszténypárt felfogása szerint a felsőházi tagság nem ellenzéki pozíció. Amennyiben a kormány városházi pártja hajlandó egy helyet az ellenzéknek átengedni, —■ mondják a Keresztény Községi Pártban —, akkor tegye ezt a maga tagsági helyeinek a terhére. A Kereszténypárt ragaszkodik az eddigi helyzet változatlan fenntartásához. Csak a pártközi konferencia dönthet a felsőházi tagságokról Várospolitikai körökben érthető feltűnést fog kelteni a Független Budapestnek ez a híradása, amely a Keresztény Községi Párt rideg állásfoglalásáról szól. Az akták egyelőre még nincsenek lezárva, mert hiszen sok függ attól, hogy milyen álláspontot fog elfoglalni az a pártközi konferencia, amelyet a felsőházi tagsági helyek betöltése ügyében Ripka Ferenc főpolgármester fog összehívni február első napjaiban. A felsőházi tagsági helyek betöltése egyébként ugyanúgy történik, mint bármelyik szakbizottság tagjainak a megválasztása, Előzetes jelölés nincsen, szavazócédulákat bárki készíthet. Azt a hét bizottsági tagot jelenti ki az elnöklő főpolgármester Budapest székesfőváros megválasztott felsőházi tagjainak, akikre a legtöbb szavazat esett. Az ellenzék a maga jogos kívánságainak az elérését csak úgy biztosíthatná, ha a szavazásnál összefoghatna az Egységes Községi Polgári Partial, mert ebben az esetben a városházi kormánypárttal szövetkezett ellenzéki pártok majorizálhatnák Wolffékat. Erre azonban semmi kilátás sincsen, tekintve azt a szoros kapcsolatot, amely a városházi politika irányításában a Kozma-párt és a Wolff-párt között fennáll. Kik a jelöltek ? Ami a személyi kérdéseket illeti, ebben a tekintetben kevés változás várható. A Kereszténypárt, — mint cikkünk elején megállapítottuk, — változatlanul ragaszkodik eddigi felsőházi képviselőihez, ugyanez a helyzet a kormány városházi pártjában is. Híre jár, hogy az Egységes Községi Polgári Párt helyet akar biztosítani Bárczy Istvánnak, Budapest volt polgármesterének. A tárgyalások során felmerült azonban a nehéz kérdés, hogy Bódy Tivadart, Gaár Vilmost, vagy Glücksthal Samut ojtsók-o cl Bárczy István kedvéért. Az ellenzéken változatlanul 'Barács Marcell neve áll előtérben.
