Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-08-03 / 31. szám

2 Független Budapest "■a Auuapesi, íááiá augusztus 3. osztályok a hetesbizottság- kívánságainak és a bizott­sági ülésen hozott határozatoknak megfelelően állít­ják össze a munkaprogrammot. Egyelőre csak azokat a munkálatokat indíthatjuk meg, amelyeknek részletes tervei ren­delkezésre állanak. A legutóbbi ülésen 1,600.000 pengő értékű út­építési és csatornázási munkának a megindítását határoztuk el, ezt az akciót újabb és újabb mii n ká 1 a t o k in eg i n d í t á sáv a 1 bővítjük ki és lehetőleg igénybevesszük mind a tíz­millió pengőt, aminek a felhasználására a tör­vényhatósági bizottság közgyűlése felhatalmazást adott a polgármes- Becsey Antal temek. _ A legközelebbi teendők között szerepel az üzemek zárszámadási jelentéseinek a meg­vitatása is, amire rendkívül nagy súlyt helyezek. A nyári szünet előtt nem érkeztek be az üzemi zárszámadási jelen­tések és így nem nyílt mód ezek letárgyal ás ára, va­lamint azoknak a javaslatoknak a megvitatására sem, amelyeket az egyes bizottságok óhajtanak a tanács elé vinni. Meggyőződésem, hogy az üzemi zárszámadási jelentések tanulságai és az ezek alapján készített javaslatok elfo­gadása után nagyarányú megtakarítások ér­hetők el, másrészt pedig az egyes üzemek jövedelmezősége fokozható lesz. E jelentések letárgyalása alapján kerül majd napi­rendre a három nagyüzem koncentrációjának régóta húzódó problémája, amelyet szerintem feltétlenül meg kell és meg lehet oldani. Nem kétséges, hogy üzemtechnikai szempontból rendkívül nagy előnyei vannak a centralizációnak. Az árammérők leolvasásánál, a központba beérkező anyag feldolgozásánál és a pénzbeszedésnél igen sok munkát és időt lehet megtakarítani, mindezeken felül a közönség zaklatását is a minimumra, lehet redu­kálni. Felmerül itt természetesen az a kérdés is, hogy ez a racionalizálás a vele járó személy zetapasztás miatt keresztülvihető-e teljes mértékben. Technikai vonatkozásbaji fennmarad az egyes üzemek önálló­sága, tehát kizárólag a kereskedelmi szolgálat centrali­zálásáról lehet szó. Alaposan meg kell fontolni ezt az egész kérdést, de annyi bizonyos, hogy ez a feladat előttünk áll. — A fontos feladatok közé sorozom a fővárosi telekpolitika alapelveinek a lefektetését is. A fővá­rosnak óriási kiterjedésű ingatlanai vannak. Ezek az ingatlanok nem mobilizálható tőkét jelentenek, már pedig a mai időkben a fővárosnak nagy forgótőkére, mobil vagyonra volna szüksége. Ezt az immobil vagyont a lehetőséghez képest mobi­lizálnunk kell és e célból a főváros tulajdonában lévő telkek á-rubcibocsátása és egyéb rendelkezésre álló eszközök megfelelő alkalmazása útján arra kell töre­kednünk, hogy a főváros pénztára számára minél nagyobb jövedelmet teremtsünk elő a várható telek- értékemelkedés megadóztatásából. De egyébként is csak megfelelő telekpolitika inau- gurálásával lehet lerakni a városrendezési problémák megoldásának az alapjait. Külön bizottságot küldött ki e célból a főváros tanácsa. Ez a bizottság a leg­rövidebb időn belül végez az eléje tornyosuló anyag­gal és kész programmal visz az ősz folyamán a ta­nács elé. — Ugyancsak sürgős feladat volna az új elöljáróságok felállítása. Az új fővárosi törvény értelmében négy új elöljáró­ságot kellene építenünk, de nincs e célra megfelelő fedezetünk. Az új elöljáróságok felállításával kap­csolatban egyelőre csak arról lehet szó, hogy egyes kerületekben, mint például a Zuglóban és Kelenföldön előljárósági kiren­deltségek létesüljenek, amelyek főként a szegénygondozás terheit vennék le a központi elöljáróság vállairól. A négy új elöljáró­ság felállításának az elhúzódása bizonyos kompliká­ciókat okoz a kerületi választmányok megalakítása és működése tekintetében. A kerületi választmányo­kat már az új törvény értelmében választotta meg a főváros közönsége. A régi kerületi beosztás egy­előre még érvényben van és így az I., a II., a VI. és a VII. közigazgatási kerületek kerületi választmá­nyai nem tudnak megalakulni és működni, mert mandátumuk van az L, II., VI. és VII. kerületből kihasított XL, XII., XIII. és XIV. kerületi választ­mányoknak is. A végleges szétválasztás rendkívül sürgős volna. Becsey Antal végül még a bánhidai centrálé átvételének a, problémáját is megemlítette a legkö- I zelebbi feladatok sorában. Rassay Károly: Takarékosságra reális költségvetésre van szükség Ezek után a városházi ellenzék vezéréhez, Ras- say Károlyhoz fordultunk azzal a kéréssel, hogy né­zete szerint milyen sürgős feladatok várnak a vá­rosházi adminisztrációra. Rassay Károly tanácstag a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: A mai súlyos gazdasági viszonyok kö­zött nem lehet sürgősebb és fontosabb fel­adata a városházi adminisz­trációnak, mint az inség- munkaakció megindítása és gyors lebonyolítása. Annyi huzavonát és késedelmet ta­pasztaltunk már eddig is ezen a téren, hogy joggal lehat kételkedni még ma is — konkrét határozatok meg­hozatala után is — az inség- munkádatok sürgős kiadásá­ban. Eredetileg az volt a cél, hogy a nyár folyamán kenyérhez .juttassuk a munka- nélkülieket. Már a nyár fele elmúlt, de még egyetlen kapavágás sem történt. A legfeltűnőbb és teljesen érthetetlen fordu­latműi a belügyminiszter elhatározását tartom, amely megakadályozza a Erzsébet sugárút I megnyitását. Az Erzsébet sugárút megépítésének a tervét éppen a városházi kormánypárt vezetői propagálták a legélénkebben, sőt egyenesen „alkotó“ programjuk ge­rincévé tették. — A nyári feladatok között szerepel a jövőévi költségvetés összeállítása. Folytonosan azt halljuk, hogy szigorú takarékosságra van szükség és az új költségvetést is e takarékos- sági szempontok érvényesítése mellett állítják össze. Attól tartok, hogy éppen azokon a pon­tokon fognak takarékoskodni, ahol a takarékosság az ainúgyis elalélt köz­gazdasági élet vérkeringésének újabb megakasztását fogja jelenteni. A kiadási tételeket a várható bevételekhez kell szabni, de a bevételeket viszont csak reális mérle­gelés után szabad beállítani. Az új költségvetés összeállítása kétségkívül ne­héz feladat a mai viszonyok között, de én azt tartom, hogy a városházi adminisztrációnak ma, amikor nagyobbszábású, esztendőkre szóló munkaprogram kidől gozása úgyszólván telje­sen lehetetlen, nem lehet fontosabb és felelősségtelje­sebb feladata, mint olyan költségvetés­nek az összeállítása, amely egyrészt számol a polgárság teherbíróképességé­vel, másrészt helyesen mérlegeli és he­lyesen választja ki a kielégítésre váró szükségleteket. Ennek a fontos feladatnak a teljesítését meg­nehezíti az a körülmény, hogy az utóbbi időben a; főváros újabb és újabb terheket vett ma­gára, amelyek felborulással fenyegethetik a nehezen megteremtett pénzügyi egyensúlyt. Rassay Károly Mcl csak a legégetőbb problémák megoldására vál­lalkozhatunk — mondta Borvendég alpolgármester Ezek után a városházi adminisztráció vezetőjé­hez, Borverdéy Ferenc alpolgármesterhez fordultunk kérdésünkkel: melyek azok a feladatok, amelyeknek elvégzése a legközelebbi időben a városházi admi­nisztráció vezetőire vár. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A városházi adminisztráció legközelebbi feladatait — mint. általában az utóbbi időben összes feladatainkat — a pénzügyi lehetőségek szabják meg. Hiába szövögetjük a legszebb terveket, ha kivitelre kerül a, sor, kiderül, hogy a szükséges pénzügyi fedezet előteremtése nem áll módunkban. A városházi adminisztráció a mai sú­lyos pénzügyi viszonyok között úgy­szólván kizárólag a folyóügyek elinté­zésére szorítkozik. Napról-napra küldöttségek egész sorozatát kell fogadnom és úgyszólván minden időmet igénybe veszi e küldöttségek meghallgatása, panaszaik megvizsgálása és a szükséges intéz­kedések foganatosítása. Minden panaszt meghallgatok és a le­hetőséghez képest orvosolok is. A legutóbbi időben azonban gyakorlattá vált, hogy minden egyes panasszal száz és kétszáz- tagú küldöttségek vonulnak fel megbénítják a munkát, mert a városházára és ott valósággal mindenütt feltűnést és izgalmat keltenek. Ezért voltam kényte­len arra az álláspontra helyez­kedni. hogy csak öt- vagy hat-, tagú küldöttséget vagyok haj­landó fogadni és azokat a kül­döttségeket, amelyek tömegesen vonidnak fel, semmiképpen sem fogadom, még akkor sem, ha Borvendég'Ferenc csak vezetőik akarnak előttem megjelenni es a küldöttség többi tagjai a folyosón várakoznak. — Ami egyébként a legközelebbi városházi feladatokat illeti, ezek között ríj kevés van. A nyári szünet előtt hozott tanácsi határoza­tok végrehajtása foglalkoztat elsősorban. A fontosabb nyári feladatok között első helyen a költségvetés összeállítása szerepel, ami igen nehéz munka, tekintettel a korlátozott lehető­ségekre. A költségvetés összeállításának a mun­kálatai előrehaladott stádiumban van­nak, a pénzügyi ügyosztály most veszi revízió alá az egyes ügyosztályok előirányzatait. Óvatosan kell vigyáznunk arra, ne­hogy a költségvetési kiadások túlmére­tezésével veszélybe döntsük a főváros háztartásának nehezen fenntartott egyensúlyát. A költségvetés ilyen súlyos viszonyok mellett csak keret lehet. A kiadási tételeket mindenütt legalább tízszázalékkal igyekszünk vissza­szorítani. Ilyen körülmények között nagyobbarányú közmunkát vagy beru­házást ne várjon senki a jövő évben a fővárostól. — Az üzemi problémák megoldásának az előkészítése is folyamatban van. Több üzemre nézve már meg is történt a döntés, a többiek gazdálkodásának a felülvizsgálása most van folyamatban. Egyedül a közérdek szempontjait érvényesíthetjük és nem engedhetjük magun­kat sem jobbról, sem balról hangulatoktól be- folyásoltatni. Két cél vezet bennünket: egy­részt annak a versenynek a megszüntetése, amely indokolatlanul érinti a magánipart és a legális kereskedelmet, másrészt pedig az üze­mekben fekvő óriási értékeknek a megvédel- mezése. Ami a három nagyüzem központi igazgató sáliak a centralizálását illeti, ezen a réven valóban nagyarányú meg­takarításokat lehet elérni, hangsúlyoznom kell azonban, hogy az egyesítés gyakorlati végre­hajtása nemcsak adminisztratív, hanem pénz­ügyi kérdés is. A három nagyüzem annyira különböző adminisztratív teendőket végez, hogy üzemi gazdálkodásuk és kereskedelmi fel­adatuk lebonyolítása nem képzelhető cl más­kép, mint autonómiájuk teljes fenntartásával, A központi igazgatás egyesítése közös épület nélkül elképzelhetetlen, közös igazgatósági épület létesítése pe­dig nagy befektetést igényel. Legalább négymillió pengőre volna szükség, ez a fedezet pedig most nem áll rendelkezé­sünkre. Ezeket a szempontokat mérlegelnünk kell. ami azonban nem jelenti azt, hogy ennek az életrevaló ötletnek a megvalósítását végleg el lehetne ejteni, — A sürgős feladatok között lehet megem­líteni a közlekedési problémáknak a megoldá­sát, a HÉV átvételével kapcsolatos teendőket, a téli inségakciók előkészítését. Hosszú sor ez, amelyből a sürgősség szerint válogatjuk ki meg­oldásra azokat a problémákat, amelyek­nek elintézése éppen aktuális. Pillanatnyilag a munkanélküliség enyhítése érdekében elhatározott inségmunkálatoknak a megindítása foglalkoztatja az illetékes város­házi tényezőket. Már december óta dolgozunk ennek az akciónak az előkészítésén, Most a részletes tervek fokozatos kidolgozása ad ren­geteg munkát. Ezekből a nyilatkozatokból teljes képei lehet szerezni arról, hogy a fővárosi pártok vezetői, vala­mint a, városházi adminisztráció irányítói milyen tervekkel foglalkoznak, milyen feladatok teljesíté­sét készítik elő. Kozma Jenő, Becsey Antal és Rassay Károly nyilatkozatai a főváros közönségének a kí­vánságait fejezik ki. Borvendég alpolgármester nyi­latkozata pedig azokat a lehetőségeket jelöli meg. amelyeken belül a felsorakoztatott kívánságok . ki­elégítést nyerhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom