Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-07-27 / 30. szám

Budapest, 1932 július 27. Függecíen Budapest 3 Végtelenül szövött pamut- és teveszőr­géphajtószíjak, felvonó- és szállító- hevederek, géphajtókötelek hazai és tengerentúli kenderből és pamutból, selfaktor- kötél és géphajtózsinórok pamutból, nyer­sen és impregnálva, gazdasági és műszaki kötéláruk mindennemű kivitelben, kötél­szerelések s géphajtó- és sodronykötelek szere­lése és rövidítése. HELLE ANTAL cégi, SCHRENK MÁTYÁS hevederszövő-, kender- és sodronykötólgyára Alapíttatott: 1880 — Rákospalota — Tel.: 95-2-89 Magyar bitumen Shellék szenzációs találmánya az útépítés terén A Független Budapest legutóbb beszámolt arról, hogy a főváros út- és csatornázási bizottságában is­mételten panaszok hangzottak el amiatt, hogy a fővárosi útépítkezéseknél legtöbbször olyan anyago­kat használnak fel, amelyeket külföldről kell besze­rezni, és ennek következményeképen ezen a címen százezrek vándorolnak külföldre. A panasztevők fel­említették, hogy elsősorban a bitument kifogásol­ják és felkérték a főváros útépítési és csatornázási ügyosztályát, terjesszen kimutatást a bizottság elé a fel- használásra kerülő útépítési anyagok szár­mazásáról, összetételéről és beszerzési he­lyéről. Király Kálmán ügyosztályvezető tanácsnok e kére­lemnek megfelelően a kimutatást el is készítette és ezt a kimutatást a Független Budapest egyik leg­utóbbi számában részletesen ismertettük. Az útépí­tési bizottságnak az volt a célja, hogy az ország sú­lyos helyzetére való tekintettel is a jövőben jó és olcsó utak épüljenek Buda­pesten, olyan anyagok felhasználásával, ame­lyek a lehetőség szerint magyar ipari ter­mékek. Ez a kérdés meglehetősen foglalkoztatta a ma­gyar útépítőipart is és ennek tudandó be, hogy a Shell Kőolajgyár Rt. az elmúlt héten bemutatóra hívta meg a főváros útépítési ügyosztályát, az útépí­tési bizottság tagjait, a városi- és szaksajtót, hogy az általa gyártott és a külföldi bitumen kiszorítására alkalmas Shelmak és Shelbit elnevezésű produktumait és azoknak készítési módját bemutassa. A bemutató a Csepel-szigeti Shell-telepen volt, ahol a vállalat részéről dr. Vidor műszaki igazgató, valamint Stéger és Mérő igazgatók fogadták és kalauzolták a meghívottakat, akik igen nagy érdeklődéssel hall­gatták Vidor dr. igazgató szakszerű magyarázatait. A fővárost, illetve az útépítési ügyosztályt Viola műszaki főtanácsos, az útépítési bizottságot Hann Arnold, Homonnay Tivadar, dr. Révész Mihály, Müller Antal és Usetty Béla képviselték. Rendkívül nagyjelentőségű dolognak tartjuk, hogy a szakértőkből álló bizottság megállapítása szerint a produktumok valójában alkalmasak a külföldről importált bitumen teljes kiszo­rítására. Ez valóságos forradalmat jelent a magyar út­építés terén és egészen bizonyos, hogy egyik-másik burkolási rendszer teljes megszüntetését fogja ered­ményezni. Áll ez elsősorban a makadám-utakra, me­lyekre vonatkozóan az. útépítési bizottság több tagja úgy informált bennünket, hogy a főváros egyszer-, smindenkorra szakítani akar a makadámburkolattal, amelynek javítási költsége rendkívül nagy. Jellemző, hogy amíg a külföldi nagyobb városokban az út­építés céljaira szolgáló összegeknek átlag 10%-a esik javítási költségekre, addig nálunk Budapesten az útépítési költségeknek csaknem 50 százaléka javítási és tatarozási munkákra esik. ' Ezt a kóros állapotot fenntartani nem lehet és nem szabad, és ennek a megszüntetése csakis jó utak építésével érhető el. A Shelmak és a Shelbit vannak legújabban hivatva arra, hogy ott, ahol nem kő­kockaburkolatot alkalmaz a főváros, ott ez a két új magyar ipari termék jelentős szerephez jusson. Parafahőggár Bt. ezelőtt: KLEINER és BOKMAYER Budapest. VBIi. röJierceg Súndor-fér 4 Telefon: József 301-14, József 301-16 Készít sajtolt parafa-parKetta padló- burkolatoKat. — Teljesen zajta­lan járású, lábmeleg, vízálló padló. Saly Árpád ny. min. osztálytanácsos tűzifa- és széBinagykereskedő BUDAPEST. Belső iroda: Horthy Miklós út 20. Telefón: 600-01 és 680-00. Külső iroda és csúzda: 1., Kelenföld, Buda­örsi út 06—58. szám — Telefón: 686—15 Beszélgetés Rassay Károllyal a nyári álomban szendergő bürokráciáról __ „C sak felháborodni lehet azon a tétlenségen, amit a kormány- zat részéröl tapasztalunk“ — mondja Rassay, aki ismerteti az inségmunkákra, az olcsó telekakcióra és a városszéli telepítésre vonatkozó program megvalósításának lehetőségeit A fővárosi’ pártok vezetőiből kiküldött 7-es bizott­ság a múlt héten foglalkozott az inségmunka-akció megindítósáiiek különböző problémáival és elisme­résre méltó határozottsággal jelölte meg a városházi adminisztráció vezetői számára azt az utat, amelyen egyedül lehet a kitűzött célt megköze­líteni. A 7-es bizottság tagjai közül Kozma Jenő és Petro- vúicz Gyula hiányoztak az érte­kezletről, mert nyári szabadsá­gukat töltik külföldön. A bi­zottság többi tagjai: Rassay Károly, Becsey Antal, Hann Arnold és Peyer Károly — Wolff Károly elnöklése mellett pártszempontokon felülemel­kedve foglaltak állást és egyet­len ülésen olyan hatalmas anyagot tárgyaltak le, amilyen­nel máskor ülések bosszú so­rozatán át szoktak az autonó- mikus fórumok végezni. Nagy meglepetést keltett a bizottságnak az a megállapítása, hogy a kormány még az Erzsébet-sugúiríít megnyitására vonatkozó közgyűlési határozatot sem hagyta jóvá, pedig ez több mint egy esztendővel ezelőtt kelt, de nem kapta még meg a kormányhatósági jó­váhagyást az a tízmillió pengős inségmunka- határozat sem, amelyről a bizottság konkrét döntéseket hozott. A Független Budapest munkatársa ezekről a kérdések­ről beszélgetést folytatott Rassay Károllyal, a Nem­zeti Szabadelvű Párt vezérével, aki nagy érdeklődést tanúsít az inségmunka-akcióval kapcsolatos problé­máknak a megoldása iránt és aki a 7-es bizottság ülésén több olyan konkrét indítványt nyújtott be, amelyeket a bizottság tagjai egyhangúlag magukévá tettek. Rassay Mároiy a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A főváros vezetősége a maga részéről igyekszik teljesíteni a reá neliezdő súlyos fel­adatokat. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a fővárosi inségníunkák megindításával nem lehet megoldani a munkanélküliség és az álta­lános nyomor problémáit. Nagyvonalú általános munkatervekre volna szükség és vedig elsősor­banr állami vonatkozásokban. Állami bekapcso- lódásra, építkezést előmozdító kedvezményekre, a transzferpénzek felhasználására és az egész társadalom megmozgatására volna szükség még a tél beköszönése előtt, mert különben nem lehet gátat emelni a nélkülözés terjedő áradata elé. A legnagyobb megdöbbenéssel tapasztaltam a 7-es bizottság legutóbbi ülésén, hogy a bürokrá­cia labirintusában még az a segítség is elakad, amit a főváros nyújtani tudna. A főváros ille­tékes tényezői hiába dolgozták ki a megvalósít­ható terveket és a főváros törvényhatósági bi­zottságának a közgyűlés hiába szavazta meg a főváros polgárságára súlyos áldozatot jelentő 10 millió pengős fedezetet, a kormány még nem hagyta jóvá a közgyűlési határozatot és így mi tulajdonképpen nem is voltunk abban a helyzetben, hogy érdemi döntést hozhassunk. Az is kiderült, hogy az Erzsébet-súgárút meg­nyitása elé is ugyanez az akadály emelkedik. A főváros hiába egyezett meg a közmunkata­náccsal, a belügyminiszteri jóváhagyás ebben az ügyben is késik. Nem tudok mást mondani: csak felháborodni lehet azon a tétlensé­gen, azon az érthetetlen késlekedésen, amit a kormányzat részéről tapaszta­lunk. Nyári álomban szendereg a bürokrácia — olyan súlyos időkben, amilyeneket ma élünk s ami­lyen időkben még a vakációzás lehetőségét is el kellene hárítaniok maguktól azoknak, akik felelős pozíciókban ülnek. Amíg mi a 7-es bi­zottságban üléseztünk, a városháza folyosóin és a városháza udvarán fölhangzott az éhezők és munkát követelők szava. Ez a szó a városháza vezetőihez behallatszott, de úgy látszik, nem jut el a kormány tagjaihoz. — Ami a 7-es bizottság által elhatározott inségníunkák megindításának az ügyét illeti, ebben a tekintetben — nézetem szerint — a bi­zottság helyesen állapította meg a lehetősége­ket. Egyelőre egymillió pengő értékű útépítési és 600.000 pengő értékű csatornaépítő munkála­tok megindítását határoztuk el, mert ilyen ke­retek között készültek el a részletes munka- tervek. Rendkívüli mértékben sajnálnám, ha e határozat meghozatala után a főváros vezetősége nem találná meg a módját annak, hogy a belügy­miniszteri jóváhagyást napok alatt ki- siirgesse. Ha sokáig késlekedünk, elmúlik a nyár és olyan időkre marad ezeknek a munkálatoknak a meg­indítása, amikor útépítést és csatornázást vé­geztetni nem is lehet. A főváros is a maga üt­és csatornaépítési munkálatait mindig tavasz- szal és nyáron végezteti el, az idő tehát erősen sürgeti az illetékes tényezőket. Egy-két nap alatt meg kell szerezni a jóváhagyást és azon­nal ki kell írni a versenytárgyalást, amit nyolc­tíz nap alatt le lehet bonyolítani. Ebben az esetben még augusztus elején meg lehetne in­dítani a fővárosi szükségmuukákat. — Nagy eredményeket várok annak az in­dítványomnak az elfogadásától is, amely sze­rint a főváros kedvező áron építési célokra tel­keket bocsát rendelkezésére a nagyközönségnek, amennyiben azonnal építkezni óhajt és tud. Úgy gondolom, hogy ezt az akciót a főváros vezetősége a Zuglóban fogja megindítani és a. jelentkezésekhez képest lebonyolítani. A MABI által felajánlott egymillió pengős köl­csönt városszéli telepítés céljaira veszi igénybe a főváros, itt is pályázat kiírására van szükség, amitől szintén kedvező eredményeket lehet várni, mert a sok állástalan fiatal mérnöknek így végre módja nyílik arra, hogy a maga öt­leteit és terveit a főváros vezetőségének tudo­mására hozhassa. Rassay Károly nyilatkozata világos képet nyújt arról a helyzetről, amely az inségmunka-akció front­ján tapasztalható. A főváros vezetőségének valóban nincs sürgősebb feladata, mint a belügyminiszteri jóváhagyás megsürgetése és a versenytárgyalás ha­ladéktalan kiírása. 0BEND0RFER KÁROLY ÉS RUDOLF 9 oki. mérnök-kövezőmesterek, út- és csatornaépítési vállalkozók 8 Budapest. Iroda : Horthy Miklós út 29. — Telelőn: 69-2-99 Telep: X., Szlávy ucca 27-29. Telelőn: K. 76-74 Rassay Károly Pest vármegye harca a főváros ellen a pestszentlőrinci szemétlerahodótelep miatt A főváros megfellebbezte a főszolgabíró határozatát Megírta a Füg geilen Budapest, hogy Pest- szentlőrinc elkeseredett harcot folytat a hatá­rában lévő fővárosi szemétlerakodótelep meg­szüntetése és eltávolítása érdekében. Legutóbb | is közvetlen tárgyalások indultak meg ebben j az ügyben az érdekelt községek és a főváros között anélkül, hogy konkrét eredményre jutói­tok volna. Pest vármegye központi járásának főszolgabírája ezek után határozatot hozott és abban megtiltotta a, pestszentlőrinci szeméttele­pen történő további lerakodást, egyben pedig az ott uralkodó közegészségügyi állapotok miatt kilutgási eljárást indított Sipőcz Jenő polgárin este r ellen. A határozat szerint a fővárosnak 60 nap alatt meg kell szüntetnie a pestszentlőrinci szemét­telep használatát. , A fcltűnéstkeltő főszolgabírói határozatot a i főváros most megfellebbezte az alispánhoz és a városházán nagy érdeklődéssel várják a felleb- bezés sorsát. __________________________________ DE BKECENítTIEREn MáKóczi úí 88. Telefón: J. 315-66, 343-06 déli menüt 2 pengőért házhoz szállítja

Next

/
Oldalképek
Tartalom