Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-08 / 23. szám
HUSZONHETEDIK évfolyam 23. szám 1932 június 8 Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Elfiflietési ára a Nagy Budapeet melléklettel együtt Egész évre 24 pengd — Fél évre 12 pengd Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztárt csekkszámla: 46476 Kenéz miniszter és az üzemek Kenéz Béla kereskedelmi miniszter beszéde, melyet tárcájának költségvetési vitája során mondott el, nem volt optimista beszéd. Nem osztotta, nem sugározta azt az optimizmust, amelyet olyan sűrű adagolásokban kapunk évek hosszú sora óta, éppen ezért keltett olyan figyelmet és szimpátiát, amilyen felelős pozícióban lévő államférfiúi megnyilatkozás már rég nem ébresztett az emberekben. Kenéz Béla nagyot nőtt, amióta miniszter lett. Tárcájának kitűnő szaktudósa, nemcsak elméleti tudós, hanem a gyakorlati élet kitűnő figyelője és — irányítója. Megnyilatkozása olyan program, amely azt bizonyítja., hogy Kenéz a miniszter benne él az ügyes-bajos élet kellős közepén, lát és érez, tud és cselekszik. A magyar kereskedelem és ipar végre olyan irányítót kapott, amilyenre szükség lett volna már régesrégen, de különösen nagy szüksége van rá most. a gazdasági válság szörnyű nehézségei közt. Ez a hajóskapitány talán átvezet bennünket a Seyllák és Ohárybdisek gyilkos tömkelegén. Országos figyelmet keltett Kenéz Bélának az üzemi kérdésről való megnyilatkozása. Amit mondott. hogy t. i. a magániparnak jogosulatlan konknr- renoiát okozó közüzemeket még kell szüntetni, de renn keli tartani a közszükségleteket ellátó közüzemeket: száz százalékig fedi a Fiigc/etleji Budapest liosz- szú éveken át számtalanszor hangsúlyozott álláspontját. Amit a miniszter mondott és ahogyan azt mondta, oly meggyőző erejű volt, hogy még a szociáldemokratapárt is helyeselte, holott a szocialisták elvi álláspontja az üzemesítés, a magánipar helyébe lépő kollektív termelés. Idáig egyetértünk a kereskedelmi miniszter úrral. Most azonban, amikor az élet gyakorlati útjait nézzük és azt: hogyan viszi át ebbe az életbe elveit a miniszter, akkor meghökkenünk egy pillanatra. Itt már nincs meg közöttünk az a lelki harmónia, amelyet beszédje folyamán éreztünk. Mert, hogy csak egyetlen és hozzá kirívó példát hozzunk fel: a temetkezési vállalatokra vonatkozó döntése sehogy sem kelthet megnyugvást. A kommunnak egyetlen észszerű cselkedete volt. Az, amikor, a temetkezést is központosította és kivette a hiénahad kezéből. Ezer meg ezer becstelen cselekedete közt ez az egyetlen volt becsületes. Még jól emlékszünk, nagyon jól. mit jelentett az, amikor magánvállalkozók végezték a temetést, amikor ügynökök és verekedő, késhegyig harcoló konkurrensek tépték ki a haldoklót egymás kezéből és üzleties lármájukkal ott tolakodtak a haldokló ágya körül, lesve, mikor hal már meg a beteg, hogy az ő martalékuk lehessen. Szörnyű volt ez, undorító és nem hisszük, hogy éppen Kenéz Béla lenne az, akinek kedvetelnék az ilyen jelenetek felújításában. És most mégis, úgylátszik, erre felé vezet az út, amelyen elindította a temetkezési ügyet. Hangsúlyozzuk: a miniszter jóhiszeműségéhez, jóakarásához és hozzáértéséhez kétség nem férhet. De a közüzemi kérdést nem lehet tisztán elvi alapokon megoldani. A miniszter, a tudós, amint mondtuk, kontaktusban .van a gyakorlati élettel is és sok mindent meglátott, amit elődei nem tudtak észrevenni, Ónná Hó, határozott egyéniség, aki pontosan megállapította azt a . vezérfonalat,, amely munkáját irányítani fogja, de mégis kénytelenek vagyunk kérni: ne hallja meg azokat a hangokat, amelyek konok következetességgel duruzsolják a közvélemény fülébe és a miniszterébe is a „delendam esse“-t, amint közüzemről van szó, bárminő legyen is az. Mórt vannak üzemek, amelyek elvi alapról nézve azok közé tartoznak, amelyek igenis konkurrálnak a magániparral 'k mégsem szabad megszüntetni őket. Ilyen, egyebek közt az Élelmiszerüzem, a főváros közönségének talán legnépszerűbb üzeme is, amelyhez hozzányúlni nem lehet. Ha elpusztítanék rettentő vandalizmus lenne, melyből haszna senkinek se lenne, de kára a főváros sokszázezer főnyi fogyasztóközönségének. Az Élelmiszerüzemre való hivatkozás csak példa, jelezni akarjuk vele, hogy nem lehet « „kontúrreneiát okozó“ gyűjtőnév kalapja alá venni minden fémnek látszó, a valóságban mégis rendkívül közhasznú üzemet, holott az üzem ellen állandó a „pereat“. Az üzemi kérdést csak individuális alapon lehet megoldani, nem pedig teóriák alapján. Kenéz Béláról feltesszük, hogy ezzel tisztában van De, ha még nem jött volna erre rá, hallgassa meg a főváros vezetőit, mielőtt bármire is határozza el magát és csak azután cselekedjék: Kenéznek nem szabad megtennie a második lépést is azon az úton, amelyen az elsőt már megtette. A kereskedelmi minisztériumból nem csinálhat temetkezési üzemet, amely sírba szállítja a főváros legnagyobb és legszebb értékeit. Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a n&ári szünetig közgyűlési döntés alá kerülő probléntákröU a nyárt inségmunkákrúl és a főváros háztartási helyzetéről „Ren&öem tartjuk a főváros és teljesítjük kötelezettségeinket a polgárság Ripka Ferenc főpolgármester a Független Budapest legutóbbi számában égy nyilatkozott, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése június végéig együtt marad és a, még hátralevő négy hét alatt az előkészítés (Halt álló fontos ügyek egész seregéi fogja letárgyalni. A pártvezérek részéről elhangzott nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy még a nyári szünet előtt döntés lesz úgy a HÉV, mint a Taibot-eentrálé átvétele ügyében, sőt szó lehet arról is, hogy a polgármester a közgyűlés elé terjeszti a maga javaslatát úgy az üzemi problémák megoldására, mint a városházi tisztviselők státusz- rendezésére vonatkozóan. Mivel a közgyűlés napirendjére kerülő kérdéseknek az előkészítése a polgármester hatáskörébe tartozik, a Független Budapest munkatársa Sipőcz Jenő . polgármesterhez fordult azzal a kérdéssel, hogy a nyári szünetig milyen aktuális városházi problémáknak a megoldására kerülhet sor. Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a. Független Budapest munkatársának: — Egészen pontosan nem jelölhetem meg azokat az ügyeket, amelyekben a nyári szünet bekövetkezése előtt a. közgyűlés döntését szándékozom kikérni. Minden attól függ ugyanis, hogy a most tárgyalás alatt álló ügyok mikor érnek meg közvetlen közgyűlési döntésre. Tárgyalás alatt áll a HÉV-ügy, a. legközelebbi munkaprogramban szerepel a Talbot-centrálé átvételének a kérdése is, de pillanatnyilag egyik kérdésről sem állíthatom, hogy a nyári szünet előtt végleges közgyűlési elöntésre kerülhet a sor, bár mindkét ügyben előrehaladott stádiumban vannak az előkészítő tárgyalások. Ami az üzemi problémák megoldását illeti, ebben a tekintetben meg kel! várnom az üzemi szakbizottság működésének az eredményét. Ez a szakbizottság most alakult újjá és az ott elhangzott nyilatkozatok szerint most már gyors tempóban fog haladni a szakbizottság elé tartozó kérdéseknek a. megvitatása. Érdeklődtünk aziránt is, hogy a főváros a nyári Szünetben folytatja-e insógenylxítő tevékenységét. Sipőcz polgármester kérdésünkre ezeket felelte: — A főváros mindenkor szívén viseli a. nyomorenyhítéssel kapcsolatos feladatait. A téli Ínség«kciók legnagyobb része megmarad a nyári hónapokban is, természetesen a szükséglet állal megjelölt szűkebb keretek között. Foglalkozunk a munkanélküliség riagyobbarányú enyhítésének a kérdésével is, amelynek 1 etárgyalása céljából a közgyűlés a. pártok vezéreiből nemrégen bizottságot küldött ki. Ez a bizottság behatóan foglalkozik a munkanélküliség enyhítésével kapcsolatos összes részletkérdésekkel és különböző terveket vizsgál felül, amelyeket a szociálpolitikai ügyosztály készített s amely tervek munkaalkalmak teremtésének a lehetőségeit keresik. Inségmunkák meg: indításáról van tudvalévőén szó, olyan inségmunkák megindításáról, amelyeknél a költség legnagyobb része munkabérre esik. Bár inségnmnkáról van szó, mégis súlyt vetek arra, hogy a munkabérek olyanok legyenek majd, amelyek a munkások megél- helését biztosítsák. Megemlítettük a polgármester előtt a zárszámadási vitában elhangzott azt a kijelentést, amely szerint a főváros háztartása túlméretezett. Ezzel kapcsolathaji megkérdeztük a polgármestert, hogy a jelenlegi nehéz viszonyok között a főváros háztartási egyensúlyát biztosítottnak tekinti-e. Sipőcz Jenő polgármester ezeket felelte: — Már költségvetési beszédemben megállapítottam, hogy a fővárosi háztartás túlinéretezett- sége csak látszat, mert a. főváros különösen szociális téren óriáslépésekkel halad előre a békeévekhez képest. Teljes határozottsággal hangsúlyozhatom, hogy a főváros a mai rendkívüli nehézségek ellenére is mindezidelg rendben tartotta háztartását, ami nehéz feladat volt, mert hiszen közben a rendkívüli mértékben felduzzadt szociális igényeket is ki kelleti elégíteni. A főváros vezetősége a legnehezebb körülmények között is teljesít ette és a jövőben is teljesíteni fogja kötelezettségeit polgárságával szemben.
