Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-06-08 / 23. szám

HUSZONHETEDIK évfolyam 23. szám 1932 június 8 Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Elfiflietési ára a Nagy Budapeet melléklettel együtt Egész évre 24 pengd — Fél évre 12 pengd Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztárt csekkszámla: 46476 Kenéz miniszter és az üzemek Kenéz Béla kereskedelmi miniszter beszéde, me­lyet tárcájának költségvetési vitája során mondott el, nem volt optimista beszéd. Nem osztotta, nem sugá­rozta azt az optimizmust, amelyet olyan sűrű ada­golásokban kapunk évek hosszú sora óta, éppen ezért keltett olyan figyelmet és szimpátiát, amilyen fele­lős pozícióban lévő államférfiúi megnyilatkozás már rég nem ébresztett az emberekben. Kenéz Béla nagyot nőtt, amióta miniszter lett. Tárcájának kitűnő szaktudósa, nemcsak elméleti tu­dós, hanem a gyakorlati élet kitűnő figyelője és — irányítója. Megnyilatkozása olyan program, amely azt bizonyítja., hogy Kenéz a miniszter benne él az ügyes-bajos élet kellős közepén, lát és érez, tud és cselekszik. A magyar kereskedelem és ipar végre olyan irányítót kapott, amilyenre szükség lett volna már régesrégen, de különösen nagy szüksége van rá most. a gazdasági válság szörnyű nehézségei közt. Ez a hajóskapitány talán átvezet bennünket a Seyllák és Ohárybdisek gyilkos tömkelegén. Országos figyelmet keltett Kenéz Bélának az üzemi kérdésről való megnyilatkozása. Amit mon­dott. hogy t. i. a magániparnak jogosulatlan konknr- renoiát okozó közüzemeket még kell szüntetni, de renn keli tartani a közszükségleteket ellátó közüzeme­ket: száz százalékig fedi a Fiigc/etleji Budapest liosz- szú éveken át számtalanszor hangsúlyozott álláspont­ját. Amit a miniszter mondott és ahogyan azt mondta, oly meggyőző erejű volt, hogy még a szo­ciáldemokratapárt is helyeselte, holott a szocialisták elvi álláspontja az üzemesítés, a magánipar helyébe lépő kollektív termelés. Idáig egyetértünk a kereskedelmi miniszter úrral. Most azonban, amikor az élet gyakorlati útjait néz­zük és azt: hogyan viszi át ebbe az életbe elveit a miniszter, akkor meghökkenünk egy pillanatra. Itt már nincs meg közöttünk az a lelki harmónia, ame­lyet beszédje folyamán éreztünk. Mert, hogy csak egyetlen és hozzá kirívó példát hozzunk fel: a temet­kezési vállalatokra vonatkozó döntése sehogy sem kelt­het megnyugvást. A kommunnak egyetlen észszerű cselkedete volt. Az, amikor, a temetkezést is központosította és kivette a hiénahad kezéből. Ezer meg ezer becstelen cseleke­dete közt ez az egyetlen volt becsületes. Még jól em­lékszünk, nagyon jól. mit jelentett az, amikor ma­gánvállalkozók végezték a temetést, amikor ügynökök és verekedő, késhegyig harcoló konkurrensek tépték ki a haldoklót egymás kezéből és üzleties lármájuk­kal ott tolakodtak a haldokló ágya körül, lesve, mi­kor hal már meg a beteg, hogy az ő martalékuk le­hessen. Szörnyű volt ez, undorító és nem hisszük, hogy éppen Kenéz Béla lenne az, akinek kedvetelnék az ilyen jelenetek felújításában. És most mégis, úgy­látszik, erre felé vezet az út, amelyen elindította a temetkezési ügyet. Hangsúlyozzuk: a miniszter jóhiszeműségéhez, jóakarásához és hozzáértéséhez kétség nem férhet. De a közüzemi kérdést nem lehet tisztán elvi alapokon megoldani. A miniszter, a tudós, amint mondtuk, kontaktusban .van a gyakorlati élettel is és sok min­dent meglátott, amit elődei nem tudtak észrevenni, Ónná Hó, határozott egyéniség, aki pontosan megálla­pította azt a . vezérfonalat,, amely munkáját irányí­tani fogja, de mégis kénytelenek vagyunk kérni: ne hallja meg azokat a hangokat, amelyek konok követ­kezetességgel duruzsolják a közvélemény fülébe és a miniszterébe is a „delendam esse“-t, amint közüzem­ről van szó, bárminő legyen is az. Mórt vannak üze­mek, amelyek elvi alapról nézve azok közé tartoz­nak, amelyek igenis konkurrálnak a magániparral 'k mégsem szabad megszüntetni őket. Ilyen, egyebek közt az Élelmiszerüzem, a főváros közönségének talán legnépszerűbb üzeme is, amelyhez hozzányúlni nem lehet. Ha elpusztítanék rettentő vandalizmus lenne, melyből haszna senkinek se lenne, de kára a főváros sokszázezer főnyi fogyasztóközönségének. Az Élelmi­szerüzemre való hivatkozás csak példa, jelezni akar­juk vele, hogy nem lehet « „kontúrreneiát okozó“ gyűjtőnév kalapja alá venni minden fémnek látszó, a valóságban mégis rendkívül közhasznú üzemet, holott az üzem ellen állandó a „pereat“. Az üzemi kérdést csak individuális alapon lehet megoldani, nem pedig teóriák alapján. Kenéz Bélá­ról feltesszük, hogy ezzel tisztában van De, ha még nem jött volna erre rá, hallgassa meg a főváros ve­zetőit, mielőtt bármire is határozza el magát és csak azután cselekedjék: Kenéznek nem szabad megtennie a második lépést is azon az úton, amelyen az elsőt már megtette. A kereskedelmi minisztériumból nem csinálhat temetkezési üzemet, amely sírba szállítja a főváros legnagyobb és legszebb értékeit. Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a n&ári szünetig közgyűlési döntés alá kerülő probléntákröU a nyárt inségmunkákrúl és a főváros háztartási helyzetéről „Ren&öem tartjuk a főváros és teljesítjük kötelezettségeinket a polgárság Ripka Ferenc főpolgármester a Független Buda­pest legutóbbi számában égy nyilatkozott, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése június végéig együtt marad és a, még hátralevő négy hét alatt az előkészítés (Halt álló fontos ügyek egész seregéi fogja letárgyalni. A pártvezérek részéről elhang­zott nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy még a nyári szünet előtt döntés lesz úgy a HÉV, mint a Taibot-eentrálé átvétele ügyében, sőt szó lehet arról is, hogy a polgármester a közgyűlés elé terjeszti a maga javaslatát úgy az üzemi problémák megoldására, mint a városházi tisztviselők státusz- rendezésére vonatkozóan. Mivel a közgyűlés napi­rendjére kerülő kérdéseknek az előkészítése a pol­gármester hatáskörébe tartozik, a Független Buda­pest munkatársa Sipőcz Jenő . polgármesterhez for­dult azzal a kérdéssel, hogy a nyári szünetig milyen aktuális városházi problémáknak a megoldására ke­rülhet sor. Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a. Független Budapest munkatársának: — Egészen pontosan nem jelölhetem meg azokat az ügyeket, amelyekben a nyári szünet bekövetkezése előtt a. közgyű­lés döntését szándékozom kikérni. Minden attól függ ugyanis, hogy a most tárgyalás alatt álló ügyok mikor érnek meg közvetlen közgyűlési döntésre. Tárgyalás alatt áll a HÉV-ügy, a. legközelebbi munkaprogram­ban szerepel a Talbot-centrálé átvételének a kérdése is, de pillanatnyilag egyik kér­désről sem állíthatom, hogy a nyári szünet előtt végleges közgyűlési elöntésre kerülhet a sor, bár mindkét ügyben előrehaladott stá­diumban vannak az előkészítő tár­gyalások. Ami az üzemi problémák megoldását illeti, ebben a tekintetben meg kel! várnom az üzemi szakbizottság működésének az ered­ményét. Ez a szakbizottság most alakult újjá és az ott elhangzott nyilatkozatok sze­rint most már gyors tempóban fog haladni a szakbizottság elé tartozó kérdéseknek a. megvitatása. Érdeklődtünk aziránt is, hogy a főváros a nyári Szünetben folytatja-e insógenylxítő tevékenységét. Sipőcz polgármester kérdésünkre ezeket felelte: — A főváros mindenkor szívén viseli a. nyomorenyhítéssel kapcsolatos feladatait. A téli Ínség«kciók legnagyobb része meg­marad a nyári hónapokban is, természete­sen a szükséglet állal megjelölt szűkebb ke­retek között. Foglalkozunk a munkanélküliség riagyobbarányú enyhítésének a kér­désével is, amelynek 1 etárgyalása céljából a közgyű­lés a. pártok vezéreiből nemrégen bizottsá­got küldött ki. Ez a bizottság behatóan fog­lalkozik a munkanélküliség enyhítésével kapcsolatos összes részletkérdésekkel és kü­lönböző terveket vizsgál felül, amelyeket a szociálpolitikai ügyosztály készített s amely tervek munkaalkalmak teremtésének a lehetőségeit keresik. Inségmunkák meg: indításáról van tudvalévőén szó, olyan in­ségmunkák megindításáról, amelyeknél a költség legnagyobb része munkabérre esik. Bár inségnmnkáról van szó, mégis súlyt vetek arra, hogy a munkabérek olyanok le­gyenek majd, amelyek a munkások megél- helését biztosítsák. Megemlítettük a polgármester előtt a zárszám­adási vitában elhangzott azt a kijelentést, amely szerint a főváros háztartása túlméretezett. Ezzel kapcsolathaji megkérdeztük a polgármestert, hogy a jelenlegi nehéz viszonyok között a főváros háztar­tási egyensúlyát biztosítottnak tekinti-e. Sipőcz Jenő polgármester ezeket felelte: — Már költségvetési beszédemben meg­állapítottam, hogy a fővárosi háztartás túlinéretezett- sége csak látszat, mert a. főváros különösen szociális téren óriáslépésekkel halad előre a békeévekhez képest. Teljes határozottsággal hangsúlyoz­hatom, hogy a főváros a mai rendkívüli nehéz­ségek ellenére is mindezidelg rend­ben tartotta háztartását, ami nehéz feladat volt, mert hiszen közben a rendkívüli mértékben felduzzadt szociális igényeket is ki kelleti elégíteni. A főváros vezetősége a legnehezebb körülmények kö­zött is teljesít ette és a jövőben is teljesí­teni fogja kötelezettségeit polgárságával szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom