Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-18 / 20. szám
Budapest, 1932. május 18. Független Budapest 5 1000 cgpzobalíonylifc szilhseglahás magánbérházakban \ szociálpolilíhai íuujos/fálij kitűnő terve a hajléktalanok lakáshoz juttatására — A MABl-tói kölcsönt vesz iel a főváros szilksé^Sakásépitésére A városházán sokat foglalkoznak a nyomorenyhí- téssel kapcsolatban a lakáskérdés problémáival. Mert hiába vannak ezrével kiadatlan, üres lakások, Budapesten még mindig nagy a lakásínség. Ezrével élnek még családok emberhez nem méltó helyiségekben és lakbérnemílzetés miatt nap nap után szaporodik a kilakoltatottak tömege. A főváros most ezen akar érdekes módon segíteni. Sipőcz Jenő polgármester, Schuler Dezső tanácsnok, a szociálpolitikai ügyosztály vezetőjének javaslatára felterjesztéssel fordult a kormányhoz, amelyben közölte a lakásínség enyhítésére vonatkozó tervezetét és annak megvalósításához a kormány támogatását kérte. A főváros tudja, hogy új szükséglakásokat kell teremtenie, de miután erre megfelelő pénzösszeg nem áll rendelkezésére, főváros nem rendelkezik szabadon. A lakásrendeletek értelmében és a bírói gyakorlatban ugyanis a szükséglakásokat egy elbírálás alá vonják a rendes bérlakásokkal és rrgyanolyan felmondási és kilakoltatási feltételeket szabnak, mint akármilyen magánbérház lakásaival kapcsolatban, így pl. ha valamelyik városi szükséglakásban 1917 óta lakik egy bérlő, annak a főváros nem mondhat fel, még akkor sem, ha. a szükséglakó időközben olyan anyagi körülmények közé kerül, hogy már niúcs rászorulva a szükséglakásra, amely után heti 2 pengő bért fizet. Még a nemfizető bérlőket sem lakoltatkat- ja ki a főváros a szükséglakásokból, mert a bíróságok vagy nem érvényesítik a felmondást, vagy csak hosszas eljárással érhető el egyik-másik lakó kitelepítése. A főváros tehát azt kéri, hogy egy újonnan kiadandó lakásrendeletben a kormány a szükséglakások feletti rendelkezési jogot a fővárosra ruházza és ezáltal tegye lehetővé, hogy a főváros bármikor, bármely lakót egy-két napon belül kitelepíthessen a szükséglakásokból, ha a további ottlakását nem tartja szükségesnek, illetve méltányosnak. Ugyanez a rendelkezés vonatkoznék természetesen azokra a szükséglakásokká minősítendő egyszobás lakásokra is, amelyeket a főváros magánbérházakban akar bér- bevenni. Ezekből a lakásokból tehát nem a háztulajdonos, hanem a főváros telepíthetné ki vagy be a lakókat. A főváros egyidejűleg tárgyalásokat folytat a MABI vezetőségével építkezési kölcsön folyósítása érdekében. A tárgyalások már annyira előrehaladott állapotban vannak, hogy a MABI vezetősége egymillió pengő kölcsön nyújtására már ígéretet tett. Ebből az ösz- szegből a főváros kizárólag szükséglakásokat építtetne. Az építkezést a most meginduló sziikségmunka keretében hajtanák végre és városszéli telepítés céljából a főváros határain levő városi telkeken építenének olyan szükséglakásokat, melyek mellett kertek is lennének. A szükséglakásba betelepítendő lakók tehát nemcsak hajlékot kaphatnának, hanem a lakáshoz tartozó kertekben konyhakerti gazdálkodást is í folytathatnának. Óriási a tülekedés a véglegesített tanügyi állások körül Május végére várható a döntés — ProteKcióhajsza és politikai jutalmazás helyett érdem dönti el a pályázatok sorsát a meglévő, üres magánlakások egy részét akarja szükséglakásokká átminősíteni. Az a főváros terve, hogy a magánbérházakban kiadatlanul álló egyszoba-konyhás lakásokat bérbeveszi és ezekbe költözteti be a hajléktalanokat és azokat, akiket a betelepítésre rászorulóknak minősít. A főváros hivatalos megállapítása szerint 1700 egyszobás és egyszoba-konyhás lakás van ezidőszerint üresen Budapest magánbérházaiban és nemcsak a háziurakat éri nagy veszteség az elmaradt hérek miatt, hanem az államot is, mert az üres lakások után a háztulajdonosok nem fizetnek adót. Az üresen álló 1700 egyszobás lakásból a főváros a tervezet szerint 1000 lakást akar bér- bevennni a háztulajdonosokkal kötendő egyénenkénti megállapodás alapján. Ezeket az egyszobás lakásokat a főváros szükség- lakásoknak minősítené és a háztulajdonosoktól függetlenül, saját hatáskörében, telepítene oda be családokat. A bért a háztulajdonosoknak természetesen a főváros fizetné. Az elgondolás szerint ez átlag 30 pengő lenne havonta egy-egy lakás után, ami évente, 1000 lakást számítva, mintegy 360.000 pengő költséget jelentene. Miután az így benépesített és jövedelemmel járó lakások után most már a háztulajdonosok ismét leróhatják az adót, ami a jövedelemnek mintegy egynegyed része, a 360.000 pengő költségből körülbelül 100.000 pengő az államnak visszatérülne. Ezt azonban csak akkor valósíthatja meg a főváros, ha egyrészt a kormány a szükséges fedezetet, vagy annak legalább egy részét a város rendelkezésére bocsátja és ha egyidejűleg a szükséglakások minősítésére vonatkozólag új lakásrendeletet bocsát ki. Ezidőszerint ugyanis az a helyzet, hogy a szükséglakások felett a Nagy az izgalom tanügyi körökben a küszöbön álló kinevezésekkel kapcsolatban. Az új fővárosi törvény értelmében a tanszemélyzetet már nem választják többé, hanem a főpolgármester, illetve a polgármester nevezi ki őket. Megvan tehát a lehetősége annak, hogy igazság és érdem helyett politikai befolyások alapján döntsenek a pályázók sorsáról. Ép ezért teljesen jogos az érdekeltek felfokozott izgalma és ezért érthető, hogy a jelentkezők már nem annyira a városházán keresik az összeköttetéseket, hanem inkább a városatyák környezetében, a politikai pártok klubjaiban. Napok óta hemzsegnek a pártok környékén a tanítók, tanítónők és tanárok, akik a végleges állásokra pályáznak és azok a reménytelen „idegenek“, akik nincsenek ugyan a főváros szolgálatában, de mégis szeretnének álláshoz jutni. Már pedig előrelátható, hogy a 196 véglegessé átszervezett állást a már most is szolgálatban levő ideiglenes tanerőkkel fogják betölteni, mert hiszen több mint 600 ilyen ideiglenes tanerő működik hosszú évek óta a fővárosnál és ezek közül is csak minden harmadik fog végre végleges állást kapni. A mai világban azonban az sem lehetetlen, hogy az évek óta működő ideiglenes tanerőket mellőzni fogják és helyettük nagy protekcióval rendelkező külső pályázókat alkalmaznak. A városházán igyekeznek a kedélyeket megnyugtatni és Szendy Károly tanácsnok, a tanügyi ügyosztály vezetője hangsúlyozottan állítja, hogy minden befolyását latba veti annak érdekében, hogy a kinevezéseknél az igazság érvényesüljön az érdem, a szolgálati idő és a tehetség. Hogy azok jussanak a közel 200 véglegesített állásba, akik most is a főváros szolgálatában vannak és a kinevezést sorrendben is megérdemelnék. Már most, hogy Szendy tanácsnoknak ez a korrekt gondolkozása a gyakorlatban is keresztülvitelre kerül-e, az nemcsak tőle. de még a kinevezést gyakorló főpolgármestertől és polgármestertől sem függ, hanem, sajnos, egyedül a pártvezérektől. ALEXY GYÖRGY oki. gépészmérnök villamossági és BUDAPEST, V., műszaki vállalata Fáik Miksa u. 26-28 DEMAGemelők ezerszeresen bevált elektroemelőink t. teherbírásig DEMAGfüggődaruk szabványrészek bői összeállított pályán futnak. Teherbírás '/.-3 t. DEMAGkettősemelők egyidőben két teher- horoggal működnek, zsákokat és ládákat 250 kg. súlyig Magyarországi képviselő: Königsberger Gyula oki. gépészmérnök Budapest, VIII., Üllői út 14. - Telefon: 40-3-94 INOVOPIN Többszázmillióval tartoznak az üzemek a fővárosnak Egymilliárdnál több a főváros tiszta vagyona Budapest pénzügyi helyzete aránylag még mindig a legjobb az összes világvárosok között. Olvastuk, hogy az amerikai metropolisok egymásután válnak fizetésképtelenekké, Berlin és sok más európai nagyváros a tisztviselőket sem leépes fizetni és egymásután jelentenek fizetésképtelenséget a közületek. Budapestnek viszonylag kitűnő a helyzete még ezekben a súlyos időkben is, mert legújabb zárszámadásából kiderül, hogy tiszta vagyona az 1022 millió pengőt meghaladja. Sokan aggodalmaskodva óvták a fővárost az utóbbi időkben a kölcsönfelvételtől, mert attól tartottak, hogy Budapest eladósodik. Igaz, hogy a kölcsöntör- lesztési és kamatfizetési terhek évente mintegy húszmillióra rúgnak, ez azonban közelről sem jelenti azt, hogy a főváros eladósodott volna erején felül. Az 1022 millió pengős tiszta vagyon mellett a főváros kölcsöntartozása mindössze 335.6 millió pengő. Ebből az 1910. évi kétmillió font sterlinges kölcsön fennálló hátraléka 35.4 millió, az 1911. évi 100 millió koronás kölcsönből fennáll 22 millió, az 1914. évi 158 millió koronás kölcsönből 175.8 millió, az 1927. évi 20 millió dolláros kölcsönből 109.5 millió, azonkívül a klíringhivataloknál bejelentett külföldi követelések felerészének megtérítése fejében a főváros tartozása 12.9 millió pengő. Ingyen kap a tavaszi Árumíntavásáron szénsavas fenyőfürdőtablettát Idegesség fáradtság álmatlanság ellen mindenki, ki e hirdetést ielmutatfa standunknál A nagyobb üzemek a községi alapnak jelentékeny összegekkel tartoznak, részben megváltási, részben beruházási terhekből kifolyóan. A Gázművek tőketartozása a községi háztartással szemben 59.4 millió pengő. Ebből a megváltással kapcsolatos kiadások folytán közel 20 millió pengő, az üzem fejlesztéséből és beruházásaiból kifolyóan pedig mintegy 30 millió pengő a tartozása. Ezek a beruházások nagyrészt kölcsönből jöttek létre és ezek kamatait fizetik az üzemek a községi alapnak. Az Elektromosművek tartozása 107,260.000 pengő. Ez is nagyobbrészt kölcsönökből ered, mert kölcsönpénzből történt az üzem megváltása és későbbi fejlesztése. A Vízművek csak az utóbbi időben kaptak pénzt fejlesztési célokra, 1930 óta e címen 16.3 millióval tartozik az üzem a községi alapnak. A Széchenyi fürdő 1905-ben csinálta az első adósságot és tőketartozása azóta 8,275.000 pengőre emelkedett. Az Autóbuszüzem úgyszólván egész vagyonával tartozik és a községi alappal szemben 13.5 millió pengő az adóssága. Ugyanez a helyzet a Gellérfürdőnél is, mely 10.1 millió pengővel tartozik. A Községi Élelmiszer- árusító Üzem annakidején szintén kapott kölcsönpénzeket különböző célokra. Ilyen címen a községi alappal szemben 466.000 pengő tartozása van. Családi házat olcsón épít tehermentes telekre, vagy saját telkein kényelmes törlesztésre. Minden építőiparosmunkát jutányosán vállal az Építőiparosok Szövetkezete Andrássy út 56
