Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-18 / 20. szám
HUSZONHETEDIK évfolyam 1932 május 18 20. szám Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes sz&m ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztár) csekkszámla: 45476 Egy ünnepi hét tanulságai A pünkösdi ünnepek alatt olyasmit láthattunk, ami eddig csak ábránd volt: Budapestet felfedezték és elözönlötték az idegenek. Ezer és ezer külföldi gyönyörködött a májusi Budapest tündéri szépségeiben, megvalósult az, amiben mindig .hittünk, de amire hiába vártunk: Budapest elfoglalta helyét az európai idegenforgalomban. Nem ért váratlanul bennünket ez a nagy fellendülés. Hónapokkal ezelőtt, meg a tél folyamán megírtuk a Független Budapest nek ugyanezen a helyén, hogy ez a nyár lesz Budapest felfedeztetésének nyara. Nem kellett ehhez jóstehetség, a gazdasági élet törvényeinek alapján vállalkoztunk a jövendölésre. Az idegen, aki külföldön vásárolhatja a pengőt, szinte hihetetlenül olcsón él Magyarországon, mert az amúgy is olcsó árak még alacsonyabbak, amikor ezt a saját pénzükre átszámítják. Van ennek a mostani, hatalmasra duzzadt idegenforgalomnak egy verhetetlen propagandistája: az olcsóság. Ez irányítja, küldi, taszítja Budapest felé az idegent elsősorban. A többi, amit itt kap, már csak másodlagos tényezője az idegenforgalomnak. Kis idegenforgalmi körsétát tettünk a külföldi ünnepek alatt. Elmentünk és meghallgattuk őket. a külföldieket. Hallottuk az elragadtatott felkiáltásokat, a meglepődés hangjait, a csodálkozás és megelégedettség kitöréseit. Az "a sok német, osztrák, angol, dán, olasz és egyéb külföldi, aki itt volt, olcsó pénzért szórakozott és éppen ezért érezte itt nagyszerűen magát. Igen: az olcsóság. Az üzleti szoliditás. Ha ezt meg tudjuk őrizni a jövőben is, akkor, amikor ez nem ránk kén -y szeri tett rabraka lesz, hanem okos, üzleti politikából vállalt állandóság, akkor mindig lesz idegenforgalma Budapestnek. Ha olcsó lesz az utazás, könnyen és olcsón megszerezhető a vízum, ha a néhány itt időző külföldiből nem akar egyszerre meggazdagodni mindenki, aki velük érintkezik, akkor Budapesté' a jövő. Pedig, hogy mit jelent az idegenforgalom Budapestnek; nem kell magyaráznunk: tessék csak megkérdezni a kereskedőket, vendéglősöket, szállodásokat és egyéb tényezőket, meg fogják mondani, mit jelentettek nékik az elmúlt hét tüneményes napjai. Szín és élet költözött ebbe a szomorú városba, mint valami varázspálca érintésére, felkelt Budapest a betegágyból. Aki külföldi Budapestre jön, keresi a pengőt. Hogy mit jelent ez a kereslet valutáris szempontból, azt magyarázni nem a mi dolgunk, de boldogan hallottuk a panaszokat, hogy Bécsben és a megszállt területeken nem lehet már pengőt kapni, felvette az egész készletet az idegenek ideözönlő tömege és nagyon sokan voltak, akik kénytelen-kelletlen saját fizetőeszközeiket váltották fel itt magyar pengőkre. Az idegenforgalom tehát nemcsak sok-sok pengőt, de ideg-en valutát is jelentett, azt, amire legnagyobb szüksége van a magyar pénzügyi politikának. Az olcsó utazás és a vízum ... Ezek azok a tényezők, amelyeknek döntő a szerepük az itteni olcsóság mellett. Ha ezt a kettőt megoldjuk — már pedig meg kell oldanunk —, akkor lehullottak végkép a sorompók. _ Ezer és ezer embert csábít az, hogy olcsón utazhat ide. Az a néhány pengő, amit az utazáson megtakaríthat rendkívül csábító erejű és ránk nézve életbevágóan fontos, hogy olcsón érhesse el Budapestet a külföldi. Amit ajándékba kap a vasúttól, annak tízszeresét, esetleg százszorosát költi el itt és amellett a vasút is jól jár az emelkedő utasforgalom folytán. Csalétek az olcsó utazás, melyet mohón kap be az idegen és csak a jó akaraton múlik, hogy ez a csalétek állandó legyen. A külföldi államok vetekszenek a vasúti kedvezményekkel és ha idegenforgalmat akarunk, nekünk is ezen kell kezdenünk. No meg: a vízumkérdés radikális megoldásán. Gróf Károlyt Gyula minisztere tnök nyilatkozik a Független Budapestnek a fővárosi inségmunkák megindításáról „71 kormány a rendelkezésre álló erőkhöz képest segédkezet nyújt a fővárosnak, mint ahogy a tél folyamán is mindig gondoskodott a segélyösszegek kiutalványozásáról“ Liber alpolgármester nyilatkozata a „városszéli telepítés** tervéről M szükségmunkákhoz 12 millió pengő kell, ezt részkén kölcsönből szerzi be, részben a kormánytól kéri a főváros vezetősége A főváros törvényhatósági tanácsa héttagú, úgynevezett munkaszervező-bizottságot küldött ki abból a célból, hogy ez a bizottság, amelyben a pártok vezetői vesznek részt, konkrét javaslatokat készítsen a munkanélküliség leküzdésére, munka- alkalmak teremtésére, fizikai és szellemi szükség- munkaakciók megindítására, vagyis általában a munkaprobléma megoldásának előkészítésére. Ez a munkaszervező-bizottság, amelyben a pártok részéről Wolff Károly, Petrovácz Gyula, Kozma Jenő, Becsey Antal, Bassay Károly, Hann Arnold és Peyer Károly foglalnak helyet, ma délután öt órakor tartja I első ülését. Ennek az ülésnek a napirendjén — az alakulási formaságok elintézése után — már szerepelni fog a szociálpolitikai ügyosztály előterjesztése, amely konkrét megvalósítható terveket tartalmaz a munkanélküliség enyhítésére és az inségmunkálatok megindítására. A Független Budapest munkatársa ebben az ügyben beszélt Liber Endre alpolgármesterrel, aki a szociálpolitikai ügyosztály legfőbb irányítását és vezetését kezében tartja. Liber Endre alpolgármester, aki tegnap érkezett haza néhány napos balatonkenesei üdüléséből, a következőket mondotta ebben az ügyben a Független Budapest munkatársának: — A szociálpolitikai ügyosztálynak a nyomorenyhítő akciók és szükségmunkálatok^ megindítására vonatkozó előterjesztése elkészült. Ebben az előterjesztésben főként külföldi tapasztalatok alapján konkrét tervek foglaltatnak, amely terveknek a megvalósítása esetében remélni lehet a nyomasztó munkanélküliség lényeges enyhítését. A főváros minden esztedőben hatalmas beruházások és közmunkák megindításával támogatta az ipart és a kereskedelmet. E közmunkáknál sokezer munkaalkalom nyílt a legkülönbözőbb foglalkozású munkások részére. Az idén rendkívüli nehézségeket okozott ezeknek a problémáknak a megoldása. Beruházásokat és közmunkákat vagy költségvetési fedezetből, vagy kölcsönből lehet megindítani. A költségvetési kereteket a remélhető bevételek arányában redukálnunk kellett és így a főváros ez évben kénytelen kizárólag a legszükségesebb karbantartási munkálatok elvégzésére szorítkozni. Felmerült tehát az a kérdés, hogy miként lehetne a munkanélkülieket foglalkoztatáshoz juttatni és pedig olyan módon, hogy ennél a szükségmunka-akciónál ne csak a munkanélküliek érdekét, hanem a közérdeket is szolgálhassuk. Beható megbeszélések alapján úgy határoztunk, hogy olyan közmunkáik elvégzését fogjuk javaslatba hozni, amely munkálatoknál az anyagbeszerzés minimális költségeket okoz. Számításaink szerint hathavi mségmunkához hét és félmillió pengőre lesz szükség, az anyagköltségekkel együtt 12 millió pengőt kell előteremtenünk. Talajjavító-, vízvezetéki- és csatornaépítési, valamint útkarbantartási munkálatok megindításáról lehet szó, de tervbevettük sportterek és kisebb lakótelepek építését is. Az úgynevezett perifériális telepítés szerepel előterjesztésünk központjában. Elgondolásunk szerint a külterületen a főváros kis telkeket bocsátana rendelkezésre, amelyeken azután primitívebb, olcsóbb kivitelű családiházacskákat lehetne építeni. Ez az úgynevezett városszéli telepítési akció símán volna lebonyolítható, mert hiszen 15—20—25 pengős havi részletfizetés mellett egy- egy kisebb család lakáshoz jutna, ami azt jelenti, hogy kisebb összegből, mint amekkora a lakbér, saját tulajdonban lévő otthonhoz jut. Ennek az akciónak a lebonyolításához nagyobb összegre van szükség, amelynek egyik részét a kormánytól, a másik részét kölcsön útján óhajtjuk megszerezni. A munkaszervező bizottság e heti ülésén részletesen megvitatjuk ezeket a terveket. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök nyilatkozata Szép álom volt a pünkösdi hét. Autocarok, amelyek a kcső éjszakai órákig vitték szerte a városban a külföldieket, idegen rendszámú autók százai, zsúfolt szállodák és penziók, hangos vendéglők és kávé- házak, vevőktől hemzsegő üzletek. Csak rajtunk múlik, hogy ez mindig így legyen. Mivel Liber Endre alpolgármester az akció lebonyolításához szükséges pénzügyi fedezet előterem- j tésével kapcsolatosan a kormányra is hivatkozik, abban az értelemben, hogy a főváros a költségeket részint a kormánynál igyekszik megszerezni, érdeklődtünk ebben az ügyben a kormánynál is. Alkalmunk volt ezekről a kérdésekről beszélni Károlyi Gyula gróf miniszterelnökkel, akinek a figyelmét a költségvetés parlamenti vitájában elhangzott észrevételekre hívtuk fel, amely észrevételek a fenyegető munkanélküliség veszedelmeire vonatkoztak. Dr. Pajor-szanatórium Új osztályt létesített 1.— és 9.— pengő napi ápolási díjjal, szanatóriumi ellátással VIII., VAS UCCA 17. — A különszobák árai is lényegesen leszállítva. — Vízkúrák, Zander, orthopädia, bélfürdő stb. bejáróknak is
