Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-04 / 18. szám
Budapest, 1932 május 4. Függecíen Budapest 3 M HÉT Állami gazdálkodás, városi gazdálkodás A belügyminiszter rendeletét küldött a vidéki törvényhatóságokhoz, amelyben a háztartások egyensúlyának biztosítására különböző intézkedéseket rendel el. így megparancsolja egyebek közt, hogy havi mérlegekéi kelt készíteni, zárolni kell a költségvetési előirányzat 10 százalékát és elrendel még több hasonló intézkedést, csupa olyat, amely nagyon ismerősen hangzik fülünknek. Nem akarunk nagy hűhót csapni, abból, hogy a kormány egyszerűen lemásolja a főváros intézkedéseit: meglehette volna már régen. Soha se titkoltuk azl a meggyőződésünket, hogy a főváros gazdálkodása példa lehetne az állam és a kormány számára, és hogy egész máskép állnának a magyar állam pénzügyi vonatkozásai, ha ott is olyan lett volna a gazdálkodás, mint a fővárosnál. Az állam ellenőrző szervei ott voltak a városházán. A főpolgármester az állam ellenőre a törvényhatóságban. Kívüle ott a számszék, amelyet legújabban rendeltek ki vigyázónak a főváros fölé. Aztán a belügyminiszter, meg a többi állami szerv, amelynek egyetlen gondja a főváros boldog {fása és ráncba- szedése. A Most talán' fordít hatnánk egyet a dolgon. Az eredmények és a tapasztalatok alapján megkísérelhetné a kormány az eddigi rendszer visszájáit. Ültessék oda az ország ügyeinek és gazdálkodásának ellenőrzésére a főváros vezetőit, másolják le azt, ami a városházán történik, nemcsak a vidéki törvényhatóságok, hanem az állam részére is és nem lesz baj. Mint ahogy a városházának se lenne baj, ha az állam engedné, hogy gond nélkül éljen a város. Baj van a zárószámadással A zárszámadás adatait szemlélve, nem telik különösebb örömünk abban, hogy „nincs baj“, hogy „mindannak ellenére“ rendben vagyunk. Mert ha nincs is baj, baj van. Ha, rendben vagyunk is, mégse vagyunk rendben. Formailag kétségtelen, hogy minden stimmel. Csak a lényeg ellen van kifogás. A lényeg ellen, amely fájdalmas. A rideg-, összhangba hozott számok mögött lecsökkenteti fizetések, leszállított nyugdíjak, megszüntetett állások, elmaradt közmunkák és egyéb negatívumok nyugtalankodnak.: belül, legbelül már nincs harmónia. De meg kell ennyivel is elégednünk, annyival is inkább, mert a zárószámadás kifelé feltétlenül megnyugtató. Megnyugtató a külföld irányában, emeli a főváros hitelképességét és — sajnos — megnyugtató az állam irányában is. Igen: sajnos. Mert nem jó, hogy az állam úgy látja, hogy a főváros baj nélkül megállja a nehéz időket. Már eddig is annyi terhet rótt igaztalanul, egyszerű hatalmi szóval a főváros nyakába, ameny- nyiről azelőtt álmodni se mert és most azt látja, hogy a főváros még mindig nem, roskadt össze! A magyar állam költségvetése nagyrészt a, főváros teherviselő- képességén nyugszik. Budapest népe tartja el az államot, hiába tiltakozik ellene a főváros népe. És most azt látja az állam, hogy formailag rendben van a főváros vagyoni mérlege . . . Ebből még baj lesz. Takarékosság papíron, papirossal A polgármester takarékossági rendeletét adott ki: ezentúl nem lesz gyorsíró a szakbizottságok ülésein és a Fővárosi Közlöny csak egészen röviden, pár szóban közli a közgyűlési beszédeket is. A rendeleteket nem, kapják meg ezentúl különnyomatban a hivatalok és intézmények, hanem csupán a hivatalos lap közli azokat. A takarékosságot mindig helyeseltük, csak ágy érezzük, hogy nem egészen ott kezdődik, ahol kellene. Az, hogy a főváros megspórol egy-egy gyorsírót, némi papirost és nyomtatványt, nem egészen a takarékoskodás, amelyért rajongani tudnánk. Nem sokkal külön a takarékosság fölött, való megelégedésünk, 'mint, az, amelyet akkor éreztünk, amikor leszállították a fizetéseket. Nem az elmaradt beszédeket és közbeszólásokat sajnáljuk. Ezekért nem kár. De a takarékossági intézkedés mögött ott érezzük a, munkanélkülivé lett gyorsírókat és nyomdászokat, viszont a mérlegnek azon az oldalán, ahol a nyereséget keressük, vajmi keveset találunk. Legfeljebb egyet: jóakaratot, a polgármester takarékoskodást politikájának becsületes szándékát. Ezzel aztán be is kell érnünk. A polgármester taharéhossági intézkedései, a közmunkák revíziója és az illetmények csökkentése eredményezték a deficitmentes zárszámadásokat \ főváros lemondott a kórházi követelésről A rendes időben elkészült Sebő Béla főszámvevő a főváros 1931. évi, zárszámadásának munkálataival. Noha a nyilvánosságra került mérleg deficitet tüntet fel, ez aránylag oly kevés, hogy a jelenlegi viszonyok között a mérleget ennek ellenére kedvezőnek lehet minősíteni. Ha a főváros vezetősége nem foganatosította volna az elmúlt évben takarékossági intézkedéseit, a mérleg kétségtelenül sokkal szomorúbb képet festene. A jelentés szerint ugyanis az elmúlt évben a főváros bevételei 9,205.719 pengővel maradtak alafla, az eredeti előirányzatnak, de ezzel szemben a, kiadások is 11,400.579 pengővel voltak kisebbek, mint amennyit a költségvetés előirányzott. A főszámvevő jelentése is megemlíti, hogy a kiadások kedvező alakuláséit a polgármester takarékossági intézkedései, a közmunkák revíziója és az illetmények csökkentése idézte elő. 1928 óta, a tavalyi adatokat figyelembe véve, a főváros költségvetési kiadásai 53.6 millióval, bevételei 59.1 millióval csökkentek. A kórházak deficitje a múlt év végén, a zárószámadás adatai szerint 23 millió 309.937 pengőt tesz ki. A legutóbb létrejött megállapodás alapján a főváros az évi átalányösszeg ellenében lemondott ennek a követelésnek a kormánnyal szemben való érvényesítéséről. A községi háztartás azonban nem nélkülözheti azt a 16 milliót, amely ebből a 23.3 millióból az állam tartozása, ezért az elejtett követelés összegét a jövő évtől kezdve 4—5 évre felosztva a költségvetés kiadási oldalán kell megtéríteni a, kórházi alapnak. Más években jelentős összegeket visznek át a zárszámadásban a következő évre. Az új fővárosi törvény értelmében a hitelfenntartások csak nagyon sziik körre szorítkozhatnak, de különben is a multévi költségvetésben nem volt olyan sok hitel közmunkákra előirányozva, hogy azok fel ne használtathattak volna. Mindössze 1,947.704 pengőt vittek át erre az évre és pedig a Horthy Miklós kórház építésére 830.000, új iskolák építésére 602.000, templomok építésére és rendbehozatalára 185.000, telekszerzésekre 122.000, vásárcsarnoki beruházásokra 68.000 és a főváros területének új felmérési munkáira 50.000 pengőt. A kölcsönpénzek álladéka a múlt év végén 38.6 millió pengő volt. A zárszámadásból derül ki, hogy a főváros élt a közgyűlés multévi felhatalmazásával, amely engedélyezte 20 millió pengős forgóhitel igénybevételét. Eddig a nyilvánosság nem értesült arról, hogy a főváros forgótőke céljaira csakugyan kölcsönt vett volna fel, a zárszámadásból kiderült, hogy a felhatalmazást tényleg igénybevették és a múlt év végén a felvett forgótőkehitelre a főváros 5.6 millióval tartozott. A hitelt a szükséghez mérten részletekben vették fel. A főváros összes vagyona 1407 millió pengő, a tiszta vagyon a terhek levonása után 1022.7 millió pengő. A főváros vagyona a mull■ évben 25,794.290 pengővel, növekedett. A vagyonnövekedés az ingatlanvagyon értékében beállott 9 milliós emelkedésben, a bútorok, felszerelési tárgyak több mint 3 milliós új beszerzésében 1.4 milliós anyagkészlet-növekedésében, az értékpapírok 3.2 milliós értékemelkedésében és egyéb va- gyonértékemelkedésben nyilvánul meg. Érdekes adatot tartalmaz a zárszámadás a fővárosi kölcsönök tekintetében, amennyiben kimutatja, hogy a font áresése révén a főváros adósságai 15.4 millióval csökkentek. A kórházi alap múlt, évi működése 1,267.079 pengő deficittel zárult. A hiány a községi háztartást terheli. Az egynapi ápolási ön költség az előirányzott 6.33 pengővel szemben a valóságban 6.18 pengő volt. A Fővárosi Alkalmazottak Segítőalapja zárszámadásában 853.492 P felesleget mutat ki. Az intézmény tiszta vagyona 3,348.000 pengő, 132.000 pengővel több, mint az előző év végén. A gyám pénztár tavaly 11,374.000 pengő értékű vagyont kezelt, 1.271.000 pengővel többet, mint az előző évben. Érdekes az adóbevételeket ismertető fejezet. Az állami egyenesadó hozadéka 91.4 millió voll, 5.6 millióval kevesebb, mint az előző évben. A községi pótadó 28.9 milliót jövedelmezett: 2.2 millióval kevesebbet. Az általános kereseti adó .jövedelme 6.9 millió, 395.000 pengővel kevesebb, az útadó egymillió pengő, 64.000-rel kevesebb, az alkalmazottak kereseti adója 11.8 millió, 7.1 millióval kevesebb, a rokkantéi látási adó 4,860.000 pengő, 1000 pengővel kevesebb, a városi vám hozadéka 6.4 millió, 890.000 pengővel kevesebb, mint tavaly. Ezzel szemben emelkedett a házbérkrajcár jövedelme, mely 9.4 millió volt, 812.000 pengővel. A szemétfuvnrozási illeték bevételi' 4.6 millió, 373.000-rel több, az inségadó 3.1 millió, 2.4 millióval több. Az egyházi adó 619.000 pengő, 62.000- rel több. Az italmérósi illeték egymillió pengő, 247.000- rel több, a fogyasztási adó 12.8 millió, 1.4 millióval több, az adóbehajtási illeték 478.000 pengő, 62.000- rel több, mint tavaly. Azonkívül befolyt 9.3 millió különadó és 14.8 millió pengő szükségadó. Végeredményben a főváros tavalyi zárszámadása 1,754.212 pengő deficittel zárult. Az 3933. évi költségvetést terhelni fogja ez a deficit, azonkívül a Vásárpénztár 1929. évi hiánya, végül az államkincstárral szemben elejtett kórházi ápolási díjkövetelésnek egynegyed vagy egyötöd része. Hunyadi János természetes keseríivíz ivókúrákra az emésztőszervek betegségeinek kiváló gyógyvize Kedvező a főváros 1932 első negyedévi mérlege A fővárosnak eddig sikerült fentartania a költségvetési egyensúlyt A legközelebbi törvényhatósági tanácsülésen terjeszti elő Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok a főváros március havi pénzügyi helyzetéről szóló jelentését és ezzel egyidejűleg az első negyedév pénzügyi mérlegét. Az eddigi rendszertől eltérőleg részletes írásbeli és szóbeli magyarázatot is fűznek a havi és negyedévi zárszámadáshoz. Igen örvendetes tény, hogy az év eddig lezajlott időszaka alatt a főváros elég kedvező módon tudta folytatni gazdálkodásút és a rossz gazdasági helyzet ellenére nemcsak a pénzügyi egyensúlyt sikerült biztosítani, hanem a havi zárszámadásokban kisebb-nagyobb felesleget is tudott kimutatni. Ez a kedvező körülmény természetesen kizárólag a gondos és elővigyázatos pénzügyi politikának tulajdonítható, mert annak ellenére, hogy a bevételek sok tételénél jelentősebb csökkenés tapasztalható, ezzel arányban tudták tartani a kiadásokat is. A belügyminiszter néhány nap előtt körrendeletben szólította fel a vidéki városokat takarékosságra és rendeletében például vette a főváros eredményes gazdálkodását, amennyiben arra utasította a városokat, hogy egész évi hitelkeretüket 12 egyenlő részre osszák, havonta lehetőleg csak egytizenkettedrészt használjanak fel és a teljes költségvetési előirányzat 10—20%-át óvatosságból zárolják. Ez a zárolási rendelet óvja meg a főváros 'pénzügyi egyensúlyát is,' mert Pártolja a hazai ipart és okvetlen'ii 1 nézze meg a „MÁVAG“ kiállítását a Nemzetközi Vásáron május 7—16-ig Szakszerű magyarázat, felvilágosítás díjtalan Magyar kir. állami vas-, acél- és gépgyárak Budapest, \., Kőbányai úl 21 akárhogy alakulnak a bevételek, a fenntartott kiadási összegek ellensúlyozzák az esetleges jövedelemcsökkentést. A havi zárszámadások rendszeresítésével a főváros állandóan ellenőrizni tudja pénzügyi helyzetét és ha váratlan rosszabbodás állana be, azt is azonnal eliminálhatja. A hivatalokat és üzemeket egyébként felszólították, hogy gyorsabban nyújtsák be a havi zárszámadásokat, mert legkésőbb a következő hónap közepéig akarják ismertetni a törvényhatósági tanáccsal az előző hónap pénzügyi mérlegét. ROSTI JAKAB VAS-, FÉM- ÉS GÉPKERESKEDÉSE | Budapest, VT., Váci út $2. Tel. : 902-96 és 914-77. Alapítva 1909