Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-27 / 17. szám
Budapest, 1932 április 27. Független Budapest A telefonautomaták a főváros uccáin Közszükségletet elégítenek ki a telefonautomaták, amelyek a közbiztonságot és a közegészségügyet is szolgálják A Független Budapest olvasói emlékezni fognak ■arra, hogy többizben foglalkoztunk az uecai telefon- automaták ügyével és helytelenítettük azt, hogy a főváros uccáit elárasztják „telefonfülkék“ ürügye alatt olyan hirdetőoszlopokkal, amelyek illetéktelen .kon kurrensei a főváros hirdetővállalatának. Súlyos aggodalmunkat fejeztük ki afölött, hogy a telejjón- automaták vállalkozói nagy kedvezéseket kapnak a fővárostól és amíg a vállalat minden egyes fülke titán úri jog címén néhány fillért .fizet a fővárosnak, addig a főváros tulajdonában levő hirdetővállalatot a szabályrendeletben megállapított helyfoglalási díjak terhelik. Közben a telefónautomaták rendkívüli módon elszaporodtak a főváros uccáin és ma már teljes tárgyilagossággal megállapíthatjuk, hogy a telefónautomaták közszükségletet elégítenek ki és a vállalat nagy körültekintéssel, jó ízléssel és a közönség érdekeinek figyelembe vételével oldotta meg feladatát. A fülkék, különösen a simább, újabb típus, tet- szetősek s modern, de mégsem feltűnő vonalvezetésükkel kitünően illenek az ucca képébe. A fülkék általában higiénikusak és tiszták s a készülékekkel is meg lehetünk elégedve. Elvégre hibák minden gépen és így minden telefonkészüléknél is előfordulnak, ezeket teljesen kiküszöbölni nem lehet, de 'megkell állapítanunk, hogy a vállalat a készülékeken nem takarékoskodik, s ha ezeket összehasonlítjuk akár a külföldön látható, akár a posta által adott pénzbedobós készülékekkel, még a laikus előtt is szembetűnő a különbség, mely a budapesti uccai fülkék készülékeit előnyösen különbözteti meg a külföldön látható, vagy nehézkes, vagy primitív készülékektől. Ami a fülkéknek a főváros területén való elhelyezését illeti, konstatálnunk kell, hogy azok kis alapterületükkel a forgalmat sehol sem zavarják, annál is inkább, mert az ajtók kellő körültekintéssel vaftnak elhelyezve, úgyhogy azok sehol sem nyílnak a forgalom vonalába. A tapasztalat megmutatta, hogy aránylag keskenyebb járdákon sem okoznak a forgalomban bonyodalmat, vagy nehézséget az oda elhelyezett telefonfülkék. Szívesen konstatálhatjuk, hogy a külvárosokban, a főváros perifériáin is állandóan szaporodnak a fülkék s ezek a telefonállomások a város közbiztonságát, közegészségügyét, sőt a tűzrendészetet is szolgálják s így azok szaporítását a külső városrészekben örömmel kell üdvözölnünk. Felmerül a kérdés, miért nem lehet a BSzKRt várócsarnokaiban ép úgy, mint az az autóbusz várócsarnokaiban oly kitünően bevált, telefonfülkéket felállítani? A BSzKRt várócsarnokai legnagyobbrészt a város oly területén fekszenek, ahol a telefonállomások a közönség szempontjából szükségesek s a BSzKRt-nak magának kellene megragadni az alkalmat, hogy a mai megritkított villamosforgalom mellett sokszor hosszas várakozásra kénysze- rített utazó közönségnek lehetővé tegye azt, hogy a várakozás idejét hasznosan töltse el. Rá kell azonban mutatnunk arra, hogy a fülkék szaporítása a forgalmas útvonalakon is elengedhetetlenül szükséges; mindenki láthatta, hogy egyes forgalmas helyeken sokszor hárman, »négyen is várakoznak egy-egy telefonfülke előtt. Ennek a felesleges időpazarlásnak veszi elejét, ha ott, ahol a forgalom azt megköveteli, a telefonfülkék hálózatát sűrűbbé tesszük s itt is hivatkozhatunk a közbiztonsági és közegészségügyi követelményekre, mert hiszen sürgős közölnivaló esetén sem fogjuk a telefonfülkében beszélőt, vagy a telefonfülke előtt várakozót rávenni arra, hogy helyét átengedje. A vásárcsarnokokban és a különböző vásár telepeken sem állanak még telefonfülkék. Ügy a közönség, mint az árusok érdekében fel kellene kérni a vállalatot, hogy ezeken a helyeken sürgősen állítson fel lelefónfülkékel, még abban a/, esetben is, ha ezeknek a fülkéknek jövedelmezősége nem volna megfelelő. Örülünk, hogy egy minden tekintetben hevált intézményről megállapíthatjuk annak szükségességét és azt, hogy nemcsupán a főváros fejlődésének és haladásának jegyében működik, de követésre alkalmas példái mutál a nyugati nagy metropolisoknak is. Eggenberger-féle könyvkereskedés Rényi ICároly A Magyar Királyi Állami Térképészet főbizományosa Budapest, IV, Kossuth Lajos u. 2 Fennáíi. 1768 óla — Telefón: Aut. 893-24 Magyar-német-olasz-angol-írancia-lengycl-snaiwol* nyelvű szépirodalom — Útikalauzok — Térképek 23.000 ember kap szühségmuiikát Havi 50 pengő keresethez jutnának 6 órai munkával a munkanélküli tömegek Negyedmillió ember szorul hatósági támogatásra Budapesten A Független Budapest elsőnek közölte azt az érdekes hírt, hogy a főváros a nyári hónapok folyamán természetbené inségmunkával igyekszik a munkanélküliséget és a nyomort csökkenteni. A inai szerdai közgyűlésen ki küldenek egy- hattagú bizottságot, amely ennek a nagyszabású nyomor enyhítő programmnak a részletes kidolgozását fogja elvégezni. A polgármester elkészítetté érdekes jelentését ebben az ügyben és előterjesztésében bőven tárgyalja a lehetőségeket és megemlíti a külföldi városok hasonló célú inségmunkámak statisztikáját. A polgármesteri jelentés, melyet Schuler Dezső tanácsnak és vitéz Horváth (László tanácsjegyző, az iuségakció lelkes intézői állítottak össze, megemlíti, hogy Budapesten jelenleg mintegy 250.(100 lélek szorul segélyre. Áprilisig' 4.3 milliót fordított a télen át inségak- ciókria a főváros, ez az összeg azonban, sajnos, a segélyre szorultak nagy tömegének még a teugődési minimumot sem biztosíthatta. Egy személyre ez alatt az öt hónap alatt átlag 16 pengő, egy-egy napra tehát személyenként 13 fillér értékű segély jutott. A fővárossal karöltve dolgozó magán jótékonyság sem Amit képes lényegesen enyhíteni a súlyos Ínséget. Megemlíti a polgármester jelentése, hogy egyre csökken a társadalom áldozat képességének mértéke s hogy a hatósági támogatás még arra sem elégséges, hogy az Ínséges polgárságot a fizikai pusztulástól és az éhen halastól megóvja. — Mindennek következtében — mondja az előterjesztés — a főváros nyomorenyhítő tevékenységének napról napra súlyosabb feladatokkáI kell megküzdenie. Ezt a küzdelmet megnehezíti a fel zaklatott és a nyomasztó Ínség által amúgy is ingerült nyomorgók tömegeinek mindjobban elharapódzó nyílt eíége- detlensége, követelődző magatartása, melynek leküzdését a leglelkiismeretesebben megszervezett és igazságosan dolgozó közjótékonysági szervezet is csak abban az esetben vállalhatja, ha módjában áll a nyomortól megviselt idegzetű :és önhibájukon kívül nem emberi életkörülmények közüli élő ínségesek legelemibb létfentartási szükségleteit kielégíteni. A kormány kilátásba helyezett támogatása és az ínség - enyhítésre előirányzott várható jövedelem erre az évre 8 milliót tesz ki, amiből 3.4 milliói már elköltötték, a hátralékos !) hónapra tehát 4.6 millió pengő állana rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogyha a nyomorgók száma nem is emelkednék, úgy napi 7 filter jutna egy-egy ínséges szeméig támogatására A főváros statisztikája szerint az Ínségesek 82%-a munkaképes családfenntartó A segélyezés eddigi módja azzal a veszéllyel jár, hogy a -égélyZeitekből kiöli a munkakedvei. Ezt megakadályozandó, A főváros elhatározta, hogy a nyári hat hónap alatt a nyomorgókat a legszerényebb megélhetést biztosító szükségmunkához juttatja. — Amerika és az európai nyugati államok már belátták, hogy a hosszan, tartó gazdasági krízis idején a munkanélküliség elleni biztosUás és az állandó pénzsegélyezés nem célravezető. Ehelyett sokkal célravezetőbb az Ínség munka, ami erkölcsi szempontból is kívánatos, mert kiválasztja a munkanélküliek nagy tömegéből a munkakerülőket. Németország tavaly 1800 millió márkát fizetett ki munkanélküli segélyek címén. Ebből egymaga Dóriin 116 milliót, erre az évre pedig 193 millió márkáit irányozott elő. Münchenben 6 év alatt tizen négyszeresére, 11 millió márkára emelkedett a munkanélküliek pénzsegélyezése. Angliában tavaly négy milliárd pengő értéket fizetlek ki a munkanélkülieknek, Olaszországban 102 millió lírát, Belgiumban 400 millió frankot, Ausztriában 275 millió sülinget.. —- Legelőször Németországban vezették be a szükségmunkákat, ahol a szükségmunka legmagasabb kereseti napi 2 márka. A németek a szükségmunka keretében talajjavító, csatorna, fürdő, vízvezetéképítő munkálatokat végeztetnek, »portiereket, repülőtereket, uszodákat, nyaralótelepeket létesítenek. A külföldi példákból levonhatjuk azt a tanul súgóti hogy csak céltudatosan megszervezett inségmunkával lehet a nyomorenyhítö segélyezés improduktív terheit csökkenteni és a hatalmas tömegeket szerény megélhetést jelentő munkához juttatni. A legcélszerűbb szükség munkaalkalomnak a es a t or naépít kéz é s látszik, Ennél a munkánál ugyanis a befektetendő tőkének csak 10— 15 százalékát kell a fővárosnak magára vállalnia, míg a többit az épített csatornák* mentén fekvő ingatlanok tulajdonosai megtérítik. A csatornaépítési költségek fedezetét esetleg kölcsön felvételével is érdemes előteremteni. A csatornaépítés további előnyei között egyik legjelentősebb annak közegészségügyi hatása és a magasépítkezésre serkentő volta. Sok telek iuladonosát csak a csatorna hiánya tartja vissza az építkezéstől, A polgármesternek az a javaslata, hogy az in- ségenyhítő tevékenységet át kell szervezni és a munkanélküli tömegeknek legalább 90%-árúi a közhatóságoknak kell gondoskodnia. Az elgondolás szerint mintegy 25.000 munkanélkülit kellene munkába állítani, ebből 2000-et a szellemi foglalkozások köréből. 23.000-et pedig a fizikid mún- | kások tömegéből. Ügy a szellemi, mint a fizikai szükségmunkások napi hat órái dolgoznának és havi jövedelmük körülbelül 50 pengő lenne. Eszerint tehát a hathónapi inséginunkához 7.5 millió fedezet kell. és ha az anyagköltségeket is. figyelembe vesszük, 12 milliós befektetésre van szükség. Ez a 12 millió pengő független lenne a még erre az évre rendelkezésre álló 4.5 milliós inségköllségtöl, mert ebből a 4.5 millióból a munkaképteleneket és a szükségülunkábau nem részesíthetőkot támogatnák. Saly Árpád ny. min. osztálytanácsos tűzifa- és szénnagykereskedő BUDAPEST. Belső iroda: Horthy Miklós út 29. Telefón: 690-01 és 680-99. Külső iroda és csúzda: I., Kelenföld, Budaörsi út 56-58. szám — Telefón: 686—15 Vigadó kávéház IV. f Deák Ferenc ucca 2 Vigadó kioszk V. kerület, Vigadó tér I TULAJDONOS t Babócsy Lőrinc CUSTODIS ALPHONS mérnöki iroda és speciális építési vállalat Budapest, V., Nádor-utca 19. Telefon: Automata 120—07. Gyárkéményépítés, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építésé és tervezése Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. Budapest, V. kerület, Sas-utca 25. sz, Telefón: 230-71, 108-58, 141-52 Évi teljesítőképesség : 12.000 vágón cement, 5.000 vágón mész, 80,000.000 dib. tégla, 8,000.000 drb. cs erép PorUaudcementgyér : lábatlan. — Mészégető: Lábatlan Téglagyárak: Buda, Kőbánya, Nyergesűjfafu. Schuler Dezső INOVOPIN I Ingyen kap a tavaszi Áruminta vásáron idegesség fáradtság szénsavas fenyőfürdőtablettát ellen mindenki, ki e hirdetést felmutatja standunknál Nyomdafestékgyár Rt. Farbensclnnidt Rákospalota! — M. Kir. Postatakarékpénztári csekkszámla szám: **52850. Folyószámla az Angol-Magyar Bank központjánál yeir>t j K&-, könyvnyomdái*, valamint of fsetf estékeket. Mint különlegességet készíti olaf - mély nyomé, anifin - guminyomé és bAdognyomA festékeket. Gyár és központi iroda: Rákospalota, G
