Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-20 / 16. szám
Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 minden Ufók és suttogás... A szerdai közgyűlésen interpelláció fog elhangzani: megkérdezik a polgármestert, miért nem informálják a nyilvánosságot a HÉV, illetve a Nova-féle tranzakció eseményeiről. Hetek óta érdeklődik a közvélemény a kulisszák mögött folyó tárgyalások iránt, de az illetékesek hallgatnak, a nyilvánosság előtt titok, hogy mi történik és mi történt idáig ebben a döntő fontosságú kérdésben. Amikor az első hírek kipattantak, a polgármester nyomban szükségesnek látta, hogy nyilatkozzék. A rövid kommüniké megnyugtatásai akart szolgálni és azzal intézte el az egész kérdést, hogy egyelőre még előkészítés alatt állnak a dolgok, tárgyalások folynak, de mihelyt valami konkrétum lesz a dologban, az autonómia elé viszik a HÉV—-Nova ügyét. Nincs kétségünk az iránt, hogy a polgármester becsületesen és őszintén hiszi, hogy ' ez így rendben van. Sipőcz polgármester abszolút jóhiszemű ember, de amikor ilyen nagy anyagi érdekű kérdésről van szó, akkor a jóhiszeműség nem feltétlen erény. A magyar közvéleményt rákényszerítették a múlt tapasztalatai, hogy megtanulja: az ilyen tárgyalásoknál több óvatosságra, mint jóhiszeműségre van szükség. Mindenki tudja, hogy van egy HÉV—Nova-ügy, de hogy miben áll ez, miért titok, azt senki sem tudja. A kulisszák mögött lázas tárgyalások folynak. Üzleti tárgyalások, melyek a főváros közönségének bőrére folynak. Tudjuk, hogy az érdekeltség képviselője Budapesten járt, hogy a tranzakcióba belekapcsolódott a Községi Takarékpénztár is, tudjuk, hogy különböző részletszeTződések és megállapodások előzik meg. a fővárosnak tett ajánlatot, hogy sokan akarnak nagy províziókat és egyéb jövedelmeket, csak egyet nem tudunk: mit keres ezen az üzleten Budapest? Timeo Danaos et dona ferentes. Azok a mindenfelé kolportált előzetes híresztelések, hogy Budapest ezúttal remek ajánlatot kapott, jogos aggodalommal tölthetnek el mindenkit. Nagyon jól tudja mindenki, hogy sem az eladók, sem pedig azok a vállalatok, amelyek ebbe a több részre osztott tranzakcióba belekapcsolódnak, nem éppen altruisztikus célokat hajszolnak és nem az a céljuk, hogy Budapest csináljon jó üzletet. Nem, ezt egy pillanatig sem hiszi senki se. Ügy képzelik ők a dolgot, hogy mindenki megsütheti a maga pecsenyéjét a főváros tüzénél: Budapest pedig elégedjék meg azzal, hogy erkölcsi kötelességét teljesíti, ha megváltja a HÉV-et, Budapest nem lehet üzleties, amikor a polgárságnak tehet szolgálatot a HÉV és a Nova megváltásával. Nagyon félünk ettől az ajándéktól. Ne lepjenek meg bennünket vele, hanem mondják meg előre, mi készül, hogyan készül. Erre ugyan azt szokták felelni, hogy a nyilvánosság előtt nem lehet üzletet kötni, ez a válasz azonban hamis és őszinteség nélkül való. 1 Az olyan üzlet, amely nem bírja el a legteljesebb nyilvánosságot, amelyet nem lehet a legkisebb részleteiben is ellenőrizni, nem való a fővárosnak. A HÉV és Nova esetében a főváros nemcsak nagyvállalatokkal áll szemben, hanem kisrészvényesek tömegével is, akikkel a főváros — éppen azért, mert erkölcsi testület is egyszersmind, nemcsak üzleti fél — nem bánhat el az üzletiesség rideg szabályai szerint. A kisrészvényesekkel épúgy kötelességei vannak a fővárosnak, mint a maga közönségével szemben, nem helyezkedhetik arra az álláspontra, hogy elég, ha az ügyet a nagyrészvényesekkel elintézi. A HÉV-nek több ajánlata feküdt már a főváros előtt és valamennyi megbukott. A legutóbbi, a Friedmann Ignác-fóle átment a nyilvánosság kritikáján és éppen ezért nem vette tárgyalási alapul a főváros. Most belekapcsolták a Novát is az ajánlatba és megosztották az eladni szándékolt vagyontömeget több részre, melyek közül a fővárosra a HÉV jutna, az a vállalat, amely deficites. Hogy Hardyék, a Tröszt, a nagyrészvényesek és a közvetítők nagylelkűségű rohamukban csodálatosan kedvező ajánlatot tettek volna a fővárosnak, azt a nyilvánosság nem hinné el, még abban az esetben sem, ha ez tényleg így lenne és ezt be is bizonyítanák neki. Mennyivel kevésbé hiszi így, ahogy most van, amikor minden titok és suttogás, amikor lázas futkosás van á kulisszák mögött, a nyilvánosság előtt pedig semmi egyéb, mint egy kommüniké, amely meg akarna nyugtatni, de erre egyáltalán nem alkalmas. A legnagyobb bűn lenne fait accompli elé állítani a főváros közönségét, különösen akkor, amikor az autonómia szerveinek struktúrája olyan, hogy az ellenzéknek nincs beleszólási lehetősége az üzlet megkötésébe, amikor az uralkodó pártok mindent szentesítenek, amit vezéreik eléjük terjesztenek. Nem gyanúsítás, amikor azt mondjuk, hogy ezek a vezetők nem is vállalhatják ilyen ügyekben a felelősséget, ha nem ábszolváltatták magukat ez alól a nyilvánossággal. Ennek a nyilvánosságnak teljesnek és tökéletesnek kell lennie. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy: „majd!“ Most, nyomban, mielőtt még nem késő, oszlassanak el minden titkot, többek közt azért is, mert — a főváros erkölcsi testűiét... Beszélgetés Stpőcz Jenő polgármesterrel az ifjúsági problémák megoldásáról és a Talbot-centrále átvételéről M jtolgávmestev kijelenti, hogy a jövö héten széfeshönii anhétot hív össze az ifjúsági kéndések megbeszéléséne — Kisfizetésű joggyahonnohi állásokat kreálnak a városházán — Mádig nincs új állás, amíg végleg meg nem állapítják az adminisztráció létszámát M főváros átveszi a Tdlbot-centrálét, de csak a befektetett töke ellenében — Sipőcz polgármester nyilatkozata a Független Budapestnek A diplomás ifjúság elhelyezkedési nehézségeinek kiküszöbölése és általában az ifjúsági problémák megoldása élénken foglalkoztatja úgy a parlamenti, mint a városházi pártokat. Eddig csak intern megbeszélések folytak e kérdés körül, most azonban az ifjúsági problémák megoldását célzó akció egyszerre kiszélesedett. Különböző tervek merültek fel, amelyek kivétel nélkül azzal a kérdéssel foglalkoznak, miként lehetne a diplomás ifjúságnak elhelyezkedési lehetőséget Sipőcz Jenő biztosítani, anélkül, hogy akár az államháztartásban, akár a főváros költségvetésében újabb terhek jelentkeznének. A pénzügyi nehézségek következtében olyan elgondolás is felmerült, hogy a fővárosnál fizetéstelen joggyakornoki állásokat kellene kreálni. Azok a digffomás fiatalemberek, akik ezekben az állásokban átmenetileg elhelyezkednének, természetesen előnyben részesülnének a kezdőfizetéses fogalmazói állások betöltésénél. A főváros vezetői elhatározták, hogy az ifjúsági problémát most már napirendre tűzik. A fővárosi pártok vezetői azzal a kéréssel fordultak Sipőcz Jenő polgármesterhez, hogy indítsa meg hivatalosan is ezt az akciót és ennek az akciónak első lépése széleskörű ankét összehívása legyen. A Független Budapest munkatársa beszélt erről a kérdésről Sipőcz Jenő polgármesterrel, akihez azt a kérdést intéztük, hogy mikor kerül sor ennek az ankétnek az összehívására. Érdeklődtünk továbbá aziránt is, hogy milyen elgondolásai vannak a polgár- mesternek a diplomás ifjúság városházi elhelyezkedésének megkönnyítésére és általában miként akarja előkészíteni az ifjúsági problémák megoldását. Sipőcz Jenő polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Az ifjúság elhelyezkedési lehetőségei a minimumra redukálódtak. Ez a probléma rendkívül fájdalmasan érinti a főváros ösz- szes felelős tényezőit. Hangsúlyoznom1 kell azonban, hogy úgy nekem, mint általában a főváros összes vezetőinek nyugodt lehet ebben a tekintetben a lelki ismeretünk, mert hiszen mi az adott keretek között mindent megtettünk az ifjúság elhelyezkedésének biztosítása érdekében. Utalnom kell ebből a szempontból arra. a kétségtelen tényre, hogy éveken keresztül a főváros volt az egyetlen közhatóság, ahol az egyetemet végzett ifjúság, ha nem is sok, de legalább némi elhelyezkedést találhatott. Ez a helyzet azonban legutóbb megváltozott, amennyiben az új fővárosi költségvetés tárgyalása alkalmával pártkülönbség nélkül minden oldalon mcgállajntottáik, hogy a főváros adminisztrációja kissé túlméretezett. Annak a megállapításnak, hogy a városházi adminisztráció létszáma nagyobb a kelleténél, éppen az a természetes magyarázata, hogy az ifjúság a fővárosnál valóban több elhelyezkedési lehetőséget talált, mint bárhol másutt. Az autonómia most említett állásfoglalása következtében megkötött helyzetben vagyok és ezért nem tudok alkalmazást adni senkinek. Addig mindenesetre várni kell, amíg a városházi adminisztráció létszáma nincs végleg megállapítva. A kiküldött bizottság most készíti a státuszrendezési javaslatot és ezeknek a munkálatoknak a befejezése után lehet a városházi adminisztráció végleges létszámát megállapítani. Mindaddig, amíg ezek a munkálatok be nem fejeződnek, új alkalmazásnak helye nincsen. Mihelyt ez a bizottság elém terjeszti működésének eredményét, azonnal napirendre tűzöm azt a gondolatot, hogy Dr. Pajor-szanatórium ápolási díjjal, létesített 7.— és 9.— pengő napi szanatóriumi ellátással VIIL, VAS UCCA 17. — A különszobák árai is lényegesen leszállítva. — Vízkúrák, Zander, orthopädia, bélfiírdő stb. bejáróknak is
