Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-13 / 2. szám

4 Független Budapest Budapest, 1932. január 13. 80-ra emelték a kéményseprő- kerületek számát Tűzrendészen és szociális szempontok szerint történt az új kerületi beosztás Érvényesül az igazságosság és az öreg segédek régi igényét végre kielégítik A kéményseprő-kerületek szaporításának ügye régen vajúdik. A főváros hosszas tárgyalások után végre talált egy megoldási lehetőséget. Bár a jelen­legi kémenyseprőmesterek érthető okokból tiltakoztak és végsőkig ellenálltak az új felosztási tervnek, a fővárosnak mégis sikerült olyan plattformot terem­tenie, melynek alapján 21 új kerületet állítanak fel és ezzel a buda­pesti kéményseprő kerületek száma 80-ra emel­kedik. Babarczy István főjegyző, a közgazdasági ügy­osztály vezetője elkészítette erre vonatkozó terveze­tét, amelyet még ezen a héten az il'etékes szakbizott­ság elé terjeszt elfogadás végett. Beszéltünk a ké­ményseprő-kerületek küszöbön álló szaporításáról Babarczy István báró főjegyzővel, aki munkatársunkat így informálta: •— Sok tárgyalás után elkészítettük a kémény­seprő szabályrendelet egyik szakaszának, a kerületi beosztásról intézkedő fejezetnek mó­dosítását. A szabályrendelet teljés újjá- dolgozása még hosszabb tár­gyalásokat igényel, úgyhogy a körzeti beosztás kérdését ki kellett kapcsolni és különállóan kellett végrehajtanunk a megkívánt módosítást. Az erről szóló polgár- mesteri javaslatot szombaton ter­jesztjük a közgazdasági szakbizott­ság elé. — Eddig 59 kéményseprőkerü­letre volt osztva a főváros. Ez a be­osztás sem tűzrendészeti. sem szociális szempontból nem megfelelő ma már. Tűzrendészeti szempontból kifogásolható, mert a kéményseprő-munkakerületek számának megállapítása nem tartott lépést a főváros fejlődésével. Amíg ugyanis évtizedek óta a kéményseprőkörzetek számát mindössze öttel szaporították, ugyanez idő alatt a. budapesti házak száma 16.254-ről 27.230-ra, te­hát 68%,-kal növekedett. Az épületek számának ilyen hatalmas növekedése magával vonta a kéményseprési munkák nagyarányú megduzzadását is, minek követ­keztében a legtöbb munkakerület túlnőtt azon a ke­reten, melynek kezelése és ellenőrzése egy-egy iparra m eg ny ug tató a n rábízható. — A munkakerületek szaporítását, mint említet- I tem, a tűzrendészeti érdekeken kívül szociális szempontok is indokolta tették. A szaporítás lehetővé teszi a kéményseprő-segédek évtizedes kívánságának teljesítését, hogy önálló exisztenciál alapítsanak. Arra is figyelemmel kellett lenni, hogy a mai viszonyok között egyesek aránytalan magas jövedelme helyett minél több kéményseprő iparos szerényebb, de tisztességes megélhetéshez jusson. — Az érdekeltségek egymástól eltérő kívánságai­nak, valamint a tűzbiztonsági és szociális követelmé­nyeknek gondos követése mellett a kéményseprőkerü­leteknek 21-el való felemelése mellett határoztunk, még így is, a 80 kéményseprőkörzet mellett, egy-egy mesternek mintegy évi 15.000 pengő bruttó bevétele lesz, amelyből legalább 8500 pengő a tiszta jövedelem A kerületi beosztást az új közigazgatási kerületek figyelembevételével csináltuk meg. — Ennek alapján csupán a III. és IV. kerületek­ben hagytuk meg a kéményseprőkörzetek eddigi szá­mát, miután ezekben a kerületekben a kémények száma tekintetében nagyobbarányú változás nem tör­tént. A többi közigazgatási kerületekben szaporítást hajtottunk végre. A javasolt szabályrendeletmódosí­tás értelmében az I. kerületben 8, a IT. kerületben 5, a III.-ban 3, a [V. kerületben 4, az V.-ben 8, a Vl.-ban 10, a VII.-ben 10, a VIII.-ban 11, a IX.-ben 7, a X.-ben 4, a XI.-ben 4, a XII.-ben 3, a XlII.-ban 4, a XIV.- ben pedig ugyancsak négy kéményseprőkörzet lesz. — Minden újonnan létesített kémény sepr ő-munka- kerületre elsőbbségi igénye van annak a kémény­seprőiparosnak, akinek eddigi munkakerületéből az új munkakerület vagy annak egy része kihasíttatott. j Ha e címen valamely új kéményseprőkerületre több kéményseprőiparos is igényt tart, az elsőbbségi jog azt illeti meg, aki a jelenlegi iparengedélyét koráb­ban kapta. Dr. báró Babarczy István Kétféle tarifaemelésre kérnek engedélyt a taxisok Súlyosan érzik a gazdasági viszonyokat a taxisok is és a fővárostól kérnek segítséget — A főváros indokoltnak tartja a tarifaemelést A gazdasági válság nagymértékben érez­teti hatását a közlekedési forgalom terén is. Statisztikai adatok mutatják, hogy Budapest jármű forgalma félév óta óriási tempóban hanyatlott. Nap-nap után tömegesen állítják le az autókat és akinek tegnap még saját autója volt, holnap talán már villamosjegyet sem tud váltani magának. A BSzKRt utasforgalma a tavalyi­val szemben 20 millió személlyel csökkent, még nagyobb arányban hanyatlott a Budai Hegy- pálya forgalma és az autobuszközlekedést is mind kevesebb utas képes igény bevenni. Ilyen viszonyok mellett nem lehet csodál­kozni azon, hogy a budapesti autótaxi-íorgalom is óriási arányú visszahanyatlásáról számol he. A vállalatok súlyos válsággal küzdenek, mert állításuk szerint — a legutóbbi időkben 50 százalékkal esett vissza, az autótaxi igénybevé­tele. Egy két évvel ezelőtt még valóságos élet­halálharc folyt egy-egy taxirendszámért. Nagy anyagi áldozatot hoztak egyesek, hogy ilyen en­gedély birtokába, jussanak, mert akkor nagy­szerű exisztenciának mutatkozott az autótaxis foglalkozás. Azonban fordult a világ sora és az autótaxiktól ma már szabadulni sze­retnének az engedélyesek. Az uccas,árkokon tucatszámra állanak az üres kocsik. Nincs elég tehetős bensziilött budapesti polgár, aki igénybe tudná venni, az idegenfor­galom is alaposan megcsappant, ami szintén a taxiforgalom kárára van. A mostoha sors közel hozta egymáshoz a két régi ellenfelet, a szürke és a pirostaxi érdekelt­séget. A két érdekcsoport most közös erővel igyekszik a szakma bajain segíteni. Együttesen járták a, városházán és beadványt nyújtottak át Bódy László közlekedésügyi tanácsnoknak, amelyben elpanaiszolják a szakma siralmas helyzetét és megmentésére a főváros támogatá­sát kérték. A beadványban hivatkoznak az autótaxi ér­dekeltségek azokra az új közterhekre, melyek a legutóbbi napokban szakadtak rájuk. A posta, háromszorosára emelte az uccai telefónállomná- sok díját, a moháké- és olajárak 25%-kal emel­kedtek,, a forgalmi adó 50°b-kal lett magasabb és amikor a közterhek és anyagárak ilyen óriási módon drágulnak, ugyanakkor SCHMIDT TESTVÉREK Tol.: Aut. 952-85. Táviratcím: Furbonschmidt Rákospalota. M. Kir. Postatakarék pénztári csekkszámla szám: **52850 Folyószámla az A n g o 1 Magyar Bank központjánál Gyárt: Kő-, könyvnyomdái*, valamint offsetfestélceket. Mint különlegességet készít: olaf-mélynyomó, anilin-gumjjtyo- tnü és bádognyomó festékeket. Nyomdaícstéhgyár Rt al« Gyár és központi iroda : Rákospalota, Pázmány-u. 41 Fekete és sienna Saphir a legújabb fénymásolat, teljesen FpllfipT* I pA szagtalan, 2—3 perc alatt elkészül ■ Ciliid liCU ...... i mű szaki papírgyárában Budapest.V., Váci út 4. az. I Tel.: fi ut. 228 48, 229-15 j Végtelenül szövött pamut- és teveszőr­géphajtószíjak, felvonó- és szállító- hevederek, géphajtókötelek hazai és tengerentúli kenderből és pamutból, selfaktor- kötél és géphajtózsinórok pamutból, nyer­sen és impregnálva, gazdasági és műszaki kötéláruk mindennemű kivitelben, kötél­szerelések: géphajtó- és sodronykötelek szere­lj lése és rövidítése. HELLE ANTAL ctgt. SGHRENK MÁTYÁS hevederszövő-, kender- és sodronykötélgyára Alapíttatolt: 1880 — Rákospalota — Tel.: 95-2-89 a taxiforgalom hanyatlása miatt a vál­lalatok bevétele mjdnem a felére esett. Az érdekeltségek hangsúlyozzák, hogy ha a főváros sürgősen nem segít rajtuk, kénytelenek lesznek leállítani üzemüket. Azt kérik a fővárostól, hogy helyzetük némi ja­vítása érdekében engedje meg, hogy átmeneti­leg, a viszonyok változásáig, pótdíjat számít­hassanak fel minden fuvar után. Fuvaronkini 15 fillér pótdíjat kérnek, ami annyit jelentene, hogy az eddigi 65 fillér helyett 80 fillér lenne a kezdő viteldíj. Ezentúl a tarifa változatlan maradna, tehát bármilyen hosszú utat tesz valaki, csupán 15 fil­lérrel fizetne többet a mai viteldíjnál. Még egy kérésük van a taxisoknak, ugyancsak az alap- viteldíjjal kapcsolatban. Tudvalévőén a 65 fil­léres alapdíj eddig úgy a kis-, mint a nagyko­csiknál 1000 méterig volt érvényben és csak azon túl ugrott a taxamérő óra. A vállalatok azt kérik, hogy ezentúl csak 900 méterig szóljon az alapdíj és már 900 méternél kezdje meg a viteldíj-jelző- készülék az ugrásokat, az eddigi távolsági kö­zök változatlan fenntartásával. Bódy László tanácsnok, a közlekedésügyi ügyosztály vezetője a „Független Budapest“ munkatársának kijelentette, hogy a 15 filléres drágasági pótlék iránti kérelmet pártolóan fogja előterjeszteni a közlekedésügyi bizottság legközelebbi ülésén, ahonnan az ügy a törvény- hatósági tanácsba kerül. Az utótaxisok a mó­dosított aiapvi tel díjat lehetőleg január vége előtt szeretnék életbeléptetni. Hír szerint a fel­sőbb fórumok is már megígérték ezirányban jó­váhagyásukat. Meg kell állapítanunk, hogy ez az áremelés - bármennyire indokolt is — nem olyan „sze­rény“, mint amilyennek feltüntetik. Mert a leg­több utas rövidebb távolságra veszi igénybe a taxit, vagyis' olyan utaknál, ahol ig'enis számít, hogy egyrészt már az alapdíj is nagyobb, más­részt pedig ezért a felemelt alapdíjért is 1000 méter helyett csak 900 métert kocsizhatunk. TTosz- szabb utaknál ez a különbözet elvész, de rövi­dét» b írtaknál a differencia szembeszökő lesz. Hertzka és Kaszás ■■■■■I hőszigetelő vállalat ■■■■ Budapest V., Tátra ucca 12/a. az. — Telefon: 125 -34 Üvegfonal, parafa és kovaföld szigetelések. Hőszigetelések alacsony nyomású, magas feszültségű, túlhevftett gőzíi cső­vezetékek, gőzkazánok és hőlégvezetékek számára. Külön- leges szigetelések: Jéggyárak és hűtőberendezések számára

Next

/
Oldalképek
Tartalom