Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-07-08 / 27. szám

Független Budapest Budapest, 1931 július 8. *2 Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. , Magyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V. , Bálvány-u. 23. VII., Dohány-u. 15 szavazatot kaptak. Ez azt jelenti, hogy az egységespárt, a szociáldemokraták és a liberális polgári ellenzék is szapo­rította szavazatainak számát, csupán Wolff ék estek vissza. Kik lesznek Budapest képviselői? Minthogy egyes jelöltek több listán is sze­repeltek, felmerül a kérdés: kik fogják Buda­pest székesfőváros közönségét a parlamentben képviselni. Budapest kormánypárti képviselői a következők: Kozma Jenő. Petracsek Lajos, Dési Géza, Usetty Béla és Payr Hugó. A liberális polgári ellenzék képviselői a kö­vetkezők: Sándor Pál, Vázsonyi János, Gál Jenő, Bródy Ernő és Magyar Pál. Rassay Ká­roly szegedi mandátumát tartja meg. ' A Keresztény Gazdasági Párt részéről a következők lesznek Budapest képviselői: H olff Károly. Kossalka János, Homonnay Tivadar, Buday Dezső, Petrovácz Gyula és Müller Antal. Friedrich István a budai mandátumot tartja meg éis Északon mond le. Ezzel a lemon­dással utat nyit Tauffer Gábornak a parla­mentbe. Odescalchi hercegné Andi'áissy Klára grófnő csak úgy kaphat mandátumot, ha Délen megsemmisítik a választást és Friedrich pártja ott eredménnyel futhat. A szociáldemokraták alkotmányosan, vagy­is titkos szavazással fogják eldönteni a kettős mandátumok sorsát. Két kettős mandátum van, de négy embert érdekel a kérdés. Peyer Károly Szegeden és az északi kerületben, Györki Imre pedig Debrecenben és az északi kerületben ju­tott mandátumhoz. Mivel Peyer Károly után a szegedi listán Kéthly Anna következik, aki Bu­dán kapott mandátumot, így négy helyükre lépő pótképviselő közül kell a pártvezetőség­nek választania. Ha Peyer szegedi mandátu­mát nem tartja meg és Kéthly Anna Szeged város képviselője, ebben az esetben Büchler József kapja a budai mandátumot. De megtör­ténhetik, hogy a pártvezetőség határozata ér­telmében úgy Peyer, mint Kéthly Anna is le­mond a szegedi mandátumról. Ebben az eset­ben Szeder Ferenc lesz Szeged képviselője, a pestkörnyéki kerületben pedig Várnai Dániel jut mandátumhoz. De elképzelhető az a megol­dás is, hogy Peyer Károly tartja meg a sze­gedi mandátumot, ebben az esetben az északi kerületben, mivel Györki Imre feltétlenül a debreceni mandátumot tartja meg, Weltner Jakabon kívül Kertész Miklós és Szakasits Ár­pád kerülnének be a parlamentbe. Végered­ményben tehát Büchler József, Várnai Dániel, Kertész Miklós és Szakasits Árpád — azok a pótképviselők, akik közül a pártvezetőség ki­választja azt a két jelöltet, akik a lemondások folytán megüresedő helyekre kerülnek. A be­avatottak úgy tudják, hogy Kéthly Anna kapja Szegedet. Ez esetben Budapest szociál­demokrata képviselői a következők: Büchler József, Peyer Károly, Weltner Jakab, Kertész Miklós, Farkas István, Buchinger Manó és Ká­bák Lajos. Pestkörnyék képviselői pedig: Propper Sándor és Szeder Ferenc. Nem lesz botanikuskert a Gellérthegyből Norbitzer 0ezsö3 a kertészeti hivatai igazgatója ellenzi a gellérthegyi sziklakért és bstasüikuskerf tervét — „A Gellérthegy a főváros közönségéé** A Független Budapest egyik legutóbbi számában megírtuk, hogy kertészeti szakkörök­ben mozgalom indult aziránt, hogy a Gellért­hegyen sziklakertet létesítsenek és olyan nö­vényzetet honosítsanak meg, amely a teljes magyar flórát reprezentálná. Az érdekeltek ez ügyben memorandumot is nyújtottak be a pol­gármesterhez, akitől óhajaik teljesítését remé­lik. A főváros hivatalos köreiben azonban nem talált kedvező fogadtatásra ez az ötlet, mert nem találják kivitelre alkalmasnak. Ez üggyel kapcsolatban megkérdeztük Morbitzer Dezsőt, a fővárosi kertészeti hivatal új igazgatóját, aki munkatársunknak a következőket mondta: — Figyelemmel olvastam a Független Bu­dapest cikkét és behatóan érdeklődtem a szó- banlevő tervek iránt. Nyiltan kijelenthetem, hogy nem osztozom az akció mozgatóinak véle­ményében. A Gellérthegyet Budapest közön­sége részére, nem pedig botanikusok részére porkoztuk. Célúi: színfoltokkal, pázsitfelületek­kel. díszfákkal^ és díszcserjékkel gyönyörköd­tetni a közönséget, amit eddigi munkánkkal el is értünk. A sziklakertes kiképzést azért sem tartom megfelelő megoldásnak, inert a Gellért­hegyet a természeti szépségekben gyönyörködni vágyók ezrei látogatják. A sziklakertel ugyan­is csak úgy lehetne veszélytelenül megvalósí­tani, ha a meredek sziklafalakat, keskeny ös­vényeket védő korlátokkal látnánk el, ami azonban egyrészt az esztétika rovására esnék, másrészt pedig lényegesen emelné a költsé­geket. — A gellérthegyi sziklacsoportok fokozatos átépítését én is tervbe vettem és ezek a mun­kák rövidesen meg is kezdődnek. Sokan kifo­gásolják, hogy a hegyen nem oda való növé­nyek vannak. Ezt elismerem, de ennek oka a háborúutáni növényhiánynak tudható be. Semmiesetre sem tehetem magamévá azt a ter­vet, hogy a Gellérthegyen botanikuskertet léte­sítsünk, mert a közönségnek nem vadon, hanem sétány kell. Nem zárkózunk el szép és hasznos tervek felhasználása elől, örömmel fogadjuk a magyar kertészek tanácsait és közreműködését a Gellérthegy szépítésére, de megvalósulásra csak olyan gondolatok számthatnak, melyek a nagyközönség szempontjából is figyelemre­méltóak. Főváros és állam vitája az alakját körül A főváros hajlandó saját kezelésébe venni az alagutat, ha az állam előbb íendbehozza A főváros nem tud 1 GO.000 pengőt költeni az alagút rendbehozatalára, ami egyébként is állami feladat Éppúgy, mint a hidak fenntartása körül, a Vaihegy alatti alagút gondozása körül is év- tizedek óta vita folyik a főváros és az állam Annakidején a Független Budapest több ízben beszámolt az, e tárgyban folyó tár- gyalasokrol, melyek azonban eredményre nem vezettek. Az allam annakidején az alagutat sa- nat költségén létesítette és a gondozásról is a maga hatáskörében intézkedett. Ügy látszik, az allam mindenáron meg akar szabadulni ezektől a költségektől es miután már több precedens van arra, hogy állami terheket a fővárosra hantanak, rövidesen az összes híd- és alagútfenn- tartasi költségek a fővárosra fognak nehezedni. A legutóbbi tárgyalások során a főváros mar hajlandónak nyilatkozott az alagút átvéte­lére, mert maga is respektálta azt az indokolást hogy az alagút, mely tulajdonképpen fő közle­kedési útvonalul szolgál, egyenrangúnak tekin­tendő akármelyik utcával és miután az utak fenntartása a főváros feladatkörébe tartozik, ezen az alapon ide sorozható az alagút fenntar­tása is. Elvi szempontból tehát az ellentétek kikü­szöbölődtek, azonban teljes megállapodásra nem került sor, mert a főváros feltételhez kötötte az alagút átvételét. Nevezetesen kijelentette, hogy az alagút fenntartásáról csak abban az esetben gondoskodik, ha azt az állam előbb teljesen jókarba helyezi, újjáépítteti az útburkolatot és intézkedik az alagút falainak víztelenítéséről is. Közben, hogy a főváros .jószándékait igazolja, az alagút vilá­gítását és tisztogatását már a maga költségére vállalta. A megegyezés azonban ezután sem jött létre és az állam nein intézkedett a szükséges tata­rozások elvégzéséről.. Most azután a kereske,­delmi miniszter e héten újabb leiratot intézett a polgármesterhez és felszólította a fővárost, hogy a legsür­gősebben vegye át az alagút gondozását, mert az állam tovább nem hajlandó az ezzel kapcsolatos költségeket viselni. A városházán nem látják elintézettnek ez­zel a kérdést, mert a főváros is megelégelte már, hogy a kormány csaknem minden hónap­ban egyszerű leiratok útján újabb terheket akasszon a nyakába. Az alagút fenntartása évente legalább 40.009 pengőbe kerül, aminek átvállalása^ már egymagában is súlyos megterhelés az útépítési büdzsé számára, me­lyet évente amúgy is lenyesegetnek. Nincs azonban semmiképpen sem fedezete a főváros­nak az építmény jókarba helyezésére. Az alag­út most leromlott állapotban van, rossz a köve­zete, falairól csurog a talajvíz és a hiányok pótlása több mint 160.000 pengő befektetést igényel. Erre a ki­adásra a főváros nem hajlandó. Ezért a kereskedelmi miniszter leiratára a fő­város most újabb felterjesztéssel válaszol. Hivatkozni fog a felirat a főváros nehéz helyzetére és sokszor beigazolt áldozatkészsé­gére is, amelytől a köz érdekében sohasem riadt vissza. A főváros most is hajlandó újabb áldozatot hozni az alagút fenntartási költségei­nek átvállalásával, de csak az esetben veszi át az építmény gondozását, ha azt teljesen jókar­ban veheti birtokba. Mindaddig tehát, míg az állam a kövezetjavítási, víztelenítési és egyéb szükséges tatarozási munkákat el nem végzi, a főváros az alagút fenntartásáról nem gondos­kodik. Waldmann Sándor egészségügyi-, kórházi-, víz-, gőz-, légszesz-szerelvé- nyek, műszaki cikkek és fémáruk kereskedése. — Fürdő- , szoba-, mosdó-, klosett-berendezések nagy választékban. Budapest, VI, Vilmos császár út 61. Tel.: Aut. 102-74 166 LáSZLŐ BgHgg.3 festő- és mázolómester BBfflrag Budapest, VI, Hungária űl 45 Telefoni: Automata 929—72 SOLTY LÁSZLÓ kertépítő KERTÉSZETI TELEPEI: I BUDAPEST telefon: SQLTSZEi\!TIÍV3RE | 11., Pasiiréti-út 129. Atlt. 644-3!. Pest megye j Da#pa|“ Mü5zaki és fJir^ HsÜTQOcsJtkereskedés Í ezelőtt v. Gyurkovich és Társa Budapest, V., Niádor u. 6 Telefont 802—29. szám. WnállRaíadiossssB Hllllílllftkl Lakás: Petnehásyucca 75/b. IgMUCIlltal Gyár: v,., Jász ucca 74. sx. Telefon: Automata 919—12. ez. CUSTODIS ALPHONS mérnöki iroda és speciális építési vállalat Budapest, V., Nádor-utca 19. Telefon : Automata 120—07. Gyárkéményépítés, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építésé és tervezése mm S rr a "Vdroeli o-etben. ThermáJfürdők, külön szénsavas, iszap-, fényfürdök és egyéb gyógytényezők. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS Szent Béliért Szállója a gyógyfürdővel kczveilen kapcsolatban. elsőís&ncíű csMLáoi száLLéi A szálló vendégei a gyógytényezők használatánál 257° engedményben részesülnek. — Díjtalan autóközlekedés a szálló és az Apponyi-tér között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom