Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-03-04 / 9. szám

9 Budapest, 1931 március 4. Független Budapest Csak egymilliót engedélyezett a belügyminiszter segélyekre 310.000 pengőt törölt az e címen felvett költségvetési összegből Megépítik a két új tömegstrandfürdot Két millióba kerülnek az új strandfürdők Pénz még nincs, de a város serényen dolgozik az új fürdők megvalósításán Még- nincs itt a tavasz, de a városházán már serényen foglalkoznak a, két év előtt fel­vetett strandfürdő építkezések terveivel. A vá­rosgazdasági ügyosztályban ó.jra kiteregették a két tömeg-strandfürdő vázlatait és folynak a tárgyalások a tervek megvalósítása érde­kében. Ismeretes, hogy a Lágymányoson és a Viza­fogónál akarják a két új tömeg-strandfürdőt építeni, melyek nem, hasznothajtó, hanem szo­ciális intézmények lennének. 2 millióra van szükség a strandok meg­építéséhez és ott a baj, hogy a főváros ezidőszerint olyan összeggel nem rendelkezik. A mi álláspontunk az, a főváros ennek a szociális kötelességének teljesítése elöl el nem zárkózhatok. És jólesően látjuk, hogy az illeté­kes tényezők mindent elkövetnek a tervek meg­valósításáért. Azzal is próbálkoznak, hogy magánvállalkozással kombinálva épüljön fel a két új strand, esetleg- átmeneti kölcsönt szereznének erre a célra és arra is számítanak, hogy a kormány — amely elsősor­ban sürgeti a népstrandfürdők felállítását, — anyagi Támogatást nyújt ehhez a fővárosnak. Ismeretesek azok a bonyodalmak, melyek az elmúlt évben a különböző társadalmi, jóté­konysági egyesületek és az egyházak fővárosi segélyezése körül keletkeztek. A főváros köz­gyűlése nemi tudott ellentállni a különböző ol­dalról megnyilatkozó igényeknek és közel két­millió pengőt szavazott meg segélyezési célokra. A belügyminiszter már a multévi költségvetés jóváhagyását tartalmazó leiratában közölte, hogy csupán egymillió pengő segély szétosz­tását engedélyezi és utasította a főváros vezetőségét, hogy ennek az összegnek keretéhen határozza meg az egyes egyházak, egyesületek és^ testületek részére ki­utalandó támogatások mértékét. Időközben a belügyminiszter mégis engedélyezett néhány rendkívüli segélyt is, úgyhogy végeredmény­ben a múlt évben kiutalt különböző című ren­des és rendkívüli segélyek végösszege 1,310.000 pengőre emelkedett. A főváros idei költségvetésében a tavalyi összeget vették alapul és abban a reményben, hogy a múlt évben kiutalt segélyeket a belügy­miniszter erre az évre is engedélyezni fogja, az 1931. évi költségvetésben is összesen 1,310.000 pengő egyházi és egyesületi segélyt irányoztak elő. A belügyminiszter a költségvetést jóvá­hagyó leiratában — amelynek ez a része még nem került nyilvánosságra — most tudomására adta a fővárosnak, hogy előzőévi álláspontjá­hoz ragaszkodva, kizárólag egymillió pengő segélyhitel­keretet engedélyez és ennek alapján a 310.000 pengő többletet törli. A főváros törvényhatósági tanácsa, amelynek hatáskörébe került a segélyek felosztása, ezek szerint csupán egymillió pengő felett rendel­kezhet és ebből az összegből kell az egyhazak, testületek rendes és rendkívüli segélyét fedezni. OTI-pénzböl 1200 lakás épfii Óbudán A háztulajdonosoknak is OTI-pénzből akarnak adni tatarozási kölcsönt Az Angol-Magyar Bank kölcsönajánlata a minisztertanács előtt A népstrandfürdők építését felvették a főváros sürgősen megvalósítandó köz­munka-programjába. Az összes tervek teljésen kidolgozva, készen állnak, meg van a terület, biztosítva van a me­legvíz, most tehát csak arról van szó: honnan és hogyan teremtsenek elő pénzt a fürdőépítke- zésekre. A magán fürdővállalatok persze nem örül­nek ennek, mert a fürdők, különösen a nyári fürdőüzemek, amúgy is súlyos válsággal küz­denek. A mull évben is több százezer emberrel csökkeni a für­dők látogatottsága és ha a főváros most két újabb tömegstrand­fürdőt helyez üzembe, ez — a magánfürdő- tulajdonosok szerint — katasztrófába döntené a magánfürdőket. A fürdőtulajdonosok azzal is érvelnek a terv megvalósítása ellen, hogy na­gyon kétséges, vájjon az ú.j városi strand­fürdők alacsonyan megállapítandó jegyáraiból fedezni tudnák-e a fenntartási és amortizációs költségeket és nem szaporítanák-e ebekkel a strandfürdőkkel is a deficites közüzemek számát. Azok között a tervek között, amelyeknek a végrehajtásától a kormány a munkanélküliség enyhítését reméli, szei*epel egy nagy óbb arányit lakásépítési akció is. Arról van szé, hogy az Angol-Magyar Bank még Fass József népjó­léti miniszternek ajánlatot tett 1000—1200 mun­káslakás felépítésére. Ezeket a munkás- és tisztviselőlakásokat Óbudán építenék fel és pe­riig úgy, hogy az Angol-Magyar Bank három-négy esz­tendő alatt 20 millió pengőt folyósítana. Yass József halála miatt a megindított tárgya­lások félbeszakadtak, legutóbb azonban maga Bethlen István gróf miniszterelnök sürgette meg és pedig az egyik minisztertanácson az Angol-Magyar Bank ajánlatának a letárgya- lását. Az Országos Társadalombiztosító Intézet öregségi és rokkantsági tartalékalapját hasz­nálnák fel, előbb azonban tisztázni kell, vájjon ennek a tranzakciónak nincs-e törvényes akadálya. A főváros vezetősége nagy örömmel fo­gadná, ha a kormány valóban eredményesen fejezné be ezeket a lakásépítési tárgyalásokat, mert végre megindulhatna Budapesten olyan közmunka is, amit nem a főváros pénzéből, hanem állampénzből hajtanak végre. Szóba- került azonban az említett minisztertanácson a háztatarozások ügye is. Megállapították, hogy a tatarozást a háztulaj­donosok számára nem lehet kötelezővé tenni és így bizonyos eredményt csak kölcsönös meg­egyezés alapján lehetne elérni. A legnagyobb baj az, hogy az érdekelt háztulajdonosoknak nincs pénzük. A forgótőke hiányát megfelelő pénzügyi fedezet előteremtésével akarják pó­tolni. Itt is az OTI öregségi és rokkantsági tartalék- alapját akarják igénybe venni. Ebből a szempontból is vizsgálat tárgyává kell tenni a kérdést: vájjon az OTI öregségi és rokkantsági tartalékalapja erre a célra, fel­használható-e. Moiret F. Ödön Rt papírtieműQyár Budapest, ix. O-z Közraktár-u. 24 f1„IL ffÄ*,***Ä*»** villanyszerelő,bádo­uutn Hermann as Dudapest. VI. Dessewfftj u. 28. Tel.: 119 91 Javítások elfogadtatnak. | szobrász LORENZ KAROLY Budapest VII. Thöhölu út 133. szám. Telefon: Zugló 60—52. szám. Készít: Mindennemű gipsz-, kő- és műkőmunkát Dedics Kálmán autó gépjavító-üzem Újabb adóval ajándékozzák meg a főváros népét Általános tűzoltási adó — Kormányrendelet fogja szabályozni az általános tűzoltási adót Budapest, Vili., Madách ucca 4. Telefonhívó sz. i József 342-25 Motorhenger csiszolást, valamint új dugattyúk, tengelyek, gép­részek esztergályozását, autogónhegesztést vállal )0S£F svéd golyós- és görgős csapágyak. Spec, autó- és motorkerékpár csapágyak Teljes közlőmű berendezések Svéd GoryóscsATÁör Részvénytársaság Budapest, IX., Üllői út 55 — Tel.: J. 402-78, J. 338-57 Alig néhány éves múltra tekinthet vissza a tűzoltási járulék elnevezésű adónem, amelyet a főváros azon a címen léptetett életbe, hogy ennek jövedelméből fedezi a tűzoltóság fenn­tartásának és fejlesztési költségeinek egy részét. Jelentős hozzájárulást az adó mai for­májában alig jelent, mert a tűzoltóság 3.2 mil­lió pengős évi kiadásai mellett a tűzoltási járulék mindössze 450.000 pengő jövedelmet hajt. Az adóval szemben mégis nagy az elége­detlenség. mert a tűzoltási járulékot csak a biztosítótársaságok kötelesek fizetni, még pedig olyan alapon, hogy a biztosítási szerződések díjösszegének 10%-a a tűzoltási járulék összege. A főváros arra alapította annakidején az adó­fizetésnek ezt a módját, hogy elsősorban a tűz- i kárbiztosítással foglalkozó vállalatok látják használt a nagy áldozatokkal fenntartott tűz­oltóságnak, tehát méltányos, hogy a tehervise­lésben a biztosítótársaságok elsősorban része­süljenek. Az érdekelt biztosítók azonban már elejétől kezdve tiltakoztak kizárólagos meg­terhelésük ellen, hivatkoztak arra, hogy a ház- tulajdonosoknak éppen olyan érdeke a tűzoltó­ság fenntartása és fejlesztése, mint a biztosí­tóknak. Követelték tehát, hogy ezt az adónemet általános jellegűvé fejlesszék, ha már a .jöve­delemiül a főváros nem akar lemondani. Ezt az álláspontot tette magáévá a pénzügyminisz­ter is, aki a belügyminiszterrel együtt leirat­ban szólította fel a fővárost a szabályrendelet VASS ÉS KOVÁCS sodronyfonat-, kerítés-, ágybetét- és vasbútorgyár BUDAPEST, ll.9 FŐ UCCA 48 Telefón: Aut; 517-87 — Alapítási év 1893 megfelelő módosítására. A főváros el is készí­tette az ú.i szabályrendeletet, amelynek fő­irányelve az volt, hogy a tűzoltási járulékot a biztosítótársaságokon kívül — a vagyonérték alapul vételével — a földadó, a házadó, a társulati adó és kereseti adó alanyai is fizessék. Az adókulcsot természetesen megfelelően le­szállították. Annak ellenére, hogy a módosított szabályrendelet felterjesztése óta bosszú idő telt el. a kormány mindeddig nem hagyta azt .jóvá, hanem csupán évről-évre hosszabbította meg a tűzoltási járulék kivetésére vonatkozó engedélyét. A késedelem oka az, hogy a kormány országos érvényű rendeletét akar kiadni a tűzellátási adó általános bevezetéséről, mert a vidéki tűzoltóságok nagyon vissza­maradott állapotban vannak és ennek az új adónak a jövedelméből akarják a vidéki tűzoltó­ságokat is modernizálni. A belügyminiszter most értesítette a fő­várost, hogy a pénzügyminiszter rövidesen tető alá hozza az általános tűzoltási adót és ezzel kapcsolatban foglal állást a főváros szolján forgó szabályrendelete ügyében is. A kormány alighanem jóváhagyja a módosított tűzoltási járulék kivetésére vonatkozó intéz­kedését és ha ;i hozzájárulás hamarosan meg­érkezik, úgy az általános tűzoltási adót ez év elejétől visszamenően vetik ki. Bár az adó­kulcsot nagyon alacsonyra tervezik, az adó általános életbeléptetésével a fővárosnak mégis több jövedelme lesz, mint most, mikor a tűz­oltási járulékot csak a biztosítóintézetek fizetik- Budapest lakossága pedig egy új adóteherrel lesz gazdagabb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom