Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-12-23 / 51-52. szám
Független Budapest Budapest, 1931 december 23. c tói is, hogy a kormányhatóság ezt a jogát hogyan kívánja érvényesíteni. Ha a törvényhatóság a legfontosabb kérdésekben egységes állás- foglalásra tud .jutni, kétségtelen, hogy a kormány ezzel az egységes akarattal nem kíván szembehelyezkedni. A törvény egész rendszere az egyéni felelősségre van felépítve s az ügyosztályi szak- bizottságnak csak mellékes szerep jutna a törvény betűi és szelleme szerint. A gyakorlatban azonban ezt a helyzetet nem lehet fenntartani, mert egyrészről a főváros választó közönségét képviselő törvényhatósági bizottsági tagok is — teljes joggal — betekintést és hozzászólást. kívánnak a fontosabb ügyek intézésében, másrészről pedig az egyéni felelősség mellett intézkedő polgármester részére is könnyebbséget jelent, ha döntése előtt a szakbizottságok véleményét meghallgatja. — A magam részéről tehát minden fontosabb közérdekű ügyben meg kívánom hallgatni a szakbizottságok véleményét. — Arról, hogy a fővárosi törvény revíziója, érdekében kell-e valamilyen akciót indítani, véleményt nem nyilváníthatok. Én csak a törvény végrehajtója vagyok, ilyen akciók megindításában és lefolytatásában nekem szerepem nem lehet. Rassay Király éles kritikám az új tanácsról es a mai törvény tarthatatlanságáról Rassay Károly Az ellenzéki oldalon egyértelműen megállapítják, hogy az új városházi rendszer megbukott, az új fővárosi törvény csődöt mondott. Mindenekelőtt Rassay Károlyhoz, a városházi polgári ellenzék vezéréhez fordultunk azzal a kérésünkkel, hogy fejtse ki véleményét az új fővárosi törvény életbeléptetésének konzekvenciáiról, ismertesse a törvényhatósági tanácsban e kérdéssel kapcsolat osan szerzett tapasztalatait. Rassay Károly, a Nemzeti Szabadelvű Párt elnöke, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának; — A városházi ellenzéknek nem lehet sürgősebb feladata, mint az új fővárosi törvény revíziójáért való harcnak a megindítása. Az új fővárosi törvényt mielőbb hatályon kívül kell helyezni, vagy legalábbis lényeges részeiben módosítani. Ezt követelik mindenekelőtt az országos politikai szempontok. Amikor maga Károlyi Gyula gróf miniszterelnök is kijelenti, hogy a politikai életnek demokratikus irányban kell fejlődnie, amikor maga a kományelnök jelenti be, hogy az általános választójog és választási eljárás terén lényeges javításokat akar eszközölni, teljesen tarthatatlanná válik az új fővárosi törvény, amely szembehelyezkedve minden alkotmányos és demokratikus követelménnyel, két párt abszolutizmusát biztosítja a városházán annak ellenére, hogy a főváros közönsége ellenzéki képviselőket küldött be többségben a törvény- hatósági bizottságba. A demokratikus reform ma elkerülhetetlen a politikai élet minden vonalán. Már magában a demokratikus haladásnak a szükségessége is nagy lökést ad annak az akciónak, amelyet a fővárosi törvény revíziójáért kell meg indítanunk, — De az általános politikai szempontoktól függetlenül, éppen az elmúlt esztendőnek a tapasztalatai bizonyítják legékesebben, hogy ez a törvény hasznavehetetlen. A törvényhatósági tanács, amelynek megteremtését illetékes helyeken mint nagy előnyt és sikert könyvelik el, képtelen betölteni a maga feladatát. Rengeteg adminisztratív jellegű ügy kerül ülésről-ülésre a törvényhatósági tanács eié. Ezek az ügyek egytől-egyig nagy jelentőségűek és pedig nemcsak a bennük érdekelt felek egyéni szempontjából, hanem közszenupontból is. Ezek a körülmények azt követelik, hogy minden egves döntést lelkiismeretes mérlegelés előzzön meg. Ezzel szemben mit látunk a tanácsüléseken? Az ilyen adminisztratív jelentőségű ügyeknél egyszerűen senkisem figyel a referátumra. ilyenkor zsong az egész ülésterem, beszélgető csoportok támadnak, amelyek fülük mellett engedik el az előterjesztéseket anélkül, hogy arra gondolnának, hátha egyéneket és közt egyaránt közelről érdeklő nagyfontosságú kérdésről van azokban szó. Csak nagyobb politikai kérdéseknél alakult ki érdemlegesebb vita. Szóval lényegéb n semmi sem változott, mert hiszen a tanácstag urakat nem érdeklik az adminisztratív ügyek Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. Budapest, V. kerület, Sas-utca 25. sz. Telefón: 230-71, 108—58, 141-52 ßvi teljesítökí pesüíg : 12.000 vágón cement, 5.000 vágón mész, 8 0,000.000 ill I,. tégla, 8,000.000 drb. cs erép Por'1 'ndcemeiitgy t : Lábatlan. — Mészégető; tábijt an T-'tilfigyäi ák Buda, Kőbánya, Nyergesujfalt;. és így a tanácsnok-referens előterjesztése símán keresztülmegy. Ilyen viszonyok között nem kétséges, hogy a régi tanács sokkal megfelelőbben teljesítette a maga hivatását. A hivatalnok-tanács tagjai mindenkor felelősségteljesen és lelkiismeretesen tárgyalták a legapróbb kérdéseket, amire módjuk is nyílt, mert hiszen hivatalból ismertek minden részlet- kérdést. De hiányzik a közgyűlés felelősségre- vonási jogának az érvényesítése is. A közgyűlés egyszerűen nem jut soha abba a helyzetbe, hogy a felelőssé gr eyonás jogával élhessen. Ép- penolyan képtelenség a törvénynek ez az intézkedése, amely a törvényhatósági tanácsot kreálja, mint hogyha variamén áris kormányzás cselében a varlument választana egy végrehajtó szervet, amelynek a miniszter urak referálnak és ez a szerv _ döntene afelől, hogy a miniszter urak előterjesztései elfogadhatok-e A politikai alapfogalmak tökéletes összezavarása ez. — Mindezekhez hozzájárul a nyilvánosság teljes hiánya. Régebben a bizottsági ülések kivétel nélkül nyilvánosak voltak és ha a közönség részéről nem is jelent meg senki ezeken az időseken, helyet foglalhattak a teremben a sajtónak a képviselői. A sajtónak ez az ellenőrző működése serkentőleg hatott minden tekintetben, úgy a hozzászólás komolysága, mint a felelősségérzet kidomborítása tekintetében. Gutaütött szervként működik ez az új intézmény, amely nagy, életbevágó kérdésekben előbbrejutni sohasem tud. Még ügyrendje sincsen. A bizottságok nem működnek. Nem működnek egyrészt azért, mert különben is csak véleményező szervek, de nem működnek azért sem, mert a sajtó ellenőrzésének és általában a nyilvánosságnak a hiánya csírájában öl meg minden aktivitást. Azok a bizottságig tagok pedig, akik nem tagjai a tanácsnak, sőt egvetlen fontosabb bizottságban sem tudtak maguknak helyet szerezni, úgyszólván minden működési lehr* őségtől me gfoszt ottnak érzik magukat. Joggal. A bizottsági tagság ma üres címmé zsugorodott. — Ez az én véleményem az új fővárosi törvény életbeléytetésének következményeiről. Friedrich István is sürgős revíziót követet Rassay Károlynak, a városházi polgári ellenzék vezérének ez a nyilatkozata, amely a legélesebb kritikája az új fővárosi törvénynek és az új városházi rendszernek, teljesen világos képpel szolgál. Ugyanerre az álláspontra helyezkedik Friedrich István, a Keresztény Ellenzék vezére is, aki a Független Budapest munkatársának a következőket mondotta; A fővárosi törvény revíziója iránt meginduló mozgalmat a legmelegebben és a legteljesebb erővel támogatom. Nézetem szerint ugyanis valóban szükség van a törvény mielőbbi revíziójára. Főként három szempontból kell a törvényt megváltoztatni: 1. a főpolgármesteri állás megszüntetése, 2. a nyilvánosság bevezetése az egész vonalon, 3. a törvényhatósági tanéics intézményének megszüntetése és a régi tanács hatáskörének visszaállítása szempontjából. Az indokolást a következőkben foglalhatom ösz- sze: — Az elmúlt egy esztendő alatt, amióta az új törvény életben van, megnyilvánultak a tör vény hibáik. A polgármester mellett, aki felelős vezetője a városházi adminisztrációnak, kreáltak egy második polo őrmesteri állást főpolgármesteri ranggal, pedig ez nem más, mint Friedrich István összekötő kapocs a polgármester és a kormány között. Teljesen felesleges állás ez, hiszen a kormány is Budapesten székel, a polgármester is. A tanácsüléseken komoly, érdemleges munkát végezni nem lehet, már csak azért sem, mert a sajtó onnan ki van zárva. Minden személyi, él nélkül követelem a főpolgármesteri állás m.egszüntetését és a bizottsági ülések, valamint a tanácsülés titkosságának a megszüntetését. A legnagyobb baj az, hogy a városháza és a közvélemény között áthidalhatatlan szakadék keletkezett. A városi tanács légüres térbe emelkedett fel és ügyei iránt a publikum a legminimálisabb érdeklődést sem tanúsítja. A laikus-tanács intézménye nem vált be. Tessék visszaállítani a hivatalnoktanácsot. amely évtizedeken keresztül régi tradíciók alapján, komolyan és eredményesen dolgozott. A bizottságok hatásköre itt a minimumra zsugorodott. A polgármester csak ktvéleles esetben hallgatja, meg a bizottságok véleményét. Itt is a titkosság megszüntetésére van szükség. Ismétlem: támogatom a harcot a törvény riviziójáért, de indítsuk meg ezt a harcot minél előbb. Kozma Jenő nyilatkozata az új fővárosi törvény előnyeiről Kozma Jenő De nemcsak ellenzéki körökben helyezkednek arra az álláspontra, hogy a fővárosi törvényt módosítani kell, hanem• a kormánypárti és kormánytámogató oldalon is. A kormánypárti oldalon természetesen egészen más szempontokból kívánják a fővárosi törvény revízióját. Ezen az oldalon egyértelműen azt, állapítják meg, hogy a törvényhatósági tanács intézménye bevált, Ez az álláspont a többségi pártok részéről érthető, mert hiszen az ő akaratuk most jobban érvényesül a kisebb jelentőségű ügyek intézésénél, mint régebben, amikor a hivatalnok-tanács pártpolitikai szempontokon felülemelkedve hozott esetről-esetre döntést, A kormány városházi pártjának véleményét dr. Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, a következőkben fejtette ki a Független Budapest munkatársa előtt; — Az elmúlt évben szerzett tapasztalataim alapján megállapíthatom, hogy a törvényhatósági tanács intézménye kitünően működik. A tanácsüléseken minden párt közös akarattal dolgozik a fővárosi érdekek szolgálásában. Csak a legritkább esetben jelentkeznek súrlódási felületek és pedig szinte kizárólag politikai természetű kérdések felvetésénél, Az én nézetem szerint az összes pártok a komoly együttműködés lehetőségét találták meg a törvényhatósági tanács intézményében. Metern állítani, hogy a fővárosi törvény idevonatkozó részének a hatása alatt Budapest az egyetlen metropolis az európai kontinensen, amelyik a mai nehéz időkben teljes birtokában van gazdasági erejének. A fővárosi törvény adminisztratív vonatkozású részei nem mindenben állják ki a szigorú kritikát. A' hibák legnagyobb részének az a magyarázata, hogy a törvény szerkesztésben a városházi adminisztráció vezetői nem vettek részt és így akkor, amikor a törvényt alkalmazzák, csak a paragrafust nézik, de nem érzik a törvénynek a szellemét úgy, mint azok, akik a törvényt megalkották. A fővárosi törvény egyrészről kiszélesítette a főpolgármesteri hatáskört, másrészről növelte a polgármester személyes felelősségét. Mind a két intézkedést csak helyeselni lehet. PYROFIX fa nélkül begyújt szenei, kokszol. brikettet Könnyű kényelmes kezelés. Nagy megtakarítás Nagy égési hatás gyenge minőségű szénre is Gyártja: Magyar Vegyipari Rt., VI., RiSppentyű-u, 62 Telefón : 90-'t-fi0. Magyar szab, M. 9S07. szám 2-6 befuteshez detadár 20 fillér
