Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-11-25 / 47. szám

4 Független Budapest Budapest, 1931. november 25, Amerikai ajánlat a Gellert liirdö bérbevételéről 40 évre hérih a lurflol és szállói, ennek ellenében lelépiieneh a lürdövórosl A héten meghezdöűneh a tárgyalások Budapest jövőjének sorsa, az ide<jcnforga­lom fejlesztésében rejlik. A meglevő nagy ter­mészeti kincsek koránt sincsenek kellően ki­használva én kétségtelen, hogy ha ebben az irányban tervszerű alkotásokat teremtenének, Budapestet csakugyan fel lehetne emelni arra az idegenforgalmi nívóra, amelyre földrajzi elhelyezkedése és természeti gazdagsága pre­desztinálja. Tervek és elgondolások már eddig is szép számmal voltak, megvalósításuk azon­ban mindeddig késett. Ebben nagy szerepe volt a tőkehiánynak. A hazai érdekeltségek nincsenek anyagilag felkészül ve oly nagysza­bású tervek végrehajtására, amilyeneket az idegenforgalom fejlesztése megkövetela kül­föld pedig ojak most kezd Budapest iránt ér­deklődni. A propagandának azonban máris eredmé­nye mutatkozik. Egyrészt Budapest idegenfor­galma emelkedik külföldi vonatkozásban elég tekintélyes arányban, amit még a gazdasági válság sem tudott visszatartani, de a külföldi tőke is felfigyelt az itteni elhelyezkedési lehe­tőségekre. Erre vall az a körülmény, hogy az utóbbi időben mindtöbb külföldi ajánlat érkezik különböző magyar ide­genforgalmi intézmények megszerzé­sére és főleg Budapest egyik legmodernebb, legna­gyobb szállodája, a főváros tulajdonában levő Széni Gallért szádló és fürdő iránt mutatnak nagy vételi hajlandóságot. A főváros mindeddig arra- az álláspontra helyezkedett, hogy üzemeitől, intézményeitől sem eladás, sem bérbeadás útján nem válik meg és minden intézményét továbbra is házikeze­lésben vezeti tovább. Most azonban olyan ajánlat futott be a főváros veze­tőségéhez, amely alapos okul szolgál­hat arra, hogy a főváros ezt az elvi álláspontot feladja. A múlt héten Marsovszky Ivor, a Rácfürdő volt tulajdonosa és Gellért Mihály, az Astoria szálló vezérigazgatója megjelentek Sipőcz Jenő polgármesternél és megbízottjuk: egy nagy amerikai szállodáscsoport képviseletében írásbeli ajánlatot nyúj­tottak be a Gellért szálló és a fürdő bérbevételére. Városházi körökben, hír szerint, kedvező fogadtatásra talált az ajánlat, mert annak el­fogadása esetén jelentős közmunka megindulá­sát lehet remélni. De idegenforgalmi szem­pontból is nagy várakozással tekintenek az amerikaiak ajánlata elé, mert M őst, hogy a költségvetés tárgyalása vé­gétért, megkezdődhetik az érdemleges munka a városháza ügyosztályaiban. A költségvetés előkészítése és letárgyalása minden más ügyet háttérbe szorított, die most már sietve^ sor ke­rül az aktuális kérdések egész sorozatára. Az elnöki ügyosztályon készülnek azok a szabályrendeletek, melyek megadják majd Jt lehetőséget a munka megkezdésére. A közgyű­lés, a törvényhatósági tanács, a szakbizottsá­gok és a kerületi választmányok ügyrendjét bocsátja az elnöki ügyosztály tárgyalás alá. A szakbizottságok eddig azért ültek olyan ritkán össze, mert nem volt pontosán körvonalazva működésük terrénuma, a kerületi választmá­nyok pedig azért nem alakulhattak meg, mert nem volt ügyrendjük. Ezek az akadályok rövi­desen elsimulnak, mert december első napjai­ban feltétlenül letárgyal jóik azokat az ügy­rendtervezeteket, amelyek a közgyűlés, a tör­vényhatósági tanács, a szakbizottságok, vala­mint a kerületi választmányok működésére vo­natkoznak. Újév után tehát az autonómia összes testületéi az új ügyrendek alapján kezdhetik meg működésüket. fejt majd ki mindenütt, hogy Buda­pest szállodáiba és fürdőintézményeibe vonzza a külföldieket és ezáltal a maga jövedelmét is szaporítsa. A főváros propagandája is jelentősen te­hermentesül ezáltal és eredményekben még gazdagabb lehet. A felsorolt előnyök ellenére még mindig fenntartják azonban bizonyos ol­dalon a főváros elvi álláspontját, hogy egyet­len közüzemet, közintézményt sem szabad bér­beadni vagy áruba bocsátani, bármilyen elő­nyök is származnak ebből a fővárosra. A két álláspont között most kerül sor az előmérkő- . zésre, amennyiben az amerikaiak ajánlatát már a legkö­zelebbi napokban az autonómia fóru­mai elé terjesztik. Rövidesen sor kerül az üzemi igazgatósá­gok ügyrendjének megállapítására is, ami szintén régóta húzódik. Ezt soron követi majd az igazgatóságok újjászervezése. Vannak, akik az új igazgatóság megválasztá­sával várni akarnak, amíg az üzemek kon­centrációja, átszervezése, vagy közös igazgatás alá helyezése megtörténik, mert így elkerül­hető volna az esetleges újabb választás, a több­ség azonban már januárban akarja újjáalakí­tani az üzemigazgatóságokat, függetlenül a fo­lyamatban levő egységesítési tervektől. Általában a bizottsági tagok épúgy, mint az üzemigazgatósági tagok sokat panaszkod­nak amiatt, hogy a főváros vezetősége egyáltalában nem foglalkoztatja őket. Vannak szakbizottságok és üzemigazgatósá­gok, melyek megválasztásuk óta még alaku­lásra sem jöttek össze, vagy legjobb esetben csupán a megalakulást mondották ki, de ér­demleges munkát még nem volt alkalmuk vé­gezni. A műjégpálya kétségtelen, hogy a külföldi érdekelt­ség nagy idegenforgalmi propagandát s nincs kizárva, hogy a városgazdasági bizott­ság még e héten tárgyal az ajánlatról. Sorra kerül ügyrendek tárgyalása Munkaképtelenek a szakbizottságok és üzemigazgatóságok, mert üffvrend hiányában nem tudnak működni Az ajánlat nem konkretizálja pontosan a bér­bevételi feltételeket, csupán körvonalazza azo­kat a. nagy áldozatokat, melyeket az amerikai érdekeltség a Gellért szálló bérbeadása esetén hozna. A szálloda bérletét 40 évre kérik az ajánlattevők és ebben az esetben az Idegenfor­galmi Tanács a közelmúltban lezajlott tervpá­lyázatának alapulvétele mellett az amerikai tőke terhére hajlandók ki­építeni a Gellérthegy körüli fürdő­várost, anélkül, hogy a fővárosnak ez a nagyszabású városrendezési és beruházási munka egyetlen fillérjébe is kerülne. A fürdőváros kialakítá­sába bevonnák a Rácfürdőt is, mely a főváros tulajdonába kerülne. Felépítenék a Rácfürdő szállodáját, a Rudasfürdő szállodáját, kiépíte­nék a Gellérthegy alatti fedett sétányt, átépí­tenék a Citadellát, azon tervek szerint, melyek alapján a hegytetőn nagy idegenforgalmi köz­pont alakulna, hangverseny, kiállítási csarno­kok, előadótermek épülnének. Megépítenék a Gellérthegyre vezető liftet is. Az amerikai érdekeltség megbízottai be­adványukból! arra kérik a polgármestert, hogy az ajánlat alapján kezdje meg velük a szóbeli tárgyaláso­kat és ennek során vitassák meg- a pon­tos feltételeket. szerződése a fővárossal Rövidesen aláírják a kész szerződést Harmadik szezonját kezdte meg az új műjég­pályán a Budapesti Korcsolyázó Egylet, de még a mai napig sem perfektuálták a bérleti szerződés meghosszabbítását a fővárossal. Az egylet használati szerződését ugyanis a műjégpálya üzembehelyezése folytán meg kellett újítani, tekintve, hogy a bérlő­érdekeltség tekintélyes összeget invesztált a műjég­pálya építésébe és ennek biztosítására hosszabblejá- ratú szerződésre tartott igényt. A főváros el is készítette az új szerződésterveze­tet, azonban ennek letárgyalására eddig nem került sor. A Korcsolyázó Egylet türelmetlenül sürgeti az ügy elintézését, a fővárosnak azonban bizonyos ki­kötései vannak, melyek teljesítése előtt nem haj­landó az új szerződést aláírni. A szerződéstervezet, amely teljesen készen várja az aláírást, kötelezi a BKE-t, hogy 1932. végéig 9200 négyzetméternyi műjég­pályát létesítsen a városligeti tavon és kötelezi a hozzátartozó épületek és gépiberende­zések létesítésére is. 1965 május 31-ig szólna a hasz­nálati szerződés, míg ha kisebb területű lenne a mű­jégpálya. úgy a szerződés 1960-ban járna le. Eddig csupán 4000 négyzetméternyi a műjégpálya, tehát CYKIOP GARAGE Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb auto­............ „ garagea 500 férőhellyel, zárható boxoK, Központi fű tés, úrvezető szolgálat, éjjel nappal benzin, olaj, műhely Kiszolgálás. Autószalon, bérautók. VII., Kertész acca 24-28, ßiÄwSSTijAitV!L£isJ?£Ít A súlyos gazdasági helyzet megkívánja, hogy Mindenki szerezhet házbér gondjaitól szabaduljon! Kamatmentes Mondhatatlan Kölcsönnel Rövid várakozás után wmm _____ * m a folyósított kölcsönből IllflfP (ÍJ2ÍS. ZFMC ft Í iiSafát otthon“ Épitő-Takarék-Szövetkezet Budapest, VI., Vilmos császár-út 45. Telefon . 24—8 ■72 a BKE még 5200 négyzetméternyi pálya építésére van kötelezve. A főváros szerződéstervezetben kikö­tötte, hogy a városligeti tó területéből 10.334 négyzet- méternyi jégpályát az egylet köteles a kevésbé vagyonos néposztály részére kor­csolyapálya céljaira rendelkezésre bocsátani, olyképpen, hogy a terület nagyobbrésze hétköznapo­kon 50 fillér, vasárnapokon egy pengő ellenében áll­jon a közönség használatára, míg 3140 négyzet- méternyi jégpályát teljesen ingyen kell a közönség használatára bocsátani. Az ingyenjégpálya mellett melegedőhelyiséget is kell építeni a téli idény tarta­mára, amit a szezon végeztével el kell távolítani. Kész!ölesen intézkedik a szerződés arról, hogy az egylet által eszközölt invesztíció, a műjégpálya teljes berendezése azonnal a főváros tulajdonába kerül. Az egylet használati díj fejében a bruttóbevétel 10%-át köteles fizetni és már előre tartozik lemon­dani mindennemű díjmérséklési, vagy visszatérítési igényről. A BKE a műjégpályát kölcsönből építi. A fő­város ellenőrzést gyakorol a törlesztések pontos teljesítése felett, épp ezért kötelezi az egyletet, hogy a használati díj a közterhek és a fentartási költségek után fennmaradó összes jövedelmét elsősorban a be­ruházási kölcsön törlesztésére fordítsa. Amennyiben ez nem történnék meg és az egylet a törlesztések teljesítésével adós maradna, úgy a fővárosnak jogá­ban áll a jégpályát az egylet kárára és veszélyére azonnal birtokába venni és azt saját kezelésében üzemben tartani, vagy más módon hasznosítani, mindaddig, míg a kölcsön utolsó részletét is ki nem űzetik. Jogában van a fővárosnak a jégpályát bérbe­adói, vagy eladás útján is értékesíteni. Fenntartja magának a főváros a megváltási jogot is, amely 1955 május 1-én nyílik meg. Ez időtől kezdve a főváros bármikor egyévi felmon­dás melleit megválthatja a jégpályát. Tartozik azonban az egyletet kártérítésben részesíteni. A meg­váltási díj a 327.000 pengős beruházási költségnek annyiszor negyvenedrésze, ahány óv a szerződés fel­bontása után még' a szerződés idejéből bátra vau.

Next

/
Oldalképek
Tartalom