Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-11-11 / 45. szám

HUSZONHATODIK évfolyam 1931 november 11 45. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Budapest s az árvízi hálós Folyik a vita jobbról és balról, bogy mi a helyes közgazdasági politika a mai viszo­nyok közt: helyes-e a takarékoskodás politi­kája, vagy az-e a helyesebb, amit Anglia tett, amikor letérve az aranyfontról, meg­nyitotta azt a zsilipet, amely akadályozta a pénz és rendes gazdálkodás vérkeringését. A középeurópai államok, köztük mi is, pon­tosan az ellenkező végletben keressük a megoldást, aranypengőt csináltunk a. papiros ­ból, leépítünk, csökkentünk, beolvasztunk és megszüntetünk; olyan kényszerűségekben keressük a szabadulás útját, amely lehet, hogy egyszer majd elvezet az ígéret földjére, egyelőre azonban csak sírást, nyomorúságot és kétségbeesést hozott a tej jel-mézzel folyó Kanaánba. Az »Extra Hungáriám non est vita« olykép variálódott, hogy már csakis extra Hungáriám van élet. Menekül minden­ki, menekül idegen földekre, vagy pedig abba az országba, ahová nem kell vizűm és útlevél, útiköltségnek pedig elég egy golyó, pilula, vagy merész ugrás: a visszautazásról már nem kell gondoskodni. Halálos dermedtség üli meg a magyar tájat. Szörnyű betegség van rajtunk: sorva­dunk, pusztulunk. Hasisanként elhagy min­den reménység. Nem is oly rég volt, amikor álmodtunk szépet, nagyot, 30 millió magyar szivárványát varázsolták a nemzeti optimiz­mus derűs egére, de hol van már ez és mily csekéllyé zsugorodott még Berzsenyi zord pesszimizmusa is ahhoz képest, amely re­ménytelennek láttatja mindannyiunkkal a magyar jövendőt. Ebbe a sötét vigasztalanságba kiáltja bele a miniszterelnök, hogy senkisem fog éhezni ezen a télen. Szervezik a nemzeti ellenállást. Ezúttal nem közjogi ábrándok érdekében, hanem a nyomor ellen. Véres kardot hord körül a főváros is, harcba hív mindenkit és megkezdődött a nagy stratégiai felvonulás, hogy megküzdjünk a legkegyet­lenebb téllel, amely valaha ránkdermedt. Csatasorba állt kormány és főváros, egyház és társadalom és elérkeztünk a létnek ahhoz a problematikus pillanatához, amikor jóté­konysági akciókon dől el a nemzet élete és , halála. Szörnyű ez a tudat, fájdalmas, kétségbe­ejtő. Hiába mutatja ki a statisztika, hogy az év első tíz hónapjában több adó folyt be, mint a múlt esztendő hasonló időszakában, nem téveszthetnek meg bennünket azok a számok, melyekről azt szokták mondani, hogy nem hazudnak. Most nem mondanak igazat. Nem tudnak optimizmusra deríteni senkit sem, mert a számokkal szemben ott az élet, a 33-as, a 6-os, a takarékossági és üzemi leépítő bizottság és az a nagy Bizott­ság, amely mindezek fölött állva markok söpör, temet embereket és intézményeket, amelynek ajtaján ott a felírás: »Lasciate ogni speranza ...« Magyarország e szörnyű napjaiban kü­lönleges szerep jut Budapestnek. E héten Sipőcz polgármesternél járt az éhező művé­szek küldöttsége, melynek szónoka hang­súlyozta, hogy Budapest hordja vállain Magyarország kultúrájának terhét, a fő­város az a Nagy Kristóf, melynek át kell mentenie a kultúrfölény kisdedét a háborgó vizeken. Budapestre nemcsak életmentési, hanem nemzetnientés feladata is hárul. Történelmi pillanathoz ért a magyar fő- , város. Amit az országos politika évtizedes | pusztítása meghagyott, azt Budapestnek kell j megtartania a jövő számára, Budapestnek, | amely nem politizál, hanem árvízi hajósként végzi a lehetetlen feladatot: menti a jövőt a magyarság számára, herosztráteszi erőfeszí­téssel igyekszik szárazra vinni a fuldoklót. Olyan munkát végzünk, melynél nem lehet okoskodni, amely nem tűr habozást és ellen­tétet. Meg kell szűnnie mindennek ami el­választ és meg kell látni mindent, ami össze- I hoz bennünket. Süllyed a hajó, mindenkinek j ott kell lennie a fedélzeten. A főváros bajai J eltörpülnek azok mellett a gondok mellett, I melyeket a nemzetmentés munkája ró rá. A iszó szoros értelmében élet-halál harcot vívunk a megmaradásért, az egyén és a nemzet életéért és ennek a nagy, kétségbe­esett harcnak ma Budapest a vezére. Össze kell fognia minden erőnek, tehet­ségnek és akaratnak, ha el akarjuk kerülni a véget. Nem lehetnek politikai, világfelfo- gásbeli, társadalmi és egyéb ellentétek. Egyesülnie kell mindenkinek a Szeretet örök krisztusi gondolatában, mert ha meg­menthet bennünket még valami, csak ez a gondolat lehet az. És ez lesz az igazi keresztény és nemzeti politika. Eldőlt a have a tanács és a városházi adminisztráció között a tarifakérdésben I»amotte pénzügyi tanácsnok nyilatkozik a deficitmentes költségvetésről Ha esnek a bevételek, tavasszal jön a tarifaemelés Elkészült a nagy mű: a főváros 1932. évi költség- , vetése még e héten a törvényhatósági bizottság | plénuma, a közgyűlés elé kerül. Holnap, november j 12-én tartja az első költségvetési közgyűlést a fővá­ros törvényhatósági bizottsága, a fővárosi törvény értelmében pedig a közgyűlés által megszavazott költségvetésnek legkésőbb november 15-én a belügy­miniszter asztalán kell feküdnie. Ha a törvény szi­gorú betűihez ragaszkodik a főváros vezetősége, akkor a törvényhatósági bizottság közgyűlésének mindössze három nap áll rendelkezésére, hogy a költségvetést letárgyalja és végleges döntéseket hozzon a különböző polgár- mesteri és tanácsi javaslatok fölött. Felmerül a kérdés: miért nem hívták össze előbb a költ­ségvetési közgyűlést és mi történik akkor, ha a fő­város törvényhatósági bizottsága nem készül el no- í vember 15-ig a költségvetés letárgyalásával. Eamoíte Károly dr. tanácsnok a főváros pénzügyi ügyosztályának a vezetője, aki előtt ezeket a kérdéseket felvetettük, a következőket m.ondotta a Független Budapest munkatársának: A főváros pénzügyi ügyosztályának na­pokon át tartó meg feszített munkával kellett összeegyeztetnie a különböző ja­vaslatokat, amelyeket a tör vény- hatósági tanács magáévá teil A törvényhatósági tanácsban a takarékossági bizottságok elő­terjesztései alapján egész sereg új indítvány és javaslat merült fel, amelyeket előbb össze kell egyeztetni és csak azután lehet a, végleges mérleget megállapí­tani. De egyébként is ezeket a javaslatokat ki kellett nyomat­nunk és szét kellett küldenünk a törvényhatósági bizottság tag­jainak, akik maguk is előbb áttanulmányozzák az anyagot, mielőtt a közgyűlésen hozzá­szólnának a. költségvetés különböző fejezeteihez. — Ami, a jövő évi költségvetés végleges ké­pét illeti. a deficitet sikerült teljesen eltüntetni. A polgármester úr az egész vonalon magáiévá tette a■ törvényhatósági tanács javaslatait és az összeegyeztetés után a kiadási és bevételi ol­dalt egyensúlyba állítottuk. A főváros közgyű­lése csütörtökön megkezdi a költségvetés tár­gyalását, amit 15-ére be kellene fejezni. Akkor sem történik baj, ha véletlenül tovább tartana a vita, legfeljebb néhány nappal később fog­juk a megszavazott költségvetést fel­terjeszteni. Máskor sem lehetett pontosan betartani a tör­vényben előírt terminust, annál kevésbé volt.cz lehetséges most, amikor a súlyos gazdasági vi­szonyok között kellett elfogadható, biztonsági koefficiensekkel ellátott költségvetést készí­tenünk. Ami azt a kérdést illeti, hogy mi történik a jövő év folyamán abban az esetben, ha a bevé­telek kedvezőtlenül alakulnának, ezt a gondot most nem vehetjük aktuálisnak. Ha ez a ked­vezőtlen eset valóban bekövetkezik, akkor az új, adott helyzethez képest fogunk javaslatot tenni. Lamotte Károly Miből fedezik a fővárosi háztartás tavalyi és ezévi hiányát Ezeket mondotta a költségvetés közgyűlési vitá­jával kapcsolatos kérdésekről Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok, aki minden tekintetben elisme­résre méltó munkát végzett ezekben a gondterhes hetekben. Mértékadó várospolitikai körökben azon­ban joggal merül fel az a probléma, hogy miből fedezi majd a főváros vezetősége a jövő év folyamán azt a hiányt, ami a bevételek esése következtében áll elő. A Független Budapest munkatársának érte­sülése szerint a főváros vezetőségének kész programja van arra az esetre, ha a bevételeknél nagyobb- arányú csökkenés következnék he. Ez a terv: az üzemi tarifák emelése. Tíz százalékos emelésről lehel szó, az emelés kulcsá­nak a megállapítása attól függ, hogy az esési ten- , dencia milyen méretű. De van egy másik sokat ! feszegetett kérdés is és ez a tavalyi, valamint az idei háztartási deficit eltüntetésére vonatkozik. Nyílt titok, hogy a főváros tavalyi háztartásának 15 mil­lió pengő a deficitje, az idén pedig az év végéig újabb 18—20 millió pengős deficit bekövetkezésével

Next

/
Oldalképek
Tartalom