Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-09 / 36. szám

8 Független Budapest Budapest, 1931 szeptember 9. A főváros pert Indít ai állam ellen a korházi ápolási dijak 20 milliós diíicrenciáierí Utolsó felszólítás, melij üááis per növelHezih — fia az áSIam nem fízef a fővárosnak, a főváros se fizet az álfámnak A kórházi költségvetés néhány ev óta a nagy költség-vetéssel egyidejűleg, mint annak külön fejezete jelenik meg. A jövő évi kórházi költségvetés tehát szintén most. néhány nap múlva kerül nyilvánosságra es. közölhetjük, hogy a tervezet már el is készült. A kórházi költségvetés megjelenését idén különös érdek­lődéssel várják, mert köztudomású, hogy a» utóbbi időben a kórházi tartozások rendezésével kap­csolatban nagy viták folytak a kor­mány és a főváros között arról, vájjon elég takarékosan gazdát kodnak-e a kórházak és. jogosan számítják-e fel azokat a magas ápolási önköltségeket, melyek a kórházi költségvetésben szerepelnek. Az eddigi népjó­léti minisztereknek az volt az álláspontjuk, hogy a fővárosi kórházak gazdálkodása nem elég takarékos és a felesleges kiadások okozzák a magas ápolási önköltségeket, miért is a nép­jóléti kormány csal; lényegesen kisebb ápolási költségeket volt hajlandó megtéríteni a fővá­rosnak, mint amennyi a költségvetésben kimu­tatott önköltség. Ebből származtak azután a nagy differenciák és ebből keletkezett a fővá­ros sokmilliós gyógy díjkövetelése az állammal széniben. A jövőévi kórházi költségvetést egyrészt a szükséges újabb takarékossági rendelkezések, másrészt a népjóléti kormány állandó kifogá­sai miatt még gondosabb vizsgálatok alapján állították össze és tényleg csak olijan kiadáso­kat irányoztak elő, melyek nélkülözhetetlenek. Igyekeztek természetesen ezt a takarékosságot olymódon végrehajtani, hogy emiatt a betegek hátrányt ne szenvedjenek és a betegellátás to­vábbra is kifogástalan legyen. Ennek a takarékossági törekvésnek az eredménye, hogy az eddigi 6.35 pengős napi ápolási költ­séget 6.22 pengőre tudták mérsékelni, tehát napi 13 fillérrel redukálták az önkölt­séget. Egyrészt személyzeti, de főként dologi té­ren eszközöltek lényeges megtakarításokat, úgyhogy a körülbelül 2.2 millió ápolási napot alapul véve a megtakarítás mintegy félmilliót tesz ki. Olyan hírek is vannak elterjedve, hogy a kórházak orvosi létszámát az esetleges ürese­dések megtörténtekor nem iij alkalmazásokkal fogják kiegészíteni, hanem takarékossági ok­ból, más közegészségi Intézményektől, tüdő­beteg gondozóintézetektől stb. osztanak majd be kórházi szolgálatra orvosokat. Így akarják az orvosi létszámot arányosítani, illetve foko­zatosan csökkenteni. A főváros most már végére akar járni az állammal szemben fennálló kórházi követelés végnélküli vitájának. Az állam tartozását, ami több mint húszmilliót tesz ki, peres úton hajtják be, ha az utolsó bé­kés felszólításra az állam nem fizet, a mostani ápolási költségekre vedig havi 600-000 pengő előleg folyósítását követelik. Nem régen tudvalévőén megegyezés jött létre a tekintet­ben, hogy az állam havi 300.000 pengő előlege­ket ad. azonban a fizetések 3 hónap óta elma­radtak és a tartozások így folyton nőnek. A fő­város a követelések biztosítására elhatározta, hogy mindaddig nem fizeti meg az állammal szemben fennálló különböző kötelezettségeit, amíg az állam hasonló módon jár el. Ezek a visszatartott összegek némi fedezetet fognak nyújtani a főváros követeléseire. Teherautékarosszériák Yefieraufépéfkocsik Ayfobuszok Gy ártja: NAY-RÓNA Gép-, szállítóeszköz és szívattyúgyár rf Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Tel.: J. 463 88 Egy vállalat uj uccai automatáit felállítását Méri, melyek az üzleti záréra utáni Kereskedelmet bonyolítanák le A Nemzetközi Gépkereskedelmi Rí. beadványa a fővároshoz Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. Budapest, V. kerület, Sas-utca 25. sz. Telefon: 230-71, 108—58, 141-52 Évi teljesítőképesség : 12.000 vágón cement, 5.000 vagon mész, 80,000.000 dl b. tégla, 8,000.000 drb. cs srép PorPiTidcementgyár : Lábatlan. — Mészégető: lábutlan Téglagyárak Buda, Kőbánya, Kyergesújfaít:. A pengőértékre való áttérés idején rohamosan el­szaporodtak Budapest nccáin a különböző automata- készülékek, amelyeknek felállítására eleinte még- ki­kérték a hatóság- hozzájárulását, később azonban egyre-másra helyeztek el közterületeken minden ható­sági engedély nélkül automatákat. A főváros nem­régen felhívta az elöljáróságokat, vegyék revízió alá az engedélyeket, és állapítsák meg, hol és kik mellőz­ték a hatósági helyfoglalási-engedély megszerzését. A közönség érdeklődése azonban egy idő óta meg­csappant az automaták iránt. A vállalkozók mos't olyan új rendszerű automaták forgalombabelyezésé- vel kísérleteznek, melyek révén újra felakarják kel­teni a közönség figyelmét és vásárló kedvét. A napokban a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. beadvánnyal fordult a fővároshoz és közölte vele, hogy megszerezte egy dániai automatagyár vezérképviseletét és ennek készülékeit szeretné Budapest uccáin elhelyezni. A részvénytársaság helyfoglalási engedélyt kér a fő­várostól, valamint annak megengedését, hogy az automaták az üzleti zárórák után is működhessenek. Ezeknek a készülékeknek az üzeme ugyanis főleg az esti órákon alapulna és árusítani lehetne általuk a legkülönbözőbb cikkeket, csokoládétól kezdve egész a harisnyáig. Az automaták számos rekeszre oszlanak, amelyeket üveglap fed és-azokon át láthatók a készü­lékben lévő összes tárgyak. A vállalat, amely a hely- foglalási engedélyeket kéri, részben saját vállalkozá­sában állítana fel különböző cikkeket árusító készü­lékeket, részben pedig kereskedőknél; adná el azokat, gkik azután záróra után az üzlet elé helyeznék az automatát és így fokoznák forgalmukat. Külföldön már nagyon sok helyen meghonosították ezeket a készülékeket, amelyek a legkülönbözőbb cikkeket árusítják. A főváros1 egyelőre még nem foglalkozott a Nem­zetközi Gépkereskedelmi Rt. kérvényével és így nem tudni, milyen álláspontot foglal el vele szemben. Bizonyos oldalról máris támadások indultak meg és hivatkoznak arra, hogy az automaták a kereskedelem nagy- részének konkurrenciát okoznak s emellett az üzleti öss'zeköttetést akadályozzák, til­takoznak tehát az engedélyek kiadása ellen. Az ügy jelenleg a közlekedésügyi ügyosztály előtt fekszik, mert idetartoznak a közterületfoglalások. Elsősorban tehát ez a hivatal fog véleményt nyilvá­nítani, de valószínű, hogy a közgazdasági ügyosztály is kifejti majd kereskedelmi szempontból álláspont­ját, mielőtt az automata engedélyezése érdekében az utolsó szót kimondanák. ITT Haverland Antal M. kir. szab. emelőgép-, felvonó- és I I I vasszerkezetek gyára. Budapest, VIII., Nap ucca 22. Tel.: J. 329-66, J. 439-53 o/chuíz TÜZELÉSTECHNIKAI- ­______________ÉS ÉPÍTÉSI r.t. GY ÁRKÉMÉNYEK, KAZÁNBEFALA­ZÁSOK IPARI KEMENCÉK,TÉGLA- ÉS MÉSZÉGETŐ KEMENCÉK BUDAPEST VII.ARÉNA-ÚT 80. TEL. JÓZSEF 329-O1*. Czcglédy János Jenő műkőáru-készitő, fal- és padlóburkoló-mester Székesfővárosi és állami-szállító kartellen kívül! Budapest. Kístemplom ucca 5 Telefon: József 449—9S Schaffer Antal Székesfővárosi út-, beton* és csatornaépítési vállalata Budapest, II., Biai űt 21. Tel.: 522-91 Alapos megfigyelések mutatják, hogy az ipsri üzemek világításának racionalizálása a mun­kateljesítményt 30Glo-al növeli. A munkahelyek káprázásmentes, világítása kíméli szemünket és gazdaságos. Használjunk tehát modern TUNGSRAM OYÖNGYFÉNYLÁMPÁT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom