Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-02 / 35. szám

HUSZONHATODIK évfolyam 1931 szeptember 2 35. szám független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: udapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Poetatakarékpénztári csekkszámla: 46476 mez Keresztes-Fischer Ferenc az ú| belügyminiszter nyilatkozik a fővárossal szemben követendő politikájáról Az új belügyminiszter kijelenti, hogy alaposan áltanulmányoz minden iővárosí problémát — „Vérig menő takarékosságot követelek a iöváros minden tényezőjétől, minden vonalon“ Keresztes-Fischer belügijiníniszter nudalhozafa a Független Budapestnek Az űj beliUte'Blnlszfer nyilatkozik a Független Budapestnek hogy most készül a főváros jövőévi költségvetése, amelynek nyers tervezete deficites és e deficit eltün­tetése súlyos gondokat okoz. Vitéz Keresztes-Fischer belügjmiinisztér ebben az ügyben a következőket mondotta: — Az a kormány, amelynek tagja va­gyok, minden vonatkozásban a legszigorúbb takarékosságot óhajtja keresztülvinni. Már csak azért is, de egyéni álláspontom követ­keztében is, mindig; arra fogok törekedni, hogy a főváros vezetőségét a legmesszebb­menő takarékoskodásra intsem. Ellenőrző és felügyeleti hatáskörömben min­den eddiginél ridegebb és radikálisabb taka­rékosságot fogok megkövetelni. Vérig menő takarékosságot követelek műiden városházi tényezőtől, minden vonalon! Meggyőződésem, hogy az általam képviselt radikális takarékossági szempontok érvénye­sítésével kiszabadulhat a főváros mai szoron­gatott pénzügyi helyzetéből. Ezeket mondotta Keresztes-Fischer Ferenc, az új belügyminiszter, a főváros irányában tanúsítandó magatartásáról. Az új belügyminiszter határozóit, kemény egyéniség. így ismerik őt politikai barátai és mindazok, akiknek módjuk volt vele érintkezni. Ez a kemény határozottság érvényesülni fog a fő­város ügyei fölött gyakorolt ellenőrzésnél is. Egyelőre elejteiléb a iővárosí íorvény iiovelSáns HióűosüásánaSí fervéí mek üzletviteléről, milyen felfogást vall a takarékosságról? Talán sohasem volt még olyan sok, égetően sürgős, megoldásra, váró problémája a főváros igazgatásá­nak, mint a mai időkben. Éppen a Független Buda­pest legutóbbi számában tettük szóvá azt az ellen­tétet, amely a kormány városházi pártjának vezetői és a belügyminisztérium városi ügyosztálya között tapasztalható. Becsey Antal egyenesen harcot hirde­tett a belügyminiszteri gyámkodás megszüntetése érdekében. A fővárosi pártok vezetői most, a kor­mányválság elintézése után nagy várakozással tekin­tenek az új belügyminiszter személye felé. A Füg­getlen Budapest munkatársának alkalma volt ezeket a kérdéseket felvetni vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, az új belügyminiszter előtt. „Vérigmenő takarékosság“ Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, az új bel­ügyminiszter nyilatkozott a Független Buda- pest-nek és ebben, a városi politikáról szóló megnyilatkozásban gazdasági programként a „vérigmenő takarékosságot“ jelölte meg irány­mutatóul. Hogy mit nevezünk „vérigmenő ta­karékosságnak“, az majd ezután dől el. A takarékosság régi jelszó a városházán. Éppúgy, mint az országos politikában. Emitt úgy kezdődött a takarékosság, hogy csináltak egy takarékossági bizottságot és a takarékos- sági bizottság elnökének rendelkezésére bocsáj- tottak egy hatalmas Minerva-kocsit, hogy azon kezdje az országos takarékosságot. Hogy a fővá­ros takarékossága hol kezdődött és hol végző­dött, azt nehezen tudnánk megjelölni: annyi felesleges pénzt dobtak ki az ablakon, hogy ne­héz lenne a válogatás. De attól tartunk, hogy nem a számszék berendezésén végződött. Az új belügyminiszternek egyébként még nincs fővárosi programja: most kezdi tanulmá­nyozni a pesti városháza ügyeit. Vidéki ember, Budapest idegen terület az ő részére, könnyen eltévedhet abban a labirintusban, amelyet ennek a rengeteg városnak közigazgatása jelent. De bí­zunk benne, hogy Keresztes-Fischer megtalálja majd a helyes utakat és sem a takarékosságot, sem pedig a városvezetésnek egyéb módszereit nem fogja úgy értelmezni, mint ahogy elődje tette. Keresztes-Fischer Ferenc új belügyminisz­ter körül nagy most a tolongás. Nem lehet tudni róla, mit akar és mit nem, körülveszik és el­árasztják mindenfelől: különösen pedig éppen arról az oldalról, ahol érzik, hogy joggal kell fél­niük a „vérigmenő takarékosságtól.“ Mi sem is­merjük a belügyminisztert, mi sem tudunk töb­bet abból, hogy mi van benne „belül“, de — tet­szik első megnyilatkozása és reménykedve gon­dolunk arra, hátha komolyan és eredményes formában valósul meg az, amit így első pillanat­ban is már maga elé tűzött. A vérigmenő takarékosság programja meg­követeli, hogy ott kezdjék a takarékosságot, ahol a pénzpocsékolás a legfeltűnőbb, a legfeleslege­sebb. A Károlyi-kormány a miniszteri autókon, vagyis önmagán kezdte. A példa szép és nemes. De önmagunktól megvonni valamit — könnyű dolog, van ennél nehezebb is. Azoktól a polipoktól kell megszabadítani az adminisztrációt, amelyek karjaikkal körülölel­nek országot, fővárost és szívósan tapadva szív­ják az állami háztartás vérét. Ne a fővárosi üze­meknél kezdjék, mert itt rendkívül fontos va­gyoni érdekeket sérthetünk, mint azt az eddigi eredmények mutatják, bár lesz elég munka ezen a téren is. De az üzemeknél veszedelmesebbek az — üzelmek. A főváros életét tanulmányozó miniszternek könnyű meglátni őket: talán sze­rencse, hogy még idegen neki az új terület, könnyebben veszi észre azt, amit a benne élő, benne nevelkedett ember már meg sem lát. Nem kételkedünk az új belügyminiszter jó­hiszeműségében, férfias energiájában és abban az egyetlen programpontban, melyet adott, a vé­rigmenő takarékosságban. A régi belügymi­niszter takarékossága abból állt, hogy elvett annyi pénzt a fővárostól, amennyit csak lehetett — sőt ennél is többet — és szigorúan őrködött azon, hogy a főváros takarékoskodjék az — egyesületi segélyeken. Itt és csakis itt tudott spórolni a régi. De most, hogy itt az új és vérig akar menni, hisszük, hogy meglátja a főváros és állam háztartásának igazi takarékossági le­hetőségeit, azokat, melyeket eddig is meg lehe­tett volna látni, ha akarták és merték volna. De nem akarták, nem merték. Keresztes-Fischerről hisszük, hogy akar és mer is. Az új fővárosi törvény rendkívül széles hatás­kört ad a mindenkori belügyminiszternek, aki egyé­niségének bélyegét rányomja a főváros egész igaz­gatására. A belügyminiszternek joga van a főváros költségvetésének bármelyik tételét törölni, új tételt felvétetni, joga van bármilyen elhatározásnak a végrehajtását megakadályozni. A főváros adminisztrációjának igazgatására nézve nem közömbös, hogy ki ül a belügyminiszteri székben. Érthető tehát az a nagy érdeklődés, amely az új bel­ügyminiszter: vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr. személye felé irányul. Keresztes-Fischer eddig Ba- ranya-Pécs főispánja volt. A főváros belső ügyeit legfeljebb a lapokból olvasta. Felmerül a kérdés: milyen álláspontra fog helyezkedni az új belügyminiszter a főváros aktuális problé­máival szemben, mi lesz a véleménye az iize­Az ríj belügyminiszterrel folytatott beszélgeté­sünk során mindenekelőtt azt a kérdést tettük fel, hogy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter mi­lyen szempontokat óhajt szem előtt tartani a főváros vezetőségével való együtt működés, a, fővárosi auto­nómia életének ellenőrzése tekintetében. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter a következőket mondotta a Független Budapest j munkatársának: — Fővárosi kérdésekkel eddigi közéleti működésem során még nem volt alkalmam foglalkozni. Éppen ezért a parlament őszi ülésezéséig terjedő időnek egyrészét arra fogom szen­telni, hogy a főváros helyzetét, meg­ismerjem, a főváros igazgatásának minden egyes problémáját áttanul­mányozzam. A képviselőház előreláthatóan október lió kö­zepéig szünetelni fog, a szünet alatt lesz időm ezeknek a feladatoknak az elvégzésére. Bu­dapest székesfőváros az ország megcsonkí­tása folytán zgynyolcadát teszi Magyaror­szágnak. Tehát nemcsak kultúráljs és szo­ciális jelentőségénél fogva, hanem nagyságá­nál fogva is olyan tényező, amelynek ügyei­vel teljes alapossággal és komolysággal kell foglalkoznom. Feladatom teljesítésében szá­mítok az összes illetékes tényezők támoga­tására. A öeiuaiimíniszíer a laharéhosságrói A beszélgetés további során szóbahoztuk a fő­város nyomasztó pénzügyi helyzetét. Megemlítettük, Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e szó a fő­városi törvény novelláris úton való módosítói­éira _vitéz' Keresztes-Fischer Ferenc, az új be lügyminiszter nem tudott választ adni és pedig'azért, mert — mint fentebb mondotta — még nem ismeri eléggé a főváros belső ügyeit. Ezt a kérdést azért tettük fel, mert főként ke­reszténypárti oldalon híre jár, hogy a belügyminisztérium­ban már készül is a fővárosi törvény novellája. Az új fővárosi törvénybe ugyanis beszúrtak egyes olyan rendelkezéseket, amelyeket a Ke- reszt ény Közsófji Párt tóként ami fitt sgtoihigz, hogy a kormánynak túlságosan nagy a ha­talma a főváros igazgatásának ellenőrzésében. Scitovszky Béla, a lemondott belügyminisz­ter, hajlott is a fővárosi törvénynek novelláris úton való módosítása felé. Készült egy nyers tervezet, ennek a ki­dolgozásáról azonban — legalábbis egy­előre — szó sem lehet. A .kormányváltozás időszaka nem alkalmas ilyen nagy horderejű lépés előkészítésére. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, az új belügy­miniszter, a legközelebbi betekben áttanulmá­nyozza a főváros aktáit. Nagyon sok függ at­tól, hogy ezeket az aktákat kik milyen véle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom