Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-08-26 / 34. szám
Budapest, 1931 augusztus 26. Független Budapest O Kiosztják a benzinkút koncessziókat A törvényhatósági tanács dönt az engedélyek odaítélése dolgában - Nagyvállalatok vagy hadirokkantak kapják-e a benzinkutakat Az uccai benzinkutak szaporításának kérdéséről nemrégen beszámoltunk és megírtuk, hogy a városházán elkészült a tervezet, amelynek alapján 50 új benzinkútkoncessziót szándékoznak kiadni. Most ez a kérdés rövidesen az elintézés stádiumába jut és értesülésünk szerint a törvényhatósági tanács egyik legközelebbi illésén be is terjesztik az erről szóló javaslatot. Az intenció az lesz, hogy hadirokkantak jussanak cxisztenciához az új koncessziók által és erre való tekintettel az engedélyeket kizárólag hadirokkantaknak akarják juttatni. Az autótaxiengedélyek sorsának tapasztalatai felvetik azt az aggodalmaskodó kérdést, vájjon, ha az íri benzinkútkoncessziókat kisemberek kapják, lesz-e ezeknek elég anyagi kitartásuk és nem következik-e majd be az az eset, ami az autótaxiknál, hogy kénytelenek lesznek engedélyükről lemondani. A benzinkút engedély is nagy befektetést igényel és emellett az engedélyes ki van téve a nagyvállalatok kénye- kedvének. Miután a főváros mindenáron a hadirokkantaknak akar kereseti lehetőséget biztosítani, a benzinvállalatok közölték a fővárossal, hogy hajlandók a benzinkutak mellé fix fizetéssel és részesedéssel hadi- rokkantakat alkalmazni, amenyiben az új koncessziókat a főváros nekik juttatja. Az eredeti intenció tehát így is érvényesülne. A vállalatok remélik, hogy a főváros ezt az ajánlatukat már csak azért is méltáAz autótaxifronton megindult a taxiengedélyek adás-vételének forgalma. A Független Budapest több cikkben beszámolt^ a kistaxisok akciójáról, amely a rendszámok átruházásának megengedését célozta és közöltük azt is, hogy az illetékes hatóságok, a nyomós indokra való tekintettel, hozzájárultak az engedélyek adásvételéhez. A polgármester a múlt héten bocsátotta ki az erről szóló rendeletet és ennek nyomán azonnal nagy mozgalom indult a taxisok körében. Már az első napokban több mint 50 beadvány érkezett a városházára, amelyben a rendszámok átruházásához való hozzájárulást kérik az érdekeltek és a jelek szerint több mint 100 autótaxi rendszám fog rövidesen gazdát cserélni. Az autóval együtt 8—10.000 pengőért adják el az engedélyesek a rendszámokat, de az árfolyam kezd hanyatlani, mert a legtöbb igénylő nem rendelkezik ennyi készpénzzel, viszont a taxisok — akik új egzisztenciát akarnak maguknak teremteni, az eladott rendszámok árából — részletfizetésre nem engedik át az engedélyeket. Egyelőre még' csak magánosok vannak az új rendszámigénylők között, de a nagy vállalatok is tárgyalnak rendszámok átvételéről, sőt mint értesülünk, új vállalat is van alaA szállodás és a vendéglős érdekeltségek megint nagyon haragusznak a fővárosra. Ismeretes az a harc, amelyet a szállodások az idegenforgalmi járulék eltörléséért folytatnak. Ez a küzdelem most döntő fordulóponthoz ért. A belügyminiszternek kell most döntenie^ afelett, engedélyezik-e továbbra is ennek a járuléknak a kivetését, vagy pedig az év végével beszünteti ennek az adónemnek érvényét. A szállodások azonban nemcsak az idegen- forgalmi járulék miatt állnak harcban a fővárossal, hanem az ipartestület multheti ülésén többen éles hangon szóvátették azt a körülményt is, hogy a főváros az ideérkező idegeneket elvonja a szállodáktól. Most, hogy az iskolákban vakáció van, a főváros számos iskolát alkalmi szállodává alakított át és ott helyezi el a Budapestre érkező külföldi csoportokat. Azelőtt csak diákokat szállásoltak el az ilyen alkalmi iskolahotelekbe, most azonban az iskolákba utalják a főváros meghívására nyolni fogja, mert nekik opciójuk vau az újabb koncessziókra, minthogy a főváros annakidején kötelezte magát velük szemben, hogy az engedélyek szaporítása esetén a régi cégeket veszi figyelembe. Most már csak a törvényhatósági tanácstól függ, hogy egyenesen a hadirokkantaknak juttatja-e az 50 ríj benzinkútkoncessziót, vagy pedig a rokkantak alkalmazásának kötelezettsége mellett a régi engedélyesek között osztja-e szét azokat. Az sincs kizárva, hogy a hadirokkantak esetleg szövetkezetbe tömörülnek és mint egységes nagy vállalkozás veszik át az új benzinkutak kezelését. Nemcsak az engedélyek kiadásának személyi része okoz gondot, hanem az is, hol engedélyezzék az új benzinkutakat? Ebbe elsősorban a Közmunka Tanácsnak van beleszólása. Amennyiben a szétosztás személyek részére fog történni, nagy harc lesz nemcsak egy-egy engedélyért, hanem azért is, hogy ki hol állíthatja majd fel benzinkútját. Egy belterületi koncesszió négy-ötször annyi értéket képviselhet, mint egy kültelki engedély. Néhány hét múlva mindezek a problémák megoldást nyernek, mert a megegyezést és a koncessziók kiosztását minden oldalról sürgetik. A főváros a közterületfoglalásért nem fix összeget, hanem a bruttóbevétel bizonyos százalékát fogja kérni, úgyhogy az 50 új benzinkút engedélyezéséből a fővárosnak is figyelemreméltó állandó jövedelme lesz. kulóban, mely 25 taxirendszámot akar megvásárolni. Eladó van bőven, számuk állandóan szaporodik és úgy látszik, ennek következtében a pirostaxi ipartársulat rövidesen elveszti tagjainak nagy részét. Hogy ezt megakadályozzák, tervbe vették, hogy az ipartársulat kebelében alakítanak szövetkezetét az eladó taxiengedélyek egy részének átvételére. A hajlandóság erre meg is van, csupán a pénz hiányzik a szükséges rendszámok megvásárlásáh oz. A főváros különben csak azok részére engedélyezi a rendszámok átruházását, akik közadótartozásukat előzetesen rendezik. Más magán- érdekeltségek — így az autógyárak, garázs- tulajdonosok, alkatrészkereskedők — szintén kérték a fővárost, hogy az ő érdekeiket is védje meg és csak azoknak a taxitulajdonosoknak engedélyezze a taxieladást, akik igazolják, hogy iparűzésükből kifolyóan magánjogi adósságuk sincs. Sokan még tartoznak az autó vételárával, garázsdíjakkal, javítási költségekkel és a hitelezők attól tartanak, hogyha adósuk eladja a taxirendszámot, nem tudják behajtani követelésüket. Szó volt ilyen értelmű kikötésről is, de utóbb a tervet elvetették és a rendszámuktól megváló taxisoknak most csak a közadótartozás kiegyenlítését kell igazolniok. ideérkező felnőtteket és nagyobb létszámú idegen csoportokat is. Legutóbb például a finnországi tanárok tanulmánycsoportját is iskolai hotelekben szállásolták el. A főváros azelőtt maga fizette a csoportok elszállásolási költségeit és különböző szállodákban helyezte el a vendégeket. Idén azonban az idegenforgalmi kiadások terén is nagyarányú takarékoskodást kell eszközölni, mert a bécsi magyar propagandairoda bérleti és berendezési költsége, melyre külön fedezet nem volt, teljesen igénybevette az idegenforgalmi hivatal büdzséjének még fennmaradt fedezeteit. Most tehát spórolnak a vendéglátásokon, teljesen beszüntették a banketteket és a külföldi csoportokat az iskolai hotelekben helyezik el. A szállodás-ipartestület elhatározta, hogy a fővároshoz, az idegenforgalmi tanácshoz, a kereskedelmi és a kultuszminiszterhez memorandummal fordul és tiltakozik ez ellen a rendszer ellen, mely árt az idegenforgalomnak és a főváros jó hírnevének is és amellett súlyosan károsítja a szállodásokat. A vendéglősök is újabb akciót kezdenek a főváros ellen a hatósági étkezde miatt. Eddig ellenvetés nélkül szemlélték a városházi diétás étkezde működését, de amióta meggyőződtek az intézmény népszerűségéről és állandóan növekvő vendégseregéről, ennek beszüntetéséért is harcot kezdtek. Tiltakoznak az ellen is, hogy a népjóléti minisztérium által fenntartott étkezdéket az uccán át reklámozzák és „polgári“ vendéglőkként tüntessék fel. A vendéglősök szintén memorandumban kérik sérelmük orvoslását ^ és azt kérik a fővárostól, hogy a most módosítás alatt lévő vendéglői szabályzatban mondja ki, hogy közhivatali helyiségekben szállodai és vendéglői ipart gyakorolni nem szabad. Létszámcsökkentés az árvaszéknél Csökkentik az árvaszék tisztviselői karának létszámát, ezzel szemben megjavítják az előmenetel lehetőségét Ágoston Géza memoranduma az árvaszéki státuszrendezése dolgában A közelmúltban ^ státuszrendezési mozgalmak voltak a városházán különböző tisztviselő- kategóriák körében. Ezek az akciók sajnos, csak részben értek el sikert. Az eredménytelen mozgalmak között volt az árvaszéki tisztviselők státuszrendezési törekvése is. Ágoston Géza árvaszéki elnök régen sérelmezi az árvaszék tisztviselői karának helyzetét és sürgeti annak megjavítását. Eddig annyit sikerült elérnie, hogy az ideiglenes tisztviselőket véglegesítették, de a főbb állásokat nem szaporították. Ágoston Géza árvaszéki elnök most előterjesztést tett a polgármesternek és memorandumában módosította korábbi státuszrendezési javaslatát. Az árvaszéki elnök előterjesztése azért érdekes és figyelemreméltó, mert ez az első ilyen javaslat, mely nem költségszaporítással, sőt ellenkezőleg kiadási megtakarítással jár és az állások szaporítása helyett a tisztviselők létszámának csökkentését indítványozza. Az előterjesztésben az árvaszéki elnök azt kéri a polgármestertől, tegyen előterjesztést a törvényhatósági tanácsnak, egy árvaszéki fogalmazói és hét segédfogalmazói állás megszüntetése iránt, ezzel egyidejűleg azonban két új árvaszéki főjegyzői és két új tanácsjegyzői állás szervezését kéri. Eszerint tehát tulajdonképpen négy tisztviselői állás szűnne meg az árvaszéken és miután a megszüntetendő állások havi össz- illetménye 3834.75 pengő volt, ellenben a kért új állások szervezése csak havi 3774 pengő kiadással járna, eszerint a főváros az árvaszéki státuszrendezéssel havonta 60—70 pengőt takarítana meg és emellett teljes megelégedéshez juttatnál az árvaszék tisztviselőkarát. Ágoston Géza memoranduma hivatkozik arra. hogy az utóbbi években a hivatal ügyforgalma megduplázódott és működésének jelentősége nagyban növekedett. A jövőben az ügyforgalom további nagyméretű emelkedésével kell számolni, mert a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény a gyámhatóság eddigi hatáskörét jelentősen bővítette. Az árvaszék jórészt csaláuljogi bírósággá alakult ált és a fővárosnak nagy erkölcsi és anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy a hivatal ezt a fontos munkakört kellő színvonalon és modern szellemben lássa el. Ennek a követelménynek azonban az árvaszék jelenlegi státusza mellett eleget tenni nem tud. A gyámhatóságnál előforduló ügyek általában, de különösen a most nagy számban előforduló tartási és elhelyezési ügyek elintézése nagy körültekintést, emberismeretet, de kiváltképpen magasabb hivatali gyakorlatot kíván. Minthogy az ügyek nagyobb részében az árvaszék bírói ténykedést lát el, nem volna megengedhető, hogy ezeket a fontos kérdéseket legnagyobbrészt hivatali pályájuk kezdetén álló segéd- fogalmazók intézzék el. Ezért kéri az árvaszéki elnök a hivatalnál ^ a magasabb állások szaporítását és a kisebb állások csökkentését. Ezáltal a tisztviselői kar előlépésp is megkönnyebbül és lehetővé válik, hogy az érdemes tisztviselők a főjegyzői állást elérhessék. Minthogy a javaslat költségtöbblettel nem jár, viszont teljesítése hivatali és közérdeket szolgál, az árvaszéki elnök kéri a polgármestert, hogy előterjesztését mielőbb kedvezően intéztesse el. Száz táxircndszám eladó Megindult a rendszám eladás — fii faxlvállalai alánul Bessz a faxlrendszám-piacon Vendéglősön és szállodások mozgalma a hatósági ellátás ellen
