Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-08-12 / 32. szám
8 Független Budapest Budapest, 1931 augusztus 12. I^lcineni^élaj I Némethy Béla A puritanizmusnak^ az önzetlen nemes munkának, a főváros élen harcoló fanatikus kis csoportnak ^ egyik legkiválóbb dísze, Némethy Béla. ny. tanácsnok Pört- sehackban váratlanul el- húnyt. A megdöbbentő hír mély szomorúságot hozott a budapesti városházára, Némethy tanácsnok szívós munkájának, nagyszerű küzdelmeinek harcterére. Férfi- kora delén, — 57 éves korában — érte el a könyörtelen halál Némethy Bélát, kinél szerényebb, becsületesebb, igcizabb tagja nem volt a városi adminisztrációnak. Egy életet — és tegyük hozzá: tiszta, becsületes, fenkölt életet —- áldozott a közért, Budapestért, mindnyájunkért. Fiatalon került a városházára és elérte azt a pozíciót, amelyen sokat alkothatott, sok köny- nyet száríthatott fel: mint tanácsnok, a közjogi ügyosztályon töltött rövid idő után a, közegészségügyi ügyoszály élére került és lázas gyorsasággal állt neki, hogy a, főváros legelhanyagoltabb ügyosztályát a legelsők közé emelje. Az, hogy Budapest kórházai ismét európai nívóra lendültek. Némethy Béla munkájának az érdeme, küzdött, verekedett minden fillérért, teremtett és alkotott, mert érző, meleg szív, humánus gondolkozás vezette minden cselekedetét. Siratja a városháza Némethy Bélában a páratlan tisztviselőt, az alkotó munkást, a haladó szellemű, modern gondolkozásé, szociális érzésű, liberális hagyományokban nevelkedett embert, kinek ravatalát most lehajtott fővel veszi körül mindenki. Liber Endre helyettes polgármester a gyászhír vétele után azonnal intézkedett, hogy Némethy Béla holttestét hazahozzák a fővárosba, ahol őt mint a főváros halottját fogják eltemetni. Némethy Bélát szerdán délután Vá4 órakor temetik a farkasréti temető halottas kápolnájából. — Megkezdte működését a státusrendezési bizottság. A főváros törvényhatósági tanácsa a tisztviselői létszámcsökkentéssel kapcsolatos kérdések megvizsgálására külön státusrendezési bizottságot küldött ki Bódy Tivadar elnöklésével. A státusrendezési bizottság még nemi tartott ülést, —- a nyári szünetre való tekintettel — működését azonban már megkezdte, amennyiben Bódy Tivadar elnök megjelent Liber Endre alpolgármesternél és a státusrendezéssel kapcsolatos különböző kérdésekre felvilágosításokat kért. Liber Endre alpolgármester Gallinai Frigyes tanácsnokot, az elnöki ügyosztály vezetőjét bízta meg az: adatok összeírásával és kiszolgáltatásával. A státusrendezési bizottság szeptember elején tartja első érdemleges ülését. — A főváros felterjesztésben kéri a betétki igénylési kamarai1 illeték megszüntetését. A főváros közigazgatási bizottsága legutóbbi ülésében elhatározta, hogy felterjesztést intéz a kereskedelemi minisztériumhoz a legújabb kamarai illeték megszüntetése iránt. A Kereskedelmi- és Iparkamara ugyanis félszázalékos illetéket ró ki mindazokra a kereskedőkre és iparosokra, akik1 valamely pénzintézettől ott elhelyezett betéteik, vagy azok egy részének kifizetését kérik. A Kereskedelmi- és Iparkamara igazolni tartozik, hogy a betétjét igénylő iparos vagy kereskedő valóban munkabérfizetésre vagy anyagvásárlásra kéri pénzét. Egyszerűen pecsétet nyomnak a kérvényre és ezért az eljárásért a kiigényelt ösz- szeg félszázalékát számítja fel a Kereskedelmi- és Iparkamara. Általános felzúdulás támadt emiatt a bizottsági tagok között, akik egyhangúlag határozták el a közigazgatási bizottsággal a kereskedelmi miniszterhez intézendő felterjesztés benyújtását. — Gajáry György <lr. rádióelőadása. Gajáry György dr., a közoktatásügyi ügyosztály fiatal, tehetséges fogalmazója augusztus 22-én, szombaton d. u. 5 órakor „Hajón Génuától Lisszabonig“ címen előadást tart a Stúdióban. Ezúttal hetedik útjáról számol be Gajáry dr. A forradalmi Spanyolország, Észak-, Nyugat-Afrika, a Kanári szigetek és Madeira színes, érdekes világát járta be legutóbb a szerző és erről számol be a modern, művelt lcultúrember megvilágításában, színes, vonzó előadásban. — Összehívatják a törvényhatósági tanácsot? A fővárosi közigazgatási bizottságának hétfőn tartott ülésében többen nehezményezték, hogy a főváros vezetői közül egyedül Liber Endre alpolgármester tartózkodik Budapesten. A felszólalók a súlyos gazdasági helyzetre való hivatkozással megsürgették a törvényhatósági tanács ülésének az összehívását. Augusztus 13-ra, vagyis csütörtökre akarták eredetileg- összehívni a törvényhatósági tanács ülését. Ez az ülés azonban elmaradt, mert kiderült, hogy sem fíipka főpolgármester, sem Sipőcz polgármester, sémi Kozma Jenő, sem Wolff Károly, a többségi pártok vezetői, nem tartózkodnak idehaza és így a tanácsülésen egy-két jobboldali tag’ kivételével kizárólag ellenzékiek jelentek volna meg. így tehát a legközelebbi tanácsülést augusztus 27-re hívták össze, szó van azonban arról, bogy a tanácsot mégis valamelyik korábbi napra fogják összehívni. Ripkaí Ferenc főpolgármester a hét Végén megszakítja nyári szabadságát és Liber Endre alpolgármester —•, mint a közigazgatási bizottság ülésén kijelentette — előterjesztést fog tenni a főpolgármesternek a tanácsülés sürg’ős összehívására. Vizsgálat a fővárosi számszék költséges berendezkedése ügyében. Liber Endre alpolgármester a| legutóbbi' napokban jelentés- tételre szólította fel a városgazdasági ügyosztályt a fővárosi számszék költséges berendezkedése tárgyában. A vizsgálat megindítását általános felháborodás követte. Nemcsak ellenzéki körökben, hanem kormánypárti és kereszténypárti körökben is élénk kritikával kísérték azokat a híreket, amelyek a számszék költséges és. pazar berendezkedéséről terjedtek el. Általános az á vélemény, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok között meg: kell akadályozni a bürokrácia túltengését és főként azt, hogy, új intézmények költséges fényűzéssel rendezkedjenek be. A vizsgálat eredményét élénk érdeklődés előzi meg. — Értekezlet a fővárosi közmunkák ügyében. Liber Endre alpolgármester a legközelebbi napokban tanácskozásokat fog' folytatni a városházi (ügyosztályok vezetőivel a kiadható közmunkák ügyében. A tanácskozásokon megvizsgálják: mennyiben állanak rendelkezésre a folyamatban lévő közmunkák folytatásához szükséges összegek és külön vizsgálat tárgyává teszik, vájjon a tervbevett • éfí fedezettel rendelkező közmunka végrehajtására feltétlenül szükség van-e. E tárgyalások eredménye iránt a vállalkozók körében élénk érdeklődés nyilvánul meg, mindenki attól tart ugyanis, hogy a városházán közmunkaellenes hangulat kerekedik felül. Liber Endre alpolgármester kijelentette ugyan, hogy a közmunkák folytatásában fennakadás nem lesz, az érdekeltek azonban mégis nagy izgalommal figyelik a helyzet alakulását. ParKKá alakítják át a tabáni és vízivárosi temetőket A nagynevű halottak sírja érintetlen marad 700 sirt hagynak meg az új parkokban A vízivárosi és tabáni régi temetők területének rendezéséről régen folynak a tárgyalások. Ezt a két évszázados temetőt a közelmúltban megszüntették és felmerült az a terv, bogy a területet nem építik be, hanem külföldi mintára, emlékkerlekké alakítják át. A Közmunkatanács is belefolyik ezeknek a terveknek megvitatásába és saját hatáskörében el is készítette a létesítendő emlékkertek tervrajzát. Rövidesen hozzáfognak a rendezés munkájához, úgyhogy a Tabán és a Víziváros nemsokára gyönyörű parkok birtokába jut. A fővárosnak az a kegy elet es elgondolása, hogy a régi temetőkben nyugvó nagynevű halottak sírját nem bolygatja meg, hanem azokat továbbra is meghagyja az emlékker- tekhen. Most állítják össze ezeknek a nagynevű halottaknak a névsorát és tekintetbe veszik még a temetőben található érdekesebb felírású, vagy műtörténeti szempontból figyelemreméltó sírköveket is, mert ezeket szintén meghagyják az emlékkertekben. Körülbelül 700 halott sírja és emlékműve marad érintetlenül a temetőkből alakuló parkokban, amelyek nevezetes helyei lesznek a fővárosnak, mert egy értékes múltat örökítenek meg Budapest történetéből. A többi halottakat kiemelik a sírokból és vagy kiadják hozzátartozóiknak, vagy ha senki sem jelentkezik értük, más temetőkben földelik el maradványaikat. A Közmunkatanács és a főváros még a nyár folyamán megkezdi az említett temetők átrendezését. KÖZGAZDASÁG - VÁLLALKOZÁS Alapos módosításra szorul a Közszállitási Szabályzat Az érdekeltségei sorra adják be kívánalmaikat, melyeket figyelembe kell venni az új szabályzat megalkotásánál A Közszállitási Szabályzat módosításának kérdése élénken foglalkoztatja az összes ipari érdekeltségeket és a közhatóságokat is. A kereskedelmi minisztériumhoz már tömegesen érkeznek be az észrevételek és a memorandumok: rövidesen elkészül a főváros javaslata is a módosításra vonatkozóan. Legutóbbi számainkban már kivonatosan közöltük, hogy az egyes érdekeltségek milyen kívánságokkal léptek fel az új Közszállítási Szabályzattal kapcsolatban. Az újabban benyújtóit javaslatok is sok kívánságot tartalmaznak. így többek között követelik olyan rendelkezés beiktatását, mely szerint: oly ipari szükségletek szállítására, melyeknek tárgyát nem a kereskedelmi forgalomban már meglévő kész iparcikkek képezik, hanem a versenytárgyalási feltételek alapján ezután lesznek előállítandók: • csak a szállítandó cikkek gyártásával jogszerűen foglalkozó, vagy az ipari munkák végzésére jogosított, legalább kél éve üzemben lévő vállalatok, vagy iparosok pályázhassanak és kaphassanak megbízást. Szükségesnek tartják az érdekeltségek, hogy közmunkákra csak régi vállalatok és iparosok pályázhassanak, mert igen gyakran lehet tapasztalni, bogy közszállításokra alkalmi cégek alakulnak, amelyeknek megbízhatóságára és szakértelmére semmi garancia nincs. Az ajánlatok felülbélyegzése is sok kifogás tárgya volt a mull ban. A mai rendelkezések szerint az ajánlatra ívenként és minden mellékletre csak 1.60 pengő bélyeget kell ragasztani, de a szabályzat nem jelöli meg a mellékletek fogalmát. A pályázók nagyrésze az, amely nem nyeri el a közmunkát, tekintélyes veszteséget kénytelen a. bélyegköllség révén elviselni, ellenben a közhatóságok hatalmas bevételre tesznek ilymódon szert. Azt követelik az érdekeltségek, hogy az ajánlatokat mentesítsék minden illeték alól és csak a megbízásnyertes ajánlatot kelljen fel iilbélyegezni. Panaszolják azt is, hogy a számlabélyeget a végszámlák után és a. kereseti kimutatásoknál is a teljes vállalati összeg után kell leróni, még pedig ívenként. Miután egy-egy munkánál sokszor 8—10 kereseti kimutatás is készül, a vállalkozó a rendes számlabélyeg el nyolcszorosán, tízszeresen kénytelen lefizetni. Kérik az érdekeltségek, hogy a kereseti kimutatásokat szintén mentesítsék a bélyegkötelezettség alól és csak a végszámlákra kelljen leróni az illetéket. A közmunkák odaítélése körül is állandó az elégedetlenség az iparosság körében. Bár a szabályzat megállapítja, hogy a munka odaítélésére a legolcsóbb ajánlat egymaga nem ad alapot, a hatóságok mégis a legolcsóbb ajánlattevőknek adják a munkát, mert elejét akarják venni minden' gyanúsításnak. A legolcsóbb ajánlati rendszer romboló hatása a mai viszonyok között katasztrofálisnak mondható. Ma minden pályázónak csak egy a célja: legolcsóbbnak lenni, e cél mellett a munka jósága, szakszerűsége eltörpül és igen gyakoriak a visszaélések. Az. olcsó ajánlattevők rendszerint azzal számolnak, hogy az anyagot úgysem fizetik meg, a munkásokat megrövidítik és munka közben drágító változtatásokat eszközölnek. Ez a rendszer okozza, hogy a reális cégek visszavonulnak a pályázástól és ha néha mégis vállalnak közmunkát, xígy tönkremennek. Az érdekeltségek szerint ezt a beteg állapotot új odaítélési rendszer behozatalával kell megszüntetni. A középarányos rendszer behozatalát tartják a legcélszerűbbnek olyképpen, hogy a középarányos Összegnél 10%-kal olcsóbb ajánlatokat a versenytárgyalásból rekesszék ki és a megmaradó pályázatok közül a legolcsóbbnak ítéljék oda a munkát. A bánatpénzek visszaadása tekintetében az a kívánság, hogy a szabályzat kötelezze a hatóságokat a bánatpénzek 3 napos visszafizetésére s amennyiben mégis. késedelmeskednek, úgy köteleztessenek a rendes kamatok fizetésére. Követelik továbbá, hogy azoknak az ajánlatai, akiknek ipar jogosítványa 2 évnél újabb keletű, ne vétessenek figyelembe. Pályázhasson az az iparos, aki tartozik ugyan a Társadalombiztosítónak, de felhatalmazást ad a közhatóságnak, hogy a neki járó munkadíjból a fennálló tartozást levonhatja. A számlaösszegek, a biztosítékok és az egyéb anyagi járandóságok rövid időn belül való kiutalásaim is intézkedést kérnek a Közszállítási Szabályzat módosítása során. Felelős kiadó: VIRÁGH ISTVÁN Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.
