Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-07-15 / 28. szám

Budapest, 1931 julius 15 Független Budapest 3 A polgárság váliaira új terheket rakni nem lehet, tehát nincs más kivezető út, mint a legszigorúbb takarékosság az egész vonalon, — mondja Borvendég alpolgármester,aki a Független Budapestnek nyilatkozik a készülő új költségvetésről Végre lehet-e hajtani a tíz százalékos redukciót amit a belügyminiszter előírt? A városházi ügyosztályok most állítják össze jövő évi költségvetési előirányzataikat. Ezek a munkálatok súlyos gondokat okoznak éspedig- azért, mert a kiadott központi utasítás értelmében minden ügyosztálynak legalább tíz­százalékkal kell csökkentenie költségvetési elő­irányzatának végösszegét, az ideihez képest. Sipőcz Jenő polgármester már tavaly bizonyos redukciót írt elő az ügyosztályoknak és sike­rült is több, mint ötszázalékos redukciót elérni az 1931. éves költségvetésben. Sipőcz polgármester ezúttal is ötszáza­lékos redukcióra gondolt, meglepetés­szerűen érte tehát a városi adminisztrá­ciót Scitovszky Béla belügyminiszter­nek az a leirata, amely azt írja elő, hogy a jövő évi költségvetésnek tízszá­zalékkal kisebbnek kell lennie, mint amilyen az idei költségvetés volt. Ä Független Budapest munkatársa beszélt ebben az ^ ügyben úgy a pénzügyi ügyosztály illetékes tényezőivel, mint több ügyosztálynak a vezetőjével is, akik a nyilvánosság- számára közléseket nem tehetnek — már csak azért sem, mert éppen a költségvetés összeállítására nézve a legszigorúbb titoktartást írta elő a pol­gármester legutóbb kiadott rendelete. A Független Budapest munkatársa azonban megtudta, hogy a városházán egyenesen lehe­tetlenségnek tartják a tízszázalékos redukcióra vonatkozó' belügyminiszteri rendelkezésnek a végrehajtását, Hogy a rendelkezés végrehaj­tása miért lehetetlen, azt a legilletékesebb helyen így magyarázták meg a Független Budapest .munkatársa előtt: 60% személyi kiadás hon építkezése, az új Rókus-kórház épí­téséhez szükséges összeg egyes részletei­nek tartalékolása. A főváros közgyűlése mindezeket már évekkel ezelőtt elhatározta. A határozat végre­hajtása az ügyosztályokra nézve kötelező. Be végre kell hajtani ezeket az elfogadott terveket azért is, mert a további halasztás magasabb ér­dekeket sért. A főváros nem hagyhatja abba az is­kolaépítési akció folytatását, mert hiszen még mindig 14 iskola van magán- házban elhelyezve és a lakásforgalom felszaba­ditasa lehetetlen helyzet elé állítaná a fővá­rost. A Maglódi-úti szeretetotthon építése fo­lyamatban van, teljes lehetetlenség volna te­hát, hogy a tő város a jövő évi költségvetésbe ne vegy e jel azt az összeget, a m i az építkezés befejezéséhez szükséges. A liókus-kórház meg­építésére négymillió pengőt tartalékolt a fővá- ros. Ezt a pénzt az ezévi költségvetés összeállí­tásánál a pénzügyi ügyosztály el akarta vonni eredeti rendeltetésétől, hogy folyó kiadások fedezésére fordíthassa. Ezt a belügyminiszter nem engedte meg, sőt előírta, hogy a négymillió pengőt to­vábbra is az új Rókus-kórház megépí­tésének céljaira kell tartalékolni. A főváros jövő évi költségvetésébe ismét fel kellene venni legalább másfél—kétmillió pengőt, hogy a Rókus-alap gyarapodjék és leg­alább 5—6 év alatt végre mégis csak megkez­dődhessék ennek az új központi gyüjtőkórház- nak az építése. Mindez lehetetlenné válik. Nyil­vánvaló, hogy más megoldás nem képzelhető el, mint az összes rendkívüli beruházásoknak teljes eltörlése. De hiába törli a pénzügyi ügyosztály az összes ilyen rendkívüli beruházásokat, a tízszázalékos csökkentést még így sem lehet keresztülhajtani. A legjobb esetben ötszázalékos redukció érhető el, de ez is olyan áldozatok árán, ame­lyeket a főváros közönsége néhány év múltán feltétlenül meg fog sínyleni. Borvendég alpolgármester nyilatkozata A Független Budapest munkatársa ezek után szükségesnek tartotta, hogy kikérje a készülő jövő évi költségvetésről Borvendég 'Ferenc alpolgármester véleményét Megkérdez­tük Borvendég alpolgármestertől, hogy milyen szempontok szerint fog készülni a főváros jövő évi költségvetése. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta a Független Buda­pest munkatársának: — Amikor ríj hivatalomat elfoglaltam, leg­főbb feladatomnak a szigorú takarékosságot jelöltem meg. Ezek a szigorú takarékossági el­vek vezetnek akkor is, amikor a jövő évi költ­ségvetés összeállításának a munkálatait végez­zük. A költségvetést feltétlenül redukálnunk kell, hogy azután milyen mértékű redukciót tudunk vég­rehajtani, az majd munkálataink során fog kiderülni. Egyelőre nem nyilváníthatok véleményt, mert ez csak sötétben való tapogatódzás lenne. Any- nyi bizonyos, hogy szakítanunk kell végleg azzal a rend­szerrel, amely beruházásokat folyó be­vételekből akar végeztetni. Beruházásokat csak kölcsönpénzből lehet eszközölni. A költségvetésben csak folyó, ren­des évi karbantartási kiadások szerepelhetnek. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy a bevételek fokozására nem gondolha­tunk. Ahhoz semmiesetre sem járulnék hozzá, hogy az adófizető polgárság váliaira újabb terheket rakjunk. Ha pedig ezt elakarjuk ke­rülni, akkor nincs más kivezető út, mint a leg­szigorúbb takarékosság az egész vonalon. — A főváros költségvetésének hatvan szá­zalékát a személyi kiadások teszik, Óriási költ­séget jelent a főváros számára egyrészt a vá­rosházi tisztviselői kar, másrészt a hatalmas tanszemólyzet fizetése. Ezeknél a kiadási tételeknél lehetetlen­ség csökkenést elérni. Még ha végrehajtható volna is az az elv, hogy egyetlen megüresedő állást sem lehet a jövőben betölteni, akkor sem csökkenthető a kiadási oldal lényegesebben, hiszen a kihalások révén megüresedő állások után a családtagok­nak nyugdíjat kell fizetni. Még egy félszázalé­kot sem tesz ki a költségvetésben az az összeg, amit a kihalás révén megüresedő állásoknak betöltetlenül hagyásával megtakarítani lehet. Hol lehet tehát megtakarításokat el­érni a főváros költségvetésében? Minthogy a személyzeti kiadásoknál taka­rékoskodni lehetetlen, a dologi kiadásokat kell megvizsgálni. A főváros költségvetésében sze­replő dologi kiadások tavaly és tavaly előtt szigorú kritika tárgyai voltak. Először az ügy­osztályvezetők vizsgálták felül a legalaposab­ban ezeket a dologi kiadásokat, azután pedig a pénzügyi ügyosztály vörös ceruzája irtotta ki a dologi kiadások oldaláról mindazokat a tételeket, amelyek megtakaríthatóknak látszot­tak. Hogy e szigorú cenzúra után hol lehet még takarékoskodni a dologi kiadásoknál, erre a kérdésre felelősségteljes választ illetékes vá­rosházi szakember nem adhat. Törlik a beruházásokat Egyetlen-egy helyen lehet a főváros költ­ségvetésében törölni. Törölni lehet a beruházási tételeket, amelyek a főváros költségvetésében mint „rendkívüli beruházások“ szerepelnek. A rend­kívüli beruházásokat azok a tételek tartalmaz­zák, amelyek halászthatatlan es közgyűlési döntéssel már régen elhatározóit és elfogadóit terveknek a végrehajtására vonatkoznak. Így például rendkívüli beruházás az iskolaépítés, a Maglódi-úti Horthy Miklós szeretetett­Rehabilitálják a kommün után elbocsátott közigazgatási tisztviselőket Eddig 40 kérvényező kérte a revíziót — Folyik a vizsgálat, melynek eredménye legtöbb esetben kedvező lesz Hetekkel ezelőtt jelentette a Független Budapest, hogy a kommün alatti magatartá­sukért állásvesztésre ítélt volt közigazgatóisi tisztviselők és alkalmazottak, éppúgy, mint annakidején a hasonló sorsit tanerők, ügyük revízióját kérték a fővárostól. Eddig már több mint ÍO kérvény érkezett a polgármesterhez, de miután az állásvesztésre ítéltek száma 75 volt, valószínű, hogy még befut néhány kérelem a polgármesterhez. Megírtuk azt is, hogy az illetékes bizottság hozzájárult a reví­zió napirendre tűzéséhez, de nem olyan formában, hogy az összes fe­gyelmi ügyeket újból tárgyalás alá bocsássák, hanem csupán azt rendelte el, hogy méltómyos esetekben az elbocsátottaknak nyugdíjat vagy végkielégítést állapítsanak meg. Azóta ezekben az ügyekben az eljárás meg­kezdődött és sok esetben már befejezéshez köze­ledik. A vizsgálat első részét a kerületi elöl­járóságok bonyolították le, amelyeknek az a feladat jutott, állapítsák meg. vájjon az erde: keltek keresőképesek-e és olyanok-e az anyagi viszonyaik, hogy rászorulnak a nyugdíjraf Az elöljáróságok a vizsgálatok egy részéről mai- jelentést is küldtek a polgármesternek. Egybehangzóan azt állapították meg, hogy a kérvényezők rászorulnak a nyug­díjra, mert a legtöbben jelenleg munka nélkül van­nak, Néhány napon belül az összes jelentősek beérkeznek és az elnöki ügyosztály, azokat át­dolgozva, a közigazgatási bizottsági fegyelmi tanácsa elé terjeszti. Ez a fórum beszerzi az eredeti fegyelmi ira­tokat és azok áttanulmányozása és a vádak mérlegelése után dönt majd arról, vájjon érde­mesíti-e a kérvényezőket a nyugdíj vagy vég- kielégítés folyósítására. Az ügyeket a leglibe- rálisabban fogják elbírálni és az esetek nagy részében elismerik a re­habilitálás szükséges voltát. A törvényhatósági tanács foglalkozik végső fo­kon az ügyekkel, még pedig abból a szempont­ból, hogy a javasolt nyugdíjakat és végkielégí­téseket megszavazza-e. A rövid szolgálat titán elbocsátott alkalmazottak végkielégítést kap­nak, melynek összege 1—2 évi fizetésnek felel majd meg, míg a hosszabb szolgálati idővel ren­delkezőknek ennek megfelelő nyugdíjat. A nyugdíjat csak a rehabilitációt követő hónap­tól kezdődően folyósítják, mert ha a nyugdíja­zás visszamenőleg történnék, ez jelentős kiadást okozna a fővárosnak. Így is arra számítanak, hogy a nyugdíjterheket legalább évi 100.000 pen­gővel fogja szaporítani ez a revízió. Teherautókarosszériák Teherautépótkocsik Autóbuszok Gy ártja’: NAY és RÚNA Gép-, szállítóeszköz és szivattyúgyár rt­Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Tel.: J. 463-88

Next

/
Oldalképek
Tartalom