Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-08 / 27. szám
7 SZÓT KÉREK! Helyet Magyar Miklósnak! Igen lisztéit Szerkesztő Úr! Kereskedő vagyok és így elgondolható, hogy sok a bajom. Ve a, magánügyek háttérbe szorulnak a közügyel'c előtt — az in- zolvenciát most már úgy sem tudom elkerülni — és a magam tehetségéhez mért módon tevékeny részt vettem az elmúlt választási küzdelemben. A Terézvárosban, illetve Északon szavaztam, hogy kire, azt nem mondom meg, mert esetleg még utóbb is érvénytelenítené szavazatomat elnököm, akinek többszáz szavazatot amúgyis sikerült érvénytelenné tennie: egyébként az alábbiakból talán megállapíthatja, kire adtam le szavazatomat, bár ez nem is fontos. Nem Wolffra, ez biztos. Tehát: azt olvasom, hogy Vázsonyi János dr. és Gál Jenő dr. lemondanak törvényhatósági bizottsági tagságukról, mert összejérhetlennek tartják, hogy kénviselők is, városatyák is legyenek egyidejűleg. Én ezt a legnagyobb mértékben — nem helyeslem. Nem én. Nem azért loholtam, izzadtam, verekedtem a választási kampány alatt, nem azért hanyagoltam, el üzletemet az in- zolvencia legszélső határáig, hogy ennek a munkámnak ez legyen a következése. Én azt akartam, hogy Vázsonyi János legyen az új Vázsonyi a városházán és mellékesen, — mert Vázsonyi Vilmos is az volt, — legyen országos politikus is. Csak mellékesen. Vázsonyi Vilmos elsősorban a miénk volt, a miénk, vezértelen budapesti kispolgároké és csak másodsorban, harmadsorban az országos politikáé, melybe csak azért kapcsolódott bele, hogy a parlamentben is hallassa a mi hangunkat. Hogy ennek a hangnak ott nagy, leigázó súlya volt, ez tisztára Vázsonyi Vilmos egyéni fajsúlyának a javára Írandó, működésének főhelye azonban a pesti városháza volt, ott vívta igazi nagy harcát értünk, ott alkotott új világot a régi romokon. Vázsonyi János most elveti magától Budapestet. Eltépi-azt a gyökeret, amelyből sarjadt. Ez hiba, Szerkesztő úr, Vázsonyi Vilmos ezt nem tenné. Szerintem, —-és sok polgártársam véleménye szerint is, — inkább a képviselői mandátumról kellene lemondania és megmaradni a városházán. A felhozott okokon kívül azért is, mert így helyet engedne egy új és nagy tehetség érvényesülésének, megnyitná, az utat a kiváló Magyar Miklós előtt. Igaz, hogy akkor viszont Magyar Mik- . lost vesztené el a, városháza. De ezt inkább kibírná talán. A városi politikában Magyar Miklós elmondta már mondanivalóját. Elvégezte azt a munkát, amelyet vártunk tőle, sőt várakozáson felül is tett, szónokolt, agitált. Nagy kezdeményező heve megjelölte a feladatokat, most már folytathatnák mások az ő megkezdett művét. A vízszolgáltatás zavarai, az autóbusz és autotaxi kulisz- szatitkai már nem elégíthetik ki az ő nagy koncepciókra berendezett tehetségét: helyet neki az országos politikában! Igaz, volna erre lehetőség akkor is, ha megsemmisítenék a déli kerület egész választását és a közig azagtási bíróság új ajánlásokat rendelne el. Ez azonban nem látszik valószínűnek és így aligha korrigálható az a hiba, hogy Vázsonyiék nem állítottak listát Délen, ahol Magyar első lehetne, megelőzve ezzel a másik Magyart, a Pált. Nekünk nem mindegy, hogy Miklós-e, vagy Pál: egyelőre csak Pál a Magyar és ebbe bele kell nyugodnunk, holott Pál úrnak nincs olyan politikai múltja, mint a közszeretetben álló régi harcosnak, Miklósnak. Arra kérném, kedves Szerkesztő Úr, adjon helyet soraimnak. Ne mondjon le Vázsonyi János a városházáról, maradjon meg nekünk, maradjon a miénk, budapestieké! Viszont engedje át Magyar Miklóst az egész országnak, megérdemli az ország hogy — Nagykanizsa dacára — szóhoz juthasson a demokráciának ez az önzetlen, lelkes katonája a nagy politikában is. Helyet az igaz tehetségnek a képviselői mandátum napja alatt. Szívességét köszönve, vagyok Szerkesztő Úr lekötelezett híve K. P., kereskedő (név és cím). Keppich József tetőfedő vállalata Budapest, VI,, Kassai ucca 53. Telefon: 932-19 Legutóbbi számunkban megemlékeztünk a magánnyomdai érdekeltségek akciójáról, melyet a fővárosi házinyomda ellen indítottak. Ez az akció szerves kiegészítő része annak az általános, mindjobban elfajuló mozgalomnak, amely válogatás nélkül támadja a közüzemeket és követeli azok megszüntetését. A fővárosi üzemek eddig szótlanul tűrték a támadásokat. Most azonban a Házinyomda vezetősége átment a defenzívába és az igazgatóság a felettesintézőkörök hozzájárulásával, terjedelmes memorandumban utasítja vissza a Házinyomda ellen felsorakoztatott vádakat. Kurfürst István, a Házinyomda igazgatója az tizem elleni támadásokról ezeket mondta a Füagetlen Budapest munkatársának: — A magánnyomdaipari érdekeltségek megújuló támadásait, melyek különböző sajtó- orgánumokban lelkes -tolmácsolókra találtak, most már nem hagyhatjuk válasz nélkül. A főváros erkölcsi presztízse megköveteli, hogy a közvélemény megtudja az igazságot és ne a vádaskodások egyoldalii adatai alapján ítélkezzék e kérdésben. Ezért felettes intéző fórumaink hozzájárulásával válasziratot szerkesztettünk, melyben részletesen reflektálunk a magán- érdekeltségek támadására és pontról-pontra cáfoljuk adataikat. — Mindenekelőtt rámutatunk arra, hogy más nagyvárosok és közületek is tartanak fenn saját nyomdát szükségleteik ellátására. Akármelyik külföldi nagyvárost nézzük, mindenütt megtaláljuk az állami, vagy városi házinyomdát, amelyek legtöbb esetben a legmodernebb felszereléssel rendelkeznek. New-Yorkban a szabadság hazájában is működik városi nyomda, mely 2800 munkást foglalkoztat. Nálunk a köztulajdonban levő nyomdaüzemek közül csupán a debreceni városi nyomda vállal magánmegrendelést, tehát nem áll meg az a vád, hogy a közüzemek konkurrálnak nyomdai téren a magánivarral. Különben is a Házinyomda Budapest legrégibb közüzeme A Független Budapest írta meg először, hogy aviatikái körökben mozgalom indult új budapesti repülőtér létesítésére. Illetékes állami tényezők is belekapcsolódtak ebbe a mozgalomba és a jelek szerint tényleg komoly kilátás van arra, hogy Budapest az alkalmatlannak minősített mátyásföldi repülőtér helyébe egy sok- \ kai megfelelőbb és modernebb új repülőgép- \ kikötőt kap. Azt is a Független Budapest hozta I elsőnek nyilvánosságra korábbi cikkében, hogy j a kormány az új repülőtér építésével kapcsolatban a fővárostól ismét áldozatot követel, amennyiben egyrészt ingyen területet, másrészt anyagi hozzájárulást kíván. Ä főváros eleve tiltakozott az állam újabb igényei ellen és a közelmúlt napokban már úgy látszott, hogy csakugyan mentesül is úgy a területajándékozás, mint az anyagi hozzájárulás veszedelme alól, mert szakkörök ayCsepelsziget felső csúcsát szemelték ki új repülőtérül. Ügy látszik azonban, ez nem végleges kombináció, mert hétfőn Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok több bizottsági tag kíséretében néhány- napos középeurópai repülőkörútra indult,azzal a céllal, hogy a középeurópai metropolisok és nagyvárosok repülőgép-kikötőit tanulmányozzák. Ez az út szoros összefüggésben van a budapesti új repülőtér építésének ügyével. Úgylátszik tehát, hogy a Csepel szigeti terv mellett még egyéb! megoldásokat is terveznek és hogy a főváros mégsem vonhatja ki magát 1 és eddig soha nem merült fel ellene észrevétel. Pedig valamikor az egyik nagy budapesti magánnyomda volt a főváros szállítója és amikor a Házinyomda felállításával attól a vállalattól fokozatosan megvonták a hatósági megrendeléseket, ez ellen akkor senki sem .tiltakozott. Egyébként is a kisiparosoknak nem érdekük a Házinyomda megszüntetése, mert ha az üzem felszámolna, akkor is csak népif nagynyomda jöhetne számításba a főváros szükségleteinek állátásánál. A kisnyom- dák tehát hiába panaszkodnak, azoknak fel- készültségük nem olyan, hogy városi nyomtatványokat készíthetnének. A Házinyomda megszűnésének csak az a következménye lenne, bogy 400 munkáscsalád maradna kenyér nélkül. A munkák szétosztása pedig veszélyeztetné a nyomtatványok egységességét, a bizalmas iratok titkosságát, — Meg kell cáfolni azt az állítást, hogy a Házinyomda drágább, mint a magánvállalat. Ellenkezőleg, hivatalos bizonylatokkal igazolhatjuk, hogy a Főnökegyesület által megállapított, minden magánnyomdára kötelező minimális díjszabásnál, nyomtatványoknál 15%-kal, könyvkötőmunkáknál 20%-kai olcsóbb. A fíSzKRt jegyeit 1000 darabonként 128 fillérért készítjük, míg a HÉV egy magánvállalatnál ugyanezért 160 fillért fizet, tehát 25%-kal többet. — Az utóbbi időben egyes üzemek nyomtatványrendeléseknél a Házinyomdával egyidejűleg magánnyomdákat is ajánlattételre szólítottak fel, de minden alkalommal kiderült, hogy a Házinyomda a legolcsóbb. Részletesen kitérünk minden egyes vádpontra és beigazoljuk azok tarthatatlanságát. ! Érdekes Különben, hogy a magánérdekeltségek csupán a főváros üzemeit támadják, holott sok magánvállalat rendelkezik ma már saját nyomdával. Számos szövetkezet, bank, biztosító intézet és nagyobb gyár rendezett be házinyomdát. A fővárosi Házinyomdát megszüntetni nem lehet, mert ehhez az intézményhez sok közcélú és szociális érdek fűződik. a kormány által kívánt áldozatok alól. Ezt igazolja az, hogy most a főváros autonómiájának képviselőit és a. főváros pénzügyi tanácsnokát invitálták külföldi körútra. A főváros mindenesetre ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az új repülőtér építéséhez legfeljebb városrendezési szempontból lehet hozzászólása, az esetben, ha a kikötő Budapest határán belül létesül. Sem anyagilag, sem más tekintetben a főváros nem hajlandó érdekeltséget vállalni, mert a repülőtér építése a legjobb akarattal sem nevezhető városi feladatnak. Amennyiben a főváros tulajdonában lévő területet kívánnak erre a célra, azt sem adja majd ingyen a főváros, hanem vagy megfelelő évi bérért, vagy örökáron engedi át az államnak. A város területei mind bérbe vannak adva, jövedelmet hajtanak és ha egy nagy földterületet repülőtérül hasítanának ki. úgy a főváros kénytelen lenne a bérleteket megszüntetni, mely reá nézve jövedelemcsökkenéssel járna. A mai viszonyok mellett pedig a főváros nem nélkülözheti jövedelmének egy csekély részét sem. Épp ezért szó sem lehet arról, hogy a főváros az új repülőtér érdekében bármilyen áldozatot hozzon. A tanulmányi bizottság hazaérkezése után a kérdés napirendre kerül és rövidesen tisztázódik, hogy hol lesz az új repülőtér, amelynek mielőbbi megvalósulása az országnak nemzetközileg is fontos érdeke. Rendnek az új repülőtér létesítésé körül U] repülőtér létesítése nem városi, hanem állami feladat — Repülőbízottság ment külföldre, repülőtereket tanulmányozni ít nazüiQöiiiüa megcáfolja az ellene felhozott váflakat Kurfürst István igazgató terjedelmes memorandumban válaszol a Házinyomda ellen indított támadásokra
