Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-07-08 / 27. szám

7 SZÓT KÉREK! Helyet Magyar Miklósnak! Igen lisztéit Szerkesztő Úr! Kereskedő vagyok és így elgondolható, hogy sok a bajom. Ve a, magánügyek hát­térbe szorulnak a közügyel'c előtt — az in- zolvenciát most már úgy sem tudom elke­rülni — és a magam tehetségéhez mért mó­don tevékeny részt vettem az elmúlt vá­lasztási küzdelemben. A Terézvárosban, il­letve Északon szavaztam, hogy kire, azt nem mondom meg, mert esetleg még utóbb is ér­vénytelenítené szavazatomat elnököm, aki­nek többszáz szavazatot amúgyis sikerült érvénytelenné tennie: egyébként az aláb­biakból talán megállapíthatja, kire adtam le szavazatomat, bár ez nem is fontos. Nem Wolffra, ez biztos. Tehát: azt olvasom, hogy Vázsonyi Já­nos dr. és Gál Jenő dr. lemondanak tör­vényhatósági bizottsági tagságukról, mert összejérhetlennek tartják, hogy kénviselők is, városatyák is legyenek egyidejűleg. Én ezt a legnagyobb mértékben — nem helyes­lem. Nem én. Nem azért loholtam, izzadtam, verekedtem a választási kampány alatt, nem azért hanyagoltam, el üzletemet az in- zolvencia legszélső határáig, hogy ennek a munkámnak ez legyen a következése. Én azt akartam, hogy Vázsonyi János legyen az új Vázsonyi a városházán és melléke­sen, — mert Vázsonyi Vilmos is az volt, — legyen országos politikus is. Csak melléke­sen. Vázsonyi Vilmos elsősorban a miénk volt, a miénk, vezértelen budapesti kispol­gároké és csak másodsorban, harmadsorban az országos politikáé, melybe csak azért kapcsolódott bele, hogy a parlamentben is hallassa a mi hangunkat. Hogy ennek a hangnak ott nagy, leigázó súlya volt, ez tisztára Vázsonyi Vilmos egyéni fajsúlyá­nak a javára Írandó, működésének főhelye azonban a pesti városháza volt, ott vívta igazi nagy harcát értünk, ott alkotott új vi­lágot a régi romokon. Vázsonyi János most elveti magától Budapestet. Eltépi-azt a gyökeret, amelyből sarjadt. Ez hiba, Szerkesztő úr, Vázsonyi Vilmos ezt nem tenné. Szerintem, —-és sok polgártársam véle­ménye szerint is, — inkább a képviselői mandátumról kellene lemondania és meg­maradni a városházán. A felhozott okokon kívül azért is, mert így helyet engedne egy új és nagy tehetség érvényesülésének, meg­nyitná, az utat a kiváló Magyar Miklós előtt. Igaz, hogy akkor viszont Magyar Mik- . lost vesztené el a, városháza. De ezt inkább kibírná talán. A városi politikában Magyar Miklós elmondta már mondanivalóját. El­végezte azt a munkát, amelyet vártunk tőle, sőt várakozáson felül is tett, szónokolt, agitált. Nagy kezdeményező heve megjelölte a feladatokat, most már folytathatnák má­sok az ő megkezdett művét. A vízszolgálta­tás zavarai, az autóbusz és autotaxi kulisz- szatitkai már nem elégíthetik ki az ő nagy koncepciókra berendezett tehetségét: helyet neki az országos politikában! Igaz, volna erre lehetőség akkor is, ha megsemmisítenék a déli kerület egész vá­lasztását és a közig azagtási bíróság új ajánlásokat rendelne el. Ez azonban nem látszik valószínűnek és így aligha korrigál­ható az a hiba, hogy Vázsonyiék nem állí­tottak listát Délen, ahol Magyar első le­hetne, megelőzve ezzel a másik Magyart, a Pált. Nekünk nem mindegy, hogy Miklós-e, vagy Pál: egyelőre csak Pál a Magyar és ebbe bele kell nyugodnunk, holott Pál úrnak nincs olyan politikai múltja, mint a közsze­retetben álló régi harcosnak, Miklósnak. Arra kérném, kedves Szerkesztő Úr, ad­jon helyet soraimnak. Ne mondjon le Vá­zsonyi János a városházáról, maradjon meg nekünk, maradjon a miénk, budapestieké! Viszont engedje át Magyar Miklóst az egész országnak, megérdemli az ország hogy — Nagykanizsa dacára — szóhoz juthasson a demokráciának ez az önzetlen, lelkes kato­nája a nagy politikában is. Helyet az igaz tehetségnek a képviselői mandátum napja alatt. Szívességét köszönve, vagyok Szerkesztő Úr lekötelezett híve K. P., kereskedő (név és cím). Keppich József tetőfedő vállalata Budapest, VI,, Kassai ucca 53. Telefon: 932-19 Legutóbbi számunkban megemlékeztünk a magánnyomdai érdekeltségek akciójáról, me­lyet a fővárosi házinyomda ellen indítottak. Ez az akció szerves kiegészítő része annak az álta­lános, mindjobban elfajuló mozgalomnak, amely válogatás nélkül támadja a közüzemeket és követeli azok megszüntetését. A fővárosi üzemek eddig szótlanul tűrték a támadásokat. Most azonban a Házinyomda vezetősége át­ment a defenzívába és az igazgatóság a fe­lettesintézőkörök hozzájárulásával, terjedelmes memorandumban utasítja vissza a Házinyomda ellen felsorakoztatott vádakat. Kurfürst István, a Házinyomda igaz­gatója az tizem elleni támadásokról ezeket mondta a Füagetlen Budapest munkatársának: — A magánnyomdaipari érdekeltségek megújuló támadásait, melyek különböző sajtó- orgánumokban lelkes -tolmácsolókra találtak, most már nem hagyhatjuk válasz nélkül. A főváros erkölcsi presztízse megköve­teli, hogy a közvélemény megtudja az igazságot és ne a vádaskodások egyoldalii adatai alap­ján ítélkezzék e kérdésben. Ezért felettes in­téző fórumaink hozzájárulásával válasziratot szerkesztettünk, melyben részletesen reflektálunk a magán- érdekeltségek támadására és pontról-pontra cáfoljuk adataikat. — Mindenekelőtt rámutatunk arra, hogy más nagyvárosok és közületek is tartanak fenn saját nyomdát szükségleteik ellátására. Akár­melyik külföldi nagyvárost nézzük, mindenütt megtaláljuk az állami, vagy városi házinyom­dát, amelyek legtöbb esetben a legmodernebb felszereléssel rendelkeznek. New-Yorkban a szabadság hazájában is működik városi nyomda, mely 2800 munkást foglalkoztat. Ná­lunk a köztulajdonban levő nyomdaüzemek közül csupán a debreceni városi nyomda vállal magánmegrendelést, tehát nem áll meg az a vád, hogy a közüzemek konkurrálnak nyomdai téren a magánivarral. Különben is a Házinyomda Budapest legrégibb köz­üzeme A Független Budapest írta meg először, hogy aviatikái körökben mozgalom indult új budapesti repülőtér létesítésére. Illetékes állami tényezők is belekapcsolódtak ebbe a mozga­lomba és a jelek szerint tényleg komoly kilátás van arra, hogy Budapest az alkalmatlannak mi­nősített mátyásföldi repülőtér helyébe egy sok- \ kai megfelelőbb és modernebb új repülőgép- \ kikötőt kap. Azt is a Független Budapest hozta I elsőnek nyilvánosságra korábbi cikkében, hogy j a kormány az új repülőtér építésével kapcsolatban a fővárostól ismét áldoza­tot követel, amennyiben egyrészt ingyen területet, másrészt anyagi hozzájárulást kíván. Ä főváros eleve tiltakozott az állam újabb igényei ellen és a közelmúlt napokban már úgy látszott, hogy csakugyan mentesül is úgy a te­rületajándékozás, mint az anyagi hozzájárulás veszedelme alól, mert szakkörök ayCsepelsziget felső csúcsát szemelték ki új repülőtérül. Ügy látszik azonban, ez nem végleges kombináció, mert hétfőn Lamotte Károly pénzügyi tanács­nok több bizottsági tag kíséretében néhány- napos középeurópai repülőkörútra indult,­azzal a céllal, hogy a középeurópai metropolisok és nagyvárosok repülőgép-kikötőit tanulmá­nyozzák. Ez az út szoros összefüggésben van a budapesti új repülőtér építésének ügyével. Úgylátszik tehát, hogy a Csepel szigeti terv mellett még egyéb! megoldásokat is terveznek és hogy a főváros mégsem vonhatja ki magát 1 és eddig soha nem merült fel ellene észrevétel. Pedig valamikor az egyik nagy budapesti magánnyomda volt a főváros szállítója és amikor a Házinyomda felállításával attól a vállalattól fokozatosan megvonták a hatósági megrendeléseket, ez ellen akkor senki sem .til­takozott. Egyébként is a kisiparosoknak nem érdekük a Házi­nyomda megszüntetése, mert ha az üzem felszámolna, akkor is csak népif nagynyomda jöhetne számításba a fő­város szükségleteinek állátásánál. A kisnyom- dák tehát hiába panaszkodnak, azoknak fel- készültségük nem olyan, hogy városi nyomtat­ványokat készíthetnének. A Házinyomda megszűnésének csak az a következménye lenne, bogy 400 mun­káscsalád maradna kenyér nélkül. A munkák szétosztása pedig veszélyeztetné a nyomtatványok egységességét, a bizalmas ira­tok titkosságát, — Meg kell cáfolni azt az állítást, hogy a Házinyomda drágább, mint a magán­vállalat. Ellenkezőleg, hivatalos bizonylatokkal igazol­hatjuk, hogy a Főnökegyesület által megálla­pított, minden magánnyomdára kötelező mini­mális díjszabásnál, nyomtatványoknál 15%-kal, könyvkötőmunkáknál 20%-kai olcsóbb. A fíSzKRt jegyeit 1000 darabonként 128 fillérért készítjük, míg a HÉV egy magánvállalatnál ugyanezért 160 fillért fizet, tehát 25%-kal többet. — Az utóbbi időben egyes üzemek nyom­tatványrendeléseknél a Házinyomdával egy­idejűleg magánnyomdákat is ajánlattételre szólítottak fel, de minden alkalommal kiderült, hogy a Házinyomda a legolcsóbb. Részletesen kitérünk minden egyes vád­pontra és beigazoljuk azok tarthatatlan­ságát. ! Érdekes Különben, hogy a magánérdekeltségek csupán a főváros üzemeit támadják, holott sok magánvállalat rendelkezik ma már saját nyom­dával. Számos szövetkezet, bank, biztosító intézet és nagyobb gyár rendezett be házi­nyomdát. A fővárosi Házinyomdát megszün­tetni nem lehet, mert ehhez az intézményhez sok közcélú és szociális érdek fűződik. a kormány által kívánt áldozatok alól. Ezt iga­zolja az, hogy most a főváros autonómiájának képviselőit és a. főváros pénzügyi tanácsnokát invitálták külföldi körútra. A főváros mindenesetre ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az új repülőtér építéséhez legfeljebb városrendezési szempontból lehet hozzá­szólása, az esetben, ha a kikötő Budapest határán belül létesül. Sem anyagilag, sem más tekintetben a főváros nem hajlandó érdekeltséget vállalni, mert a repülőtér építése a legjobb akarattal sem nevezhető városi feladatnak. Amennyiben a főváros tulajdonában lévő területet kívánnak erre a célra, azt sem adja majd ingyen a fő­város, hanem vagy megfelelő évi bérért, vagy örökáron engedi át az államnak. A város terü­letei mind bérbe vannak adva, jövedelmet haj­tanak és ha egy nagy földterületet repülőtérül hasítanának ki. úgy a főváros kénytelen lenne a bérleteket megszüntetni, mely reá nézve jöve­delemcsökkenéssel járna. A mai viszonyok mel­lett pedig a főváros nem nélkülözheti jövedel­mének egy csekély részét sem. Épp ezért szó sem lehet arról, hogy a főváros az új repülőtér érdekében bármilyen áldo­zatot hozzon. A tanulmányi bizottság hazaérkezése után a kérdés napirendre kerül és rövidesen tisztá­zódik, hogy hol lesz az új repülőtér, amelynek mielőbbi megvalósulása az országnak nemzet­közileg is fontos érdeke. Rendnek az új repülőtér létesítésé körül U] repülőtér létesítése nem városi, hanem állami feladat — Repülőbízottság ment külföldre, repülőtereket tanulmányozni ít nazüiQöiiiüa megcáfolja az ellene felhozott váflakat Kurfürst István igazgató terjedelmes memorandumban válaszol a Házinyomda ellen indított támadásokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom