Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-08 / 27. szám
Budapest. 1931 július 8. 3 Független Budapest Bud, Sciiovszky és Ernszt miniszterek nyilatkoznak az új képviselőház fővárost érintő feladatairól M pénzügyminisztériumban előkészítés alatt áll a bettenment-törvény és a sugárút-törvény — Most tanulmányozzák Rakovszky Iván eiaboratumát Ernszt Sándor népjóléti miniszter az ősz folyamán napirendre tűzi az Jíj Rókus kórház megépítését — M kereskedelmi miniszter azt kívánja, hogy a főváros változtassa meg pártpolitikáját — Egy éven belül megtörténik a hatósági üzemek revíziója és elkészül az új üzemi törvény Az új képviselőhöz még ebben a hónapban összeül, nem kétséges azonban, hogy az érdemleges törvényhozási munka megindulására csak ősszel kerülhet sor. A megnyitás formaságainak az elintézése, a megbízólevelek bemutatása, a tisztikar megválasztása és a bizottságok megalakulása után elnapolják a Házat, amely október közepetáján tartja meg első érdemleges ülését. Felmerül a kérdés; szerepelnek-e az új képviselőház legközelebbi munkarendjén olyan kérdések, amelyek a főváros közönségét közelebbről érintenék. közvetlen környezetében a következő információkat kaptak: — A pénzügyminiszter, foglalkozik a telek- értékemelkeclési adónak a bevezetésével. A te- lekértékemelikedési adó bevezetésének a terve egyrészt a hídépítkezések megindulásával és az Erzsébet sugárút terveinek a megvalósításával kapcsolatosan merül fel. Erről a kérdéskomplexumról Rakovszky Iván, volt belüg'yminiszter, a fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, részletes elaborátumot készített, amely most áll tanulmányozás alatt. A Független Budapest munkatársa beszélt a kormány több tagjával. Megkérdeztük őket, hogy készül-e a minisztériumukban olyan törvényjavaslat, amelynek fővárosi vonatkozásai volnának. Megállapítottuk, hogy több ilyen törvényjavaslat áll előkészítés alatt és ezek a törvény javaslatok nagyrészben még annak az akciónak az eredményei, amelyeket a főváros törvényhatósági bizottsága ez év tavaszán a közmunkák megindításának előmozdítása érde- ! kében indított meg. Ugyancsak ő készítette el az úgynevezett su- gátút-törvény tervezetét, amely az Erzsébet sugárút megépítésével kapcsolatos térkiképzési és más középítkezési költségek előteremtése ügyében lesz hivatva megoldani a felmerülő pénzügyi problémákat. A nyár folyamán, _ de különösen szeptemberben ebben az ügyben tanácskozások lesznek, amelyeknek az eredményétől függ azután, hogy a betterment-törvény, valamint az Erzsébet sugárút-törvény még az ősz folyamán fog'lakoztatni fogja-e a képviselőházat. Scitovszhy Béla belügyminiszter akit megkérdeztünk őszi parlamenti munka- programjáról, ezeket felelte: — Olyan törvényjavaslatom, amely még ebben az évben foglalkoztatná a képviselőházat, nincsen. Szándékomban van azonban, hogy a lehető legközelebbi időben véglegesen rendezni fogom a fővárosi üzemi problémát. Az új fővárosi törvény indokolásában) bejelentettem, hogy |! i I.! külön üzemi törvényt óhajtok tető alá hozni, amely üzemi törvény nemcsak azt fogja megállapítani, hogy mely üzemeket lehet a jövőben fentartani, hanem egy irányt is fog szabni az üzemi gazdálkodásnak. Ügy tudom, hogy a fővárosi üzemi problémák tárgyalása a fővárosnál folyamatban van, sőt ott még az ősszel elkészül az üzemek revíziójáról szóló előterjesztés. Ezt mindenesetre megvárom és a tél folyamán fog azután eldőlni, hogy ezt az üzemi törvény javaslatot milyen formában és mikor készíttetem el. Ernszt Sándor népjóléti a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Nem készül ugyan olyan törvényjavaslatom, amelynek fővárosi vonatkozásai volnának. Ettől függetlenül azonban az ősz folyamán több olyan kérdést szeretnék rendezni, amelyek a főváros és a kormány között már régen elintézésre várnak. E kérdések közé tartozik mindenekelőtt a fővárosi kórházprobléma, amelynek megoldása nemcsak fővárosi érdek, hanem országos közegészségügyi érdek is. A betegápolási díjhátralékok kiegyenlítésére nézve megállapodást kötöttünk a fővárossal és e megállapodás értelmében minden elsején fizetjük a főváros pénztárába a 300—300 ezer pengőt. Elintézendőnek tartom azonban a bete gáipoláisi díjak megállapításánál felmerülő differenciának az ügyét is, amely annyi komplikációt okozott az utóbbi időben. A fővárosnak revízió alá kell vennie e kérdésben elfoglalt álláspontját, mert én úgy látom, hogy a főváros a kórházi betegápolási díjnál túlságosan drágán kalkulál. Ugyancsak az ősz folyamán egy’ másik kérdést is szeretnék napirendre tűzni, és ez az új Rókus-kórház megépítésének az ügye, amely mostanában nem igen szerepel a közérdeklődés középpontjában álló aktuális problémák között. Nem egyszer hangoztattam, hogy az új Ró k us k ó r ház at feltétlenül meg kell építeni. Természetesen sfilyos gondokat okoz a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok között — a pénzügyi fedezet előteremtése. De én azt hiszem, hogy van mód legalább akkora összegnek az előteremtésére, amelyből meg lehet indítani az építkezést. Annyi bizonyos, hogy az ősz folyamán az új Rókus megépítésére vonatkozó tervet napirendre óhajtom tűzni. Beszéltünk Buci János kereskedelemi miniszterrel is, akit azokról a hírekről kérdeztünk meg, amelyek szerint a főváros illeték- és vámpolitikájában nagyarányú változások következnek be. Búd János hereshedelmi miniszter ezeket mondotta a Fiig’getlen Budapest munkatársának : — A vámpolitikai kérdések szoros összefüggésben állanak mindazokkal a közgazdasági problémákkal, amelyeknek a megoldására törekednünk kell. Szerintem a legnagyobb feladat a város fogyasztóképességének növelése. A vámpolitikát szoros összhangba, kell hozni a termeléssel és a fogyasztással, vagyis a termelők és a fogyasztók érdekeivel. Á kereskedelemnek sok jogos panasza van ezen a téren. Joggal kívánják tőlünk, hogy egyetemes gazdasági érdekekre vcdó tekintettel eltjintessük a vámkezelés terén az összes nehézségeket. Annyi bizonyos, hogy a fővárosnak meg kell változtatnia a maga illeték- és vámpolitikáját, mert teljes lehetetlenség az, hogy az ország szívében külön vámterület legyen. Az a 30—40 fillér, ami kilóg rámánként terheli az árut, a fővárosnak nem jelent komoly bevételt, ez a kis összeg viszont végeredményben bénító hatást gyakorol a főváros gazdasági és kereskedelmi fejlődésére. Arra a kérdésünkre, hogy az új kép-viselőház feladatai között szerepel-e az üzemi kérdés elintézése, Búd miniszter ezeket felelte: — Az iparfejlesztési törvény tárgyalása során ígéretet tettem arra, hogy egy éven belül az összes hatósági üzemeket revízió alá vesszük. Ez a revizionális munka már meg is indult, ígéretemet meg fogom tartani. A jövő év folyamán rendet teremtünk az üzemi gazdálkodások területén. Wekerle Sándor pénzügyminiszter, Ernszt Sándor népjóléti miniszter, Sciiovszky Béla belügyminiszter és Buci János kereskedelmi miniszter ezekben a nyilatkozatokban felölelik mindazokat a problémákat, amelyek mostanában a főváros közönségét foglalkoztatják. Nem kétséges, hogy komoly javulást nemcsak uj törvények alkotásával lehet elérni, hanem megfelelő erélyes As céltudatos intézkedések foganatosításával is. Remélni akarjuk, hogy az új parlamenti ciklus megnyitása egyúttal új erőknek csatasorbaállítását, új kenyérkereseti lehetőségek teremtését, közmunkáik megindítását is jelenteni fogja. Dr. Rátkai Károly. KÖNIG JÁ OlCL. GÉPÉSZMÉRNÖK Műszaki iroda, grafikai szaküzlet Budapest, IX., Remete ucca 23 Saját gyártelep. Telefon : József 453—58 FÉMTISZTfTÓ GYÁRTJA: GÖTZL LIPÓT „SID0L“ Vegyi termékek Gyára Rt, Budapest, VII., Cserei ucca 14. Tel.: Zugló 66-86 és 68-27 Szegedy Béla Jenő Okleveles gépészmérnök, út-, vasútépítési vállalkozó, kövezőmester Budapest, II., Margit körút 101 Telefonsz ám: Automata 553-15 We&erle Sándor pénzügyminiszter
