Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-21 / 3. szám

Független Budapest Budapest, 1931 január 21. (> A közélelmezési ügyosztály mellőzi a magán mérnököket Epizód a Garay téri piac változatos történetéből A Garay téri piac körül csak nem akarnak megszűnni a bonyodalmak. Nagynehezen elju­tottunk odáig1, hogy néhány hét múlva meg­kezdődik a piac építkezési munkája. A felmon­dások már meg is történtek, ami sok elégedet­lenséget keltett, mert az árusok sehogy sincse­nek kibékülve azzal, hogy másfél-két évig a mellékuccákba szorulva kelljen árulniok. De nemcsak ez az elégedetlenség vált ki mostanában zajos viharokat a Garay tér kör­nyékén. A magánmérnökök amiatt zúgolódnak, hogy a piac vasbetonmunkálatait az ügyosz­tályban készített tervek alapján fogják kivi­telezni. A Magánmérnökök Országos Szövetsége arról értesült, hogy a vasbetonszerkezet terveit a főváros házilag készíttette el, miáltal jelen­tős kereseti alkalmat vett el a magánmérnö­köktől. A szövetség most panaszos memoran­dummal fordult a polgármesterhez és kérte az ügy kivizsgálását és a hasonló esetek meg­szüntetését. Mivel pedig- a közelmúltban a ma- gánmérnöki kart a főváros és üzemeinek épít­kezéseinél többízben érte siílvos sérelem, mikor a vasbetonszerkezeteket részint külföldi, ré­szint tisztviselő-mérnökök tervezték. A szövet­ség oly általános érvényű rendelkezés kiadá­sára kérte a polgármestert, hog-y a fővárosnál és az üzemeknél történő mindennemű tervezési munkálatot kivétel nélkül magyar magán­mérnökökre bízzanak. Egyben a konkrét esete­ket a mérnöki kamarának is tudomására hozzák. A Garay téri piac körül tehát újabb viha­rok, zajlanak. Valószínű, hogy azalatt a másfél —két év alatt, amíg a piaci építkezés tart, lesz még egy néhány hasonló bonyodalmas epizód, amely változatosabbá teszi a piac építésének történetét. Megújult a jogászok és mérnökök harca a harmadik alpolgármesteri állásért A mérnöhöK Kívánságai a városházi változásokkal kapcsolatban Scitovszky Béla belügyminiszter — mint beavatott helyen állítják — jóváhagyta a har­madik alpolgármesteri állás megszervezéséről szóló közgyűlési határozatot, amely már két esztendeje vár a legfelsőbb döntésre. Az új fő­városi törvény a harmadik alpolg'ármesteri ál­lással kapcsolatosan bizonyos rendelkezéseket tartalmaz, amelyek úgy szólnak, hogy ennek az állásnak a betöltésénéi nem jogi minősítésű pályázó is számí­tásba jöhet. Ezen az alapon sokan már úgy könyvelik el ezt az alpolgármesterséget, mint hogyha azt feltét­lenül műszaki képesítéshez akarnák kötni. Ez a beállítás egyelőre csak jámbor óhajtás, mert még sohasem folyt annyira éles modor­ban a harc a jogászok és mérnökök között, mint éppen most, amikor* valóban aktuálissá vált a harmadik alpolgármesteri állás megszer­vezése. Ügy tudjuk, hogy a legelőkelőbb ténye­zőket is megmozgatták abban az irányban, hogy a harmadik alpolgármesteri állásra is jogi minősítést írjon majd elő az a szabályrendelet, amelynek alapján az állást betöltik. Műszaki oldalról a következőkben világították meg a kérdést a Független Budapest munkatársa előtt: — A főváros igazgatását jelenleg 12 polgár- mesteri ügyosztály intézi, melyek közül 10 jogi képzettségű, 2 pedig mérnök képzettségű tanács­nok vezetése alatt áll. Műszaki vezetés alatt áll a polgármesteri II. (középítési), valamint a III. (városrendezési és magánépítési) ügyosztály. Ez az ügyosztály az úgynevezett „szanálás“ al­kalmával keletkezett oly módon, hogy két, ré­gebben külön-külön működő műszaki ügyosz­tályt egyesítettek. A legsürgősebb teendők egyike az lenne, hogy ez a mammut-ügyosztály (jelenleg 250-nél több belső, városházi munka­erővel dolgozik) újra alkotó elemeire, tehát két műszaki ügyosztállyá kettéválasztássék, mint azt a törvényhatósági bizottság közgyűlése egy­ikben, 1928. évben már el is határozta. Ennek a kívánságnak teljesítése a városházi jogászság érdekeit sem sérti, mivel ez csak a régebbi álla­pot visszaállítását jelenti. A mérnöki társadalomnak egy másik kíván­sága a következő: A kettéválasztani szándékolt jogi ügyosztályok között van a jelenlegi polgár­mesteri V. (közgazdasági és közlekedési) ügy­osztály, mely szintén a „szanálás“ alkalmával i és szintén két ügyosztály összeolvasztásából keletkezett. Ez az ügyosztály, mint elnevezése is mutatja, két egymástól merőben különböző igazgatási ágat foglal magában, úgyhogy annak kettéválasztása valóban indokolt. Már­most a mérnökök azt kívánják, hogy a ketté­választás folytán keletkező közgazdasági ügy­osztály maradjon meg továbbra is jogi ügy­osztálynak, míg a keletkező másik ügyosztály: a közlekedés: legyen műszaki és helyez­tessék mérnöki vezetés alá. Hasonló a helyzet a, polgármesteri XII. (világítási és vízvezetéki) ügyosztálynál is, melynek műszakivá való átszervezése és mér­nök-vezetés alá való helyezése szintén egyik pontja a mérnöktársadalom kívánságainak. Ehhez az ügyosztályhoz jelenleg a három nagy közüzem, a Vízműveken, Gázmüveken és Elek­tromos Műveken kívül még a Központi Tüzelő­szerraktár és a Gyöngyösi Lignitbánya ügyei, valamint a kisebb közigazgatási üzemek mun­káskérdései tartoznak. A mérnökök kívánsága szerint azonban ide kellene csatolni még egy-két kisebb műszaki természetű üzemet, mint pl. az ás­ványvízüzemet, s ide kellene összpontosítani az összes gépészeti természetű problémákat, | mint amilyen a szemétégetőtelep létesítésének ügye, a városfűtés, távfűtés, távgőzvezetékek, távelektromos vezetékek kérdése, valamint az üzemanyagok közös beszerzésének, szétosztásá­nak és minőségi vizsgálatának ügye, s ekképpen ebből a mai kis ügyosztályból egy, a szé­kesfőváros életében elsőrangú fontos­ságú ügyoszályt kellene kifejleszteni, mint ahogyan majdnem minden nagyobb euró­pai városban megtaláljuk a gépészeti és üzemi ügyosztályt, mellyé ez az ügyosztály is átszer­vezendő volna. — Hátra volna még a mérnökök egy, a megvalósításra régen megérett kívánságának teljesítése, nevezetesen az, hogy a székesfővá­ros összes műszaki ügyeinek szakszerű, köz­ponti irányításának és céltudatos összműkö- désének biztosítására egy műszaki alpolgármesteri állás szervez- tessék. Ennek a kérdésnek ma már úgyszólván egész irodalma van, foglalkozott már vele a törvény- hatósági bizottság közgyűlése is, megvalósí­tásának azonban mindezideig útját állotta• a régi fővárosi törvény, mely az alpolgármesteri állást jogi képesítéshez kötötte. A nemrégiben r ví tti Olaszielehy Károly Irodagépek Vállalata Budapest VI. Andrässy ül 11. I. cm. — Telelőn: 130-00. szóm. a Remington írógépek Ft. főbizományosa. írógépek, számoló-, könyvelő- és sokszorosító­gépek gyári új és használt állapotban. — Irodabútor, irodaberendezés, kartoték-kellékek, karban­tartás és javítás. hatályba lépett új fővárosi törvény azonban a haladó élet követelményeivel számolva, lehetővé tette a műszaki alpolgármesteri állás létesíté­sét és annak felállítását (erre vonatkozó sza­bályrendeletalkotás kötelezettsége mellett), a törvényhatósági bizottság közgyűlésének, tehát az autonómiáinak hatáskörébe utalta. — A műszaki alpot gáirmesterség felállítása igen szerencsésen oldanál meg az ügyosztályok munkarevíziójának kérdését is, az eddigiekben említett öt műszaki ügyosztály, a műszaki al­polgármester vezetése mellett alkotná az egyik ügyosztály-csoportot, míg a fennmaradó 10 jogi ügyosztály a két jogi alpolgármester veze­tése mellett két, egyenként szintén öt ügyosz­tályt magában foglaló ügyosztálycsoportot képezne. Ezekben foglalják össze a mérnökök kívánsá­gaikat a közelgő tisztújításokkal kapcsolatban. Ezeknek a reformjavaslatoknak természetes ellenzői a jogászok, akik jogsérelmet látnának abban, ha a mai jogászi pozíciók közül bár­melyik is a műszakiak javára esnék. HUTTER SCHRANTZ RT. sodrony, szitaáru és nemezposztógyárak Budapest, X. kér., Gyömrői út 80 Telefon: J. 379-36 és K 76-50 Távirat: „Schrantzék" *• Sodronyszövetek, sodrony­fonatok, kályhák, tűzhe­lyek, lyukasztott lemezek, kerti bútorok. K ÁSS BÉLA épület- és bútor-asztalos üzeme BUDAPEST, Vili, KŐRIS UCCA 7 ŐRLIK JAKAB műlakatos Budapest, Vl„ Dessewfíy utca 37. Telefon: Auf. 181—76 Autogén hegesztés. Elvállal minden e szakmába vágó munkát szép és Izlézes kivitelben, jutányos árban OIÁffER KÁROLY oKl. mérnöK, vasút-, út-, beton­építési vállalkozó, Kövezőmester Budapest, IV., Kecskeméti ucca 13 — Telefon: 844—12 líÖNJGJ7ÍNOS % OKk. GÉP ÉSZM ÉRX Ö K Műszaki iroda, grafikai szaküzlet Budapest, IX., Remete ucca 25 Saját gyártelep. Te efon: József 455—58 OLNÁR ISTVÁN tPtrtsz Telefon: Lü. 11—09 Budapest. I.. Boriim Miklós út 36 IGŐ LÁSZLÓ KBBMI festő- és mázolómester Budapest, VI, Hungária út 45 Telefons Automata 929—72 Fischer Zsigmond munkáló gyáros . 8 (Volt WelliscH Náthán utóda) Iroda: Budapest, X., Asztalos Sándor u. 5. Tel.: J. 310-89 Nagy raktár épületfában, zsaluzó-anyagban, állványpallóban, gömb­fában és asztalosáruban. Famegmunkáló-gyáram bérmunkát is vállal Hirmann Ferenc BBgfflSKggMHBIgB fémárugyár ÜUKUHHDBSI Budapest, VII., Csányi ucca 7-9 — Telefon: J. 460-49 Készít: gáz, víz, légszesz, központi fűtési, fürdő és egészség- ügyi szerelvényeket stb. továbbá ,,Pax" és „Autópax" szab. kézi tűzoltó készülékeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom