Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-06-10 / 23. szám

Budapest, 1931 június 10. Független Budapest 3 a hajdani A szalag laktanyába, mely valaha gróf Sándor Móricnak, a híres úrlovasnak is­tállója volt A dunajobbparti Szeretetotthon ápoltjai kikerülnének a Maglódi úton levő Horthy Miklós Szeretetotthonba és azt elfog­lalnák a maguk részére, viszont az az 500 öreg ember, akit a főváros polgármestere beutalt a: szegényházakba, azonban a meglevő szegény­házakba hely hiányában eddig felvehetők nem voltak, továbbra is az uccán maradna és to­vábbra is éhezne. A várbeli Szilágyi Erzsébet leánygimnázum részére a Mészáros ucca és a Koronaőr ucca sarkán a székesfőváros tulaj­donát képező óriási saroktelken kell építeni új iskolát, mely esetben az iskola áthelyezése nem fogja 500 szegény átkát kiváltani. (Aláírás.) Borvendég Ferenc alpolgármester az üzemi problémán megoldásáról Az alpolgármester nyilatkozik az üzemek üzletvitelének felülvizsgálásáról és készülő üzemi előterjesztéséről — A közlekedési vállalatok egyesítéséről is ez az előterjesztés fog intézkedni Még ez évben végleg rendezik az üzemi problémákat Borvendég FererU Sipőcz Jenő polgármester néhány héttel ezelőtt az üzemi kérdés rendezése ügyében rendeletet adott ki. Ezt a rendeletet megküld­ték valamennyi üz©migazgfató- nak. A rendeletben Sipőcz Je­nő polgárin estei' Borvendég Ferenc alpolgármestert bízta meg az üzemi problémák meg- o Másával és erre vonatkozó konkrét előterjesztés készítésé­vel. Borvendég alpolgármester megkezdte az összes üzemi kér­déseknek részletes tanulmányo­zását és ezzel kapcsolatosan az egyes fővárosi üzemek műkö­désének és üzletvitelének felül­vizsgálását. Megkértük Borven­dég Ferenc alpolgármestert, hogy nyilatkozzék eddigi tanul­mányainak az eredményéről és jelölje meg azokat a szempontokat, melyek alapján előterjesztése készülni fog. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A polgármester úr rendelete megjelöli azokat a szempontokat, amelyek szerint ne­kem az üzemi, kérdést tanulmányoznom kell. Ugyanezek szerint a szempontok sze­rint fog természetesen készülni üzemi elő­terjesztésem. Minden egyes üzemnek az üzletvitelét külön megvizsgálom. Vizsgála­tom főként annak a kérdésnek a tisztázá­sára irányul, vájjon az üzemet a közérdek sérelme nélkül meg lehet-e szüntetni. Amennyiben úgy látom, hogy az üzemet a közérdek sérelme nélkül megszüntetni nem lehet, következik a második kérdés: be lehet-e olvasztani az üzemet va­lamelyik másik üzembe. A beolvasztással az üzemi költségeket akarjuk csökkenteni. Azoknál a nagy üze­meknél, amelyeknek a megszüntetését eevik oldalon sem követelik, mint amilyen az Elektromosművek, a Gázmüvek és a Víz­müvek, azt a kérdést vizsgálom, mennyi­ben lehet bizonyos centralizálás útján költ­ségkímélést elérni. Megkérdeztük Borvendég Ferenc alpolgár­mestert, mikorra reméli vizsgálatainak a befe­jezését és a konkrét előterjesztés előkészítését. Borvendég alpolgármester így felelt: — Kizártnak tartom, hogy az őszi hó­napok előtt befejezhetném munkámat. A fő­városnak 21 üzeme van, mindegyiket alapo­san felülvizsgálom és áttanulmányozom. Már magának a, tanulmányozás munkájá­nak fontossága is hosszabb időt követel meg. A Független Budapest munkatársáiiák más forrásból szerzett értesülése szerint még ebben az esztendőben véglegesen rendeződik a fővárosi üzemek sokat emlegetett problémája. A rendezés legnagyobb részben üzemösszevo­nást fog eredményezni. Ugyanolyan beolvasz­tások lesznek, mint amilyen a Tüzelőszerrak­tárnak a Gázgyárba történt beolvasztása volt. A fürdőüzemeket közös igazgatás alá vonják, a nagyüzemeknél pedig a kezelésben, óraleolva­sásban és pénzbehajtásban fognak megtakarí­tásokat elérni. Borvendég alpolgármester üzemi előterjesztése ki fog terjeszkedni a közlekedési válla­latok egyesítésének a problémájára is. Az egyesítést a kormány már több ízben sür­gette, a törvényhatósági bizottság azonban még nem jutott abba, a helyzetbe, hogy állást foglalhasson. Borvendég alpolgármester ezt a kérdést is tanulmány tárgyává teszi és tanul­mányainak eredményéhez képest tesz majd ja­vaslatot. Általános diákbiztosítás A fővárosi iskolák összes diákjait biztosítják baleset esetére — A nyaraitaíási akció résztvevőit már biztosították — 15.000 gyermeket nyaraltat idén a főváros SZÓT KÉREK! Hozzászólás a Breuer, Blasnek, Teasdale című levélhez Szót kérek én is ebben a rovatban, amely­nek megindítását örömmel üdvözlöm. Nem pa­naszos szót, hanem, néhány helyreigazítást sze­retnék közölni a rovatban megjelent első levél­lel kapcsolatban. Szeretnék elmondani egyet- mást Breuer, Blasnek, Teasdale bajtársakról és meg nem, nevezett társaikról. A felszólalás elvileg egészen helyénvaló volt, de a felszólaló eltévesztette, az időt és az alkalmat. Hogy egyebekben is tévedett (pl. ab­ban, hogy Breuer Szilárd, a budapesti tűzoltó­ság érdemes főparancsnoka nemcsak hogy nem halt meg, hanem jó egészségben él és reméljük, élni is fog az emberi kor legvégső határáig), arról ezúttal, nem akarok szót ejteni, Legfőbb hibája a felszólalásnak az, hogy nagyon rossz időpontban került nyilvánosságra. Nem tartom, helyesnek, hogy szemére veti Blasnek Hugó frissen hántolt sírjánál az idegen nevét ennek a színmagyar szívű férfiúnak, aki a háború éveiben halált megvető bátorsággal bizonyította, hazafiasságát. És nem tartom helyesnek, hogy az élj főparancsnokot, aki angol származású, de angol neve mellett törzsökösen magyar, meg­szólja a neve miatt akkor, amikor még meg sem száradt a tinta a főpolgármester írásán és amikor buzdító köszöntés volna, helyénvaló — egy várospolitikai újságban. Való igaz, hogy nem is nagyon régen kap­tunk néhány példát az idegen névvel született fővárosi vezető tisztviselők sietős névmagyaro­sításáról. — Haberhauer Jánosból aznap lett Halmos János, amikor a főváros közgyűlése egyhangúlag polgármesterré választotta és a nagy polgármesterek közül Bárczy István szin­tén tanácsnokká választása napján cserélte fel édesapja Sacher nevét édesanyjának család­nevével. — De a nemes Bottenbiller, a 48-as idők polgármestere, akinek érdemét ucca is hir­deti, haláláig német maradt a nevében, És ha egy kicsit széttekintünk közéletünk, tudományos és művészi életünk egyéb térsé­gein, ott találjuk Semmelweis és Goídzieher ne­vét a világhírességek között és senki se mondja róluk, hogy nem magyarok; nagy építészeink: Pollack Mihály,' Ybl, Schulek, Stein dl, Hausz- mann és még néhány; a. festők közül Küpeczky, Brocky, Lotz, Than; a szobrászok közül Strobl, Fadrusz; a zenészek sorában Liszt, Goldmark. Erkel (talán valamennyi között a legmag pá­rabb) idegen nevükkel is jól megférnek a ma­gyar Pantheonban. Csak közbevetőleg figyelmeztetem a hivat­kozott levél íróját, hogy minden idők legna­gyobb magyarjának, Kossuth Lajosnak a neve is szláv volt (épúgy mint Kohut vagy Kossuch) és az ő isteni géniusza kisugárzásában lett ma­gyarrá, nem pedig belügyminiszteri engedély­inek — Ne feledjük el, hogy lehetnek szempon­tok. amelyek' visszatartanak a névmagyarosí­tástól még lángoló magyarérzésű magyar em- 1 báreket is. Ennek megítélése az illetőknek egé­szen belső, lelki ügye. Hozzátehetjük, hogy van­nak idegen hangzású nevek, amelyeknek meg- magyarosítása nem is volna kívánatos. A köz­gazdaság terén példáid ott vannak Weiss Man- fréd, Kornfeld Zsigmond, a Goldberg erek, a Wolfnerek, a Jüngferek, akiknek ivadékaitól nem szabad rossznéven venni ha ragaszkodnak ősi. nevükhöz, amely számukra nemcsak csa­lád i, hanem\ üzleti márka is. Ami mostmár az új tűzoltófőparancsnok családnevét illeti, ez a név angol, de nem, egé­szen idegen nekünk, magyaroknak, — Azon a híres Barabás-képen, amely a Lánchíd megnyi­tását ábrázolja, Clark, a, híd tervezője m,ellett áll egy hatalmas termetű angol: Clark első munkatársa: James Teasdale, Ez a kitűnő an­gol mérnök, aki házassága révén budapesti la­kossá lett, a, Teasdale Ottó öregapja. — Talán- nem vehetjük rossznéven az unokától, hogy ra­gaszkodik a. nagyapja, nevéhez. Mindezekből pedig ne tessék arra, következ­tetni, hogy én a, névmagyarosítás ellen kívá­nok állást foglalni. Valamikor nemcsak cselek­véssel, hanem példával és buzdítással, is részt vettem a, névmagyarosító mozgalomban és örü­lök, hogy ez az akció most újra született. — Am mindenkinek lelkiismer étére, ízlésére, hajia­dó ságára kell bíznunk nevének megválasztását és azt az időpontot is, amelyben új nevet akar választani. Nem, szabad csúfolódó, gáncsoskodó módon kedvét szegni az előretörő tehetségek­nek, akár német, akár angol, a nevük. A lelkűk legyen, magyar, tehetségük és munkájúk sze­rezzen becsületet a, magyarságnak. A külföld meg fogja tudni, aminthogy részben már m,ost is tudja, hogy Breuer Szilárd, a, kitűnő cipszer, Blasnek Hugó a vidámságban, de szakmájában, is elsőrendű pesti fiú és Teasdale, az angol törzsnél: színmagyar hajtása, igaz mag párok, mini ahogy magyar az akácvirág, amelynek első csérnél éje Dél-Amerikában fakadt, de, ame­lyet túl a Tiszán magyar virágnak is neveznek, Egy amatőr tűzoltó. Néhány nap múlva megindul a gyermek­nyaraltatási akció, melynek keretében idén több mint 15.000 diák vesz részt. Tavaly léptették életbe ennek az akciónak ke­belében a diákbiztosítást, amely a nyaralási időszak tartamára szólt és arra szolgált, hogy az akcióban résztvevő gyermekeket baleset esetére, vagy az általuk elkövetett károk meg­térítésére biztosítsa. Az akció bevált és ezért elhatározták, hogy idén is biztosítják az ösz- szes nyaraló gyermekeket. Tavaly a Nemzeti Balesetbiztosító vállalta igen olcsó áron az üdülő diákok biztosítását. Személyenkint az egész nyaralási időre 85 Mi­iért kért. Ügy látszik, ilyen tarifa mellett nem fizetődött ki a diákbiztosítás, mert elég tekin­télyes kárösszegeket kellett kifizetni. Idén ez a biztosító intézet már nem is tett ajánlatot a szerződés megújítására és ezért a főváros 21 intézetet szólított fel aján­lattételre. Ezek közül csupán hatan tettek ajánlató! és végül is a Magyar Francia Biztosító közel egy- pengős ajánlatát fogadták el annak ellenére, hogy a 6 pályázó közül nem is ez volt a legelőnyösebb. Városházi körökben mostanában ismét élénken foglalkoznak az általános diák­biztosítás bevezetésének tervével, amely egy alkalommal már szerepelt a napiren­den. Arról lenne szó, hogy az iskolai év tarta­mára minden diákot hivatalból biztosítanának az iskolában, vagi/ az iskolából menet-jövet útközben érhető balesetek esetére, minthogy tornaórákon, fizikai kísérleteknél és az uccán is gyakori a baleset. A biztosítási feltételek igen előnyösek lennének, nem is lenne nagy a fizetendő díj, mégis a főváros még megfontolja a külföldön már meghonosított rendszer életbe­léptetését. Azt tervezik ugyanis, hogy a néhány pengős díjfizetési kötelezett­séget a szülőkre hárítják át és legfeljebb az egész szegény gyermekek után fizetné a főváros a biztosítási díjakat, vagy pedig úgy oldanák meg a kérdést, bogy a fi- zetnitudók díjaiba belekalkulálnák a szegény diákok biztosítási költségéi: is, úgy, mint az a tejakciónál van. A közoktatásügyi ügyosztály most dolgozik azon az előterjesztésen, amely az általános diákbiztosítás bevezetését javasolja. Leányliceum a szegényházban Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Budapest székesfőváros törvényhatósági bi­zottsága a legutóbb tartott közgyűlésen élénk he­lyesléssel fogadta. Temesi Győzőnek azt az in­dítványát, hogy a várbeli Szilágyi Erzsébet le­ányliceum részére az I. kér., Attila uccu 63. sz. alatt levő dunajobbparti Szeretetotthont en­gedje át. Mi lesz ennek a következményei Ezt csak Kabakovits József városatya mérlegelte, aki közbekiáltott: „Van ott egy üres telek a Mészáros uccuiban/“ T. i. a Temesi-féle indít­vány végrehajtása esetén a Szilágyi Erzsébet leányliceum odakerülne a szegényház helyére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom