Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-06-10 / 23. szám
Budapest, 1931 június 10. Független Budapest 3 a hajdani A szalag laktanyába, mely valaha gróf Sándor Móricnak, a híres úrlovasnak istállója volt A dunajobbparti Szeretetotthon ápoltjai kikerülnének a Maglódi úton levő Horthy Miklós Szeretetotthonba és azt elfoglalnák a maguk részére, viszont az az 500 öreg ember, akit a főváros polgármestere beutalt a: szegényházakba, azonban a meglevő szegényházakba hely hiányában eddig felvehetők nem voltak, továbbra is az uccán maradna és továbbra is éhezne. A várbeli Szilágyi Erzsébet leánygimnázum részére a Mészáros ucca és a Koronaőr ucca sarkán a székesfőváros tulajdonát képező óriási saroktelken kell építeni új iskolát, mely esetben az iskola áthelyezése nem fogja 500 szegény átkát kiváltani. (Aláírás.) Borvendég Ferenc alpolgármester az üzemi problémán megoldásáról Az alpolgármester nyilatkozik az üzemek üzletvitelének felülvizsgálásáról és készülő üzemi előterjesztéséről — A közlekedési vállalatok egyesítéséről is ez az előterjesztés fog intézkedni Még ez évben végleg rendezik az üzemi problémákat Borvendég FererU Sipőcz Jenő polgármester néhány héttel ezelőtt az üzemi kérdés rendezése ügyében rendeletet adott ki. Ezt a rendeletet megküldték valamennyi üz©migazgfató- nak. A rendeletben Sipőcz Jenő polgárin estei' Borvendég Ferenc alpolgármestert bízta meg az üzemi problémák meg- o Másával és erre vonatkozó konkrét előterjesztés készítésével. Borvendég alpolgármester megkezdte az összes üzemi kérdéseknek részletes tanulmányozását és ezzel kapcsolatosan az egyes fővárosi üzemek működésének és üzletvitelének felülvizsgálását. Megkértük Borvendég Ferenc alpolgármestert, hogy nyilatkozzék eddigi tanulmányainak az eredményéről és jelölje meg azokat a szempontokat, melyek alapján előterjesztése készülni fog. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A polgármester úr rendelete megjelöli azokat a szempontokat, amelyek szerint nekem az üzemi, kérdést tanulmányoznom kell. Ugyanezek szerint a szempontok szerint fog természetesen készülni üzemi előterjesztésem. Minden egyes üzemnek az üzletvitelét külön megvizsgálom. Vizsgálatom főként annak a kérdésnek a tisztázására irányul, vájjon az üzemet a közérdek sérelme nélkül meg lehet-e szüntetni. Amennyiben úgy látom, hogy az üzemet a közérdek sérelme nélkül megszüntetni nem lehet, következik a második kérdés: be lehet-e olvasztani az üzemet valamelyik másik üzembe. A beolvasztással az üzemi költségeket akarjuk csökkenteni. Azoknál a nagy üzemeknél, amelyeknek a megszüntetését eevik oldalon sem követelik, mint amilyen az Elektromosművek, a Gázmüvek és a Vízmüvek, azt a kérdést vizsgálom, mennyiben lehet bizonyos centralizálás útján költségkímélést elérni. Megkérdeztük Borvendég Ferenc alpolgármestert, mikorra reméli vizsgálatainak a befejezését és a konkrét előterjesztés előkészítését. Borvendég alpolgármester így felelt: — Kizártnak tartom, hogy az őszi hónapok előtt befejezhetném munkámat. A fővárosnak 21 üzeme van, mindegyiket alaposan felülvizsgálom és áttanulmányozom. Már magának a, tanulmányozás munkájának fontossága is hosszabb időt követel meg. A Független Budapest munkatársáiiák más forrásból szerzett értesülése szerint még ebben az esztendőben véglegesen rendeződik a fővárosi üzemek sokat emlegetett problémája. A rendezés legnagyobb részben üzemösszevonást fog eredményezni. Ugyanolyan beolvasztások lesznek, mint amilyen a Tüzelőszerraktárnak a Gázgyárba történt beolvasztása volt. A fürdőüzemeket közös igazgatás alá vonják, a nagyüzemeknél pedig a kezelésben, óraleolvasásban és pénzbehajtásban fognak megtakarításokat elérni. Borvendég alpolgármester üzemi előterjesztése ki fog terjeszkedni a közlekedési vállalatok egyesítésének a problémájára is. Az egyesítést a kormány már több ízben sürgette, a törvényhatósági bizottság azonban még nem jutott abba, a helyzetbe, hogy állást foglalhasson. Borvendég alpolgármester ezt a kérdést is tanulmány tárgyává teszi és tanulmányainak eredményéhez képest tesz majd javaslatot. Általános diákbiztosítás A fővárosi iskolák összes diákjait biztosítják baleset esetére — A nyaraitaíási akció résztvevőit már biztosították — 15.000 gyermeket nyaraltat idén a főváros SZÓT KÉREK! Hozzászólás a Breuer, Blasnek, Teasdale című levélhez Szót kérek én is ebben a rovatban, amelynek megindítását örömmel üdvözlöm. Nem panaszos szót, hanem, néhány helyreigazítást szeretnék közölni a rovatban megjelent első levéllel kapcsolatban. Szeretnék elmondani egyet- mást Breuer, Blasnek, Teasdale bajtársakról és meg nem, nevezett társaikról. A felszólalás elvileg egészen helyénvaló volt, de a felszólaló eltévesztette, az időt és az alkalmat. Hogy egyebekben is tévedett (pl. abban, hogy Breuer Szilárd, a budapesti tűzoltóság érdemes főparancsnoka nemcsak hogy nem halt meg, hanem jó egészségben él és reméljük, élni is fog az emberi kor legvégső határáig), arról ezúttal, nem akarok szót ejteni, Legfőbb hibája a felszólalásnak az, hogy nagyon rossz időpontban került nyilvánosságra. Nem tartom, helyesnek, hogy szemére veti Blasnek Hugó frissen hántolt sírjánál az idegen nevét ennek a színmagyar szívű férfiúnak, aki a háború éveiben halált megvető bátorsággal bizonyította, hazafiasságát. És nem tartom helyesnek, hogy az élj főparancsnokot, aki angol származású, de angol neve mellett törzsökösen magyar, megszólja a neve miatt akkor, amikor még meg sem száradt a tinta a főpolgármester írásán és amikor buzdító köszöntés volna, helyénvaló — egy várospolitikai újságban. Való igaz, hogy nem is nagyon régen kaptunk néhány példát az idegen névvel született fővárosi vezető tisztviselők sietős névmagyarosításáról. — Haberhauer Jánosból aznap lett Halmos János, amikor a főváros közgyűlése egyhangúlag polgármesterré választotta és a nagy polgármesterek közül Bárczy István szintén tanácsnokká választása napján cserélte fel édesapja Sacher nevét édesanyjának családnevével. — De a nemes Bottenbiller, a 48-as idők polgármestere, akinek érdemét ucca is hirdeti, haláláig német maradt a nevében, És ha egy kicsit széttekintünk közéletünk, tudományos és művészi életünk egyéb térségein, ott találjuk Semmelweis és Goídzieher nevét a világhírességek között és senki se mondja róluk, hogy nem magyarok; nagy építészeink: Pollack Mihály,' Ybl, Schulek, Stein dl, Hausz- mann és még néhány; a. festők közül Küpeczky, Brocky, Lotz, Than; a szobrászok közül Strobl, Fadrusz; a zenészek sorában Liszt, Goldmark. Erkel (talán valamennyi között a legmag párabb) idegen nevükkel is jól megférnek a magyar Pantheonban. Csak közbevetőleg figyelmeztetem a hivatkozott levél íróját, hogy minden idők legnagyobb magyarjának, Kossuth Lajosnak a neve is szláv volt (épúgy mint Kohut vagy Kossuch) és az ő isteni géniusza kisugárzásában lett magyarrá, nem pedig belügyminiszteri engedélyinek — Ne feledjük el, hogy lehetnek szempontok. amelyek' visszatartanak a névmagyarosítástól még lángoló magyarérzésű magyar em- 1 báreket is. Ennek megítélése az illetőknek egészen belső, lelki ügye. Hozzátehetjük, hogy vannak idegen hangzású nevek, amelyeknek meg- magyarosítása nem is volna kívánatos. A közgazdaság terén példáid ott vannak Weiss Man- fréd, Kornfeld Zsigmond, a Goldberg erek, a Wolfnerek, a Jüngferek, akiknek ivadékaitól nem szabad rossznéven venni ha ragaszkodnak ősi. nevükhöz, amely számukra nemcsak család i, hanem\ üzleti márka is. Ami mostmár az új tűzoltófőparancsnok családnevét illeti, ez a név angol, de nem, egészen idegen nekünk, magyaroknak, — Azon a híres Barabás-képen, amely a Lánchíd megnyitását ábrázolja, Clark, a, híd tervezője m,ellett áll egy hatalmas termetű angol: Clark első munkatársa: James Teasdale, Ez a kitűnő angol mérnök, aki házassága révén budapesti lakossá lett, a, Teasdale Ottó öregapja. — Talán- nem vehetjük rossznéven az unokától, hogy ragaszkodik a. nagyapja, nevéhez. Mindezekből pedig ne tessék arra, következtetni, hogy én a, névmagyarosítás ellen kívánok állást foglalni. Valamikor nemcsak cselekvéssel, hanem példával és buzdítással, is részt vettem a, névmagyarosító mozgalomban és örülök, hogy ez az akció most újra született. — Am mindenkinek lelkiismer étére, ízlésére, hajiadó ságára kell bíznunk nevének megválasztását és azt az időpontot is, amelyben új nevet akar választani. Nem, szabad csúfolódó, gáncsoskodó módon kedvét szegni az előretörő tehetségeknek, akár német, akár angol, a nevük. A lelkűk legyen, magyar, tehetségük és munkájúk szerezzen becsületet a, magyarságnak. A külföld meg fogja tudni, aminthogy részben már m,ost is tudja, hogy Breuer Szilárd, a, kitűnő cipszer, Blasnek Hugó a vidámságban, de szakmájában, is elsőrendű pesti fiú és Teasdale, az angol törzsnél: színmagyar hajtása, igaz mag párok, mini ahogy magyar az akácvirág, amelynek első csérnél éje Dél-Amerikában fakadt, de, amelyet túl a Tiszán magyar virágnak is neveznek, Egy amatőr tűzoltó. Néhány nap múlva megindul a gyermeknyaraltatási akció, melynek keretében idén több mint 15.000 diák vesz részt. Tavaly léptették életbe ennek az akciónak kebelében a diákbiztosítást, amely a nyaralási időszak tartamára szólt és arra szolgált, hogy az akcióban résztvevő gyermekeket baleset esetére, vagy az általuk elkövetett károk megtérítésére biztosítsa. Az akció bevált és ezért elhatározták, hogy idén is biztosítják az ösz- szes nyaraló gyermekeket. Tavaly a Nemzeti Balesetbiztosító vállalta igen olcsó áron az üdülő diákok biztosítását. Személyenkint az egész nyaralási időre 85 Miiért kért. Ügy látszik, ilyen tarifa mellett nem fizetődött ki a diákbiztosítás, mert elég tekintélyes kárösszegeket kellett kifizetni. Idén ez a biztosító intézet már nem is tett ajánlatot a szerződés megújítására és ezért a főváros 21 intézetet szólított fel ajánlattételre. Ezek közül csupán hatan tettek ajánlató! és végül is a Magyar Francia Biztosító közel egy- pengős ajánlatát fogadták el annak ellenére, hogy a 6 pályázó közül nem is ez volt a legelőnyösebb. Városházi körökben mostanában ismét élénken foglalkoznak az általános diákbiztosítás bevezetésének tervével, amely egy alkalommal már szerepelt a napirenden. Arról lenne szó, hogy az iskolai év tartamára minden diákot hivatalból biztosítanának az iskolában, vagi/ az iskolából menet-jövet útközben érhető balesetek esetére, minthogy tornaórákon, fizikai kísérleteknél és az uccán is gyakori a baleset. A biztosítási feltételek igen előnyösek lennének, nem is lenne nagy a fizetendő díj, mégis a főváros még megfontolja a külföldön már meghonosított rendszer életbeléptetését. Azt tervezik ugyanis, hogy a néhány pengős díjfizetési kötelezettséget a szülőkre hárítják át és legfeljebb az egész szegény gyermekek után fizetné a főváros a biztosítási díjakat, vagy pedig úgy oldanák meg a kérdést, bogy a fi- zetnitudók díjaiba belekalkulálnák a szegény diákok biztosítási költségéi: is, úgy, mint az a tejakciónál van. A közoktatásügyi ügyosztály most dolgozik azon az előterjesztésen, amely az általános diákbiztosítás bevezetését javasolja. Leányliceum a szegényházban Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága a legutóbb tartott közgyűlésen élénk helyesléssel fogadta. Temesi Győzőnek azt az indítványát, hogy a várbeli Szilágyi Erzsébet leányliceum részére az I. kér., Attila uccu 63. sz. alatt levő dunajobbparti Szeretetotthont engedje át. Mi lesz ennek a következményei Ezt csak Kabakovits József városatya mérlegelte, aki közbekiáltott: „Van ott egy üres telek a Mészáros uccuiban/“ T. i. a Temesi-féle indítvány végrehajtása esetén a Szilágyi Erzsébet leányliceum odakerülne a szegényház helyére,
