Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-06-03 / 22. szám
Budapest, 1931 június 3. Független Budapest 7 Arányosítják a fővárosi bérházak lakbéreit Az új házakban leszállítják a magas lakbéreket, a régebbi házak rendkívül alacsony béreit pedig emelik — Késik az új lakbérleti szabályzat : egy éven belül aligha léphet életbe Esztendőnél régebben húzódik az új lakbérleti szabályzat tárgyalása és még mindig nem jutottunk el a kérdés végleges elintézéséhez. A lakók türelmetlenül sürgetik a szabályrendeletet, de a hatalomban sokkal nagyobb erőt reprezentáló háztulajdonosok rengeteg akadályt gördítenek az ügy napirendre tűzése elé és mivel felsőbb helyen is támogatásban részülnek, a lakbérleti szabályrendelet revíziójából jó ideig semmi sem lesz. A városházán félre is tették az előadói javaslatot és miután a nyári szünet küszöbön van és az őszi munka megindításakor elsősorban a költségvetés foglalkoztatja majd az autonómia szerveit, számolni kell azzal, hogy legfeljebb csak az év végén kerülhet a szabályrendelet a tárgyalóasztalra, az életbeléptetés pedig a jövő év májusánál előbb nem remélhető. A lakókra és a házfelügyelőkre nézve mindenesetre károsodást jelent a szabályrendelet életbeléptetésének ilyen hosszas eltolódása. Addig is, amíg az ügy ismét napirendre kerülhet, a főváros igyekszik a tervezetet tökéletesíteni és lehetőleg minden méltányos kívánságot honorálni, hogy mikorra a szabályrendelet a közgyűlés elé kerül, a hosszas viták elmellőzésével egyhangúlag- történjék a szabályzat elfogadása. Ennek érdekében az illetékes minisztériumokkal még most is tárgyalnak. Elsősorban a házfelügyelők jogviszonyai tekintetében történnek módosítások a tervezeten. Itt említhetjük meg, hogy a fővárosi lakások iránt már nincs oly nagy kereslet, mint volt a múltban. Az általános lakásválság kihat már a főváros bérházaira is és különösen az ríj építkezésű bérházakból költözködnek ki sokan, mert másutt olcsóbb lakásokat kapnak. Kislakások után még mindig van kereslet és egyszobás lakásokat most is tömegesen kérnek a várostól. Nagy a hiány szükséglakásokban is és úgy tudjuk, hogy a főváros épít is legalább 100 új szükséglakást, amit különben a népjóléti miniszter is több leiratban követelt,, A szükséglakások tervei készek, telket is jelöltek ki erre a célra, csak az a 400.000 pengő hiányzik, amivel az építkezés megvalósítható lenne. A városházán komolyan foglalkoznak azzal a régi tervvel, hogy a városi lakások béreit arányosítják. A drágán épített új házakban leszállítják a mai magas béreket, mert ilyen lakbérek mellett az új városi bérházak rövidesen elnéptelenednének. 10—15%-os bérmérséklésre van szükség, bár ez esetben a befolyó bérek alig fedeznék az amortizációt. A fővárosnak azonban gyorsan kell cselekednie, mert ha a drága lakások kiürülnek, az még nagyobb veszteség,. mint a bérleszállítás. Az itt elmaradó bevételeket úgy akarják helyrehozni, hogy a régi lakások béreit, amelyek a mai viszonyokhoz mérten is túlalaesonyak, hasonló arányban felemelik. A lakbérrendezést a legközelebbi bérnegyedre szeretnék végrehajtani. EBJT7 LAKK-ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. SfeaSlí# IS Ms BUDAPEST, VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. Schweitzer Mátyás műbútorasztalos (Ezüsfkoszorűs mester} Művészi tervek szerint vállalok teljes lakásberendezéseket. — Kész bútorokat állandóan raktáron tartok. Budapest, I., Horthy Miklós út 22 Telefon: Lágym. 7—35 PicBcnsloch József és Fia ruggyanta Uélyegzőgyár és yCsnOhi műi intézel Budapest vili. RáhOczi öl 27 (Rókus Kórház ineileSU TELEFON: JÓZSEF 421-34 A kereskedelmi miniszter úgy döntött, hogy a főváros adja vissza a taxisoknak a rendszámokért fizetett pénzeket A közel félmillió összeg nagy segítséget jelent a súlyos válsággal küzdő kistaxisoknak Az autótaxiipar válságáról több cikkben foglalkoztunk az utóbbi hónapokban. A gazdasági viszonyok súlyosbodása, az autóbusz konkurrenciája és sok más körülmény játszott közre abban, bogy ez az iparág csaknem a tönk szélére jutott. Különösen a kisemberek helyzete súlyos, mert ezeket sok fizetési kötelezettség terheli a rendszámok megszerzéséből kifolyóan és nincs kitartásuk a jobb idők bevárásához. Ezek a kisexisztenciák, mint arról a Független Budapest is beszámolt, most iparigazolványuk áru- babocsátása révén szeretnének segíteni magukon és kérésükre a főváros valószínűleg- meg is engedi, az engedélyek átruházását. Ettől függetlenül most váratlan rendelkezés siet a taxiipar megmentésére. Egy konkrét esetből kifolyóan — mint a lapok is jelentették — a kereskedelmi miniszter leiratban felszólította; a fővárost, hogy azokat az úgynevezett megváltási díjakat, amelyeket a lófogatú rendszámok helyett fizettek be a taxiengedélyesek és amely összeg közel félmillió pengőt tesz ki, fizesse vissza a főváros az eredeti befizetőknek. A rendelkezés meglepetést keltett a városházán, ellenben örömmel töltötte el az érdekelt rendszámtulajdonosokat, akik teljesen váratlanul jutnak közel 500.000 pengőhöz. Ez az összeg az ipart magát nem szanálja. Illetékes helyen érdeklődtünk ez ügy előzményei és a miniszteri intézkedés következményei iránt és a következő információt kaptuk: — Pontosan 478.000 pengő az az összeg, melynek visszafizetésére hívta fel a fővárost a miniszteri leirat. Ez az összeg nem a főváros pénze, nem mint bevétel volt kezelve, hanem betétként volt elhelyezve és így annak felhasználásáról a város nem is rendelkezhetett. Ez az összeg tudvalévőén úgy került a főváros letétjébe, hogy 1917-ben, amikor a nagy autótaxirendszámkiosztás történt, azok az engedélyesek, akik nem tudtak 3 lófogatú rendszámot beszolgáltatni, minden autótaxiengedély ellenében 6000 pengőt voltak kötelesek befizetni. Ezt az összeget arra akarta a főváros felhasználni, hogy később azokat a lófogatú bérkocsitulajdonosokat, akik iparukról lemondanak és más pályára térnek át, ebből \ a megváltási alapból kártalanítsa, és hozzásegítse őket, hogy új exisztenciát teremthessenek maguknak. Az Autótaxi Rt. annakidején 51 darab taxirendszámot kapott, amelyekért 306.000 pengőt fizetett a megváltási alapba, 17 bérautófuvarozó 102.000 pengőt, 18 bérkocsitulajdonos pedig a hiányzó lófogatú rendszámok helyett összesen 70.000 pengőt fizetett be megváltás címén. — Az így befolyt 478.000 pengőt a főváros bankba helyezte és várta, hogy jelentkezzenek ’ a megszűnő lófog-atú bérkocsisok. Egy ideig senkisem akart megválni régi iparától, a legutóbbi taxikiosztás alkalmával ellenben, amikor minden díjfizetés nélkül, vagy két lófogatú rendszám ellenében újból kiosztásra kerültek a taxiengedélyek, egyszerre 216 bérkocsis jelentkezett az autóüzemre való áttérésre. Miután náluk nem az ipar megszüntetés, hanem az üzemváltoztatás esete állott fenn, a 216 lófogat helyett 108 taxit kaptak, megváltási díjra azonban nem lehetett ig'ényíik. Fennmaradt még 19 lófogatú bérkocsi és ezek közül 18-an néhány hónappal ezelőtt jelentették he iparmegszüntetési szándékukat és kérték a nekik járó kártalanítási díj kifizetését. — Bár a befizetéseknél egy lófogatú rendszámot 2000 pengőre értékeltünk, most, a kártalanításnál 3000 pengőt fizettünk ki egy-egy megszűnő lófogatú bérkocsiért. Az így kifizetett 54.000 pengő, a megváltási alap összegének csupán a kamata volt, úgyhogy a tőkéhez nem is kellett hozzányúlni. — A fővárosnak az volt a terve, hog-y ezt az összeget különböző közlekedésügyi beruházásokra fordítja. Eleinte arról tárgyaltak, hogy új autóbuszok beszerzésére használják fel ezt a közel félmillió pengőt, amely 8—10 autóbusz vásárlására lett volna elegendő, de a terv hamar lekerült a napirendről, miután jogos aggodalmak merültek fel a tekintetben, hogy az autótaxitulajdonosok tiltakozni fognak az ellen, hogy az ő pénzükből teremtsen a főváros a taxiiparnak konkurrenciát. Később az a terv merült fel, hogy más közlekedési célokat valósítanak meg a megváltási alap vagyonából, a sok tervezg-etésnek azonban most véget vetett a miniszter intézkedése, amely az alap likvidálását és az összegek visszafizetését rendelte el. Mindenesetre az ügyet az illetékes bizottság-ok elé terjesztjük hozzászólás végett és amíg az autonómia faktorai nem döntenek, a visszafizetést nem teljesítjük. Hangsúlyozottan kell tehát megállapítani, hogy itt nem a főváros pénzének kifizetéséről van szó, mert ezeket a megváltási díjakat a főváros eredetileg- sem azzal a szándékkal hajtotta be, hogy a pénzt saját céljaira fordítsa. Csak később, amikor már nem volt aki kártalanításra igényt tarthatott volna, merült fel a gondolat a pénz közérdekű fel- használására. Az érdekeltek joggal hivatkozhatnak arra, hogy amikor mindenki más ingyen kapott autótaxiengedélyt, miért éppen nekik kellett súlyos Összegeket fizetni és joggal is követelik vissza pénzüket, amikor azt eredeti rendeltetésére amúgy sem lehet felhasználni. Ha a főváros illetékes tényezői hozzájárulnak a szóbanlévő összegek visszafizetéséhez, úgy az mindenesetre nagy segítséget jelent a válsággal küzdő taxitulajdonosoknak. A Városi MérnöKöK Szövetségének Kérdőpontjai a magyar városokhoz A városi mérnöKöK őszi vándorgyűlése már most előkészíti a városrendezési anyagot — Érdekes kérdések a magyar városokhoz Nemcsak Budapest, hanem a vidéki városok is sokat foglalkoznak újabban városrendezési kérdésekkel. Erre való tekintettel a Városi Mérnökök Országos Szövetsége, az ez év őszén tartandó vándorgyűlésen kizárólag városrendezési és városszépítési problémákkal akar foglalkozni és evégből most kérdőpontokat küldött szét az összes városokhoz, hogy a témakör hatalmas any gát megszerezze. A városok által adandó válaszok alapján Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter könyvet fog kiadni a magyar városok rendezési problémáiról és ebben a könyvben nyilvánosságra hozza az egyes városok szebb rendezési terveit és ezzel kapcsolatos előterjesztéseit. A kérdőpontokban a Városi Mérnökök Szövetsége számos fontos kérdésre kér választ, így mindenekelőtt aziránt érdeklődik, van-e a városnak térképezése, szabályozási terve, építési szabályrendelete. Tekintettel vannak-e az újabb szabályozási terveken a rohamosan fejlődő gépjármű közlekedési eszközökre. Van-e olyan intézkedés, hogy a külterjes fejlődés megakadályozása miatt csak bizonyos körzetekben szabad építkezni. A telekfelosztásoknál milyen korlátozások vannak. Érdeklődnek az iránt, milyen terhekkel jár a város határában létesült kertek és telepek közművekkel való ellátása. Történt-e gondoskodás arról, hogy a város a jövőben el legyen látva parkokkal, gyermekjátszóterekkel, középületekre alkalmas területekkel, piaci területekkel. Van-e a város tulajdonában elegendő terület közintézmények céljaira, milyen a telekpolitikája, be van-.e vezetve a tel ekért ékadó, milyen az egyes városrészek népsűrűsége. Érdeklődik a szövetség aziránt, helyeselné-e a város, hogy az egészségileg meg nem felelő kültelki nyomortanyák lebontassanak és a lakók a város belsőbb részén állami segítséggel felépítendő bérházakban helyeztessenek el? Választ várnak arra, melyek a város városépítési problémái, vannak-e olyan régi uccái, érdekes házai, melyek műtörténeti szempontból megőrizendők. Szükségesnek tartja-e a városrendezés megkönnyítése érdekében a kisajátítási törvény módosítását, a kisajátítási eljárás egyszerűsítését és a Fővárosi Közmunkák Tanácsához hasonló állami, vagy városi szerv létesítését? Végül aziránt érdeklődnek, hogy a lakásínség enyhítése és a lakásviszonyok javítása érdekében milyen állami segélyt kívánnak a városok tisztviselői és munkásházak létesítéséhez? Nevezetesen hosszúlejáratú kölcsönökre, záloglevelek kibocsátására van-e szükségük, vagy pedig az örökbérleti rendszert, a közhasznú házépítő részvénytársaságokat, vagy esetleg más módot találnak-e alkalmasaknak. NÁDOR LAJOS tervező iparművész BUDAPEST, VII., Wesselényi ueca 41. sz. Telefon: József 344—68
